„Az alkotás lehetőség, hogy megmutassuk azt, kik is vagyunk valójában” – Beszélgetés Turiné Vercsik Gizellával

Kálmánné Katalin interjúja

Nagyon kellemes, szívet melengető délutánnak lehettek részesei, akik ellátogattak az Újkazinci Baráti Kör Kávéházi délutánok programsorozatának 2022. augusztus 10-i eseményére, a rendkívül sokoldalú, Miskolci Dallamok Szárnyán Művészeti Klub-tag, Turiné Vercsik Gizella alkotásait bemutató kiállításra. Giziké, vagy ahogyan barátai nevezik, Gizust a kulisszatitkokról faggattam.

“Én hiszek a kézimunka szívderítő erejében…” – ez a Zsindelyné Tüdős Klára-idézet olvasható a meghívódon, és valóban sugárzik belőled a kedvesség, a szeretet, a jókedv, vidámság, életöröm. Látszik, hogy jóban vagy magaddal, 70 év fölött is teljes életet élsz.

Bizony így igaz, szeretet nélkül sivár az élet, és valóban jóban vagyok magammal.

Csodálatos alkotások, kézimunkák, horgolások, gyermekjátékok és ruhák, sorolhatnánk még tovább, mi minden került ki a kezed alól. Volt már ezekből kiállítás, korábban látta-e már a nagyközönség?

Igen, volt, talán 20 éve Miskolcon a Vörösmarty Művelődési Házban a Baross Gábor Nyugdíjas Klub szervezésében, Szabóné Julika, az akkori igazgatónő rendezte.

Rendezvényeken már kaptunk tőled kis díszeket, kitűzőket, láttam, horgolsz gyermekholmikat, felnőtt- és gyermekruhákat, kiegészítőket. Ezekre milyen sors vár, lesz gazdája, vagy úgy gondolod, hűvösödik az idő, kötök pár pihe-puha cuccot, fejpántokat, mellénykéket, vagy jön a karácsony, húsvét, készítek pár új díszt és ezek bekerülnek a többi holmi közé?

Leginkább ajándékozásra, alkalmanként anyák napi szívecske az óvodába, vagy karácsonyra, húsvétra lesznek otthoni díszek, műsorok dekorációi, valamint saját magamnak, családomnak viseletre, vagy a lakások díszítésére. Boldogsággal tölt el, ha másnak is örömöt  tudok szerezni.

Fontos számodra maga az alkotás folyamata, az ötlettől a megoldásig? Megtervezed, elkészíted, magad készíted a mintákat is, vagy sablonról dolgozol?  

Nagyon sok fellépőruhát én varrtam, vagy alakítottam át saját ötlet alapján. A horgolást általában az internetről nézem, itt rajz és leírás is van róla. Napokat böngészem, és ami megtetszik, elkezdem a horgolást, de volt rá példa, hogy magam is terveztem. Néha azon kapom magam, hogy hajnali három óra, és én még mindig horgolok. Előfordul, hogy hajnalban felébredek, iszom egy kávét, és hajrá. Nagyon szeretek vele foglalkozni, megnyugtat.

El tudom képzelni, ahogy gyönyörködsz a munkádban, ahogyan tettük mi is. Jó érzés fogja el az embert, amikor valamivel elkészült és az a dolog megelégedésére szolgál, szép lett, jó lett, finom lett, a család is megdicséri, a barátok is örülnek neki.

Ne is mondd! Nagyon sok időt vesz el a keményítés, szárítás, vasalás. A szárítást hajszárítóval végzem, de mikor kész, és a horgolt kosárka úgy áll, ahogyan annak lennie kell, az csodálatos. Szeretek gyönyörködni bennük.

Mi volt az első kézimunkád és mennyire voltál vele elégedett?

Nem tudom, mi volt az első, de hogy elégedett voltam, az biztos. Néha eszembe jut a gyerekkorom, még anyukám élt és a nagyi is velünk volt, rengeteget kézimunkáztunk együtt. Varrtam falvédőt iskolai feladatként is, de hamar kész lett és mesét olvastam a többieknek. Anyukámnak, nagyimnak nagyon ügyes keze volt, szinte magamba szívtam a kézimunkázás szeretetét. Édesanyám közben énekelt, nagyon szép hangja volt, és én énekeltem vele. Apukám gombázni szeretett és én hűségesen kísértem, azóta is imádom az erdőt, a természetet.

Korábban mivel foglalkoztál? Honnét a rendkívüli kreativitás?

Kezdetben fonodában dolgoztam, majd díjbeszedő voltam, dolgoztam külföldön. Tengizben a Zenepalotában és Izraelben. A kreativitást édesanyámtól örököltem, ő volt az, aki példát mutatott. Mikor Izraelben dolgoztam, leírtam az élményeimet, amit Fecske Csaba költőnk elolvasott, és azt mondta, hogy némi igazítással akár kiadható is lehetne.

Az izraeli élményeken túl írtál még valami mást is?

Igen. Egy pár oldalas novellát, történetet. Címe a „Pillanatok”.

Ismeretségi körömben nekem is voltak kapcsolataim budapesti és miskolci fonodás lányokkal. Hajdanán ugyanúgy, mint a bányászoknál, ott is nagyon nagy kulturális élet folyt.

Édesapám bányász volt, mindig vitt magával a bányásznapra, ahol nagyon jól éreztem magam, jól szórakoztunk és imádtam a bányászzenekar zenéit.

A Baráti Kör tagjainak barátságán túl van egyéb kapcsolatod is Kazincbarcikával?

A Baráti Kör tagjainak köszönöm a barátságát, örülök, hogy ismerhetlek titeket. Az unokám által is volt kapcsolatom, itt lakott egy tündéri barátja.

A művészet sem mindig csak a komolyságáról híres, nem csak gyönyörködtet, szórakoztat is. A színpadi megjelenésed is vidámságot kelt. Beszélgessünk a táncról és az énekről.

A tánc és ének tulajdonképpen együtt, a Vörösmarty Művelődési Házban kezdődött, talán 30 évvel ezelőtt. Ezt is Szabóné Julikának köszönöm. Először csak hétvégi bálokba jártam, de alakult egy csapat, aminek tagja lettem. A Magányosok Nyugdíjas Klubbal indultam táncos utamon, majd a Szivárvány Klub tagja lettem. Később a Főnix Klub tagjaként énekeltem. Operettműsorokon, gálákon vettünk részt a “Maga rég nem lesz a világon” című dallal és a Főnix tánccsoport adta a háttértáncot, amit koreográfus tanított be, és Varga Somogyi Gizike rendezte. Én még hastáncot is tanultam, táncoltam velük. Színvonalas előadások voltak, a sajtó is írt róla.

A „Maga rég nem lesz a világon” című dallal Kazincbarcikán a „Ki mit tud?”-on is nagy sikert arattál, és nem beszélve legutóbb Szikszón, a „Ki mit tud?”-gálán.

Még a mai napig is nagyon szeretem énekelni, sajnos már nem a régi tempóval, de mindig kinézek valakit a közönség közül, akinek éneklem, ez kell a hangulathoz, ez így történt Szikszón is. Polgármester úr értette, viszont én meg is lepődtem, mikor mellém toppant a színpadra, és ugye nagyon jó partner is volt. Ez részemre nagy-nagy kitüntetés.

Tánc után jött az ének?

Ahogyan említettem, tulajdonképpen a tánc és ének egy időben kezdődött. Szabóné Julika vitt először énekversenyre, ahol különdíjat nyertem a “Tűzpiros virág” című dallal. Táncos estéken barátaim kérésére énekeltem, majd beléptem az Arany Alkony Ének Csoportba, és következtek a szebbnél szebb dalok Szaxon Csabi kíséretével élőben, majd CD-felvételek, amit szintén ő készített. Számtalan alkalommal léptünk fel együtt. Sokat tanultam tőle, nagyon sokat segített, segít még a mai napig is, sokszor fordulok hozzá.

Csodás időszak volt a Miskolci Örömdal Körrel töltött időszak is. Majd megalakult a Dallamok Szárnyán Művészeti Klub, amelynek mai napig is tagja vagyok. Viszont hiányzik a régi énem, hiányzik a tánc, fáj, hogy nem bírok, befelé folyik a könnyem, de nem adom fel. Reménykedem, hogy hátha még egyszer sikerül táncot ropni, de ez lehet, már csak álom marad.

Említetted Szaxon Csabát. A miskolci népszerű zenészről, zeneoktatóról, zeneszerzőről beszélünk?

Igen, róla. Nagy tisztelője vagyok. Ő készíti számomra a zenei alapokat, kaptam tőle engedélyt, hogy a szerzeményeit énekelhetem, és műsorokon is ő kísért.

Hogyan kerültél vele kapcsolatba?    

Rendezvényeken, ahol ő volt a zenei kísérő. Nekem nagy megtiszteltetés, hogy engedélyezte, hogy a dalait énekelhetem bárhol.

Jó pár éve, mikor megismerkedtünk, nagyon fürge, olyan tűzről pattant menyecske voltál. Azóta történt veled valami, mert már valóban csak énekelni látunk.

Igen, életem egy közlekedési baleset miatt megváltozott. Elütöttek a zebrán, a gépkocsivezető egy teljesen hallássérült volt. Eltört a gerincem és a medencecsontom. Nagyon sokáig kórházban voltam. Itthon is csak mankóval és járókerettel közlekedtem, a négy fal között bezárva. A harmadik emeleten lakom, de mindent elkövettem, nem adtam fel, hogy újra én legyek, újra tanultam járni, megtanultam a fájdalommal élni. A hastánc volt az álmom, amit meg is tanultam, a ruhát is magam készítettem, flittereztem, de sajnos ebben már nem fogok többet táncolni. A kórházból hazajövet a zenét hallva minden porcikám rezdült. A dalaimat általában úgy választom, hogy azért egy kis mozgás legyen benne, a mostani állapotomhoz igazodva mindent megteszek a színpadon, ott újra a régi vagyok. Nem adom fel! „Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod tenni!” Nos, én ilyen vagyok

De büszke nagyi vagyok. Mindhárom unokám fellépet már velem. Nikim kétévesen táncolt cigánytáncot velem, majd 10 éves volt, mikor együtt énekeltünk. Gerdim táncolt saját koreográfiájával, Olivér háromévesen énekelte velem a „Nézését meg a járását”. A videót sokszor megnézem, a szívemet melegség tölti el, nagyon büszke, boldog vagyok, mert az életem csodái a gyermekeim, az unokáim és a dédikém. Titokban reménykedem, hogy majd ő is szerepel velem egyszer. Életem e szakaszában sok-sok díjban, elismerésben részesültem, rengeteg tapsot kaptam, és ez nagy boldogság számomra. Úgy érzem, minden fellépésem egy kitüntetés, hogy megcsináltam, meg tudtam tenni, és nem adtam fel. Amíg lehet, énekelek, verset mondok, horgolok, közben gondolatban táncolok. Szeretnék még örömet szerezni barátaimnak, a közönségnek, a szép időskort még szebbé tenni.

Ha már említetted az unokákat is, a családból örökölte valaki a kreativitásodat? 

Igen, és egyik nagy álmomat a gyermekem megvalósította. Nagyon szerettem volna balettozni, nos ő balettozott, az unokám pedig tánctanár.

Nem is tudom, melyik a helyes kifejezés, van vagy volt egy másik hobbid is, amiről a közösségi oldaladon sok fotót láttam, a túrázás és a gombázós jókedvedre gondolok.

Igen, szeretem a természetet, és nagyon imádtam gombázni. Természetesen szeretem a gombaételeket is, készítem is. Bükkszentkereszten gombafőző versenyeken is részt vettem, ahol több díjat is nyertem. Többek között készítettem gombával töltött káposztát, töltött palacsintát gombamártással, bükkerdei gombalevest. Barátaim, ismerőseim segítségével, két alkalommal részt vettem a diósgyőri várban rendezett Salkaházi-főzőversenyen, és közben műsorral is felléptem. Ma már csak módjával túrázom, ritkábban járok gombázni is, nehezen közlekedem, de nem tudom megállni, hogy ne menjek ki a csodás természetbe, az erdőbe.

A gombát tartósítod is? Egyébként létezik még gombavizsgáló, vagy teljesen megbízol magadban?

Igen, savanyítom, szárítom és porítom is. Ételekhez használom és viszem bemutatókra is. A gombavizsgálótól tanultam meg, hogy melyik a jó és melyik a mérgező. Olyan gombát, amiben nem vagyok biztos, nem szedem le, de hozok belőle megvizsgáltatni, mert még a kezdetek elején a vargányához gyilkos galócát tettem, mind az összes gombám kiöntették a kukába. Egy életre megtanultam, hogy ismeretlen gomba ismert közé nem kerülhet.

Ha Bükkszentkeresztre jársz, akkor biztos jóban vagy a gyógynövényekkel is.

Bükkszentkereszt az egyik kedvenc kiránduló-, gyógynövénygyűjtő és gombázóhelyem, és nem utolsósorban a gombaversenyek helyszíne, ahol általában nyerni szoktam. A gyógynövényeket is szedem, használom. Kakukkfű, csalán, menta, bodza, galagonya. Szárítom, és általában teának készítem.

Térjünk vissza a zenéhez. Tanultál valamikor énekelni, táncolni, vagy csak saját magad képezted?

Valamikor énekkaros voltam az iskolában, mégpedig szoprános Engi István tanítványaként. Táncolni Guttman tánctanár úr tanított, és versenyekre készített fel. A hétvégi össztáncokon én is tanítottam, illetve segítettem, ha kevés volt a lány. Szép emlék, ekkor még fiatal voltam. Férjhez mentem és ez az idő lezárult. Majd jóval később, olyan negyvenévesen kezdtem el újra táncolni. Először csak vasárnaponként és később lettem tánccsoporttag. Aztán idővel más klubba is eljárva tanultam táncokat tanár segítségével és énekeltem is. Már beszéltünk az Arany Alkonyat Nóta Klubról, ami ma a Dallamok Szárnyán Művészeti Klub nevet viseli. Itt a megalakulásnál Kékes Zsuzsa művésztanár és Horváthné Szilvia felkészítésével indultam a magyarnóta-versenyekre, fellépésekre. Sajnos már nincs tanár, így saját magam tanulok, de gyakran igénybe veszem szakember segítségét. A zene a szívünkben él, a zene gyógyít. Olyan dalokat próbálok énekelni, amik a szívemből jönnek, érzelmesek, vidámak. Imádom a keringőt, „Meseautót”, a tangót, „Hogyan mondjam el”, az operettet, „Tangolita”, „Maga rég nem lesz a világon”, János legyen…” Nagyon nagy álmom és vágyam magyar nótázás élő cigányzene, cigányzenekar kíséretével.

Úgy tudom, kedveled a kártyajátékokat is.

A hobbim a horgolás, versolvasás, énekek gyakorlása a szomszédok örömére! Mostanában kártyázni a kisfiú unokámmal szoktam, a dédimmel olvasok, ő másfél évesen rajong a mesekönyvekért. Valóban nagyon kedvelem a römit, de utoljára Izraelben játszottam. Most mással foglalkozom.

Mit mondanál még el magadról?

Tartalmas életet éltem, szép, emlékezetes dolgokat alkottam, az emlékeim csodásak. Ha most visszanézek az életemre, az évszakokhoz hasonlítanám: tavasz – nyár – ősz – tél és Pillanatok, amely címe is a kis írásomnak. Most az ősz és tél között élek, de amit lehet, még kiaknázok magamból. Sajnos rohan az idő.

Olyan barátságokat kötöttem, ami kár lenne, ha kimaradt volna az életemből. Büszke vagyok a szlovákiai Szitás Ida barátságára. Magyarnóta-versenyen ismertem meg, azóta is tartjuk a kapcsolatot, és bármikor meghívom, örömmel jön. Nagyon jó barátságban vagyok a Kovács Barna – Tordai Lászlóné táncospárral. Barna táncpartnerem is volt, sokszor versenyeztünk és nyitóztunk rendezvényeken. Nagy öröm számomra, hogy már 10 éve tagja vagyok a Gergely Józsefné vezette Dallamok Szárnyán Művészeti Klubnak. Úgy érzem, a mai nap is új barátságokat szereztem, ami nagyon nagy boldogság számomra.

Nagyon kellemes, szívet melengető délutánnak lehettek részesei, akik ellátogattak az Újkazinci Baráti Kör Kávéházi délutánok programsorozatának 2022. augusztus 10-i eseményére, a rendkívül sokoldalú, Miskolci Dallamok Szárnyán Művészeti Klub-tag, Turiné Vercsik Gizella alkotásait bemutató kiállításra.

Nem ritka, hogy az aktív évek után, nyugdíjas korban, akár 70 év felett teljesedik ki a korábban szunnyadó művészet vagy alkotási vágy. Az sem ritka, hogy ebben a korban születnek önéletrajzi és egyéb könyvek, versek, novellák egyaránt. Ezekben a művekben emlékek, a múlt vagy éppen a jelen eseményeinek feldolgozása, érzelmek, gondolatok kerülnek papírra. Tulajdonképpen az alkotás is egy lehetőség arra, hogy megmutassuk azt, hogy kik is vagyunk valójában. Andrássy Tamás Idézetgyűjteményében olvastam a következő idézetet, és talán ezzel a mondattal tudnám Turiné Vercsik Gizellát jellemezni: „A szeretet maga az örökös alkotás”. Turiné, a nagyi, aki örömből, szeretetből alkot, köt, varr, horgol, táncol, énekel, kártyázik, túrázik, gombászik, ír, és még mi mindennel foglalkozik, azt mind megtudhattuk a bemutatkozó beszélgetésből. A minikiállításon bemutatásra kerültek különleges horgolások, horgolással készült ruhák, felsők, ékszerek, díszek, dekorációk, játékok, virágok, saját kezűleg varrt fellépőruhák és használati tárgyak,  gyógynövényekből készült fűszerek, szárított gombák, és más egyéb kreatív dolgok, amelyeket az alkotó készített.

A telt házas eseményre Kazincbarcikán a Kocka Étterem és Rendezvényházban került sor. A barátokon, ismerősökön kívül az  érdeklődő közönség sorai között a környező települések nyugdíjasklubjainak tagjai is ott voltak. A Sajókazai Őszikék Nyugdíjas Egyesület, a Kurityáni Művelődési Ház Nyugdíjas Klub tagjai, a Barcikai Hangjai Egyesület, az Alberttelepi Őszikék Nyugdíjas Klub tagjai, nagyon szép számmal a Miskolci Mosoly Országa Kulturális Egyesület is részt vett, valamint mindenki örömére a 100 Tagú cigányzenekar cimbalmosa, Kalas János is megtisztelte a  rendezvényt.

A programon közreműködtek az alkotói barátai, akik meglepetésként a már korábban tőle ajándékba kapott ruhákban, kiegészítőkben, ékszerekben érkeztek. A szlovákiai Miglécről érkezett Szitás Ida művésznő, Miskolcról az Örömdal Kör művészeti vezetője, Volyák Kati, aki még egy szívet melengető saját dalt is hozott magával. Kovács Barna – Tordai Lászlóné táncospár a miskolci Vasas Nyugdíjas Klubtól és Németh Hajnalka nyugdíjas pedagógus, aki szintén dalokkal érkezett Nagycsécsről.

A sok nevetés, örömkönnyek között az emlékeket, élményeket felidéző jó hangulatú beszélgetés végére közös éneklésre is sor került, és egy fergeteges, vidám örömtánc is kialakult. A rendezvény moderátora Kukta Gyuláné volt, a technikát Gál Gábor kezelte.

A rendezvényen készült fotókat Mozgi Henrietta készítette.

 

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .