Spartan kids, rally, fotózás – számtalan területen próbálja ki tehetségét a 11 éves Menyhért Ádám
Beszélgető partnerem Menyhért Ádám. A mindig mosolygó 11 éves kis srác sugárzik a boldogságtól. Remek sportember, és nem is akár milyen hobbijai vannak. Én ezekre voltam kíváncsi. Édesanyjával és nagynénjével szintén a sport révén, nagyon jó kapcsolatban vagyunk, többször sportoltunk együtt. A kórház színeiben, a MegmentElek csapattal évek óta a szépkorúak sportnapjának, az Újkazinci Baráti Kör Senior Sport Kavalkádnak a részt vevő versenyzői.
Ádám, rendkívülien sokoldalú vagy, és komoly, egész felnőttes dolgokkal foglalkozol, holott alig múltál 10 éves. Fotózás, rally, gokart, önvédelmi sport, és a Spartan Kids versenyzője is voltál. Ezekről szeretnék veled beszélgetni. Édesanyádat sem hagyjuk szó nélkül, tőle is megkérdezzük, hogy milyen gyerek is Ádám. Azt már tudom, hogy nem csak a szüleid, hanem az egész nagycsalád, mamád, nagynénéd, unokatesóid, rendkívül büszkék rád, valamennyien mögötted állnak, támogatnak, a közösségi oldalon sok fotót látok rólatok.
Családod, barátaid hogy szólítanak?
Ez kicsit fura lesz, mert anya részéről a család Ádinak szólít, apáéknál Ádó vagyok, iskolában pedig Ádám.
Akkor, ha megengeded, én is Ádinak szólítalak, és kérlek, Ádi, röviden mutatkozz be a Barcikai Históriás olvasóinak.
A nevem Menyhért Ádám. Kazincbarcikán születtem. Januárban töltöttem a 11. évemet. A Pollack Mihály Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagiskolában kezdem szeptemberben a 6. osztályt.
Először a számomra legérdekesebb, nagy kihívást jelentő sportról beszélgessünk, és ez az embert próbáló Spartan Kids. Felnőtteknek is komoly állóképesség, kitartás, és végtelen energia szükséges. Ennek a gyermekváltozatáról mesélj nekünk, és arról, hogyan kerültél vele kapcsolatba.
A Spartan Kidsre az edzőm javasolta az indulást, de már mikor az unokatestvérem indult Miskolcon, akkor tervbe lett véve. Végül 2021-ben teljesítettem. Nem nyerni mentem, hanem jól érezni magam a célba éréskor.
Ez sikerült, és gondolom egy életre szóló élményt is kaptál. Milyen pályákat kellett teljesíteni?
Sokat kell futni és akadályokon át mászni, cipelni és magasba felhúzni zsákokat.
Hol van lehetőség a felkészülésre, van a közelben ilyen akadálypálya, és te hogyan készülsz rá?
Felkészülni nem készültem különösebben. Fejben tudtam, hogy teljesíteni kell!
Mennyire kihívás ez számodra, és miért volt érdemes teljesítened a Spartant?
Úgy gondoltam, hogy nehéz lesz, ami valahol be is jött, de azért voltak nehezebb feladatok is. Érdemesnek pedig azért volt teljesíteni, mert az edzőm mondta, hogy próbáljam ki én is, és remélem ő is büszke volt rám.
Mi volt a legnehezebb akadály, amelyet teljesítettél?
Volt egy a falmászáshoz hasonló akadály. Azt kicsit nehéz volt megcsinálni.
Mit gondolsz, a fiúk vagy a lányok ügyesebbek a versenyben?
Szerintem ügyes mindenki, aki el mer indulni.
Legközelebb mikor és hol fogsz versenyezni?
Most lesz Kazincbarcikán a KolorFutás Night*. Ott indulok a Minimaratonon, ami 5,25 km.
Olyan versenyen, ahol kúsznak-másznak, futnak, ugrálnak, netalán sárosan is, biztos történik valami érdekes, vagy humoros esemény. Történt veled ilyen?
Nem, szerencsére azon kívül, hogy nagyon melegem volt és kipirosodtam nem történt semmi. Viszont a pálya szélén lévő szalagból téptem egy darabot és hazahoztam.
Említetted az edződet, mit sportolsz, ki a felkészítőd?
Kagami Ryu a neve ennek a harcművészeti ágnak. Az edzőm Szatmári Lajos. Az iskolámban van lehetőség önvédelmet tanulni heti egy alkalommal. Nagyon szeretem, ami az edzőmnek köszönhetek.
Ez fegyveres sport, vagy harcművészet?
Fegyveres harcművészet. Vannak eszközeink. Van a kard, amit én még nem használok. De már a nuncsakuval, sai villával és tonfával megismerkedtünk. Ezek a fegyverek, de itt inkább a fegyelem számít és hogy megtanuljuk magunkat megvédeni, ha bántanának.
Az itt tanultakat tudod hasznosítani a Spartan versenyen?
A küzdést és az akaratot, hogy ne adjam fel.
A küzdősportban is indulsz versenyeken?
Nem.
Küzdősport, spártai akadályverseny, és jön az autósport. Nos, erről mesélj nekünk.
Kicsi korom óta szeretem az autókat. Először 3 évesen vittek el a szüleim Királdra rallyra. Akkor még csak azt láttam, hogy színesek és gyorsak a kocsik. Volt egy könyvünk az egyik akkor még versenyző pilótával és egy időben azt kérem, hogy anya este abból olvasson. Semmit sem értettem belőle, de olvasta.
Jobban már 5-6 évesen kezdett érdekelni, mikor el kezdtünk járni több versenyre. Először csak a környéken rendezettekre, de 2017-ben nagy útra, a veszprémi rallyra mentünk el anyával. Azóta rendszeresen járunk. Már a Pécs környékén rendezett Mecsek rallyn is voltunk kétszer. Ezen kívül érdekel még a Forma1 világa is.
Adjunk szót édesanyádnak is. Az anyuka is ennyire rallyrajongó?
Igen. Szeretem én is a rallyt, de leginkább az autók hangját, ami talán viccesen hangzik. Persze a tempójuk sem utolsó.
Ádi, ültél már versenyautóban, gokartban, vagy esetleg versenypályán élményautózáson?
6 évesen ülhettem volna egy Lada WFTS-be, de akkor még félősebb voltam. Ma már bánom.
Kunmadarason voltunk tavasszal. Ott ültem egy BMW-ben és vittek egy rendes gyors kört. Igazi rally autóban még nem ültem, csak úgy, hogy állt, de remélem egyszer majd ez is megvalósul.
Kedvenc autód?
Ha rally autóról van szó, akkor a Škoda Fabia R5 evo, Ford Fiesta MK ll., Hyundai i20 R5 és természetesen a Lada WFTS. De amúgy mindegy! Rally autó legyen.
Találkoztál hírességekkel és ki a kedvenc versenyződ?
Igen, találkoztam sok versenyzővel. Olyanokkal is, akikre nem is gondoltam volna, hogy valaha találkozom és még közös fotót is tudnak készíteni. Ezeket gyűjtöm is. Például Frank Kelly ír versenyző volt itt a Barcika rallyn, vele is van közös fotóm. Van olyan versenyző, aki egy következő alkalommal dedikálta is. Ilyen például az egyik nagy kedvencem Bútor Róbert, aki mostanában csak 2-3 versenyen indul egy évben. De például, aki mai napig versenyzik, Turán Frigyes, ő is aláírta. Vagy Nagy Attila, aki Csomós Mixinek navigál, tőle éppen a múlt héten kaptam dedikáló kártyát és aláírta a közös képünket. Van egy könyvem, amibe csak autogramok vannak. Ezt viszem magammal a versenyekkor, mert a szervizparkban tudok gyűjteni.
A szervizparkba be lehet menni, vagy oda külön engedély szükséges?
A szervizpark területére bárki bemehet. A csapatok szervizpontjába nem. Ott csak a csapat tagjai lehetnek.
Azért egy ekkora rally rajongónak, mint te vagy, feltételezem, sikerült betekintés nyernie a szervizparkba is.
Igen, egyszer a Turán Motorsport szervizpontjába vittek be. Ott meghatározott időben kell lenniük az autóval. Ami meghibásodott a gyorsasági szakaszokon és szabad azt cserélik. Valamint ellenőrzik a működéshez szükséges dolgokat, cserélik a kerekeket. A pilóta és a navigátor tud picit pihenni, enni-inni.
Merre jártál még versenyeken?
Tavaly volt az az év, amikor az összes futamra eljutottunk az országban. Addig a Mecsek rally, ami Pécs környékén van, kimaradt. Előtte Veszprémig is elmentünk. Meg persze a környéken rendezettekre. Szóval Eger, Miskolc, Ózd, Salgótarján, Oroszlány, Nyíregyháza, Veszprém, Pécs, stb. és persze a Barcikán rendezetten is ott voltunk.
Azt már tudjuk, hogy van autogramgyűjteményed, de ezen felül gyűjtöd a posztereket, és egyéb autózással kapcsolatos dolgokat is?
Persze. Sok mindent sikerült már. Posztereket, fotókat, aláíró kártyákat, modellautókat, naptárakat, könyveket versenyzőkről, Rally évkönyveket.
Biztos vagyok benne, hogy vannak versenyző barátaid és autós élményeid is. Elmesélsz nekünk egy-két autós élményt?
2019-ben az Eger rally alkalmával a szervizben vártuk és az egyik csapat tagja behívott megnézni az akkor a szakaszról érkező autót közelről. Akkor kaptam tőlük az első posztert.
De Hadik Andrásékhoz fűz a legtöbb élmény. Tőlük nagyon sok figyelmet kaptam eddig. Legelőször a felesége hozott nekem szülinapomra egy András által dedikált naptárt. Következő évben dedikáló kártyát kaptam és anyával mindketten 1-1 Hadikos pólót. 2021 februárjában kaptunk meghívást az autószervizükbe, ahol megnézhettem az épülő Fordjukat. Ott volt a Bodolaiék autója is és ez nagyon tetszett. Ekkor sem jöttem el üres kézzel, mert akkor is kaptam naptárt és egy évkönyvet, amit a navigátora Kertész Krisztián és Balla Niki is aláírt.
Milyen az a dedikáló kártya? Egy fotón majd megmutatjuk az olvasóknak is.
Általában rajta van az éppen aktuális autója a versenyzőpárosnak, valamint ők és azt írják alá. A beszélgetésünk elején említetted, hogy a fotózás is nagy hobbid, és az is az autósporthoz kötődik.
Igen. Eleinte telefonnal fotóztam az autókat, de kb. másfél éve sikerült venni egy – Jósvai Pál barátom által – ugyan nem új, de nagyon jó gépet, azóta azzal fotózok.
Az autókon kívül mit szeretsz még fotózni?
A természetben előforduló furcsa vagy különleges dolgokat.
Például?
Növényeket, ősszel a fák lombjait, szarvaspatanyomot is fotóztam már. Szivárványt, ha látok. Vagy a napnyugtát.
Anya, mit szólsz a fotózáshoz, és a családról készített már Ádi fotókat?
Örülök neki, hogy érdekli ez a dolog. Nagyon segíteni nem tudok neki, mert nekem nem volt ilyen gépem, de van egy barátunk, aki jó motivációt adott Ádinak, hogy fotózzon. Egyelőre csak magának fotózgat és küldi a versenyzőknek. Kis videókat rak össze belőlük, és nagyon boldog, ha reagálnak rá. Majd kiderül, hogy mekkora szerepe lesz az életében a fotózásnak. Én örülnék, ha komolyan tudna vele foglalkozni.
Természetesen készültek családi fotók. Szülinap, karácsony. De a Semmelweis-napon is ott volt Ádi, ahol alpolgármester úr lehetőséget adott neki, hogy készítsen olyan fotót, amikor rá figyeltek a díjazottak. Ez jó érzés volt Ádinak, mint gyereknek.
Sőt volt egy nagyon érdekes eset is. Meghívtak minket egy keresztelőbe és a fotós hölgy valami fontosabb dolog miatt elment, így Ádi lett a fő fotós.
Eddig csak komoly, felnőttes dolgokról beszélgettünk, elvégre még csak 11 éves vagy, beszélgessünk játékról is. Mi a kedvenc játékod?
Szeretek legózni, szimulátorozni, társasozni anyával.
Szereted az állatokat?
Igen. Van egy hörcsögöm. Ő már harmadik kis állatom. De van még egy teknősöm is, aki mamánál maradt egy balatoni nyaralásunk után.
Ilyen az én családomban is előfordult. Ő vigyázott rá, és nála ragadt, ezek szerint a mamád is szereti az állatokat.
Mama, ő nagyon! Neki van halas akváriuma is. Sokszor együtt takarítjuk ki mindkét akváriumot, a halakét és a teknősét.
Mi leszel, ha nagy leszel?
Még nem tudom, de szeretnék a fotózással is foglalkozni.
Tanáraid tudják, hogy imádod az autókat, és milyen hobbijaid, gyűjteményeid vannak?
Akikkel közelebbi a kapcsolatom, ők tudnak ezekről.
Pajtásaidnak el szoktad mesélni az élményeidet?
Igen és örömmel hallgatják.
Ha jönne egy jó tündér, és teljesítené a kívánságod, mit kérnél tőle?
– Ádi hosszasan mosolyog. – Nem is tudom…
Elképzelésem szerint a szobád tele van különböző díjakkal, poszterekkel, fotókkal, autómodellekkel, de mondd el nekünk, tulajdonképpen, hogy néz ki a szobád.
Pontosan így. Az ágyam felett van két polc, amire tettünk ilyen ledes világítást és rá vannak rögzítve a már említett kártyák. A modellautókat, kis autókat vitrinben tartom. Posztereim az ajtón és szekrényen vannak.
Megkérdezem anyát, Ádi rendszerető-e, és ki tartja rendben a szobáját?
Már elég régóta ő tartja rendben a szobáját, mostanában már nem is kell mondanom, hogy kicsit pakoljon össze vagy porszívózzon fel.
Apuka, hogy vélekedik Ádi hobbijairól?
Örül neki.
Judit, a te véleményedre is kíváncsi vagyok.
Örülök, hogy nem csak a tv, telefon és a PS4 játéka érdeki és ha tudom, vagy van rá lehetőségünk a kis csapatunkkal menni versenyekre, autós rendezvényekre, akkor megyünk.
Így a végén rólad is ejtsünk pár szót, a büszke anyuka mikor éppen nem Ádámmal van, főállásban mivel foglalkozik.
A kazincbarcikai kórház sterilizálójában dolgozom már hatodik éve. Szeretem a munkám, igyekszem jól is végezni ezt a sokak által nem is ismert munkát. Egyébként gyerekekkel szerettem volna foglalkozni, el is végeztem a tanítóképzőt, de végül az élet úgy hozta, hogy egyelőre itt vagyok.
*(A verseny már lezajlott időközben – a szerk.)