Három arany nyílvessző a Tüzes-szekér-csúcsra, avagy megmoccant az óriás – Ezekről írtunk 2018-ban – IV. rész

Összeállította: Takács Zsolt

Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. Összeállításunk befejező részét kicsit meseszerű, ámde igaz és tanulságos történetekkel zárjuk.

Október

Pénteken (1969. október 17-én) a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. A gól a 72. percben esett, Csirmaz felső sarokba csúsztatott fejeséből. E győzelem után valószínűleg még lelkesebben vették birtokukba úgy a sportolók, mint a szurkolók a két nap múlva hivatalosan is átadott új sporttelepet. Takács Zsolt korabeli sportlapszemléje.

„Akkor még szélesen elterülő mező volt…” ‒ 49 évvel ezelőtt vehettük birtokba a KVSE-pályát

Az alábbi drónfelvételek 2018. október 14-én készültek a városról. A képekre kattintva érdemes felnagyítani a fotókat, hiszen olyan részletek is láthatóvá válnak, amelyeket ebből a nézőpontból még nemigen vehettünk szemügyre. Csikász Gábor drónriportja.

Képek a magasból – Kazincbarcika drónra lépése

„Kazincbarcikán a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei építik az új lakásokat. Munkájuk nyomán új városrész képe bontakozik ki a város délkeleti részén. Idén 258 otthonba költözhetnek be a lakók” – a Népszabadság képes tudósítása. Mi eltitkoltuk a hír dátumát, de – korántsem meglepő módon – Olvasóink kitalálták… 😊

Új lakónegyed Kazincbarcikán

A Tardonai lakodalom első két részében az ismerkedés helyeiről, az eljegyzésről és a lakodalom előkészületeiről szólt a bemutatás. Pál Lilla a lakodalom napjának és másnapjának leírásával zárta a „Tardonai lakodalom” bemutatását.

Tardonai lakodalom – 3. rész: A lagzi napja

A világon mindenhol megvannak azok a szóbeli elbeszélésben létező lények, akiket a rakoncátlan gyermekek megfékezésére, megijesztésére találtak ki a felnőttek. Ezek a valamik, hívjuk őket bárminek, mind csakis a rossz gyerekekért jönnek, pl. mókár, drótos, zsákos ember, rézf@szú bagoly, kókó stb. Tardonán több ilyen csuda is járt régen. Pál Lilla szerint mindközülük a legfélelmetesebb a tardonai Imúz…

A gyermekijesztők – Hallottál már az „Imúzról”? Tardonán bizony gyakran járt!

November

„A kazincbarcikai Május 1. úti általános iskola alsó tagozatosai — onnan is a rajzszakkörösök — azzal dicsekedhetnek, hogy ők rajzolták a karácsonyra megjelenő egyik film képsorait. Az Országos Pedagógiai Intézet ajánlására hamar megszületett az egyezség: a tíz év körüli alkotók szívesen vállalták a feladatot, a Három arany nyílvessző című diafilm megrajzolását.” Takács Zsolt megnézte a YouTube-videót is 😊

Három arany nyílvessző – a diafilmet rajzolták: a Május 1. úti általános iskola alsó tagozatosai

Kismarton Zsolt már írt erről az Egy kis földrajz című cikkében, és kellőképpen meg is mosolyogta, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Azonban jobban utánanézett a dolgoknak, és kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet…

Az Ebecki-tető, avagy a Tüzes-szekér-csúcs

„Szinte hihetetlennek tűnő erőfeszítések és összefogások után ma már biztosítottnak látszik, hogy az eredeti tervnek megfelelően: jövőre legyártják az ötvenezer tonna pvc-port Kazincbarcikán, termelni kezd a KISZ-védnökségével épülő hatalmas új gyár, a PVC III! Október 28-án 23 órakor beindult a gerjesztés, végleg életre keltek a műszerek. November 4-én pedig a jubileumi vállalás teljesítéseként fellobbant az etilénfáklya.” Magyar Ifjúság, 1977. november

Megmoccant az óriás!

„‒ Kazincbarcika? … A világ végén van! Az országúton „vigasztal” evvel egy kerékpáros, aki szaporán gyúrva a kilométereket, szintén a világ végén fekvő városba iparkodik. Miskolc már jócskán mögöttünk maradt, s az út játékosan bujkál a borsodi hegyek közt. Kora délelőtt van, a tavaszi világítás könnyű levendulakék, mint egy divatos szövet, s erre a puha kék alapra váratlanul és valószerűtlenül narancsszínű füstpántlikát fest egy nyurga kémény. A kémény a gyárban folytatódik, s a gyár mögött, mint erős vonalú, tarka freskó ‒ feltűnik a fiatal város.” Életképek 1959 áprilisából.

Város a világ végén

Pál Lilla több hónapos kutatómunkával próbálta megfejteni, milyen is volt Tardona 1898/49-ben, kik életek itt, miért jött ide Jókai és hogyan őrizték meg a bujdosók titkait. Nemes Csányi Benjámin volt az, aki a házában vendégül látta Jókai Mórt.

„Tardonára gyertek emberséget tanulni” – 1. rész: Csányi Benjámin

Csányi Zsuzsanna Csányi Benjámin tardonai földesúr legidősebb élő nővére volt. 1805-ben született Putnokon. Valószínűleg Csányi Benjámin és Csányi Júlia Tardonára költözését követően vásárolt egy házat és erdőrészt férjével, Telepy Györggyel Tardonán. Telepy György ajánlotta Jókai feleségének, Laborfalvy Rózának, hogy férjét Tardonán rejtse el. Pál Lilla nem mindennapi sorozatának 2. része.

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 2. rész: Jókai Mór tardonai bujdosásának kulcsszereplői: Telepy György és Csányi Zsuzsanna

Jókai Mór kétségkívül a leghíresebb bujdosója volt Tardonának, de a nála sokkalta keresettebb Muraközy János is Tardonán húzta meg magát egy időre. De ki is volt valójában a kecskeméti gerillakapitány? Pál Lilla nem mindennapi sorozatának 3. része.

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 3. rész: Muraközy János és Jókai Mór

December 13., Luca napja. 1944-ben Tardonán ez a Luca-nap nem a szokásos szemestermény ablakon való kopogásától és az utcákat járó, kertkapukat leakasztó fiúk nevetésétől volt hangos. Ezen a napon Tardonán utcai harc alakult ki, a faluban élők testközelből lettek részesei a háborúnak. A faluban állomásozó német egység Luca éjszakáján megütközött a szovjetekkel. Pál Lilla szomorú, hideg elbeszélése.

Tardona, 1944. december 13.: Puskaporos Luca-nap

A következő események 1978-ban történtek, azaz még bőven a mobiltelefonok és az internet világa előtt. Mikor egy cirkuszi társulat érkezett Vadnára, a lakók egy része kitörő érdeklődéssel fogadta őket. Már aki persze észrevette jövetelüket, hiszen ez a cirkusz annyira kicsiny volt, hogy még egy ilyen kis településen is jól el tudtak rejtőzni a kíváncsi tekintetek elől. Lehota Roland elképesztő, hihetetlen története 😊

Vadállatok Vadnán, avagy a szegény embert még a „majmok is húzzák”

2018-ban nem csak írtunk, Galéria rovatunkban hónapról hónapra közzétettünk egy-egy csodálatos Kerekes István-fotót:

Galéria

A Béke mozi rovatunk is bővült videókkal:

Béke mozi

Létrehoztunk egy új rovatot Könyvesbolt néven, ahol a Kazincbarcikáról és közvetlen térségéről megjelent könyveket és egyéb kiadványokat gyűjtöttük katalógusba:

Könyvesbolt

Első nyomtatott kiadványunk, a Kajdacsy Tibor által írt A Napfény vendéglő története elérhetővé, azaz megvásárolhatóvá vált a Mezeyben is:

A Napfény vendéglő története – Újra elérhető nyomtatott formában is a Barcikai Históriás

Közel háromévi működés után döntött úgy kicsiny „szerkesztőségünk”, hogy hivatalosabb formában folytatja a város történetének feltáró munkáját. Remélve, hogy be tud vonni és vonzani olyan anyagi forrásokat, amelyek lehetővé teszik a honlap további működésének fenntartását, illetve bővítését, valamint lehetőséget teremtenek a helytörténeti kutatások szélesebb körű terjesztésére, megismertetésére. Ennek érdekében létrehoztuk a Barcikai Históriás Helytörténeti Alapítványt. Kérjük, támogassa Ön is a munkánkat:

Barcikai Históriás Helytörténeti Alapítvány

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..