A Veszettek kazincbarcikai helyszíneitől a 60-as, 70-es években lakott pedagóguslépcsőházig – Ezekről írtunk 2018-ban – II. rész

Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A második negyedévben egy film helyszíneit jártuk végig, kutattunk mamutcsontok után, köszöntöttük a 80 éves Tóth Jánost és Kolumbán Zoltánt, meglestük Ludas Matyit a városban, hogy aztán […]

Read more

A 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeitől a látványtúráig – Ezekről írtunk 2018-ban – I. rész

Ez az év se volt eseménytelen sem a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltuk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. Januárban hol is kezdhettük volna máshol, mint a 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeinél, hogy aztán egy látványos túrával zárjuk a negyedévet.

Read more

Tardona, 1944. december 13.: Puskaporos Luca-nap

1944. december 13., Luca napja. Tardonán ez a Luca-nap nem a szokásos szemestermény ablakon való kopogásától és az utcákat járó, kertkapukat leakasztó fiúk nevetésétől volt hangos. Ezen a napon Tardonán utcai harc alakult ki, a faluban élők testközelből lettek részesei a háborúnak. A faluban állomásozó német egység Luca éjszakáján megütközött a szovjetekkel.

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 3. rész: Muraközy János és Jókai Mór

Jókai Mór kétségkívül a leghíresebb bujdosója volt Tardonának, de a nála sokkalta keresettebb Muraközy János is Tardonán húzta meg magát egy időre, kettejük barátsága még jóval a szabadságharc előtti időre nyúlik vissza, és a Tardona külvilágtól elzárt képét tovább gyengíti, hiszen a kecskeméti gerillakapitány is értesült róla, hogy barátja itt bujdosik. Tehát a külvilággal való kapcsolatnak még aktívabbnak kellett lennie, […]

Read more

Kerekes István fotója – 2018. november

Kerekes István weboldala István Kerekes photography – Facebook-oldal

Read more

Város a világ végén

‒ Kazincbarcika? … A világ végén van! Az országúton „vigasztal” evvel egy kerékpáros, aki szaporán gyúrva a kilométereket, szintén a világ végén fekvő városba iparkodik. Miskolc már jócskán mögöttünk maradt, s az út játékosan bujkál a borsodi hegyek közt. Kora délelőtt van, a tavaszi világítás könnyű levendulakék, mint egy divatos szövet, s erre a puha kék alapra váratlanul és valószerűtlenül […]

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 2. rész: Jókai Mór tardonai bujdosásának kulcsszereplői: Telepy György és Csányi Zsuzsanna

Csányi Zsuzsanna Csányi Benjámin tardonai földesúr legidősebb élő nővére volt. 1805-ben született Putnokon. Valószínűleg Csányi Benjámin és Csányi Júlia Tardonára költözését követően vásárolt egy házat és erdőrészt férjével, Telepy Györggyel Tardonán. Telepy György ajánlotta Jókai feleségének, Laborfalvy Rózának, hogy férjét Tardonán rejtse el.

Read more

Megmoccant az óriás!

Szinte hihetetlennek tűnő erőfeszítések és összefogások után ma már biztosítottnak látszik, hogy az eredeti tervnek megfelelően: jövőre legyártják az ötvenezer tonna pvc-port Kazincbarcikán, termelni kezd a KISZ-védnökségével épülő hatalmas új gyár, a PVC III! Október 28-án 23 órakor beindult a gerjesztés, végleg életre keltek a műszerek. November 4-én pedig a jubileumi vállalás teljesítéseként fellobbant az etilénfáklya.

Read more

„Tardonára gyertek emberséget tanulni” – 1. rész: Csányi Benjámin

Tardona nevét az 1848/49-es szabadságharc beírta az irodalomtörténetbe, az itt bujdosó Jókai Mór révén. Az író több művében merített ihletet a tardonai élményeiből, számtalan gyönyörű mondattal állítva emléket Tardonának. Több hónapos kutatómunkával próbáltam megfejteni, milyen is volt Tardona 1898/49-ben, kik életek itt, miért jött ide Jókai és hogyan őrizték meg a bujdosók titkait. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a […]

Read more

Az Ebecki-tető, avagy a Tüzes-szekér-csúcs

Már írtam erről az Egy kis földrajz című cikkemben, és én is megmosolyogtam, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Jobban utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet. (A régi, 1750-1850-ig megjelent térképeken Tüzes-szekér-csúcsnak, és az alatta lévő völgyet pedig Tüzes-szekérnek hívták.)

Read more

Három arany nyílvessző – a diafilmet rajzolták: a Május 1. úti általános iskola alsó tagozatosai

A diafilmek az 50-es évek második felében voltak igazán népszerűek, a 60-as években a televízió terjedése kissé háttérbe szorította e műfajt. Szerencsére csak átmenetileg: a 70-es években újra felkapott lett a dia, még akkor is, ha egyetlenegyszer sem sikerült az elejétől a végéig rendesen megnézni a történetet – legalábbis nálunk az iskolában. Hol túlmelegedett a vetítő, hol pedig magával a […]

Read more

Nálatok is jártak mesterek? – Mesterek és mozgóárusok régen

  Sokan emlékeznek azokra a régi mesterséget űző emberekre, akik a falvak utcáit járva, kiabálva adták az emberek tudtára mi a mesterségük, így keresve alkalmi munkát maguknak. Persze akkoriban még volt ezekre a mesterekre igény. A mesterek mellett a „mozgó” árusok is jártak a falvakba, elvétve még mindig van a régiekből is, pl. a tarka-barka csirkéket árusító család, a tollfelvásárló […]

Read more

Kerekes István fotója – 2018. október

Kerekes István weboldala István Kerekes photography – Facebook-oldal    

Read more

A gyermekijesztők – Hallottál már az „Imúzról”? Tardonán bizony gyakran járt!

A világon mindenhol megvannak azok a szóbeli elbeszélésben létező lények, akiket a rakoncátlan gyermekek megfékezésére, megijesztésére találtak ki a felnőttek. Ezek a valamik, hívjuk őket bárminek, mind csakis a rossz gyerekekért jönnek, pl. mókár, drótos, zsákos ember, rézf@szú bagoly, kókó stb. Tardonán több ilyen csuda is járt régen: Gyerekszedő, Vasorrú bába, Ördög és az Imúz. Régen a babonás paraszti társadalomban […]

Read more

„Akkor még szélesen elterülő mező volt…” ‒ 49 évvel ezelőtt vehettük birtokba a KVSE-pályát

1969. október 17-én, pénteken a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. A gól a 72. percben esett, Csirmaz felső sarokba csúsztatott fejeséből. E győzelem után valószínűleg még lelkesebben vették birtokukba úgy a sportolók, mint a szurkolók a két nap múlva hivatalosan is átadott új sporttelepet.

Read more
1 2 3 4 41