„Tardonára gyertek emberséget tanulni” – 1. rész: Csányi Benjámin

Pál Lilla írása

Tardona nevét az 1848/49-es szabadságharc beírta az irodalomtörténetbe, az itt bujdosó Jókai Mór révén. Az író több művében merített ihletet a tardonai élményeiből, számtalan gyönyörű mondattal állítva emléket Tardonának. Több hónapos kutatómunkával próbáltam megfejteni, milyen is volt Tardona 1898/49-ben, kik életek itt, miért jött ide Jókai és hogyan őrizték meg a bujdosók titkait. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a levéltárakban fellelhető anyakönyvek, a bujdosók családjainál fellelhető visszaemlékezések, dokumentumtöredékek, festmények és szépirodalmi művek sora áll rendelkezésemre. A feljegyzett adatok pedig nagyon beszédesek tudnak lenni, ha jól fejtjük meg őket. Az elkövetkező hetekben több történetre bontva mutatom be, kik bujdostak Tardonán (mert nem Jókai Mór volt az egyetlen és nem is a legkeresettebb bujdosó!), és kik bujtatták őket.

Tardona adott menedéket az ifjú Telepy Károlynak, aki bujdosott is és nem is, Jókai Mórnak, aki a legismertebb alakja a tardonai bujdosóknak és Muraközy Jánosnak (az osztrákok által rettegett alföldi gerillakapitány), aki közülük a legkeresettebb személynek számított.

A Tardonára érkező szabadságharcosokat pedig kétségkívül remekül elrejtette a tardonai nép, földesuraik és tanult vezetőik. A Jókai és Telepy visszaemlékezéseiben név szerint említette a földesurak közül Bodolay Sámuelt, Szentimrey Pált és Csányi Benjámint, a falu tisztviselői közül pedig Rácz Endre tiszteletest és Vályi Nagy Sámuel jegyzőt.

Nemes Csányi Benjámin volt az, aki a házában vendégül látta Jókai Mórt és Muraközy Jánost. Személyéről eddig nem sokat tudtunk, csak annyit, amennyit Jókai elárult műveiben. Jókai A tengerszemű hölgyben így jellemezte:

„Igazi mintaképe volt a „kurta nemes úrnak”, (…). Tanult, intelligens ember; diákul, németül beszélő, jogot is végzett, és amellett maga jár ki szántani a földjére (…) három fiú van, ami pénz kerül a házhoz, az a fiúk iskoláztatására van.”

Jókai leírásából természetesen nem kell mindent szó szerint vennünk. Az, hogy Csányi Béni „kurta nemes” volt, igaz a leírásából, hiszen nem voltak hatalmas birtokai, bár maga is nemesi származású, kisnemes, kevés birtokkal bírt. Az, hogy tanult ember lehetett, adódik nemesi származásából, illetve abból is, hogy nagyapja református lelkész volt, így nyilván valóan a művelt réteget képviselhette, azonban nem valószínű, hogy jogot végzett volna. Több hivatalos irat is a kezembe került, amelyen az aláírása szerepel, illetve hivatalos dokumentumokban is említik, de Dr fokozatot sem az aláírása nem tartalmaz, sem az őt említő iratok. Csányi Béninek a fellelhető iratok szerint összesen öt gyermeke született, négy fiú és egy lány, közülük bizonyíthatóan két fia élt Tardonán, Bertalan és László.

A Csányi család eredetileg nem rendelkezett Tardonán földbirtokokkal. Gacsályi Csányi Sámuel nemesi származású református lelkész volt, szolgált többek között Noszvalyon, majd 1780-tól 1822-ben bekövetkezett haláláig Sajóvámoson-Sajósenyén. Fia, akit szintén Csányi Sámuelnek hívtak, a kisnemes Gyurkó Eszterrel kötött házasságot és a Gyurkó család birtokain éltek, majd 1817 körül költöztek a Sajósenyére.

Csányi Sámuelnek és Gyurkó Eszternek hét gyermeke született, közülük ötöt fogok említeni a tardonai bujdosók kapcsán. A Jókait bujtató Benjámin Putnokon született a család legidősebb fiú gyermekeként. A gyermekek születési anyakönyve bizonyítja, hogy a család 1817-ben már biztosan Sajósenyén élt (az anyakönyvben Sajóvámos szerepel, mert egy anyakönyvezéssel rendelkezett a két község), Csányi Sámuel és Gyurkó Eszter halálukig éltek a községben. A szülők halála után a legkésőbb született gyermek, Csányi Julianna gyámja a legidősebb fiútestvér, Csányi Benjámin lett.

Csányi Benjámin és felesége, Bizony Borbála a gyermekeik születési adatai szerint Sajóvámoson (Sajósenyén) és Zilizen éltek. Zilizen valószínűleg a Bizony család birtokán. Tardonára Csányi Benjámin felesége révén került, mint apósa, Bizony Károly megbízott birtokügyintézője, tardonai birtokait felesége halála után, mint az örökös gyermekek gyámja bírta.

A Csányi családnak nem voltak korábban tardonai birtokai, a Bizony és Benedict családnak viszont igen. Bizony Borbála apja Bizony Károly, anyja pedig Benedict Julianna. Ezek a családok több birtokkal rendelkeztek megyeszerte. Az 1826-os úrbárius földkönyv szerint a „Benedicty résznek” 2 jobbágya volt Tardonán. Az 1809-ben történ nemesi összeírás szerint a 8. legnagyobb birtokkal rendelkezett ez időben Benedikty (vagy Benedicti, vagy Benedict) József (éves jövedelme 41 forint 28 krajcár, adója 8 forint 21 krajcár volt. Benedict József lánya Benedict Julianna, Bizony Károly felesége volt.

A „kurta nemes” Csányi Benjámin fiaival, feleségével és árván maradt legkisebb húgával, Csányi Juliannával költözött apósa tardonai birtokaira, a korabeli ügyiratok mint Bizony Károly meghatalmazottját említik.

„Egybehasonlító iromány”, Csányi Benjámin aláírásával (MNL BAZ ML VII. 1/C Tardona)

A költözés dátuma nem ismert, az bizonyos, hogy 1844 előtt történt, ugyanis a Csányi név első feltűnése a tardonai egyházi anyakönyvben 1844. február 9-én keletkezett, a helyben lakó Győrfi István és Szabó Mária Julianna nevű lányának keresztszülei Tekintetes Nemes Csányi Lajos úr és Tekintetes Nemes Csányi Julianna kisasszony. Csányi Lajos nem lakott Tardonán, Sajósenyén élt haláláig, de bizonyosan aktív kapcsolatot tartott fenn a Tardonára költözött testvéreivel, Júliával és Benjáminnal. Csányi Júlia 1845. szeptember 29-én lépett házasságra Rácz Endre tardonai prédikátorral. Az anyakönyv így említi: „néhai tekintetes Csányi Sámuel és Gyurkó Eszter asszony Tardonán helyben lakó ’elmaradott árva’ leányuk”. A házasságkötés tanúi tekintetes Bodolay Sámuel és nemzetes Nagy Sámuel voltak (akik később szintén kapcsolatban álltak Jókaival). Csányi Benjámin egy házasságkötés kapcsán szerepel először a tardonai anyakönyvben, az iskolatanító nemes Vályi Nagy Sámuel lányának esküvői tanújaként, 1844. június 5-én.

1844. augusztus 26. napján elhunyt Bizony Borbála, 31 évesen, száraz betegségben. Jókai Mór azonban megemlékezett vendéglátója feleségéről is, de név szerint nem említette, annyit tudunk, hogy egy portrét is készített róla (ez a portré nincs meg). Ez az említett feleség Szikszai Krisztina volt, aki Karcagon született, és haláláig Tardonán élt. Róla csak annyit tudunk, ami a halotti anyakönyvéből kiderül, hogy karcagi születésű, 1870. október 3-án bekövetkezett halálakor 69 éves volt, és a halálának oka sorvadás. Csányi Benjáminnak és Szikszai Krisztinának nem született közös gyermeke. A kor szokásához híven több falubeli ember is a földesurat hívta meg gyermeke keresztszülőjének. Csányi Benjámin vonatkozásában az első ilyen anyakönyvi bejegyzés 1855-ből való, Szikszai Krisztina asszonnyal keresztelte meg Kiss Ferenc és Kulcsár Julianna lányát, ezen túl még négy gyermek keresztszülőségét vállalta el a pár.

Az 1862. november 7-i úrbéri végrehajtási jegyzőkönyvben Csányi Benjámin úr már tulajdonosként szerepel Tardonán, valamint az 1863-as erdőbecslésben is, tulajdonosként szerepel, erdejét mint „Csányi” úr erdeje említik.

Csányi Bizony Borbálától született gyermekei közül László és Bertalan biztosan Tardonán éltek, Csányi Bertalan 1866-ban kötött házasságot Tekintetes Nemes Kertész Juliannával, gyermekeik születési anyaköve szerint nem élt a család Tardonán. Csányi László 1870-ben kötött házasságot a nemesi származású Vécsey Judittal (a családnak Bódvalenke környékén voltak birtokaik), 1870-ben született Margit nevű lányuk Tardonán (Miskolcon halt meg 1893-ban), 1874-ben szintén Tardonán született Julianna nevű lányuk. 1876. szeptember 20-án Csányi Benjámin „vízibetegségben” (ödémával járó állapot) elhunyt, halálát követően Csányi László családja Miskolcra költözött, ahol további négy gyermekük született (Eszter, Zsuzsanna, Ilona, István). A tardonai birtokot egyetlen fiuk, István örökölte, A Földbirtokigénylő Bizottság 1945. április 12. napján kelt okiratában leírja, hogy gróf Serényi István és dr. Csányi István és neje tulajdonát képező 30 kh 1221 négyszögöl szántó és 145 kh 323 öl erdőt sajátított ki (átváltva 17,7 ha szántó és 83,5 ha erdőt jelent).

A tardonai 94.-es számú ház, amelyben Csányi Benjámin családjával lakott, már 1905-ben nem a család birtokában volt. Ezt Nagy Lajos református lelkész egyháztörténeti adatszolgáltatásából tudjuk, amely 1905. szeptember 4-én keletkezett, eszerint 1905-ben a református harangozó és családja éltek a Csányi-féle házban.

Tardona térképe a második katonai felmérésen (1819-1869). Valószínűleg a körvonalazott területen álló épületekben élt Csányi Béni és családja, a malom szomszédságában

Jókai visszaemlékezésében „jóságos” nemes úrként mutatja be Csányi Bénit, ami bizonyára igaz is volt. Személyéről Telepy Károly Tardonán írt naplójában is említést tett, Béni bátyámnak nevezi, és ebből a naplóból tudjuk, hogy a tardonai nemesek milyen aktív kapcsolatokat ápoltak a Tardona környéki községekkel és közösségekkel. Jókai Tardonát úgy említi, mint egy olyan eldugott helységet, ahonnan aztán se kifele nem mennek az emberek, se befele nem jönnek hozzájuk. Ezzel szemben tudjuk azt, hogy Tardona aktív kereskedelmi kapcsolatot tartott fenn Miskolccal, és az itt megforduló művelt nemes urak, iskolatanítók, prédikátorok is mind tájékozott emberek voltak, akik a környékbeli emberekkel aktív kapcsolatokat ápoltak. A bujdosók titkai viszont biztonságban voltak a községben. Ez a művelt réteg jóindulatának és a helybéli kisnemesek jobbágyaikhoz fűződő viszonyának volt köszönhető. Telepy Károly tardonai naplójából és a Telepy család levelezéséből sok információ kiderül Tardonáról és a Csányi családról is. A fennmaradt dokumentumokból egy összetartó és óvó-védelmező családot ismerhetünk meg, amely nemcsak családtagjainak tudott biztonságot adni, hanem egy időre befogadta a menedéket kérő Jókait, Muraközyt, és ugyanez a család volt az, amely szeretettel befogadta és családtagjának tekintette Telepy György előző házasságából született gyermekeit, Telepy Károlyt és Telepy Amáliát, miután Telepy György házasságot kötött Csányi Zsuzsannával, Csányi Béni legidősebb élő lánytestvérével.

A Tardonai történetek következő részében elárulom, ki volt Csányi Zsuzsanna budapesti színésznő és családja, Telepy György és gyermekei, valamint az is kiderül mi közük volt az Egressy családhoz!

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..