Kirándulás Herbolyára – egy kicsit másképp…

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Ezt a kirándulást kifejezetten Herbolya bejárásának szentelem. Ennek több oka is van: Herbolya története 1894-ig nyúlik vissza, és viharos történelme egészen 1984-ig tartott, amikor is az utolsó bánya termelése is leállt. Ekkor a településrész „konzerválódott”, megőrizve a számunkra ennek a 90 évnek a történetét. Ha valaki figyelmesen és felkészülten barangolja be a területet, e hosszú időszak minden egyes epizódját megtalálhatja a területen. (Még.)

Nagyon érdekes az is, hogy mindenki más szemmel tekint Herbolyára: van, aki szeretettel gondol vissza rá, van, aki fél még a lábát is betenni ide. A két véglet között pedig megannyi érzelem dúl még az emberekben!

Mostanában megmozdult valami… Egy lelkes herbolyai csapat elkezdte – a várossal karöltve – a településrész fejlesztését, ami nagyon megbecsülendő dolog. Munkásságuk nyomon követhető a „Herbolya hangja” Facebook-csoportban. Mostanában egyre csak szépül Herbolya, hogy visszanyerhesse dicső múltját, és újra elfoglalhassa Kazincbarcikán a méltó és megérdemelt helyét. Én csak azért drukkolok, hogy az általam ebben a cikkben bemutatott emlékek megmaradjanak, sőt, ha lehetséges, szintén a helyreállítás és megőrzés felé irányuljanak velük kapcsolatban a tervek. (Akár kitáblázva is!)

A terület jó részét már bejártuk két túra kapcsán. Az egyik a „Gonosz túra” volt, a másik pedig „A tardonai kisvasút nyomában”. Szintén részletesen foglalkoztam Herbolya történelmével a „Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp” cikksorozatomban is.

Akkor miért írom ezt a cikket? Ha valakik nem szívesen járnák be a hegyeken keresztül a megadott útvonalakat, akkor is egy könnyed kirándulással megismerkedhetnek Herbolyával. Most turisztikai szemmel nézve fogom bemutatni a még fellelhető emlékeket ‒ a leírásban ezeket előtérbe is helyezem.

Először is egy kicsit még forduljunk vissza a Gonosz túrához…

Megemlíteném, hogy Herbolya területe a Gábor Áron út vonalától teljesen a Terv-táróig terjed. Az ezektől északkeletebbre fekvő területek átmenetet képeznek a Kertváros és Herbolya között. Mivel itt a város teljesen összenőtt, valamint a Tardona-pataktól délkeletre fekvő területek mostanában erőteljesen megváltoztak, így ejtenék a fent említett túra miatt erről is pár szót…

16rterkep1

A Tardona-pataktól délkeletre elhelyezkedő terület a Kertvárosban (Térképalap: Google)

Rózsaszín terület: Újonnan beépített terület
Kék vonal: A Tardona-patak
Sárga vonal: Műutak (Nem mind, csak a számunkra jelenleg fontosak!)
Szaggatott sárga vonal: Makadám- és kaviccsal felszórt utak
Szaggatott és pontozott vonal: Részben kaviccsal felszórt földút
Pontozott vonal: Földutak
Piros X: Már megszűnt, járhatatlan vagy bejárásra nem javasolt útvonalak

16rterkep2

A Kelemen-völgy és környéke (Térképalap: turistautak.hu)

Piros vonal és P jelzés: A kazincbarcikai piros turistaút nyomvonala
Sárga vonal: A Tardona-patak
Kék szaggatott vonal: Makadám- vagy kaviccsal felszórt út
Kék pontozott vonal: Földutak
Piros X: Megszűnt, járhatatlan vagy bejárásra nem javasolt földutak

1.: Beépített területek
2.: A volt György-segédtáró meddőhányója
3.: A volt Kelemen-táró meddőhányója

Mint látható, ezen a területen, a pataktól délkeletre egyetlenegy utca található, a Vadvirág utca. Nagyon izgalmas lett volna bejárni a Kelemen-völgyet – a régi herbolyaiak Ádám-völgynek hívták* –, de sajnos a földutak bejárása már nem lehetséges. Igaz, hogy már az Ádám-völgyi lejtős-akna nyomait sem lehetne megtalálni, ellenben esélyünk lehetne felfedezni a volt György-segédtárót és meddőhányóját (1947‒1949), valamint a Kelemen-tárót és meddőhányóját is (1935‒1945).

Érdekes maga a Szlávik tanya is – ami most „Banya-tanya” –, hiszen ezeknek az épületeknek egy része eredetileg 1935-ben épült, és az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. kiszolgálóépületei voltak. Kisvasút is vezetett ide a tardonai kisvasútból: a híd és a jelenlegi felszórt makadámút helyén futott be a tanyára.

16r01

A Szlávik-tanyához vezető volt kisvasúti híd, már teljesen átépítve (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r02

A Szlávik-tanyához vezető út, a régi kisvasút nyomvonala. Szemben a Kelemen-völgy látható (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r03

A Vadvirág utca (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ezen kis kerülő után most már véglegesen térjünk vissza Herbolyára, a Tardonai úttól – főleg – délkeletre fekvő területekre…

16rterkep3

Herbolya ma (Térképalap: Google)

Kék vonal: Tardona-patak
Sárga vonal: Műutak (Csak a számunkra jelenleg fontosak!)
Sárga szaggatott vonal: Makadám- vagy kaviccsal felszórt utak
Sárga pont vonal: Kaviccsal felszórt földút
Sárga pontozott vonal: Földutak
Piros X: Megszűnt, járhatatlan vagy bejárásra nem javasolt földutak

1.: Herbolyai út
2.: Gábor Áron utca
3.: Herbolyai út nem kiépített része
4.: Illyés Gyula utca
5.: Herbolya Régi-telep utca
6.: Gézavölgy utca
7.: Herbolya I. tó. (1960‒)
8.: Herbolya II. tó, más néven Ifi-tó. (1960‒)
9.: A volt külszíni bánya meddőhányója. (1959‒1960)
10.: A Sándor-táró és a Géza-táró meddőhányója (1896‒1926)
11.: Terv-táró meddőhányója (1950‒1984)
12.: Terv-táró, a régi Radvánszky-táró (1922‒1928 és 1950‒1984)
13.: Balázs-völgyi kolónia (1923‒)
14.: A Kakucsa-völgyi kisvasút völgyhídja (1959‒1970)
15.: A Géza-völgyi kolónia maradványa (1896‒1927 és 1986)
16.: Kakucsa-táró, a régi Jolán-táró. (1925‒1928 és 1945‒1967)
17.: Herbolya-tető (240 méter)
18.: Sáros-völgyi kolónia (1894‒)
19.: A volt herbolyai temető (1894‒?)
20.: Kakucsa-táró megsüllyedt légaknái
21.: Az Új-telep (1923‒) és a „Barakkok” (1923‒)
22.: Régi-telep (1894‒)

Először szeretném bemutatni Herbolya történetét a jelenleg is látható emlékek fényében, és csak utána írnám le a kirándulásunkat, hogy már tisztában legyünk azzal, amit látni fogunk. De mielőtt ezt megtenném, ugorjunk vissza a múltba úgy kb. 150 évet, hogy hogyan is nézhetett ki ez a terület, mielőtt a fellendülése megindult volna.

Az 1850-es évek környékén a Tardona-völgye – akkor még Kazincz-völgy – egy mocsaras, ligetes, szántóföldes terület volt. Nem volt még más, mint a földút Alsó-Barczika és Tardona között, amit szekéren zötykölődve Jókai is megtett 1849-ben. Ő már elhaladhatott a szekéren a Vétsatal-tanya mellett – később Vécsatal vagy Vécsetal –, a Kakasvölgy-puszta mellett – később Kakas-puszta –, valamint a Felső-Iszbánya-puszta mellett is – később Izbonyó-puszta. Tardonáig még egy pusztát láthatott, a Bojtárt, ami közvetlenül Tardona előtt helyezkedett el. A Tardona-patak – akkor még Kazinczi-patak ‒ egyes részeken ezekben az időkben még más mederben folyt…

Az Izbonyó-puszta és a Kakas-puszta azóta már nyomtalanul eltűnt a föld színéről is. Az Izbonyó-dűlő még jelöli a régi puszta helyét, a Kakas-puszta pedig valahol a Gábor Áron út közepénél helyezkedhetett el…

1852-ben szénfeltárás miatt látogat a környékre Szontágh Ádám, aki jó minőségű szénkibúvásokat talált Herbolya magasságában a hegyeken. Ezek után a földbirtokosok – a saját céljaikra –, valamint a környékbeli lakosok is ún. „bicskabányákat” nyitottak, hogy saját fűtési szükségleteiket ki tudják elégíteni. Ezek még a tájképet nem változtatták meg. Így érkezik el az 1894-es év, amikor megnyíltak Herbolya területén az első „hivatalos” bányák.

16rterkep4

Herbolya környéke 1885 körül (Térképalap: mapire.eu)

Sárga vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak (Akkori nevén Kazinczi-patak)
Lila jelölések: Az ekkor már létező tanyák
Világoszöld jelölések: Tájékoztató jellegű adatok. A völgyeknél a jelenleg használatosak vannak megadva, zárójelben pedig ahogyan a herbolyaiak hívták régen. Kiemelném az 1. jelölésű helyet, itt fog majd 1894-ben megépülni a Régi-telep, azaz Herbolya „magja”.

Mivel bányászokra volt szükség, megépült a Régi-telep (1894), valamint a Géza-völgyi (1896) és a Sáros-völgyi kolónia (1894) is. Természetesen ekkor jött létre a Sáros-völgy bejáratánál a herbolyai temető is (1894). Ebben az időszakban épülhetett fel a herbolyai kultúrház és az Élelemtár is. (Mindkettő a mai napig áll, a volt kultúrház jelenlegi szerepéről információm nincs, ellenben az Élelemtár később élelmiszerbolt lett, és a mai napig is az!) Mivel a földút az időjárás szeszélyeinek is ki volt téve, így 1898-ban normál nyomtávú vasutat építettek Barczika állomása és Herbolya-bányatelep között. Ez további bányák megnyitásához vezetett, sőt megépítik az első lóvontatású kisvasutat is a Géza-táróhoz (1898). Ez egy több mint 500 méteres faszerkezetű viadukt volt, a kor valószínűleg leghosszabb viaduktja!** A normál nyomközű vasút fölé kanyarodott a nyomvonala, úgy öntötték a csillékből a szenet a normál nyomtávú vagonokba. A normál nyomközű vasútból már semmi sem maradt meg, ellenben a mai napig megtekinthetőek a Géza-völgyi kisvasút viaduktjának a betonpillérei a Gézavölgy utcában. (1923) (Hogyan lett a fából beton? Erről majd később…)

A Sándor-táró 1896-ban nyílt meg, a Géza-táró pedig 1897-ben. Ennek a két tárónak a meddőjét ürítették a viadukt alá és a környezetébe, mindaddig, amíg a viadukt el nem tűnt, a lóvasút már a meddőhányón haladt végig. A normál nyomközű vasút feletti fapilléreket ebben az időben cserélték azokra a betonpillérekre, amik a mai napig láthatóak. A térkép tanúsága szerint a Tardona-patak feletti híd, és – valószínűleg ‒ a Géza-völgy bejáratához vezető földút feletti híd faszerkezetű maradt. Mindkét bányát 1926-ban zárták be, már a helyük sem fellelhető. Mementóként maradt meg a térképen – és a valóságban – a Sándor- és Géza-táró meddőhányója elnevezésű domb. A növényzet már annyira benőtte, hogy nem is gondolná az ember, hogy ez egy meddőhányó!

A Géza-tárói kisvasutat még az 1920-as évek végén elbontották.

16rterkep5

Herbolya környéke 1900 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Normál nyomtávú vasútvonal
Piros vonal: A Géza-völgyi lóvasút faviaduktja
Zöld vonal: A Géza-völgyi lóvasút felszínen futó része

1.: Régi-telep
2.: Sándor-táró
3.: Élelemtár
4.: Géza-völgyi kolónia.
5.: A Géza-völgyi lóvasút átrakója.
6.: A herbolyai temető

(Elnézést kérek, de ettől a térképtől kezdve csak a mai napig használatos neveket használom.)

1900-ban egy vasmű is épült a területen, más néven a „Kapagyár”. Nagyon kevés információval rendelkezem jelenleg felőle. Az első a Barcikai Históriás nyomtatott változatában jelent meg, hogy az Ádám-völgy bejáratánál állt. Ez számomra logikátlannak tűnik, hiszen ezekben az időkben szénbányászat azon a területen még nem volt. A másik egy fénykép, ami csak azt igazolja, hogy a vasmű kicsi volt, és egy völgy bejárata előtt állt. A völgy – sajnos – nem meghatározható. A harmadik egy kis történet, mely szerint a Sáros-völgy bejáratánál a mai napig láthatóak vasérc darabok és vasércpor.* Ez az utóbbi engem arról erősít meg, hogy a „Kapagyár” valószínűleg a Sáros-völgy bejárata előtt volt. Mivel a vasműnek a pontos helye sem behatárolható, valamint semmilyen erre irányuló régészeti feltárás még nem volt, így nem tudhatjuk, hogy valamilyen emlék egyáltalán fellehető-e az üzemről. Arról már ne is beszéljünk, hogy ha a Sáros-völgy bejárata előtt állt, az is elképzelhető, hogy a megnyíló külszíni bánya az összes emlékét eltörölhette a földszínéről…

A 20-as évek eleje hatalmas fellendülést hozott a szénbányászatban. A szénéhség az I. világháború után, valamint a trianoni döntés miatt szükségessé tette újabb bányák megnyitását. Ekkor épült meg Herbolyán a „Barakkok” (1923), amik valójában a bányákat kiszolgáló épületek voltak. Felépült a Balázs-völgyi kolónia (1923) és az Új-telep (1923) is. Ekkor épülhetett meg a vasúti széncsúszda, aminek betonváza az Illyés Gyula út alatt a mai napig is megtekinthető. Ebben az időben nyílt meg a herbolyai szénbányászat két legfontosabb bányája, a Radvánszky-táró (1922) és a Jolán-táró (1925). Mindkettőhöz keskeny nyomközű vasutat építettek a Régi-teleptől, ezen szállították be a szenet a normál nyomközű vasútra.

16rterkep6

Herbolya környéke 1925 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Normál nyomközű vasút
Piros vonal: Kisvasutak

1.: Sándor-táró
2.: A Kakucsa-tárói kisvasút átrakodója
3.: Az új széncsúszda
4.: A Géza-völgyi lóvasút átrakodója
5.: Régi-telep
6.: Élelemtár
7.: A Géza- és Sándor-táró meddőhányója
8.: A Géza-völgyi lóvasút betonhídja a normál nyomtávú vasút felett
9.: A Géza-völgyi lóvasút fahídja a Tardona-patak és a földút felett
10.: A „Barakkok”
11.: Az Új-telep
12.: A Radvánszky-táró átrakodója
13.: Géza-völgyi kolónia
14.: Sáros-völgyi kolónia
15.: Kultúrház
16.: Herbolyai temető
17.: Radvánszky-táró

Ez a fellendülés nem sokáig tartott, mert a 20-as évek végén beütött a gazdasági világválság. Szinte az összes bányát szüneteltették vagy bezárták. Ekkor bontották el a Géza-völgyi kolóniát is, csak egy ház maradt meg teljesen 1986-ig, amikor azt is elbontották. (A ház maradványai még fellelhetőek a Géza-völgyben, a Kakucsa-tárói kisvasút völgyhídjának a túloldalán balra, a gazosban.) Ebben az időben szűnt meg végleg a vasmű is.

Az 1930-as években a bányászat újra, de igen lassan megindult. A normál nyomtávú vasutat kisvasútra építették át, már bekötve a Jolán- (Kakucsa-) és Radvánszky-tárót is a nyomvonalba. Így ezek átrakodói megszűntek. (A Géza-völgyi lóvasút már nem érte meg ezt az időpontot!)

16rterkep7

Herbolya környéke 1935 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Keskeny nyomközű vasutak

1.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
2.: A Régi-telep, az Élelemtár és a kultúrház
3.: Kakas-tanya
4.: Herbolyai temető
5.: Sáros-völgyi kolónia
6.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
7.: A volt Géza-völgyi kolónia, ebben az időben már csak egy ház állt
8.: Az Új-telep
9.: A Radvánszky-táró
10.: A „Barakkok”

Az igazi fellendülést az 1945-ös év hozta el, a II. világháború befejezése. Újranyitották a Jolán-tárót már Kakucsa-táró néven, valamint ekkor kezdődött meg a régi Radvánszky-táró beindítása is, ami Terv-táró néven kezdett el újra termelni. Egy-két tárót még újranyitottak az 1950-es évekig, amíg Terv-táró teljesen be nem indult, de utána ezeket mind bezárták. Egyedül a Kakucsa-táró élte túl ezt a korszakot.

1945-től a Terv-tárói vonal egyre bővült, amíg el nem érte Tardonát és a Billa-tárókat. (Ezek végét is az 1950-es évek elején történt Terv-táró megnyitása jelentette.)

16rterkep8

Herbolya környéke 1950 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Keskeny nyomközű vasút

1.: A Régi-telep, az élelmiszerbolt és a kultúrház
2.: A „Barakkok”
3.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
4.: Terv-táró (A volt Radvánszky-táró)
5.: Terv-táró meddőhányója
6.: Az Új-telep
7.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
8.: A volt Géza-völgyi kolónia, ebben az időben már csak egy ház állt
9.: A Sáros-völgyi kolónia
10.: Kakas-tanya

Így látható, hogy az 1950-es évektől kezdett „felépülni” a Terv-táró meddőhányója, ami aktívan „növekedett” 1966-ig, amikor megnyitották a Berente szénpu.‒Terv-táró közötti kötélpályát. Ezután is került ide meddő, de már nem akkora mennyiségben, mint előtte. Ettől az időponttól kezdve teljesen 1984-ig emelkedtek ki a földből az Ádám-völgy hatalmas meddőhányókúpjai, befedve teljesen két régi bánya bejáratát (Ferber-táró, Cserbabós).

Amikor a bányamentők központja átkerült Terv-táróra, szükségessé vált egy gyakorlatozó hely is. Ennek a helyét a régi Sándor- és Géza-táró meddőhányójában találták meg. Felülről kiásták a meddőhányót, kibetonozták a belsejét, két bejáratot létesítettek, majd a már elkészült ál-tárókat újra betemették. Mindkét bejárata a mai napig megvan az Illyés Gyula út végénél, és gyanítom, hogy még a belseje is tökéletes állapotban van, annak ellenére, hogy azóta lezárták azokat.

A következő fontos időpontunk 1958. A terület szénkészleteinek a felmérése időszakára egy külszíni bányát terveztek Herbolyára ‒ két évre ‒, hogy áthidalja az újabb bányatelkek kialakításának az időszakát. Ennek következtében a Kakucsa-táró vasúti nyomvonala megszűnt a Régi-telep felé, hiszen a bánya útjában volt. (Ráadásul 1958-ban a kisvasúti hidat elmosta a Tardona-patak.*) Így új nyomvonalra került a kisvasút kakucsai szakasza (1959‒1970). Innentől kezdve a megépült Géza-völgyi völgyhídon és az új, Tardona-pataki hídon keresztül szállította a szenet Terv-táróra. (Mind a nyomvonal, mind a völgyhíd, mind a patakhíd még megvan!) A külszíni bánya miatt még a Tardona-patakot is elterelték új mederbe! (1958) (Ahol most is folyik.)

A külszíni bánya 1959 és 1960 között üzemelt, elzárva a Sáros-völgyben lakókat a Régi-teleptől. Sokan költöztek el ebben az időszakban a völgyből. Ekkor „épült fel” a külszíni bánya meddőhányója (1959‒1960). Hatalmas területet foglalt el a bánya, ez ma is érzékelhető, hiszen egybefüggő volt a mostani Herbolya I. és II. tó és a kettő közötti egész terület is.

16rterkep9

Herbolya környéke 1960 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Műutak
Sárga szaggatott vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Keskeny nyomközű vasutak

1.: Kisvasúti csonka
2.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
3.: Terv-táró
4.: A kakucsai vonal Tardona-patak hídja
5.: A kakucsai vonal Géza-völgyi völgyhídja
6.: A Sáros-völgyi kolónia és a kisvasúti csonka
7.: Izbonyó-tanya
8.: A Régi-telep, az élelmiszerbolt és a kultúrház
9.: Kakas-tanya
10.: A külszíni bánya meddőhányója
11.: A külszíni bánya
12.: A volt Sándor-táró beton széncsúszdája
13.: A „Barakkok”
14.: A bányamentők ál-tárói
15.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
16.: A volt Géza-völgyi kolónia, ebben az időben már csak egy ház állt
17.: Az Új-telep
18.: Balázs-völgyi kolónia
19.: Terv-táró meddőhányója

Miután a bánya bezárt, a régi Sáros-völgyi csonkából ide is ürítették a meddőt Terv-táróról, így készült el a jelenleg is használatos átjáró a Régi-telep és a Sáros-völgy között. Így lett két tó egyből… A híd már csak gyalogos hídként épült meg a patak felett.

1962-ben leállt a termelés a Kakucsa-táróban, majd 1967-ben végleg bezárták, a bejáratát berobbantották. Szerencsére ennek a tárónak rengeteg emléke fennmaradt: megsüllyedt légaknák, a bejárat helye is azonosítható, megmaradt a kisvasút nyomvonalának a nagy része, a Géza-völgyi völgyhíd és a Tardona-patak hídja is. A Kakucsa-táróhoz bevezető völgy bejáratánál még a bányát kiszolgáló épület maradványai is fellelhetőek az erdőben.

Az 1950-es és 1960-as évek voltak Herbolya kiemelkedő időszakai! A bányászatot olyannyira támogatták, hogy olyan nem fordulhatott elő, hogy ne lett volna kenyér, tej és sör a boltban.* 🙂 Még motorkerékpárt is vásárolhattunk itt, ha a pénztárcánk megengedte.*

A nagyon szépen kialakított főtér vonzotta még a kazincbarcikaiakat is egy-egy hétvégi kirándulásra. Ezekben az időkben Herbolya volt „Kazincbarcika Lillafürede”…

1970-ben elbontják a Terv-táró–Kazincbarcika állomás közötti kisvasúti szakaszt, valamint a Kakucsa-tárói vonalat is.

16rterkep10

Herbolya környéke 1970 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Műutak
Sárga szaggatott vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak
Lila vonal: Keskeny nyomközű vasút
Zöld vonal: A kötélpálya Terv-táró–Berentre szénpu. között

1.: Terv-táró
2.: Az új, a Sáros-völgybe vezető gyalogos híd a Tardona-patak felett
3.: Terv-táró meddőhányója
4.: Balázs-völgyi kolónia
5.: A kisvasút megmaradt kihúzóvágánya
6.: Új-telep
7.: A „Barakkok”
8.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
9.: A bányamentők ál-tárói
10.: A volt Sándor-táró beton széncsúszdája
11.: A Régi-telep, az élelmiszerbolt és a kultúrház
12.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
13.: Az új, a Sáros-völgybe vezető – feltöltött – földút
14.: Herbolya II-es tó, a volt külszíni bánya megmaradt része
15.: Herbolya I-es tó, a volt külszíni bánya megmaradt része
16.: A volt külszíni bánya meddőhányója
17.: Herbolyai temető
18.: Sáros-völgyi kolónia
19.: A volt Géza-völgyi kolónia, ebben az időben már csak egy ház állt
20.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Géza-völgyi völgyhídja
21.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Tardona-patak hídja
22.: Az Ádám-völgyi meddőhányók
23.: Kakas-tanya
24.: Pince

1984-ben jön el a vég… Ideiglenesen szüneteltetik Terv-táró termelését, majd 1986-ban végleg be is zárták. A fennmaradt kisvasúti szakaszokat és a kötélpályát elbontották, Herbolya pedig álomba merült… A régi bányászcsaládok megöregedtek vagy elköltöztek, és a településrész lakossága átalakult.

16rterkep11

Herbolya környéke 1986 körül (Térképalap: tajertektar.hu)

Sárga vonal: Műutak
Sárga szaggatott vonal: Földutak
Kék vonal: Tardona-patak

1.: Terv-táró
2.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Tardona-patak hídja
3.: Terv-táró meddőhányója
4.: Új-telep
5.: A „Barakkok”
6.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
7.: A bányamentők volt ál-tárói
8.: A volt Sándor-táró beton széncsúszdája
9.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
10.: A Régi-telep, az élelmiszerbolt és a kultúrház
11.: Herbolya II-es tó
12.: A Sáros-völgybe vezető földút
13.: Herbolya I-es tó
14.: A volt külszíni bánya meddőhányója
15.: Pince
16.: Az Ádám-völgyi meddőhányók
17.: Herbolyai temető
18.: Sáros-völgyi kolónia megmaradt épületei
19.: A Sáros-völgybe vezető gyalogos híd a Tardona-patak felett
20.: A volt Géza-völgyi kolónia, az utolsó ház is elbontásra került
21.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Géza-völgyi völgyhídja
22.: Balázs-völgyi kolónia

Az újabb – igaz, már nem a bányászatra épülő ‒ fellendülés csak mostanában kezdődött el a területen…

Miután megismerkedtünk Herbolya történelmével – a ma is fellehető emlékek tükrében –, induljunk is el! Mivel már kétszer jártunk ezen a területen, így előfordulhat, hogy olyan utakra is vezetem a Kedves Érdeklődőket, ami ismerős lehet. Ellenben ha azokat nem járták be, akkor is megismerkedhetnek Herbolya látványosságaival.

Lássuk hát az adatokat azon az útvonalon, amit javaslok.

16rterkep12

A kirándulás útvonala és a látványosságok (Térképalap: tajertektar.hu)

Lila 1.: Herbolya, a volt bányász kultúrház
Piros 1.: Herbolya I-es tó
2.: A volt külszíni bánya meddőhányója
3.: Herbolya II-es tó, azaz az Ifi-tó
4.: A tó ezen része már feltöltődött. Mocsaras erdő található a helyén
5.: Galgocz Sándor sírja
6.: A Sáros-völgybe vezető gyalogos híd a Tardona-patak felett
7.: Herbolyai temető
8.: Sáros-völgyi kolónia megmaradt épületei
9.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Géza-völgyi völgyhídja
10.: A volt Géza-völgyi kolónia
11.: Balázs-völgyi kolónia
12.: A volt Kakucsa-tárói kisvasút Tardona-patak hídja
13.: Terv-táró
14.: Terv-táró meddőhányója
15.: Új-telep
16.: A „Barakkok”
17.: A volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója
18.: A bányamentők ál-tárói
19.: A volt Géza-völgyi lóvasút megmaradt betonpillérei
20.: A volt Sándor-táró beton széncsúszdája
21.: A II. világháborús emlékmű
22.: Az élelmiszerbolt
23.: Régi-telep

Távolság: 4,3 km
Szintemelkedés: 83 méter
Szintsüllyedés: 83 méter
Szintkülönbség: 166 méter

16rterkep13

A szintkülönbség térképe (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Herbolya, a volt bányász kultúrház
2.: Herbolyai temető
3.: A Kakucsai-táró

Mint látható, a szintemelkedés és süllyedés nem mérvadó, a kirándulás megtétele így nehézségekbe nem ütközik. Tudom, hogy a kirándulás nagy része fedi a „Gonosz túra” útvonalát, de amint hallottam, sokan nehezen veszik a bátorságot, hogy azt bejárják. Ráadásul csak így tudom bemutatni igazán Herbolyát. Természetesen itt már kevesebb képet közlök, ha részletesebb fényképes leírásra is kíváncsiak, akkor olvassák el a fent említett cikkemet! Még van két különbség: az egyik, hogy itt egy-két régi fénykép is bekerült a leírásba, hogy a változás mértékét érzékeltetni tudjam. A másik pedig az, hogy a térképen jelölt emlékek sorszámát jelölöm a leírásban, ahol azok láthatóak.

Induljunk hát el! Vagy gépkocsival tudjuk megközelíteni a volt herbolyai bányászkultúrház parkolóját, vagy a 4-es busszal. Ebben az esetben szálljunk le a Herbolya, Erdészház megállóhelynél, induljunk el balra, majd az Illyés Gyula utcában jobbra. Ez egyenesen a kirándulásunk kiindulási pontjához vezet.

Ha szembeállunk a kultúrházzal (lila 1.), attól balra egy földút indul el a tavak felé. Menjünk mi is ezen! Nagyon hamar a feltöltött részen találjuk magunkat, ahonnan szép kilátás nyílik – balra ‒ a herbolyai I-es tóra (piros 1.), valamint a távolban, a volt külszíni bánya meddőhányójára. (2.) (Már csak egy kis dombnak látszik.) Elhaladunk a tó mellett, és a tó vége felé – jobbra – egy fa alatt egy sírt találunk. (5.) Továbbmenve elhaladunk az elmocsarasodott, növényzettel és fákkal benőtt régi tó mellett. (4.) Kapaszkodjunk fel a töltésre, ahonnan – szintén jobbra – megpillanthatjuk a herbolyai II-es tavat, azaz Ifi-tót. (3.) Jobbra, mellette nagyon jól látszik a domb, ami a volt Géza- és Sándor-táró meddőhányója volt. (17.) Ha továbbhaladunk, akkor elérjük az elterelt Tardona-patak mélyen fekvő gyalogos hídját. (6.) Keljünk át ezen, és azonnal a Sáros-völgy bejáratánál találjuk magunkat.

16r04

Ha a buszmegállóból jövünk, ezen az úton jövünk le a volt kultúrházhoz (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r05

A volt bányászkultúrház bejárata ma… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r06

…és régen (Forrás: Barcikai Históriás)

16r07

A volt kultúrháztól balra lévő, a tavakhoz levezető földút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r08

A herbolyai I-es tó, szemben, a bokor mögött van a volt külszíni bánya meddőhányója, már növényekkel benőve (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r09

A tó mellett futó földút. Háttérben a Sáros-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r10

A herbolyai I-es tó (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r11

Galgocz Sándor sírja az egyik fa alatt, a töltésen (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r12

A herbolyai II-es tó – azaz az Ifi-tó ‒ a töltésről (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r13

A Sáros-völgybe vezető gyalogos híd a Tardona-patak felett (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A patak túloldalán egyenesen vezet egy földút a Sáros-völgybe. Mi forduljunk a másik, balra tartó földútra. Ez az Ádám-völgy felé vezet. Pár tíz méter után egy ösvény indul el ‒ tőlünk jobbra – meredeken fel a hegylábon. Másszunk fel ezen! Nemsokára a herbolyai temetőhöz érünk. (7.) Nagyon hangulatos hely, magas fákkal és bokrokkal övezett ösvények futnak a területen, ahol csoportokban találjuk meg a sírokat. Ha már elégnek tartjuk a bóklászást, térjünk vissza a Sáros-völgy bejáratához, és induljunk el a balra vezető földúton a völgyben. Először – jobbra ‒ a bánya volt főmérnökének a házat láthatjuk, majd a megmaradt, nagyon rossz, romos állapotban lévő kolónián haladunk végig. (8.) Továbbmenve a földút egyre gazosabbá válik, de még járható. Utunk végén egy 180 fokos kanyart kell megtennünk. Ez az a hely, ahol a régi Kakucsa-táró bányavasútja a bánya felé vette az irányt. Itt egy rét lesz, balra tőlünk két földúttal. A rosszabb, sárosabb és gazosabb földúton induljunk el! Ahol ez a földút elágazik, ettől a ponttól balra láthatjuk a volt Kakucsa-táró megmaradt romjait. Mivel a tárót berobbantották, majd megpróbálták teljesen eltüntetni, így a helyen kívül – sajnos – más emléket nem láthatunk…

16r14

A volt főmérnöki ház a Sáros-völgy bejáratánál (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r15

A Tardona-patak és a híd az ösvény elágazásától (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r16

A herbolyai temető (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Most térjünk vissza a rétre, ahol – jobbra az erdőben – megtalálhatjuk még a volt kiszolgáló épületek romjait. Balra egy makadámút indul el, ami a volt „új” Kakucsa-táróhoz vezető kisvasút nyomvonala. Sokáig fogunk sétálni rajta. Ha körbenézünk, láthatjuk a Herbolya-tetőt és a Sáros-völgyet. Egy idő után letérünk a „makadámútról”, és egy földúton a völgyben kötünk ki. Áthaladunk a Géza- ás Sándor-táró meddőhányója között – itt a Géza-völgyi kisvasútnak csak fahídja volt, ez már természetesen nem látható. Továbbhaladva elérünk egy makadámutat, ami a Balázs-völgyi kolóniához vezet. Itt balra – 180 fokos fordulatot téve ‒ egy földút indul el. Haladjunk ezen tovább! Nemsokára elérjük a Kakucsa-táróhoz vezető kisvasút Géza-völgyi völgyhídját. (9.) Nagyon jó állapotban van, csak a gaz teljesen benőtte. Ha átsétálunk alatta, akkor nem sokkal a híd után találhatók – balra – a volt Géza-völgyi kolónia utolsó épületének a maradványai. (10.) Ha megtaláltuk, forduljunk vissza, és a makadámútnál haladjunk tovább egyenesen. Így a Balázs-völgyi kolóniához jutunk… (11.)

16r17

A Sáros-völgy (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r18

Rét a Kakucsa-táró elágazásánál (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r19

Ez a földút vezet a Kakucsa-táróhoz (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r20

A volt Kakucsa-táró bejáratának a helye (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r21

A rétről elindulva ez volt az „új” kisvasút nyomvonala. Erre megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r22

Valamikor itt volt a Géza-völgyi lóvasút fahídja (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r23

A Kakucsa-tárói kisvasút Géza-völgyi völgyhídja (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r24

Ettől a helytől balra találhatóak meg a Géza-völgyi kolónia utolsó házának a maradványai (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r25

A Balázs-völgyi kolónia (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A Balázs-völgyi kolónia nagyon érdekes: egy kis szűk utca, jobbra láthatóak az 1920-as években épült házak, balra pedig – a hegy alatt – ólak, nyári konyhák és fészerek sora húzódik. A kolónia vége felé a makadámút hirtelen jobbra fordul. Balra egy földutat látunk, induljunk el ezen. Balról érkezik a Kakucsa-völgyi kisvasút töltése – mellette látható a kibetonozott vízelvezető árok –, és jobbra halad tovább. Mi itt jobbra megyünk. Utunk során – jobbra – rá fogunk látni a Terv-táró meddőhányójára. (14.)

A földút egy idő után hirtelen jobbra fordul, és nem sokkal később el is érjük a Kakucsa-táró kisvasútjának a Tardona-patak felett átívelő hídját. (12.) Keljünk át rajta! Ahol a már makadámút hirtelen jobbra, a Terv-táró meddőhányója (14.) alá kanyarodik, balra láthatóak a Terv-táró épületei is. (13.) Továbbhaladva, miután elhagyjuk a meddőhányót, egy elágazáshoz érünk. Egyenesen, a földúton haladjunk tovább! Balra tőlünk láthatjuk a szintén az 1920-as években épült Új-telepet. (15.)

Később egy újabb elágazáshoz érünk. A makadámúton először forduljunk jobbra, majd pár lépés után balra. Elhaladunk a szintén az 1920-as években épült „Barakkok” épületei mellett. (16.) Ezek valójában bányákat kiszolgáló épületek voltak, lakóépületnek csak a mostani korokban használják.

16r26

A Balázs-völgyi kolónia utolsó háza, háttérben a Terv-táró meddőhányója (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r27

A Kakucsa-táróhoz vezető volt kisvasút Tardona-patak feletti hídja (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r28

A Terv-táró meddőhányója alatt (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r29

Az Új-telep (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r30

A „Barakkok” (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r31

A „Barakkok” előtt balra látható betonoszlop-maradványok (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Egy kicsit továbbhaladva jobbra már teljesen a Géza- és Sándor-táró 1896 és 1928 között felhalmozott meddőhányója alá érünk (17.), és megpillanthatjuk az 1923-ban készült, a Géza-völgyből érkező lóvasút hídjának a betonpillérét. (19.) Itt akkor még – a makadámút helyén – a normál nyomközű vasút kihúzóvágánya volt. Balra a másik pillér romjai is jól láthatóak.

Ha továbbhaladunk, akkor egy újabb elágazáshoz érünk. Ha itt jobbra lemegyünk a meddőhányó alá, megpillanthatjuk az 1945 után épült ál-tárók bejáratait is. (18.) (A bányamentőknek készült, ahol sokat gyakorlatoztak.)* Mivel itt továbbhaladni nem tudunk – egy kerítés zárja el az utunkat –, forduljunk vissza, és az elágazásnál forduljunk jobbra. Egy kis dombra kapaszkodunk fel, ahol balra az új pálinkafőzde, jobbra pedig – valószínűleg – a még az 1920-as években épült Sándor-táró széncsúszdájának a betonváza látható.*** (20.) Ezen keresztül pakolták meg a normál nyomközű vasúti kocsikat a bányából kikerülő szénnel.

Leérve a dombról már újra Herbolya központjában vagyunk. Jobbra tőlünk lesz az 1894-ben épült Élelemtár (22.), ami nagyon sok ideig Herbolya központi boltja volt. Ma is élelmiszerboltként üzemel. A műút túloldalán, ahol a „Polgárőrség” feliratos felújított házat látjuk, egy kis ösvény vezet a dombon felfelé. Ha ezen elindulunk, megláthatjuk a II. világháborúban elesett orosz katonák emlékére állított emlékművet. Pillanatnyilag rossz állapotban van az emlékhely, de remény van rá, hogy a közeljövőben ez is fel lesz újítva. (Az emlékhely sírhely is!) Ahogy továbbhaladunk a volt kultúrház felé, balra láthatjuk a szintén 1894-ben épült Régi-telepet. (23.) Sajnos nem sok jövőt jósolok ezeknek a házaknak. 😥

16r32

A volt Géza-völgyi lóvasút betonpillére (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r33

A bányamentők egyik ál-tárója (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r34

Herbolya „főutcája” most… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r35

…és régen (Ez egy kicsit távolabbról készült. Jobbra az élelmiszerbolt látható) (Forrás: Husonyicza Gábor gyűjteménye)

16r36

A központ a Sáros-völgyi útról (Balra az élelmiszerbolt) (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r37

A Régi-telep (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r38

Az élelmiszerbolt most… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

16r39

…és régen (Forrás: Barcikai Históriás)

Az utca végén elérjük a kiindulópontunkat, azaz egyúttal a kirándulásunk végét is. Innen autóval, vagy abból a buszmegállóból, ahova megérkeztünk, visszautazhatunk Kazincbarcika belvárosába…

*: Köszönet az információkért Bombicz Istvánnak
**: Köszönet az információért Moór Attilának
***: Köszönet az információért Husonyicza Gábornak

4 hozzászólás

  • kajdacsy Tibor

    Kedves Zsolt! Őszintén sajnálom, hogy a 8-i összejövetelről való távollétem miatt személyesen nem gratulálhatok remek írásaidhoz, minden részletre kiterjedő útleírásaidhoz, szemléletes térképekhez, kedves nejed, Viktória kiváló fotóihoz. Barcika környezetéről igazi forrásmunkát hoztál létre, mely az elkövetkezőkben sokak munkáját, ismereteit könnyíti majd meg. Gratulálok fiatalos lendületedhez, fáradtságot nem kímélő aktivitásodhoz, a fennmaradt emlékek bemutatásához igényesen és olvasmányosan megfogalmazott soraidhoz! Minden jót, további sikereket kívánok! Baráti üdvözlettel.

  • Nagyon szépen köszönöm, hogy megismerhettem ennek a gyönyörű környéknek a történetét.

  • Kaszap József

    Köszönöm ezt az írást-képeket,igaz dunántúli lakos vagyok de a 70-es években minden nyaramat ott töltöttem és most rengeteg szép emlék jött elő,azokban a tavakban fürödtünk azokban az erdőkben hegyekben csavarogtunk játszottunk naphosszat,elfeledvén hogy egy nagyváros közelében vagyunk az akkori természet és a táj minden szépsége ma is teljesen elvarázsol.Egy szó mint száz szép volt és még most is az:Tisztelettel K. József

Hozzászólás