A „Gonosz túra”

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Rögtön magyarázattal kell kezdenem ennek a túrának a leírását. A címben említett kifejezés a feleségem szájából hangzott el, amikor a területet bejártuk. No nem azért, mert annyira rossz lett volna a kirándulás…

Jó tudni, hogy a túrák megadása előtt tervezek egy útvonalat, amit bejárásra érdemesnek tartok. Ezeknek a szakaszoknak a jó részét már régebben bejártam, de mivel ez még akár 20-30 éve is lehetett, nem árt, ha a cikkekbe bekerülő kirándulásokat előzetesen, a mai helyzetnek megfelelően újra megteszem, nehogy olyan helyre vigyem a kedves érdeklődőket, ahol bajba kerülhetnének.

Ez volt az a túra, ami a legtöbb meglepetéssel szolgált a számomra. Rengeteg, a mai napig a térképen szereplő földút már nem létezik, így sokszor belefutottunk olyan helyekbe, ahol már embermagasságú gaz és facsemete torlaszolta el az utunkat. Ennek ellenére megpróbáltuk – és volt olyan hely, ahol nem sikerült! ‒ az eredetileg megtervezett útvonalat követni, hogy esetlegesen a megfelelő nyomvonalat a Kedves Olvasók elé tárhassam. Miért volt erre szükség? Olyan helyeket szeretnék bemutatni ebben a túrában, amiben rengeteg történelmi emléket kereshetünk fel, de a legtöbb ember számára ismeretlenek. Ez olyannyira igaz, hogy az utak többsége lassacskán már járatlan és járhatatlan, esetleg vadászokkal és erdészekkel futhat össze az ember. Itt rögtön meg is említeném, hogy mi is összefutottunk egy vadásszal, akitől megtudtuk, hogy nappal csak „beetetés” folyik a területen, vadászat NEM!

A most megadott útvonalat már utólagosan „gonosztalanítottam” 😆 , így nyugodtan neki lehet vágni, de azt nem ígérhetem, hogy kisebb-nagyobb akadályok nem fognak az út folyamán elénk kerülni. Egy jó GPS nagyon sokat segíthet, sőt nem árt az sem, ha nem kezdő túrázó választja ezt az utat az első túrájának…

A mostani túránk a keleti hegyünkre vezet. Milyen látványosságok várnak ránk? A Várdomb, a Szlávik-tanya környéke, az Ádám-völgy, az Ádám-völgy meddőhányói, a Sáros-völgy, a Kakucsa-táró, a Kakucsa-tárói kisvasút nyomvonala, a Géza-völgy, a herbolyai bányászati emlékek szép száma, valamint Herbolyát is szeretném olyan szemszögből bemutatni, ahogyan még sokan nem láthatták…

Természetesen először is jöjjenek az el nem maradható adatok…

13rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Ádám-völgyi homokbánya
2.: Ádám-völgyi meddőhányók
3.: Sáros-völgyi elágazás
4.: Géza-völgyi völgyhíd (Kakucsa-tárói vonal)
5.: Balázs-völgy kisvasúti Tardona-patak hídja (Kakucsa-tárói vonal)
6.: A volt Géza-völgy kisvasúti viadukt pillérei
7.: A bányamentők áltáróinak a bejárata
8.: Herbolyabánya-Régitelep

Piros X: Járhatatlan vagy megszűnt földutak.

Távolság: 10,6 km
Szintemelkedés: 329 méter
Szintsüllyedés: 305 méter
Szintkülönbség: 634 méter

13rterkep4

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Autóbusz-végállomás
2.: Várdomb (205 méter)
3.: Az Ádám-völgy bejárata
4.: Cserbabos (Az Ebecki-tető mellett.)
5.: Az Ádám-völgyi meddőhányók teteje
6.: Kakucsa-táró
7.: Balázs-völgyi kolónia
8.: Herbolyabánya-Régitelep
9.: Herbolya, Erdészház buszmegálló

Most is a kazincbarcikai autóbusz-végállomástól indulunk, és a P jelzés mentén haladva majdnem a Vár-völgy bejáratáig követjük is azt. Mielőtt elérnénk a Vár-völgyet, balra, a hegynek felfelé egy ösvény indul el. Felkapaszkodva a domboldalra, először keresztezünk egy másik ösvényt, itt még haladjunk egyenesen, majd ezután forduljunk minden elágazásnál balra! Egy nyeregre érve egy darabig még egyenesen vezet az utunk, majd balra megint lesz egy ösvény. Ez az ösvény vezet fel minket a Várdombra! (205 méter) Az út utolsó szakaszán kis fák alatt átbújva, gazon áttörve jutunk fel a domb tetejére. A városra tekintő gyönyörű kilátás kárpótol minket a fáradozásainkért! (Igaz, hogy a megnövő fák már közel sem biztosítanak olyan felejthetetlen látványt, mint 30 évvel ezelőtt.)

Megjegyzés: Hamarabb is indul el egy ösvény a Várdombra, amit a térképek is jelölnek, de ez az út már járhatatlan!

13r01

A Jubileumi park mellett a P jelzésen. Szemben a „Méhes” (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r02

A „Méhesnél” jobbra fordulva ezen a földúton haladunk tovább (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r03

A bal oldali földúton folytatjuk az utunkat (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r04

Onnan jöttünk… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r05

…és ez az ösvény, amin elindulunk felfelé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r06

Ilyen meredek ösvényen jöttünk az első kereszteződésig (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r07

A nyereg. Szemből jöttünk, így a kép alapján jobbra vezet fel az út a Várdombra (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r08

Ezen a fás és gazos ösvényen érjük el a Várdombot (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r09

A Várdomb (205 méter) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r10

Kilátás Kazincbarcikára a Várdombról (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r11

Kilátás az Ebecki-tetőre a Várdombról (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r12

Kilátás Kazincbarcikára a Várdombról (Zoomolt fotó!) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r13

Kilátás Kazincbarcikára a Várdombról (Zoomolt fotó!) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

1955 nyarán csak egy 15 napos leletmentő feltárás volt a Várdombon. Sajnos ez sok mindenre választ nem adott, így a terület teljes feltárása még várat magára. A Kozák Károly által vezetett feltárás XIII‒XIV. századi és XV‒XVI. századi leleteket hozott a felszínre. Megerősítette, hogy a „vár” központi dombját mesterségesen emelték, valamint nyomokat talált egy lehetséges palánksor létezésére is. Feltárt egy 5×6 méteres téglalap alapú házat is.*

Mindenesetre arra választ nem kaptunk, hogy itt egy valódi vár állott-e, vagy egy védett település, azt sem lehet tudni, hogy folyamatosan lakott volt-e, vagy csak időnként, veszély esetén lakták-e, vagy egyáltalán kik voltak azok az emberek, akik itt töltötték az idejüket…*

A Várdomb és környéke az egyik országosan fokozottan védett régészeti területe Kazincbarcikának, „ennek megfelelően” egyre gazosabb és szemetesebb a környéke. 😥

Túránkat folytatva térjünk vissza ugyanazon az ösvényen, ahol feljöttünk a Várdombra, a P jelzésig. Itt forduljunk balra, majd gyalogoljunk a Vár-völgy bejáratáig. Itt végleg elhagyjuk a P jelzést, ami egy hegylábon indul el, fel az Ebecki-tetőre. Mi maradjunk a hegyláb alatti – itt már egyre gazosabb – földúton, és a hegy alatt haladjunk a Szlávik-tanya felé. Ebből a földútból indulna ki az az út, ami a Kelemen-völgyébe vezetne minket. Sajnos, miután pár tíz métert bevergődtünk a gazban a földúton, fel kellett hagynunk azzal a tervünkkel, hogy itt bejutunk a völgybe. Az földút már járhatatlan…

13r14

Visszatértünk a P jelzésre. Irány a Vár-völgy bejárata! (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r15

A gazos hegy alatti földút. Balra tőlünk megy fel a hegyre a P jelzés (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r16

A Kelemen-völgybe vezető földút már járhatatlan… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r17

Ez már a Szlávik-tanya környéke (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A földutunk a terület beépítésének köszönhetően egy kőkerítésnél véget ér. Itt forduljunk jobbra, és haladjunk el a kerítés mellett. Miután a végéhez érünk, már egy kis földút vár minket balra. Ezen menjünk tovább. A hegy felé tekintve megpillanthatjuk a – sajnos – kimaradt Kelemen-völgyet…

13r18

A Kelemen-völgy a távolból (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Miért szerettünk volna a Kelemen-völgyében felmenni? Ehhez ugorjunk vissza a múltba úgy 80 évet…

1935-ben jött létre az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft., mely a Szlávik-tanya területén bányászati épületeket épített, amit bekötöttek a Herbolya‒Barczika között futó kisvasútba. (A nyomvonal és a híd helye még megvan – igaz, a híd már új –, és kaviccsal felszórt út van a helyén.) A völgyben három bányát nyitottak, az Ádám-völgyi lejtősaknát, a György-segédtárót és a Kelemen-tárót. (Megjegyzés: ezekben az időkben a helyiek a Kelemen-völgyet Ádám-völgynek hívták, az Ádám-völgyet pedig Kollár-völgynek.**) Mivel a térképek szerint a kis meddőhányójuk még áll, és a György-segédtáró sem lett teljesen betemetve, így úgy gondoltuk, hogy felkeressük ezt a területet is. Sajnos a természet az utunkba állt…

A földutat követve nemsokára elérünk egy hidat – ne menjünk át rajta! –, és egyenesen kövessük a most már kaviccsal felszórt makadámutat teljesen addig, amíg véget nem ér. Itt forduljunk balra, és induljunk el a makadámúton a hegy felé. A hegy alatt – szemben – található meg az a pince, ami vasráccsal van elzárva. Sajnos a gaztól már nem látható. (A régi térképek bányabejáratnak jelölik, de sohasem volt bánya!) Itt forduljunk jobbra, és kövessük a már földutat. A második beágazásnál térjünk le a völgybe balra. Ez az Ádám-völgy. Végig – majdnem egyenesen – haladjunk a földúton. Kezdetben víkendházak és kiskertek szegélyezik az utunkat, majd később – jobbra – már egy meredek hegyoldal. (Ez már az egyik Ádám-völgyi meddőhányó.) Az utolsó kiskert elhagyása után nem sokkal az utunk erdőbe érkezik, itt kapaszkodunk fel a Cserbabosra. Két dolog lesz, ami figyelmeztet a hegytető közelségére, az egyik egy hajléktalan által épített nejlonsátor – környezetében rengeteg szeméttel –, valamint az, hogy tőlünk balra már megjelenik a hegyi rét. Mielőtt kiérnénk végleg a fák közül – jobbra – egy földút kerüli meg az erdőt. Nem könnyű észrevenni, ugyanis magas fű fedi. Haladjunk ezen pár tíz métert, míg jobbra – már egy jó állapotú – földút indul el vissza, az erdőbe. Most már ezt kövessük…

13r19

A földút és az új híd (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r20

Ez már a makadámút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r21

Véget ér a Tardona-patakkal párhuzamos makadámút. Arra megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r22

Ez már a hegy alatti földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r23

Ez még csak az első elágazás! Itt még a jobb oldali úton megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r24

Ez már az Ádám-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r25

Az Ádám-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r26

Az Ádám-völgy, visszafelé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r27

Az Ádám-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r28

Az Ádám-völgy. Ez már a meddőhányó alja (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r29

Az Ádám-völgy. Az erdőben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r30

Itt érünk ki a Cserbabosra (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r31

Elmegyünk a Cserbabos mellett. Mint látható, az utat elég magas fű fedi… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r32

Újra az erdőben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Egy pillanatra álljunk meg az Ádám-völgyben is…

A már említett Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. 1935-ben két bányát nyitott ebben a völgyben is, a Cserbabós- és a Ferber-tárót. (A haladási irányunknak megfelelően jobb oldalon.) Ezeknek a táróknak a helyeit már nem lehet megtalálni, hiszen a Terv-táróra futó, 1966-ban megnyitott kötélpálya a meddőt ide szórta le, teljesen befedve a két táró bejáratát. Ennek eredményeként olyan hatalmas meddőhányósor jött létre a völgyben, mintha hegy lenne. Így a jelenlegi Ádám-völgy haladási irányunknak a jobb oldalán alig vannak kiskertek. Ez a folyamat 1984-ig tartott, amikor is leállították Terv-táró működését…

Folytassuk a túrát! Az erdei földút egy ponton hirtelen jobbra fordul, erre megyünk tovább. Száz méter után egy nagy rétre lyukadunk ki, ez már az Ádám-völgyi hosszú meddőhányó teteje. Érdekessége, hogy gyönyörű kilátás nyílik innen a nyugati hegyünkre, valamint Kazincbarcikára is! Továbbhaladva ligetes erdőkön és réteken haladunk át. A talaj folyamatosan árulkodik arról, hogy meddőhányón gyalogolunk. Később az utunk enyhén egy kis völgybe vezet – valójában két meddőhányót elválasztó mesterséges völgy ‒, ahol a földút véget ér. Itt, a keresztező földúton induljunk el balra – nagyon gazos lesz! –, majd pár tíz méter után térjünk rá a már jobbra, a második meddőhányóra vezető földútra. Kezdetben itt is lesznek nehézségeink, de a földút később kitisztul. Újabb réten áthaladva jutunk el az erdőig, ahol az utunkat folytatjuk. A meddőhányó széle könnyedén azonosítható, hiszen a földút itt nagyon meredeken indul lefelé. Óvatosan ereszkedjünk le! Nem sokkal a leérkezés után az utunk egy földútba csatlakozik, ahol majd forduljunk balra. Ez már a Sáros-völgy, Kazincbarcika bányászatának a második legjelentősebb helye…

13r33

Útban a meddőhányó tetejére (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r34

A meddőhányó tetején (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r35

A meddőhányó tetején. A völgyben Herbolya (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r36

Herbolya (Zoomolt fotó!) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r99

Kilátás az Ádám-völgyi meddőhányóról (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

1.: A sajóivánkai Előhegy
2.: A Vadnai-várhegy
3.: (Névtelen-tető)
4.: Hegyes-tető (342 méter)
5.: Bükk-tető (408 méter)
6.: Kavicsos-tető (389 méter)
7.: Vidom-parlag-bérc (372 méter)
8.: Nagy-Lapos-bérc (387 méter)
9.: Kazincbarcika, Pincesor
10.: Herbolyabánya-Régitelep.

13r37

Erről a meddőhányóról arra a meddőhányóra kell majd felmásznunk… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r38

Felmászunk a második meddőhányóra is… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r39

A második meddőhányón… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r40

Ott fogunk bemenni az erdőbe… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r41

Már az erdőben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r42

Ezen a meredek lejtőn megyünk le a meddőhányóról (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r43

Ez már a Sáros-völgy régi kisvasúti nyomvonala (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r44

Vajon miért hívják Sáros-völgynek? 🙂 (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A Sáros-völgy Kazincbarcika bányászatának egyik központja, valamint Herbolya névadója. Már az 1700-as évek katonai térképén mint Herbója-völgy, később Herbólya-völgy, Herbolya-völgy, Kakucsa-völgy, majd a mostani időkben Sáros-völgy néven szerepel. A felette lévő hegytető a mai napig a Herbolya-tető nevet viseli. (240 méter) Ebben a völgyben nyíltak meg az első bányák Herbolyán, az Anna-, az Emil- és a Zsófia-tárók, valamint 1925-ben itt nyílt meg a Jolán-táró, a későbbiekben Kakucsa-táró, melyet utolsó előttiként, 1967-ben zártak be véglegesen. (Terv-tárót és Terv-táró II-t és a hozzájuk kapcsolódó aknákat egyként kezelem!) Ehhez a táróhoz mindig is vezetett ki kisvasút, először közvetlenül Herbolyabánya-Régiteleptől a Sáros-völgyön át, majd 1959-től Herbolya Terv-tárótól a Géza-völgyet átszelve a hegy oldalában haladt a nyomvonala. A Sáros-völgybe három cél vezérelt: azonosítani egy „bányaaknának” jelölt helyet, megkeresni a Kakucsa-táró helyét, valamint az 1959-től létező kisvasút nyomvonalának a bejárása, emlékeinek a felfedezése.

Tehát a völgybe leérve először forduljunk balra. Ez az út nagyon rövid idő múlva 180 fokos fordulatot vesz, és egy rétre érünk ki. Ez az a hely, ahol a régi és az „új” nyomvonal találkozott egymással. Balra – a „valódi” Kakucsa-völgybe – több földút is elindul, az egyik egy jó minőségű földút, a másik már növényekkel benőtt, nagyon sáros talajú földút. Ha a „jó” minőségű földutat követjük – áthaladunk egy felsővezeték alatt ‒, majd annak végénél, a 46-os vadászlesnél egy kicsit továbbmenve megtaláljuk a bányaaknának jelölt süllyedést. Nos, ennek a vizsgálata nem tartott sokáig, ez egy volt légakna, mely a Kakucsa-táróhoz tartozott. A mostani túránknak ez most így nem célpontja, csak alternatív útvonalként adtam meg az elérhetőségét.

Ellenben ha a sárosabb földúton hatolunk be a völgybe, a rét kiszélesedik, majd rövid idő után egy kissé összeszűkül. Itt – balra –, ahol ez a földút kettéválik, már érdekes „hegyleszakadást” figyelhetünk meg, ettől még jobban balra tekintve pedig két „horhosnak tűnő” szűk völgyet. A terület árvizsgálása után számomra teljesen egyértelművé vált, hogy jó helyen vagyunk, ez a Kakucsa-táró. (A térképek a helyet nem jelölik!) A „hegyleszakadás” takarhatja a fő táró bejáratát, a két, bal oldali „horhos” pedig a második táró bejáratát. Kevesen tudják, de a Kakucsa-tárónak itt két bejárata volt! Ennek a második táróbejáratnak a sorsa teljes egészében ismeretlen a számomra. A kisvasút 1925-től csak a „hegyleszakadásnak tűnő” tárón vezetett be. A hely alapos átnézése után, valamint ahogy visszaindultunk a rétre, már magunk elé is tudjuk képzelni, ahogy a kisvasút kifut a táróból, kétvágányossá válik – a rét kiszélesedik –, a két vágány befordul a Sáros-völgybe – mindkét földút azonosítható ‒, majd összefutva Herbolya Terv-táró felé veszi az irányt. Ez jelenleg egy makadámút. A régi nyomvonal útvonala is megvan, ami közvetlenül a Sáros-völgy aljába vezet, de ez már eléggé elgazosodott. Ezen a környéken bányaépületek maradványai is fellelhetőek az erdőben, de most nem volt cél ezeknek a megtalálása.

A hely felderítésében nagyon sokat segítettek a régi bányászati térképek, amikért köszönetet kell mondanom a Bombicz családnak.

A Kakucsa-táró – eredeti nevén Jolán-tárót – 1925-ben nyitotta meg Kakulyai Károly miniszteri tanácsos, akinek a „gúnyneve” alapján kapta meg a völgy és a táró a Kakucsi, Kakucsai, Kakucsa nevet. Csak három évig üzemelt, majd a termelést felfüggesztették. Hivatalosan 1945-ben nyitották meg újra, majd 1962-től tanbánya lett az 1967-es bezárásáig.

Felmerült még az is, hogy már 1935-től termelés folyt a bányában. Elképzelhető ez is, hiszen már 1935-ben megalakul az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft., több bányát nyitva a közeli völgyekben, így lehet, hogy ezt a bányát is – ha még nem is hivatalosan – az akkori tulajdonosok szintén újranyitották. (Ennek egyelőre hivatalos forrását nem találtam.)

13rterkep2

A Sáros-völgy környéke (Térképalap: turistautak.hu)

Sárga vonal: Mi kimentünk a légaknához. Ezt bányabejáratnak jelöli a legtöbb térkép, valójában egy megsüllyedt légakna.
Kék vonal: A volt Kakucsa-völgyi (Sáros-völgyi) kisvasút nyomvonala.
Lila vonal: A túránk útvonala.

13rterkep5

Herbolya környéke (Térképalap: Örökségvédelmi hatástanulmány Kazincbarcika – 2015)

Világoszöld vonal: A tardonai kisvasút nyomvonala.
Sárga vonal: A Géza-völgyi kisvasút nyomvonala. (1898‒1927)
Kék vonal: A Kakucsa-tárói nyomvonal. (1925‒1958)
Lila vonal: A Kakucsa-tárói nyomvonal. (1958‒1970)
Sötétzöld vonal: Kötélpálya nyomvonala. (1966‒1986)
Fekete vonal: Helyi régészeti védelem alá helyezendő területek. (2015) Ezek a Sáros-völgy és a Géza-völgy.
1.: Géza-völgyi völgyhíd. A mai napig megvan.
2.: A Kakucsa-táróhoz vezető nyomvonal Tardona-patak hídja. A mai napig megvan.

Megjegyzés: A Kakucsa-tárói nyomvonal a legfelső szakaszon 1925‒1970-ig létezett.

13r45

A Sáros-völgyi rét (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r46

A Kakucsa-táróhoz vezető sáros földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r47

A Kakucsa-táróhoz vezető földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r48

A Kakucsa-táró környékén (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r49

A Kakucsa-táró környékén (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r50

A Kakucsa-táró főbejárata itt lehetett… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r51

A „horhosok” felülről. Itt lehetett a másik bejárat (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r52

A „bányaaknának” jelölt légakna (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r53

A rétre visszatérve erre vezetett a Kakucsa-tárói kisvasút „új” nyomvonala. Ezen megyünk tovább (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Haladjunk tovább ezen a nagyon jó minőségű „makadámúton”, ami valójában a Kakucsa-táróhoz vezető kisvasút nyomvonala. Alaposan átvizsgáltuk a környezetét, de a kisvasútra utaló nyomot itt már nem találtunk. Lassan az út balra fordul, majd ahogy észrevesszük, hogy ez az út földúttá válik, elhagyjuk a nyomvonalat. (A kisvasút nyomvonala innentől kezdve már nem járható!) A földút levezet minket Herbolyára. Elhagyunk egy sorompót, majd egy makadámúthoz érünk. Innentől kezdve először egy földút indul el 180 fokos fordulattal egy völgy felé. Menjünk ezen tovább, így elérjük a Géza-völgy bejáratát, ahol megcsodálhatjuk a Kakucsa-táróhoz vezető kisvasút völgyhídját. Nagyon jó állapotban van, de ez már nem mondható el arról a völgyről, ahova a földút vezet. A Géza-völgyben is volt egy kolónia, amit 1924-ben lebontottak, az utolsó ház elbontására 1986-ban került sor. Ennek nyomaira rábukkanhatunk a völgyhíd után balra. A völgyhídra a hatalmas gaztól nagyon nehéz felmenni, pedig – állítólag – innen indul egy földút, ami a nyomvonalat követve a Balázs-völgyi kolónia felett elhalad. Már ez sincs meg…

A Géza-völgyben 1897-ben jött létre a Géza-táró. Nagyon fontos szerepet játszott a Herbolya környéki szénbányászatban. Amikor megépült a Herbolyabánya-Régitelep közti normál nyomtávú vasút, azonnal lóvontatású kisvasutat építettek ki ehhez a táróhoz oly módon, hogy a völgyet elhagyó kisvasút kb. három méter magasan vezetett Herbolyabánya-Régitelep átrakóig. Elképzelhető, hogy ez a viadukt volt akkoriban Magyarország leghosszabb viaduktja!*** A fellelhető rézkarc lenyomatú, 1900-as évekből származó képeslap arról árulkodik, hogy kezdetben faszerkezetű volt, és kb. 500 méter hosszú! Ezt a viaduktot említi meg az 1898-ban megjelent turistakalauz is.**** Miután 1926-ban bezárták a bányát, valószínű, hogy ezt a kisvasutat elbontották, a tárót pedig eltömedékelték. Mivel 2012-ben megállapítást nyert, hogy a bejárata megsüllyedt, így 2013-ban ezeket a nyomokat is megszüntették. Így, ha valaki meg szeretné találni ezt a tárót, most már csak GPS-koordinátákra hagyatkozhat, más jele már nincs. A völgyben felfelé vezető földút pedig egyre jobban elgazosodik, bejárásra nem javasolt. Egyébként is célszerű a környéken a megadott útvonalat követni, nagyon sok földút már megszűnt vagy nagyon nehezen járható.

13rterkep3

A Géza- és Balázs-völgy környéke (Térképalap: turistautak.hu)

1.: A Géza-völgy kisvasúti völgyhídja (Kakucsa-tárói vonal)
2.: Balázs-völgyi kolónia
3.: A volt kisvasút Tardona-patakon átvezető hídja. (Kakucsa-tárói vonal)

Piros X: Járhatatlan vagy megszűnt földút.
Piros X1: A volt kisvasút nyomvonala, itt nem is volt földút.
Piros X2: A Géza-völgyi földút egyre jobban elgazosodik, bejárása nem javasolt.

Lila vonal: A túránk útvonala.
Kék vonal: A kisvasút volt nyomvonala (Kakucsa-tárói vonal)

13r54

A kisvasút nyomvonalán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r55

Visszapillantva a völgyre. Szemben a Herbolya-tető (240 méter) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r56

A kisvasút nyomvonalán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r57

A kisvasút nyomvonalán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r58

Ez már a völgybe vezető földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r59

Ez már a földutat lezáró sorompó. Érdekes, hogy kisvasúti sínből készült. 🙂 (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r60

Ez már Herbolya (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r61

A Terv-tárói meddőhányó és a Balázs-völgyi kolónia (Zoomolt fotó!) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r62

A földút. Akármennyire is hihetetlen, mindkét oldalon meddőhányó van. Itt keresztezhette a Géza-völgyi lóvasút a földutat (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r63

A Géza-völgyi völgyhíd a völgy felé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r64

A Géza-völgyi völgyhíd Herbolya felé fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r65

A Géza-völgyi földút. Lassan már nem igazán járható (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r66

Visszatértünk a Balázs-völgyi kolóniához vezető makadámútra (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ugyanazon az úton, ahol jöttünk, menjünk vissza a Balázs-völgyi kolóniához vezető makadámútra, és balra fordulva sétáljunk is át a házak között.

Ez a kolónia az 1920-as években épült, amikor a bányászat újból fellendült. A mai napig áll, egy aranyos kis falu képét mutatja Kazincbarcikán belül.

Ahol a makadámút hirtelen jobbra fordul, mi térjünk rá a balra lévő, hegy alatt futó földútra. Ez már megint a Kakucsa-völgyi kisvasút nyomvonala. Ha itt visszafordulunk, akkor láthatjuk, hogy hol jött el a nyomvonal a kolónia felett, valamint mellette – jobbra – milyen betonlapokból készített vízelvezető árkot építettek.

Haladjunk tovább a földúton Terv-táró felé. Egy idő után az út jobbra fordul, és átkelünk a Tardona-patakon. Itt még áll a híd, amin a kisvasút áthaladt a patak felett, alaposan nézzük is meg! A patak után a Kakucsa-völgyi kisvasút balra fordult, és úgy futott be a Herbolya-tervtárói állomásra. Sajnos a földút már nincs meg, ellenben a Terv-tárói meddőhányó alatt hirtelen újból jobbra fordul a makadámút, és a domb nyomvonalát követve Herbolya-bányatelep felé veszi az irányt. Ez már többé-kevésbé a tardonai kisvasút nyomvonala.

13r67

A Balázs-völgyi kolónia (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r68

Egy kecske a Balázs-völgyi kolónián (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r69

A Balázs-völgyi kolónia. Jobbról érkezik a kisvasút nyomvonala (Ez az út már nem járható!) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r70

A Balázs-völgyi kolónia és mögötte a meddőhányó, már a nyomvonalról fotózva (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r71

A kisvasút nyomvonalán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r72

A növényzet kezdi birtokba venni a meddőhányót (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r73

Jobbra fordulunk, a sorompó után kelünk át a Tardona patakon (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r74

A Kakucsa-völgyi kisvasút Tardona-patak feletti hídja (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r75

A patak után a makadámút újból jobbra fordul. Régen itt volt balra is egy földút, ahol a Kakucsa-völgyi kisvasút elérte Terv-táró állomását (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A hosszú, nagyjából egyenes út – a meddőhányó alatt ‒ körülbelül a tardonai kisvasút nyomvonalát követi. Azért nem pontosan, mert azóta a meddőhányó megcsúszásai miatt egy kissé arrébb került az út. Miután elhagyjuk a meddőhányót, már ténylegesen a kisvasút régi helyén gyalogolunk. Egy idő után balra láthatjuk a Herbolyabánya-Újtelep 1920-as években épített lakóépületeit, valamint egy kereszteződéshez is érünk. Itt egyenesen, a gazosabb földutat kövessük, amíg elhaladunk Herbolyabánya-Újtelep alatt! Az út végénél egy makadámútba botlunk. Itt a kisvasút egyenesen haladt tovább – a térképek jelölik a földutat, ellenben már nincs meg –, jobbra, majd pár tíz méter után balra kell fordulnunk a már makadámúton. Innentől kezdve egyre több és érdekesebb bányászati és a kisvasúttal kapcsolatos emlékbe botolhatunk. Elhaladunk egy ház mellett, majd a makadámút balra kanyarodva – egyenesen, de egy ívet leírva – „befut” Herbolyabánya-Régitelepre, a volt ‒ és jelenlegi – bolt elé. Természetesen a nyomvonal egyenesen haladt anno. Ezen a környéken alaposan nézzünk szét! A ház előtt balra régi tartóoszlopok maradványait láthatjuk, a ház után jobbra a kis domb nem az, aminek látszik, hanem egy nagyon régi meddőhányó! (A volt Sándor-táró meddőjét hordták ide.) Ebben figyelhetjük meg az 1927-ben megszűnt Géza-tárói viadukt betontalpazatát, amit az utunktól jobbra egészében, balra pedig – csonkba letörve – is megfigyelhetünk! Ha az ezután következő útelágazásnál 90 fokkal elindulunk lefelé, a meddőhányó felé, két „bányabejáratot” is láthatunk. Ezek áltárók, a meddőhányóba építették bele őket – összefüggőek –, a bányamentők gyakoroltak annak idején ezekben a mesterségesen létrehozott „bányajáratokban”. Az út balra fordul a meddőhányó alatt. Ez az út egyenesen Herbolya-Régitelepre vezetett, ahol a kisvasút futott, de ma már le van zárva. Egy ipartelep található itt, és kerítések zárják el az utunkat. Ezen a területen volt a kisvasút egyik mozdony- és vagontárolója is. Ha visszatérünk a makadámútra és jobbra továbbmegyünk, balra az új szeszfőzde, jobbra pedig egy történelmileg még izgalmasabb dolgot láthatunk. 🙂 Közvetlenül az út mellett látható – az ipartelep területén – a kisvasút régi szénrakodójának a betonváza. Ezek után fogjuk elérni a boltot…

13r76

A meddőhányó alatt (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r77

A meddőhányó vége (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r78

Már a kisvasút nyomvonalán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r79

A bal oldali út az Újtelep alá kanyarodik, mi a jobboldalin megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r80

Herbolyabánya-Újtelep (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r81

Ez a műúthoz vezető makadámút, mi jobbra fordulunk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r82

Ott majd balra fordulunk (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r83

Ház az út mellett (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r84

A háztól jobbra elhelyezkedő érdekes oszlopmaradványok (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r85

A háztól jobbra, az utunktól is jobbra található a volt Géza-völgyi viadukt egyik betonpillére (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r86

Itt az utunktól balra található viadukt maradványa (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r87

Itt látható a meddőhányó alá vezető jobb oldali út. Szemben az ipartelep (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r88

A bányamentők egyik áltárója (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r89

Balra a szeszfőzde, jobbra a kisvasút szénrakodójának a betonpillérei láthatóak (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r90

Leérve a dombról – jobbra tekintve – ez az a kerítés, ami miatt egyenesen nem haladhattunk tovább (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r91

Herbolyabánya-Régitelep, valamikor itt volt a kisvasút állomása. A jobbra vezető út volt a Kakucsa-völgyi kisvasút 1958 előtti kiágazása (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r92

Ezt a régi épületet szépen felújították (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r93

Jobbra a bolt, egyenesen pedig az 1958 előtti Kakucsa-völgyi kisvasút nyomvonala (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r94

Herbolyabánya-Régitelep. Az 1890-es években épített házakra sajnos ez a sors vár… 🙁 (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r95

A régi kultúrház felújított épülete (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r96

A bejárat felújítása nem sikerült a legjobban… 🙁 (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Miután elérjük a herbolyai volt kultúrházat, azzal szemben egy műút indul el a domb felé. Forduljunk balra, és kapaszkodjunk fel rajta! A tardonai műutat elérve megint balra fordulva érhetjük el a 4-es busz Herbolya, Erdészház megállóját, ahonnan már nyugodtan a városba utazhatunk…

Mint látható, sikerült az útvonalat tökéletesen „gonosztalanítani”, ellenben feltétlenül figyeljünk arra, hogy a már megszűnt földutakat elkerüljük. Mi ezekbe is belefutottunk, ami miatt a túra a nevét kapta.

Ahogyan látható, ez a túra igazán felüdülés lehet mindazoknak, akik Kazincbarcika bányászati emlékei után kutatnak, és mindazoknak, akik a város történelmét igazán meg akarják ismerni. Herbolya külön megemlítendő, ugyanis az elmúlt évtizedekben érintetlen maradt, így az emlékek felfedezésére még rengeteg lehetőséget biztosít. Az elmúlt időben kezdi el a megfelelő helyét elfoglalni – újból – a városban, miután szorgos kezek a tavak környéki területet megpróbálják rendbe rakni, anélkül, hogy a régi emlékeket elpusztítanák. Remélhetőleg ez így is marad, és az érdeklődők felkereshetik azokat a helyeket, amik még a múltunkból megmaradtak…

Mivel Herbolya egy nagyon különleges hely, és a térképek a mai napig pontatlanul ábrázolják a még járható utakat – valamint a fejlődés is nyomot hagyott a területen –, így a cikksorozat „Utószavában” szeretnék még erről a területről részletesebben írni…

13r97

A volt kultúrháztól balra található az egyik tó (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

13r98

Ezen az úton megyünk fel a buszmegállóhoz (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ha valaki részletesebb információra vágyna a bányákkal és a tardonai kisvasúttal kapcsolatban, akkor a bányákról ITT1, a kisvasútról pedig ITT2 olvashat. Ezek a cikkek szerves részeit képezik a „Kazincbarcika története röviden – kicsit másképp” cikksorozatomnak…

*: Forrás: Csurák Zsuzsanna – Kazincbarcika története 2004.
**: Köszönet az információért Bombicz Istvánnak.
***: Köszönet az információért Moór Attilának.
****: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz – 1898.

One comment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .