A címer
Kazincbarcika önkormányzati testülete 1992. október 30-án tartott ülésén jóváhagyta a város címerét, mely Mezey István grafikusművész és Tóth Péter egyetemi tanár munkája.
Read more"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
Kazincbarcika önkormányzati testülete 1992. október 30-án tartott ülésén jóváhagyta a város címerét, mely Mezey István grafikusművész és Tóth Péter egyetemi tanár munkája.
Read moreSzerkesztőségünk egyik főmunkatársa, a mindmáig koszorúzatlan költő: Verse Lőrinc, aki a Bal Fácán Nagydíj többszörös tulajdonosa, de a legmagasabb költői elismerés, a Fűzfa Poéta Díj hasztalanul reménykedő várományosa megirigyelte K. Béla hall(hat)atlan reklám költeményeit (de az is lehet, hogy azok ihlették meg), s elhatározta, hogy a városunkban, napjainkban megjelenő lapokat versben mutatja be. Kín(rím)keserves munkájának eredményét teszi közzé a Históriás.
Read moreA szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv, valamint az I. tv. hatályba lépéséről szóló, ugyancsak 1992. évi II. tv. a Sajómenti Ipari Kisszövetkezetet is válaszút elé állította. A nagy kérdés az volt: megmarad-e és tovább működik-e ez a várossal majdnem egyidős gazdasági szervezet, vagy pedig a törvény adta lehetőség alapján más szervezeti formában végzi tevékenységét a jövőben.
Read moreA Barcikai Históriás jelen számával együtt eddig kilenc látott napvilágot, váltakozó 1000-1800 db-os példányszámban. Az alábbiakban az előző kilenc szám tartalmával ismerkedhet meg az olvasó.
Read moreEgy díszes ruhájú zöld fenyő, a fényespalástú étterem… hóabroszoknál ritka vendég és a cigányok vannak itt velem.
Read moreÖn a Barcikai Históriás rendhagyó számát tartja a kezében. Rendhagyót, mert nem a szokásos tartalommal és terjedelemben jelent meg. A megszokott, 14-16 oldalon közölt helytörténeti írások helyett a 8 oldalon megjelent lap csak reklámot tartalmaz. Ennek az az oka, hogy 1994-ben lesz Kazincbarcika várossá nyilvánításának 40. évfordulója, s erről a Barcikai Históriás a szokásostól nagyobb terjedelmű és gazdagabb tartalmú szám […]
Read more