Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/6. rész: A tardonai kisvasút¤

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Ez az a kisvasút, ami miatt a cikksorozat megszületett. Nagyon nehéz és komoly munkát igényel a feltárása. A szépkorú emberek még emlékeznek rá, de ezek az emlékek kicsit megbízhatatlanok, így arra kellett rájönnöm, hogy pontos információ ezzel a majdnem 100 (!) évig üzemelő kisvasúttal kapcsolatban nem sok maradt fenn.

Mélyebben a témába ásva magamat, rá kellett jönnöm, hogy nem csak a kisvasút, de a Tardona-patak völgyeinek elnevezése és a kisvasút miatt megnyitott bányák helyeinek a meghatározása sem egyértelmű! (Például az (1.) forrás első nagy térképén a Kakucsa-völgy és a Sáros-völgy két párhuzamosan futó völgyként van feltüntetve. Ez hibás!) Ezt megdöbbenéssel tapasztaltam… Emiatt ezt a részt is kétfelé kellett vennem, mert e földrajzi adatok meghatározása több időt vesz igénybe. Így Herbolya és környékének a bányáiról majd egy kiegészítő cikket fogok írni „Sajókazinc szénbányászata” címmel.

Meg kell azt is jegyeznem, hogy ez a cikk sem teljes. Még rengeteg pontosításra váró időpont van, de ahhoz, hogy ezekhez hozzájussak, szükségem van a Kedves Olvasó tudására és emlékezetére is.

Fontos tény még az is, hogy a hivatalosan kiadott térképeken sehol nem szerepel ez a kisvasút – azok között, ami eddig a szemem elé került ‒, így ezek sincsenek a segítségemre. Vannak térképek, amik több-kevesebb sikerrel ábrázolnak egy-egy pillanatnyi helyzetet, de mivel Kazincbarcika története 1950 és 1989 között igen viharos volt, mire ezek a térképek megjelentek, már elavultnak voltak tekinthetőek. A legtöbbet a bányászati térképek tudtak ebben segíteni.¤¤¤¤ Leírások és szemtanúk visszaemlékezéseinek az összefésülésével lehet egyre közelebb jutni az igazsághoz, ezt próbálom most megtenni.

Kiindulási alapom egy része saját tapasztalataimból adódik, a cikk egyes részei pedig logikából – emiatt egy-két adatot meg fogok kérdőjelezni, nem azért, mert nem hiszem el, hanem logikátlannak tartom. Ha lesz, aki ezeket megcáfolja, természetesen helyt adok neki, és módosítani fogom.

A másik forrásom a fényképek és könyvek, valamint az interneten és szemtanúktól összeszedett információkon alapul. Sajnos itt is nagy a káosz.

Először is megjegyezném, hogy nem tardonai, hanem herbolyai kisvasútnak nevezném ezt a vasutat. Ez azért van, mert a tardonai szakasz ‒ a teljes vasútvonal ‒ csak nagyon kis idő intervallumában létezett a teljes vonalhoz képest. Egy fix pontunk van, Herbolya, ahol az egész létezése alatt megvolt a vasút.

Kezdjük hát el, és mélyedjünk el azon okok és környezeti tényezők vizsgálatában, ami miatt ez a kisvasút létrejöhetett. Itt is a szakaszonkénti „csillagozást” alkalmazom a magyarázatok és a kérdések sokasága miatt.

Herbolya története röviden

Szerintem indulásként nem árt megismerkednünk Herbolya történetével.

Először is a településrész elnevezéséről: A mostani Sáros-völgy – ami körülbelül a felénél kettéválik – alsó és északi szakaszát a XVIII. században Herbola völgynek hívták, a felette lévő tetőt pedig Herbola tetőnek. A III. katonai felmérés idején a völgy a Herbója nevet, míg a hegytető a Herbója tető nevet viselte. Így nem nehéz kikövetkeztetni a településrész elnevezését. (A későbbi térképeken a völgy már más nevet visel – például Kakucsa-völgy –, a tető ellenben azóta is Herbolya-tető. (Lásd a 6. kiegészítő részét!)

kv01

Herbolya felépítése (Térképalap: Google)

Magyarázat

1.: A volt Kakas-tanya és puszta környéke, most Gábor Áron út és környéke.
2.: Ádám-völgy
3., 4.: 1959‒1960 közötti herbolyai külszíni fejtés után megmaradt tavak.
5.: Régi-telep
6.: Sáros-völgyi kolónia
7.: „Barakkok” – Mostanában használatos, de HIBÁS elnevezés!*
8.: Géza-völgyi kolónia (Azóta már elbontották.)
9.: Új-telep
10.: Balázs-völgyi kolónia
11.: Balázs-völgy
12.: Terv-táró, volt Radvánszky-táró.

A szénbányászat iparszerű megindulásával, 1894-ben jön létre a régi Herbolya-bányatelep.** Ekkor építik meg a Sáros-völgyi kolóniát és a Régi-telepet. 1896-ban megépül a Géza-völgyi kolónia. Ebben az időszakban rengeteg bányász bevándorló telepedik le a környéken. (10.) 1920-ban megépül a Balázs-völgyi kolónia, a „Barakkok” és az Új-telep. Kezdetektől fogva az egész terület Kazinczhoz ‒ Sajókazinchoz – tartozott.

Herbolya-bányatelepet és a hozzá tartozó tárókat és bányaaknák területét, valamint az 1923-ban megnyitott Radvánszky-táróval – később Terv-táró – együtt lefedett területet hívjuk Herbolyának.

Még egy fontos bányát kell megemlítenem ‒ ami a kisvasúthoz kapcsolódik ‒, a Kakucsai-tárót. A Sáros-völgy déli szakaszában található bányát Jolán-táró néven 1925-ben Kakulyai Károly miniszteri tanácsos nyittatta meg. (A későbbiekben a völgy ezen szakaszát Kakulyai Károly „gúnyneve” alapján Kakucsa-völgynek, a tárót pedig Kakucsai-tárónak nevezték.)

*: „Barakkok”: Itt sohasem voltak barakkok. Ezek üzemi épületeknek épültek meg az 1920-as évben. Itt lehetett megtalálni az irodákat, az orvosi rendelőt, valamint a lóistállót is. Ugyan elképzelhető, hogy a későbbiek folyamán – miután az irodák tovább költöztek – lakóépületként is szolgáltak, de erről információm nincs.
**: Bombicz István folyamatosan az „orromra koppintott” a herbolyai elnevezések miatt. Megpróbálom a cikkben az iránymutatásait követni.

A „kisvasút” 1898* és 1930 között

Megemlíteném, hogy ehhez a részhez igen fontos lesz a bányászkodással kapcsolatos 6. rész kiegészítése is, hogy a „kisvasút” kiépítésének az okait megérthessük és a bányákat a helyükre tehessük!

1822-ben Szontágh Ádám kérésére Rajtsuk Márton jelentést tesz a Kazinczi-völgyben** fellelhető szénkibúvásokról. (Fekete-kőnek nevezi a területet, Herbolyán, a Tardona-patak jobb partján lévő hegy oldalában volt megtalálható.) Mivel Tardona környékét is átvizsgálta, említést tesz Tardona és Mályinka között három bányáról, amik már ekkorra beomlottak. (Lásd a 6. rész kiegészítését!) Igazolja, hogy Kakas-puszta környékén – a hegyoldalban ‒ szénkibúvások találhatóak, amiket a környékbeli lakosság „bányássza”. (Ez a bányászat csak arra irányult, hogy a kibúvásokat, valamint azok 1-2 méteres folytatását „gödrökben” kiássák, és saját céljaikra felhasználják.)

1852-ben fellehető egy leírás, ahol a megemlítik, hogy a birtokosok ‒ Czékus, Kemény, Vay családok – a saját igényeik kielégítésére szenet bányásznak a környéken. (1., 3., 10., 15.,16.)

A következő – és alapvető – időpontunk 1894, amikor a sajókazinci Lichtschein testvérek a Radvánszky-birtokokon bányákat nyitnak. Ekkor jön létre Herbolya-bányatelep. Mivel nem felel meg az elvárásuknak a kitermelt szén mennyisége, eladják a bányáikat. Erre az időpontra tehető a Herbolya környéki bányászat elindulása. (3., 15.)

1898-ra* a legtöbb akkori ismert bánya megnyílt, ami lehetővé tette nem csak a környék, hanem a távolabbi területek jó minőségű barnaszénnel való ellátását is. Mivel a földutakon a szénszállítás korlátozott és időjárásfüggő volt, így Barczika állomásról normál nyomtávú vasút épült Herbolya-bányatelepig. Ez az az időpont, amikor a „kisvasutunk” születéséről beszélhetünk. (Igaz, még nem keskeny nyomtávú a vasút.) Napi 12 vagon szenet szállítottak a barczikai vasútállomásra. (10.) Erről az időpontról van bizonyítékunk? Lássuk! Az 1898-ban megjelent turistakalauz így ír róla (5.):

”S.-Szt.-Péter után következő állomás Barczika. Maga a kisközség, mely Alsó- és Felső-Barczikából áll, nagyon jelentéktelen. Lakosainak száma 498. Az állomásról indulnak ki a Rudabányára és a kazinczi kőszénbányához vezető iparvasutak. Az állomástól az utóbbi vasut vágányai mellett a Kazincz völgye felé haladva balra hagyjuk Sajó-Kazincz kisközséget (1016 lakos) és a kazinczi földvárat.** Az 5 km hosszú bányavasút a Vicsatal és Kakasvölgy puszták közt fekvő Herbolyabánya-telephez vezet. Érdekes a völgyet áthidaló viadukt, a melyen az ellenkező oldalon fekvő tárókból hozzák a kőszenet az állomásra.”

Tehát, mint a leírás is tartalmazza, 1898-ban már megvolt a vasút! (Magyarázatot mindenesetre ez a leírás nem ad arra, hogy 1894-ben vagy 1898-ban létesült.)

A völgyet áthidaló viadukt is érdekes. Először én egy nagy viaduktra gondoltam, de ez nem igaz! A szó szerinti völgy Herbolyánál összeszűkül. Az ekkor már üzemelő Sándor-táró és a vasútállomás a Tardona-patak bal oldalán, a többi táró – pl. Géza-táró – a patak jobb oldalán volt megtalálható. Előkerült egy 1927-es bányászati térkép – amit 1957-ben újrarajzoltak –, ebből kiderül, hogy a normál nyomtávú vasútállomásról egy keskeny nyomközű vasutat építettek a Géza-táróhoz, ami viadukton keresztül haladt el a normál nyomtávú vasút felett! Nézzük meg térképen is!

kvt09a

Herbolya-bányatelep állomása egy 1927-es bányászati térképen (Forrás: A Bombicz család gyűjteményéből)

Ez a térkép átírja az eddig ismert információinkat a kisvasútról! Kiderült belőle, hogy az első keskeny nyomközű vasút a Tardona-völgyében Herbolya-bányatelep és a Géza-táró között épült meg, valószínűleg 1898-ban!* Ezt a térképet rávetítem a mai Google térképre is, a teljes nyomvonallal együtt!

kvt09b

Az előző térkép átvetítve a mai állapotokra (Térképalap: Google) (Lila vonal: Normál nyomtáv. Piros vonal: Keskeny nyomtáv)

Más egyéb információval is bír a térkép: MÁV pályaudvarként „definiálja” a Herbolya-bányatelep állomását. Ez azért érdekes, mert elsősorban utal a normál nyomtávra – abban az időben a MÁV csak normál nyomközű vasútvonalakat épített ‒, valamint részleges magyarázatot ad az 1930-as keskeny nyomtávra való átépítésre is. (De erről majd később.) Mindenesetre megjegyezném, hogy 1957-es átrajzolaton rosszul szerepel a név, hiszen abban az időben nem MÁV, hanem Magyar Királyi Államvasutak volt.

1900-ban a helyi szénkészlet felhasználása érdekében „vasmű” létesül az Ádám-völgy bejáratánál. Erről így ír a Barcikai Históriás újság (10.):

„Ez az a völgy, ahol Herbolyán Tardona fele utazva, balra nézve látható a helyszín, a kötélpálya csilléi a salakot ürítették. Ide egy NORMÁL nyomtávú vasút volt kivezetve. Sajnos Ózd és Diósgyőr nyomására a vasmű megszűnt, a gépeket a két megnevezett helyre elszállították. A vasút és a vasmű megszűnésének a dátuma: 1892.”

Álljunk meg itt egy pillanatra… A leírás egyértelműen az Ádám-völgyet jelöli meg a „vasmű” helyeként. Mivel térképes bizonyítékot nem találtam, elképzelhetőnek tartom, hogy a „vasmű” a többi völgy bejáratánál is állhatott. (Vagy akár Herbolya-bányatelepen.) Az eddig beszerzett információim alapján (17.) lehetséges, hogy a Sáros-völgy környékén lehetett a „vasmű”, mert itt előkerültek vasércdarabok, valamint Herbolya-bányatelepen vasércpor. (Valószínűleg a vasérc átrakodása miatt. Ezzel kapcsolatban lásd majd a 6. rész kiegészítését!) A dátum is anagramma, az időpont 1928.*** Az Ádám-völgyi „vasműnek” az is ellentmond, hogy nem találtam a normál nyomközű vasútból kiágazást a völgy felé, valamint az is, hogy ebben az időszakban nem volt szénbánya az Ádám-völgyben.

A „vasmű” elnevezés is erősnek tűnik. A barnaszén nem alkalmas közvetlenül vas előállítására – csak kokszolás után –, így elképzelhető, hogy csak egy kisebb ércdúsító volt. Egyébként sem szabad elképzelni egy hatalmas gyárat!

Ez egy próbálkozás volt, hogy a szén felhasználásával – ahhoz, hogy a termelést szinten tudják tartani – vasat állítsanak elő. A (3.) forrás azt írja, hogy a megszűnés oka a rossz minőségű vas volt. A „vasmű” nyomai a mai napig megtalálhatóak a völgyben. (Érdekességképpen: Az új, 2015-ös IVS – Integrált Városfejlesztési Stratégia ‒ szerint a Géza- és Sáros-völgy bejárata régészeti célra kijelölt terület!)

kv02

A herbolyai vasút kiágazása a barczikai állomásból 1910 környékén (Forrás: (16.) ) (Jobb alsó sarok.)

1923-ban a MÁK – Magyar Állami Kőszánbánya Rt. ‒ és a Borsodi Szénbányák Rt. megépíti a barczikai erőművet. (A mostani „Kiserőmű”.) Itt szerették volna a kibányászott szenet elégetni és áramot termelni. (Főleg a barczikai bányákból származóakat.****) A hőerőmű a legkorszerűbb vasbeton-technológiával épült meg. (1., 10., 16.) Ebben az évben megnyitják a Radvánszky-tárót is, amihez már keskeny nyomközű vasutat építenek ki Herbolya-bányateleptől, átrakodóval.

kv03

A „Kiserőmű” egykoron (Forrás: (16.) )

1924-ben szüneteltetik a Radvánszky-tárót, ellenben a kisvasút megmarad.

1925-ben nyílik meg a Sáros-völgyben Kakulyai Károly miniszteri tanácsos bányája, a Jolán-táró. Ennek aljához is kisvasutat építenek ki, aminek a szenét szintén Herbolya-bányatelepen rakják át normál nyomtávú vagonokba.

1926 súlyos visszaesést okozott a Kazincbarcika környéki szénbányászatban. A vasmű 1926-ban*** megszűnt a fent említett okok miatt, és a szénkereslet is csökkent. A források szerint (3., 15., 16.) a MÁK – amelyik vállalat 1910-től az összes bányát uralta Sajókazinc területén – a bányáit szünetelteti. Ezt azért – kicsit – kétségbe vonnám. A szénellátás a „Kiserőmű”-nek fontos volt, valamint a kohó is szenet használt a vas előállításához. Mindenesetre számunkra most az a fontos, hogy a herbolyai vasút szénszállításai megcsappantak.

Szintén 1926-ban bezár a Géza-táró is, és valószínű, hogy ekkor a hozzá vezető kisvasutat is elbontják.***** Mindenesetre a viadukt pillérei még a mai napig is láthatóak Herbolyán! (Lásd a 6. rész kiegészítését! Így ez a szakasz sohasem csatlakozott bele a kisvasúti hálózatba.)

1928-ban szüneteltetik a Jolán-tárót is. A kisvasút megmarad, ellenben a Géza-völgyi kolóniát elbontják.***** (A legutolsó épület elbontására 1986-ban került sor.)

A „vasutunknak” nagy szerencséje van: mivel az említett üzemek ellátásához folyamatosan szénre volt szüksége, így nem esik áldozatul a visszaesés időszakának. (A Harica-völgyi bányavasutat ebben az időszakban teljesen elbontották! Lásd a www.bukkhegyseg.hu Bányavasutakkal foglalkozó cikkét!)

kvt15

Herbolya-bányatelep környéke 1928-ban¤

*: A (3.) forrás szerint vannak dokumentumok, amikben az 1894-es időpont szerepel.
**: Ez a mostani Tardona-völgy. A Tardona-patakot pedig Kazinczi-pataknak hívták. A kazinczi földvárat pedig Várdombként ismerjük.
***: 1926-ban vagy 1928-ban. Pontosítást igénylő adat!
****: Érdekes, hogy a leírások mindegyike ezt tartalmazza. Ellenben megjegyzendő, hogy Barczika területén csak egy táró volt – György-táró –, ami a volt barczikai temető mellett nyílt. Ezt 1896-ban a MÁK kezdte kihajtani, de 1898-ban a bányát már be is zárta. A MÁK már többet nem is próbálkozott ezen a területen a bányászattal. Az „új” György-táró megnyitására pedig csak 1940-ben került sor. (Érdekes, hogy a bányászati leírások ezt az időpontot jelölik meg a barczikai szénbányászat kezdetének.(15.)) Ezért is kétkedek egy kicsit a „Kiserőmű” szénellátásával kapcsolatban. Ebben az időszakban tudtommal nem is volt bánya Barczika területén! (Részletesebben lásd a 6. rész kiegészítését!)
*****: Pontosítást igénylő adat!

A kisvasút 1930 és 1953 között

A hosszú recesszió után 1930-ban a bányák újranyitnak, és a normál nyomtávú vasutat Barczika állomás és Herbolya-bányatelep között átépítik 600 mm-es keskeny nyomtávra. Na innentől kezdve beszélhetünk valójában kisvasútról! 🙂 Mivel eddig a MKÁ – Magyar Királyi Államvasutak ‒ üzemeltette a vonalat, elképzelhető, hogy az a számára már feleslegessé vált, ellenben a bányák továbbra is igényelték. Ez lehet a magyarázata annak, hogy 1930-ban bányavasútra építik át a szakaszt az eredeti nyomvonalon. A vasútállomásnál fatelepet és átrakodót létesítenek, itt kerül át normál nyomtávú vagonokba a szén. Herbolya-bányatelepen pedig vasútállomás és mozdonyszín létesül. Ez lesz a kisvasút központja.

Az 1935-ös évektől kezdődően az Ádám-völgyben újabb bányák nyílnak az Ádámvölgyi Kőszénbánya Kft. révén. Pár bányájuk most az Ádám-völgyi meddő- és salakhányó alatt található. Megépül a későbbi Szlávik-tanya – üzemi épületekként ‒, valamint megnyit az Ádám-völgyi lejtősakna, a Kelemen-táró és a György-(segéd)táró a tanya mögötti kis völgyben. (A Szlávik-tanya mostani népszerű neve Banyatanya!) A legújabb beszerzett információk alapján az épületekhez leágazást építenek ki a kisvasútból! Igaz, hogy térképes bizonyíték pillanatnyilag nincs rá, de a töltése nagyon szépen látható az 1985-ös térképen is!¤¤¤¤

kvt10

A Szlávik-tanyai kiágazás (Térképalap: tajertektar.hu) (Lila vonal: a kisvasút)

Ezekhez a völgyekhez is egy kis magyarázat tartozik, hiszen az Ádám-völgyi lejtős akna nem is az Ádám-völgyben van! Ezekben az időkben a herbolyaiak – a hivatalostól eltérően – sok esetben másképpen hívták a völgyeket és egyes területeket.

Mint ahogy a Herbolya-völgy – Sáros-völgy – még hivatalosan is ‒ rövid ideig – Kakucsa-völgynek neveztetett, így a népnyelvben a Szlávik-tanya mögötti kis völgyet hívták Ádám-völgynek. A „valódi” Ádám-völgy neve – és az előtte lévő rété is – Kollár-völgy és Kollár-rét volt, ami a Kakas-pusztáig tartott. Ezekben az időkben Kollár néni élt a völgy bejáratánál egy házban, akit mindenki ismert. Így kapta a völgy és a rét – róla elnevezve – a Kollár nevet.****

A II. világháború kitörése után – főleg 1944-től – tulajdonképpen a teljes bányászat és ipar leáll a környéken. A legrövidebb ideig a „Kiserőmű” – 11 napig – áll.

A világháború befejezése után nagyon gyorsan talpra állítják a környék bányászatát és iparát, mivel az országnak szüksége van az energiahordozókra. Újabb, régóta szüneteltetett bányát is újranyitnak. (Például a Kakucsai-tárót.*) A régi Kakucsa-völgyi vasutat bekötik a kisvasút hálózatába, és a másik végét meghosszabbítják a tárókhoz.

1946 környékén az összes bányát államosítják, és bányaracionalizálás indul el. Ennek lesz a következménye, hogy tulajdonképpen a környék összes bányáját – kivéve kettőt ‒ 1951-re bezárják. (Ekkor bonthatták el a Szlávik-tanyához vezető kiágazást.**) Minden bányászt főleg az 1950-ben újranyitott Terv-táróra*** irányítanak át. (Ezen kívül még üzemel a Kakucsai-táró is.) A Terv-táró lesz a Tardona-völgy legnagyobb és legmodernebb bányája.

Az 1948-ban nyomvonal-módosítással bekötik a kisvasúti hálózatba a volt Radvánszky-táróhoz vezető vonalat, amit kihosszabbítanak Billa-táróig.

Erre az időpontra tehető – 1950 –, amikor a személyforgalom – elvileg csak a bányászok számára – megindul, ellenben a várost építők és a lakosok is előszeretettel használták a kisvasutat! 😀 (A kiágazásokon személyforgalom sohasem volt! Személyforgalmat – ugyan nem hivatalosan – csak a fővonalon bonyolított le a kisvasút.) 1952-ben a kazincbarcikai állomáson szénosztályozóművet építenek más, már lebontott osztályozók anyagából. (16.)

kvt14

Herbolya-bányatelep és környéke 1951-ben¤

kvt13

Billa-táró és környéke 1951-ben¤

*: A régi Jolán-táró új neve.
**: Pontosítást igénylő adat!
***: Az 1924-ben szüneteltetett Radvánszky-táró új neve. Elképzelhetőnek tartom, hogy már 1945-ben megnyitják ezt a bányát is – elkezdődnek az előkészületek ‒, csak a termelést kezdik meg ekkor és a nevét kapja meg 1950-ben. Itt jegyezném meg, hogy Billa-táró, Billa-tárók – később ezektől északabbra lévő területet Tervtáró II. – bányákat jelölnek, a Billatáró név későbbiekben már a terület nevét jelöli. (Lásd a 6. rész kiegészítését!)
****: Köszönet Bombicz Istvánnak és Maros Katalinnak az információért!

A kisvasút 1953 és 1960 között

1953-ban a Tardonán élő bányászok miatt a kisvasutat kiépítették Billa-táró és Tardona között. Tardonán háromvágányos állomás létesül. Olyan információt is kaptam, hogy a Sötét Mihály erdőnél kiágazás létesül a kitermelt faanyag elszállításának a céljából Terv-táróra.* Ez az „apró” bővítés hatalmas fejlődést eredményezett Tardonán! Mivel a kisvasútnak SOHA nem volt személyszállításra engedélye, így – elvileg – csak a bányászokat szállíthatta munkába járás céljából Terv-táróra és vissza, valamint költségtérítés nélkül a családtagjaik használhatták. Az elv ez volt, valójában ettől az időponttól megindult a személyforgalom ingyenesen Kazincbarcika és Tardona között. 🙂 Kezdetben két kéttengelyes zárt teherkocsit alakítottak át személyszállításra, majd még négy darab négytengelyest. A kisvasút készített pár lóré kocsit is – „lóré vasútként” is hivatkoznak erre a kisvasútra 🙂 –, amiben a tardonai lakosok a terményeiket, termékeiket és állataikat szállították az ekkortájt létrejött kazincbarcikai piacra eladásra. Szintén ezekben a kocsikban szállították ki a tardonai lakosoknak a „szénilletményüket” is.

kv06

A kisvasút volt mérlegháza felújítva, 2007-ben a kazincbarcikai vasútállomáson ¤¤¤¤¤ (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

Az 1950-es évek elején felmerül az az igény, hogy az új, leendő város építéséhez felhasználják a kisvasutat. Sajnos ennek a kisvasútnak a teherbírása nem volt megfelelő a város építésének a segítéséhez, így továbbra is a szénszállítás marad a fő profilja. (Ennek a ténynek köszönheti a városépítő vasút a megépülését.)

kv07

A kisvasút a K épület melletti piac mögött az 1950-es években (Fotó: KDK¤¤)

1957-ben elveszíti fő funkcióját a „Kiserőmű” ‒ az új Borsodi Hőerőmű teljes elindulása után –, ettől az időponttól kezdve mint kisegítő „csúcserőmű” üzemel tovább. Ebben az évben kerül át Kondóról a tanbánya a Kakucsai-táróba. Ettől az időponttól kezdve valódi széntermelést a Kakucsai-táró már nem folytat.

kvt11

Vágányhálózat Herbolyán 1960-ban (Térképforrás: (18.) )

Megjegyzés a térképhez: 1. Sáros-völgyi kolónia. 2. Kakucsa-völgyi elágazás. A felhasznált térkép 1969-es, ezért van rajta a kötélpálya, természetesen ebben az időpontban még nem létezett. 1. és 2. között a forgalom 1958-ban megszűnt, és a későbbiek folyamán sem indult meg. Elbontására nem került sor, hiszen az évek folyamán a lakosság megoldotta ezt a problémát. A „kis csonkavágány” Herbolya-bányateleptől a Sáros-völgy felé megmaradt, ezt 1960-tól kezdődően a meddő, a volt külszíni bányába való ürítésére használták.

1958-ban a bánya vasútbővítési tervezetet nyújt be, amit bejárás után elfogadnak. (Lásd a következő szakaszt!) Az előterjesztett módosítás egyik oka a Herbolya-bányatelep mellett létesítendő külszíni bánya megnyitása, a másik a Terv-táró szénszállításának a megkönnyítése, valamint a Tervtáró II. bekötése a hálózatba. A tervezetben szerepel Terv-táró-délhez* – Tervtáró II. – a nyomvonal kiépítése a szénszállítások érdekében. Szintén tervben van egy háromvágányos állomás építése Terv-tárón, és bekötése a bánya közvetlen vasúthálózatába. (Eddig az időpontig Terv-tárón még kézzel is mozgatták a csilléket, amikből a szenet átrakodták a kisvasút csilléibe! A kisvasút a hegy oldalában haladt el.) A külszíni bánya miatt pedig el kellet terelni a Tardona-patakot, és meg kellett szüntetni a kisvasutat is a Kakucsa-völgy – Sáros-völgy ‒ felé. Mivel a Kakucsai-táró tanbányaként még megmaradt, Terv-táró állomástól építik ki a kisvasutat a bányához, amit összekötnek a megmaradt Sáros-völgyi szakasszal. (Egyébként is 1958-ban a Tardona-patak elmosta a Sáros-völgy bejáratánál a vasúti hidat. (17.)) Szintén erre az időpontra tehető, hogy a gőzmozdonyokat – a bánya vállalása alapján – C50-es dízelmozdonyokra kezdik lecserélni, a tűzveszély megszüntetése céljából. (A későbbiekben villanymozdonyokra akartak átállni, de ebből már semmi sem lett.) Ettől az időponttól beszélhetünk a kisvasút legnagyobb kiterjedéséről.

A bányában is átveszik a csillék mozgatását a dízelmozdonyok, természetesen ebben az esetben bányamozdonyokról kell beszélnünk.

kv08

A kisvonat csillékkel 1958-ban az óvoda és a mozi mögött (Fotó: fortepan.hu¤¤¤)

kv09

A kisvasút sínje a Herbolya-bányatelepi élelmiszerbolt előtt az 1950-es évek végén (Fotó: barcikaihistorias.hu)

A megkapott hivatalos dokumentumok alapján (18.) a fent leírtak pillanatnyi helyzete a megadott időpontban Herbolyán. Ellenben egy-két dolgot figyelembe véve elképzelhető, hogy ezekből nem minden valósult meg 1959-ben.

A Kakucsai-tanbányához a vasútvonal, valamint a Terv-tárói bekötés elkészült, ellenben Tervtáró II. esete már érdekesebb.

Amikor 1958-ban felmerült Tervtáró II. építése, az előkészítő munkálatokat elvileg elkezdték. Számomra eddig ismeretlen okból 1962-ben a munka leáll. A forrásom szerint (17.) ebben az időszakban egy kapavágás sem történt a területen. Így az általa biztosított 1973-as bányászati térképen a kisvasút nyomvonala sincs meg Tervtáró II-höz. Ezek szerint Tervtáró II. építését elhalasztották…

kv10

A Herbolya-bányatelepi vasútállomás 1960 környékén (Fotó: Husonyicza Gábor gyűjteményéből)

kv26

Röplabdacsapat Herbolyán 1956‒57-ben, háttérben a kisvasúttal (Fotó: Kalydy Dóra gyűjteménye¤¤ )

kv11

A Tardona-völgye a kisvasúttal (Fotó: archív¤¤)

kv12

Billatáró a kisvasúttal Tardona felől fotózva (Fotó: archív¤¤)

kv13

A kisvasút a Tardonára vezető földúttal Tardona előtt (Fotó: archív¤¤)

Az 1959-ben megnyitott külszíni bánya művelése 1960-ban már be is fejeződött. Mivel a Tardona-patak és a kisvasút elterelése túl sok költséget emésztett fel, így a szén kitermelése költséges volt. A Sáros-völgyi utat a külszíni bánya egy részének feltöltésével helyrehozzák, és a továbbiakban a meddőt ún. „denevércsillékből” a bányába ürítik. A Tardona-völgyi bányászat befejezése után a víz feltölti a megmaradt bányaterületeket, így alakul ki a két herbolyai tó. (Most Minivadonként ismerjük a területet.)

kv14

Tardona, végállomás (Fotó: Moór Attila archívumából)

*: Az információkért köszönet Gór Mihálynak. (Pontosítást igénylő adat!)
**: Terv-táró-dél csak a köznyelvben létezett. A terület hivatalos neve Terv-táró II. (17.)

A kisvasút 1960 és 1989 között

1962-től kezdve szüneteltetik a Kakucsai-tárót. Az ebben az évben megjelent „Bükk utikalauz” így ír a kisvasútról:

„Ötperces út után a Bányász kultúrparkot érjük el, ahol ételt-italt kaphatunk.* A park közvetlen közelében találjuk a bánya keskenyvágányú vasútállomását. Innen egészen Tardona községig díjtalanul lehet utazni a hét minden napján, a következő időpontokban: 6ó30p, 11ó30p és 14ó30p-kor. Itt említjük meg, hogy már Kazincbarcika-Újváros megállótól is igénybe vehettük volna ezt a ‘legolcsóbb tarifával’ közlekedő vonatot.”**

Megjegyzendő, hogy ez a turistakalauz még teljes (!) leírást tartalmaz Kazincbarcikáról!

kvt12

Terv-táró és a Kakucsai-táró vasúti kapcsolata 1960-as években egy bányászati térképen (Térkép: A Bombicz család gyűjteménye)

Szintén ebben az évben áll le a „Kiserőmű”, ami még egy évig tartalék erőmű funkciót lát el az 1963-as végleges bezárásáig.

kv16

Bányamozdony csillékkel Herbolyán az 1960-as években (Fotó: archív¤¤)

1964-ben ‒ Kazincbarcika építése, valamint az „el nem készült” Berente‒Herbolya‒Terv-táró közötti kötélpálya miatt – a kisvasút „elterelésre” kerül a szénszállítás biztosítása végett. A Fő tér közepén törik meg a vonalat, keresztezi a Szabó Lajos utat, majd a strand mögött elhaladva, a még nem létező Herbolyai út helyén csatlakozik vissza az eredeti nyomvonalba. (A szintén még nem létező Jókai Mór Szakközépiskola környékén.)

kvt07a

A belvárosi nyomvonal 1964 és 1970*** között (Térképalap: tajertektar.hu)

kvt07b

A belvárosi nyomvonal 1964 és 1970*** között (Térképalap: Google)

Itt jegyezném meg, hogy a régi Kazincbarcika-Újváros mh. körülbelül a mostani Árpád fejedelem téri tagiskola helyén volt, az új a strand mögött – a sarkánál ‒, a Tardona-patak partján. (17.) forrás szerint a régi Kazincbarcika-Újváros mh. a régi piac alatt volt megtalálható.*** (1-essel jelölve a térképen.)

Az „elterelésre” van bizonyítékunk? Igen! Érdemes megnézni az alábbi képet a fortepan.hu oldalán teljes méretben! Először csak kiemelek egy részletet, ahol a Szabó Lajos utat átszeli a kisvasút, valamint egy olyan képet is, ahol a teljes kép kicsinyített változatán bejelölöm a nyomvonalat. Mivel a kép hatalmas, érdemes összehasonlítani az általam közöltekkel!

kv17

A kisvasút átszeli a Szabó Lajos utat 1967-ben (Fotó: fortepan.hu¤¤¤)

kv18

A kisvasút nyomvonala a teljes képen 1967-ben (Fotó: fortepan.hu¤¤¤)

Miután 1966-ban elkészül a bánya kötélpályája Berentére ‒ és véglegesen teljes üzembe áll ‒, a Kazincbarcika–Terv-táró vasúti szakasz – sajnos – megszűnik és elbontják. (Még pár évig tartalékként megvan, így kb. 1970-re tehető az időpont.***) Feltételezésem szerint ebben az időpontban szedik fel a Kakucsai-táróhoz vezető szakaszt is.***

kv19

Kisvasúti híd a Géza-völgy bejáratánál 2007-ben a volt Kakucsa-völgyi szakaszon (Fotóforrás: forum.index.hu – 023-as nick)

1978-ban elindul Terv-táró II. fejlesztése. Ebben az időszakban megépítik a Herbolyától Terv-táró II.-ig a műutat. Az 1979-es indulás után a szenet az eredeti koncepcióval ellentétben teherautóval szállítják Terv-táróra, ahol a kitermelt szenet a kötélpálya szállítja tovább.

Az 1979-ig*** még jár „személyvonat” Terv-táró és Tardona között. Főleg diákok veszik igénybe, osztálykirándulás céljából. 1980-ban a személyforgalom a megmaradt szakaszon is leáll.****

A legsúlyosabb változás 1979-ben áll be, amikor megszűnik a Tardona‒Billatáró üdülő közti szakasz. Ez nagyon súlyos hatással van a Kazincbarcikára szállító őstermelők körében. (A bányászokat a továbbiakban busszal szállítják a kijelölt bányákhoz.) Bizonyítható, hogy ettől az időponttól kezdve csökken a bányászok, valamint az állattenyésztéssel foglalkozók száma Tardona településen. Súlyos gondot okoz, hiszen az eddig 5 km-es szakasz helyett kb. 22 km-t kell utazniuk autóbusszal, hogy elérjék Kazincbarcikát! (Hiszen a tardonai műút – Terv-táró II. és Tardona közti szakasza ‒ még nem épült meg!****) Ráadásul az autóbuszon a termékeik szállítása sem megoldott. Ez az időpont lett Tardona hanyatlásának a kezdete.

kv20

A kisvasút töltése Tardonánál 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

A vágányokat 1979 és 1982 között*** szedik fel ezen a szakaszon. (1983-tól kerekeztem ki sokat Tardonára, akkor már nem voltak meg a sínek.)

1981-ben végül is kiépül a kisvasúti kiágazás Terv-táró II.-höz, részben nem az eredeti 1958-as koncepció alapján. 1982-ben a kiágazástól megszűnik a kisvasút Billatárón az üdülő felé. Ezeket a vágányokat fel is szedik.

Így ettől az időponttól a kisvasút már csak Terv-táró és Terv-táró II. között közlekedik.

kv21

A talpfák nyoma Tardonánál 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

1984-ben tartalékba helyezik Terv-tárót és Terv-táró II.-t, a bányászokat a környező, nagyobb termelékenységű bányákhoz helyezik át. 1986-ban véglegesen bezár Terv-táró és Terv-táró II., az utolsó, még üzemelő bánya a Tardona-völgyében.*****

1986 év végéig még találkozni lehet a megmaradt szakaszon C-50-es dízelmozdonyokkal, ahogy csilléket húzva Terv-táró felé haladnak. Sajnos az év végén a vasút megszűnik, 1987 tavaszára a megmaradt szakaszokat is elbontják.**** A bánya szerette volna megmenteni a kisvasutat, de a minisztérium a személyforgalmat olyan feltételekhez kötötte, amit már a végét járó bánya nem tudott teljesíteni. (Felmerült az a lehetőség is, hogy úttörővasútként megmaradjon ez a szakasz, de sajnos ebből sem lett semmi. 😥 )

kv25

A kisvonat személykocsival Billatárón 1978-ban (Fotó : Demkó Katalin¤¤)

kv22

A kisvonat Billatárón (Fotó: archív¤¤)

Nem megnyugtató, de egy kicsi öröm az ürömben, hogy 1987-ben megépül Terv-táró II. és Tardona között a műút – sok esetben a volt kisvasút nyomvonalán.**** Ez már – sajnos – nem tudja helyreállítani Tardona „régi fényét”, nem beszélve 1989-ről, amikor a rendszerváltás után a teljes környék recesszióba süllyedt…

kv23

A leendő műút helye 1987 tavaszán Tardonánál – Kazincbarcika felé fotózva (Fotó: Kismarton Zsolt)

Tervben van a kisvasút teljes nyomvonalának a bejárása és archiválása mindaddig, amíg a fellelhető emlékek megvannak. Szerencsére jócskán van még mit megörökíteni…

*: A kultúrház és az élelmiszerbolt közti terület Herbolyán. Régen népszerű kirándulóhely volt.
**: Az Irinyi János Vegyipari Technikumtól indult a túra, ezért nem említi meg a könyv, hogy már a kazincbarcikai vasútállomástól lehetőség van a kisvasút igénybevételére.
***: Pontosítást igénylő adat!
****: Saját emlékeim. (A műúttal kapcsolatban lásd a sorozat első részét!)
*****: Egy kis magyarázat Terv-táróhoz, részletesebb leírást majd a kiegészítő részben adok. Terv-tárót – Terv-táró II. beindulása után – a megkülönböztethetőség kedvéért már Terv-táró I.-nek hívták. Valójában nem két bányáról, hanem egyről van szó, ugyanis a föld alatt kapcsolatban voltak. Bányászatilag is egy bányának számítottak!

kv24

Billa-táró megállóhely az 1960-as években (Fotó: archív¤¤)

A teljes nyomvonal (1898‒1986)

Eljött az ideje, hogy felrajzoljam a bányavasút nyomvonalát térképekre is. A térképeken ábrázolom a teljes keskeny nyomközű vasúthálózatot, feltüntetve a kiépítés és a megszűnés időpontjával együtt, valamint a megállóhelyeket is. Egy-két helyazonosítási pontot is megadtam. Az első térkép forrása minden esetben az 1985 környéki tajertektar.hu térképe, a második pedig a Google jelenlegi térképe. (Természetesen a megadott időpontok csak hozzávetőlegesek!)

1. szakasz: Vasútállomás–Alkotmány utca–Mikszáth Kálmán utca–Központi Általános Iskola.

kvt01a

kvt01b

2. szakasz: Központi Általános Iskola–Belváros–Herbolyai út.

kvt02a

kvt02b

3. szakasz: Herbolyai út–Herbolya

kvt03a

kvt03b

4. szakasz: Herbolya

kvt04a

kvt04b

5. szakasz: Herbolya–Billatáró

kvt05a

kvt05b

6. szakasz: Billatáró–Tardona

kvt06a

kvt06b

Megjegyzések a nyomvonal térképeihez

2. szakasz: Belváros
1*: Egyes források a régi nyomvonalon Kazincbarcika-Újváros mh.-t az Árpád fejedelem téri tagiskola területére helyezik, mások a Pollack Mihály út aljához. Ez a második elfogadhatóbbnak tűnik, hiszen felette volt 1954 és 1964 között a kazincbarcikai piac.

3. szakasz: Herbolyai út–Herbolya

Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a Kertváros mh.-nál volt a régi Polgári-féle kocsma, ahol az utazók előszeretettel szálltak le egy jó sörért. 😆 ¤¤¤¤

4. szakasz: Herbolya

A „személyszállító” vonatok nem a Terv-táró vá.-n keresztül jártak, hanem a régi nyomvonalon, és Terv-táró mh.-nál álltak meg. (1970-től – természetesen – a vonatok Terv-táró vá.-ról indultak.)

5. szakasz: Herbolya–Billatáró

Billa-táró mh.*: Eredetileg itt volt a kisvasút megállóhelye, valamikor az 1960-as években helyezték csak át az üdülő mögé. (Mivel én két vágány helyére emlékszem, így elképzelhető, hogy Billatáró vá. volt a megálló neve.)

kv27

Tardona, végállomás épülete 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória) (Később orvosi rendelő volt, most üresen áll.)

Összefoglalás és adatok

A kisvasutunk 1898 és 1986 között létezett, valójában a teljes hálózatról 1930-tól beszélhetünk. Hivatalosan személyszállítás sohasem volt rajta, ellenben a fővonalon – Kazincbarcika vá.‒Herbolya-bányatelep‒Tardona vá. között szállított utasokat. Az ún. szárnyvonalakon személyszállítás nem volt.

A fővonal:

Barczika vá.‒Herbolya-bányatelep: 1898 és 1930 között normál nyomtávú volt, és a Magyar Királyi Államvasutak üzemeltette. 1930-ban építették át 600 mm-es keskeny nyomtávra (bányavasút). 1970-ben szedik fel a vágányokat. Hossza: 5 km.

Herbolya-bányatelep–Radvánszky-táró (később Terv-táró): 1923-ban épül meg, mint keskeny nyomtávú vasút. Miután átépítik az előző szakaszt keskeny nyomtávúra, a vonalat 1948-ban bekötik a hálózatba és kihosszabbítják Billa-táróig. (De nem a megállóhelyig, hanem a bányáig! Lásd a 6. rész kiegészítését!) 1970-ben szűnik meg a vonal. Hossza: 1,2 km.

Terv-táró–Billa-táró: 1948-ban hosszabbítják ki a vonalat ide. (De nem a megállóhelyig, hanem a bányáig! Lásd a 6. rész kiegészítését!) Terv-táró és a Terv-táró II. elágazás között 1986-ban, Terv-táró II. és Billatáró mh. között 1982-ben, Billatáró mh. és Billa-táró között pedig 1979-ben szűnik meg a szakasz. Hossza: 2,8 km.

Billa-táró–Tardona vá: 1953-ban építik ki ezt a szakaszt. 1979-ben szűnik meg a vonal. Hossza: 4,6 km.

Megállóhelyek

0,0 km Kazincbarcika vá.
1,1 km Bányászlakások mh.
2,1 km Kazincbarcika-Újváros mh.* ‒ A régi megálló helye bizonytalan. (Vagy 1,9 km.)
3,0 km Kertváros mh.
5,0 km Herbolya-bányatelep vá.
6,4 km Terv-táró mh. ‒ 1970-től Terv-táró vá.-ról indultak a vonatok!
7,7 km Ibolyás mh.
8,7 km Billa-táró mh.* ‒ Az 1960-as évekig. Körülbelül az András-tárónál volt megtalálható.
8,9 km Billatáró mh. ‒ Az 1960-as évektől, az üdülő mögött. (Esetleg Billatáró vá.?)
13,6 km Tardona vá.

Szányvonalak:

Kertváros–Szlávik-tanya: Az Ádám-völgyi Kőszénbánya Kft. építteti ki 1935-ben. 1951-ig üzemel ‒ amikor a bányákat is bezárják –, elbontják. Hossza: 0,4 km.

Herbolya-bányatelep–Jolán-táró: 1925-ben épül ki, aminek az alsó szakasza 1958-ban szűnik meg. Hossza: 0,9 km.

Terv-táró–Kakucsai-táró (Jolán-táró): 1959-ben épül meg, igénybe véve a Jolán-táróhoz vezető felső szakaszt is. 1970-ben bontják el. Hossza: 1,7 km.

Herbolya-bányatelep–Géza-táró: A legöregebb kisvasúti szakasz, de sohasem csatlakozott bele a herbolyai kisvasútba, mivel annak átépítése csak 1930-ban történt meg! 1898-ban építik ki, és Herbolya-bányatelepen rakodják át a szenet normál nyomtávú kocsikba. 1927-ben bontják el. Hossza: 0,7 km.

Terv-táró II. elágazás–Terv-táró II.: 1981-ben építik ki, 1986-ig üzemel. Szénszállítás nem volt rajta. Hossza: 0,3 km.

kv28

Kisvasút a hegy alatt… (Fotó : KDK¤¤)

Itt fejeződik be a történet, természetesen még nem teljes, és hibajavítást is igényelni fog. Remélem, hogy ez a közeljövőben megtörténik…

¤: Szeretnék köszönetet mondani Moór Attilának, aki térképekkel, képekkel és információkkal ellátott a kisvasúttal kapcsolatban, valamint akivel meg tudtuk beszélni a felmerülő kérdéseket.
¤¤: Szeretnék köszönetet mondani a Képi Demokrácia, Kazincbarcika Facebook csoport tagjainak. Jó pár fénykép került itt is elő, ezek közül páron még rajta van ez a kisvasút.
¤¤¤: www.fortepan.hu – A képek adományozói a Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központja.
¤¤¤¤: Köszönet illeti Bombicz Istvánt és Bombicz János bányamérnököket is, akik olyan információkkal láttak el, ami a történet pontosításához elengedhetetlen volt. A volt sajókazinci bányákkal kapcsolatban pedig az egyedüli forrásaim!
¤¤¤¤¤: Köszönetet kell mondanom Husonyicza Gábornak is, aki segített a vasútállomás környéki végállomás felderítésében.

Források

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979
2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? ‒ 1995
3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története ‒ 2004
4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954‒2004 ‒ Fotók
5.: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz ‒ 1898
6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz ‒ 1956
7.: Örvös János: Bükk utikalauz ‒ 1962
8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970
9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977
10.: Barcikai Históriás újság (szerk.: Takács István)
11.: Barcikai Históriás online változata (szerk.: Takács Zsolt ‒ www.barcikaihistorias.hu )
12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika állomásának volt állomásfőnöke
13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival ‒ 1956
14.: www.kisvasut.hu
15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786‒1986 ‒ 1986
16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története ‒ 2014
17.: Bombicz István, Herbolya-Terv-táró volt főmérnöke
18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja
19.: A Debreceni egyetem által készített felmérés 2014-ből. Több honlap is ír róla, az egyik forrás például a www.index.hu.
20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről
21.: Hidász Almanach 2007
22.: Szakács Lajos – a KDK tagja
23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015
24.: BNK Kft. ‒ Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési Stratégiája. 2015
26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.
27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia

12 hozzászólás

  • Gór Mihály

    Javasolnám, hogy azokat is kutassák föl akik a Tardonához közeli szakasszal kapcsolatban is tudnak pontos adatokat szolgáltatni! Szerintem vannak pontosításra szoruló részek. (Én is találtam benne). Javaslom pl.: Görzsöny Lajos felkeresését!

  • Binó Imre

    1956 novemberében utaztam először, aztán talán utoljára is romantikus körülmények között e kisvasúton Tardonára, mert “köztörvényesnek mondott bűnözők” felrobbantották, ha jól emlékszem a község tanácselnökének házát, illetve lakásának bejárati ajtaját.
    Nyitott vagonnal utaztam mint nemzetőr a helyszínre. Emlékeim szerint a vasútállomásról szervezte valaki ezt az utat külön mozdonyt és kocsit biztosítva az utazáshoz.
    Ma már erre csak akkor emlékezem, amikor a hétvégi kertemhez bejáró út, a kisvasút töltésén – billatáró előtti szakasz- még megmaradt vasúti talpfánál állok meg -. Emlékem még, hogy a bányához fapallót, illetve szenet szállító szerelvény egy egy csilléje, szállító járműve éppen a kertünk bejárata előtt borult ki, – véletlenül- okot adva a vasúti szerelvényen dolgozóknak arra, hogy hozzánk benézzenek segítséget kérve és ennek fejében a szén ottmaradt véletlenül, na meg a jól hasznosítható deszka egy része is. Igaz, hogy Géza bácsi ( Kasza Géza) és Lajos bácsi (Nagy Lajos) is éppen e helyen töltötte idejét a kerti lakban.
    Az általunk megsiratott vágány felszedés előtt, és után is a makadám úton, illetve a gyalogúton, mely a vasút mellett haladt túráztunk sok esetben Tardonáig, Ott a falu végén lévő hatalmas trágyadombnál, na meg a kocsmánál pihentünk meg.

  • Maros Katalin

    Nekem az tünt fel, hogy a Kollár völgy nincs említve, ami a Kakas tanyával szemben lévő völgy, mert a Kakas tanya az egy igazi tanya volt, ott laktak a keresztapámék, juhokat tenyésztettek és nagy juh akol volt ott, és a hozzá tartozó épületek,már az én emlékeimben ennek nem volt köze a bányászathoz, de a patak másik partján volt a Kollár völgy az Ádám és a Sáros völgy között a Hosszó tó végénél. Persze ez későbbi elnevezés lehetett, mert Kollár nánit még én is ismertem.
    Az Apukám elbeszéléséből tudom, hogy a Géza völgyben lebontott egyik épület a bányalovak istállója volt, mert hogy lovak húzták a csilléket, még ma is megvan a beméllyedés az épület helyén, és a többi épület helyére is emlékszem homályosan. De a Kakucsi bánya bejárata, az irodáház és a vasút a házunk előtt, az mély nyomokat hagyott bennem, a porfelhő a robbanásnál és előtte a bánya bejáratának a rácsa olyan hívogató volt, az nagyon foglalkoztatott, egész közel merészkedtünk, benéztünk de a sötétség hamar elnyelte a síneket, nem sokat láttunk. Most felkorbácsolódtak az emlékek, egyszer gyalogosan végig fogom járni a területet, nagyon méllyek az emlékek, itt nőttem fel, majd minden héten jártunk Tardonára a kisvonattal, emlékszem a bolt előtt lévő 3 sínpárra, hányszor elestem biciklivel a felszedett sínek helyén, kohósalakkal töltötték fel és a tárdemen lévő sebekbe belement a fekete salak, nagyon tudott fájni. Egyszer Apukám bevitt a bányába is, akkor még müködött a Terv táró, láttam a gumiszalagon a szenet ahogy a felszínre hozták. No,
    nagyon várom a végleges leírást, minden elismerésem az áldozatos munkáért. Boldog és sikeres új esztendőt kívánok.

  • Kismarton Zsolt

    Nagyon szépen köszönöm ezeket a történeteket, tényleg segít színesebbé és izgalmasabbá tenni a történetet! Várom a további ilyen jellegű emlékeket is, hiszen ezeknek sem szabad kárba veszniük!
    Megjegyezném még, hogy sajnos a Kollár-völgyet nem találom. Elképzelhető, hogy népi elnevezés volt. Ellenben valahol egy kicsit arrébb lehetett, mert a Sáros-völgy és az Ádám-völgy között nincs völgy, ott a Herbolya-tető emelkedik. De! Az Ádám-völgy és a Vár-völgy között van két súvadás, elképzelhető, hogy ezen egyike kapta ezt az elnevezést.

  • A mai napon tudtam meg : Abban az időben ‘népi’ nyelven az Ádám-völgyet hívták Kollár-völgynek, és a Szlávik tanya mögötti kisebbet Ádám-völgynek. (Hivatalosan nem így volt!) Kollár néninek volt ott egy háza, ahol lakott. A völgy előtti rét is Kollár-rét néven volt ismeretes a Herbolyaiak számára. Ez a Kollár-rét volt annak idején a ‘repülőtér’, mielőtt a ‘Vízműdombra’ helyezték volna… Az információkért köszönet Bombicz Istvánnak!

  • Drótos András

    Kedves Zsolt ,minden tiszteletem az öné az anyaggal kapcsolatban.Jó látni hogy vannak még akiket érdekelnek ezek a témák.Bár én 89 -ben lettem betelepülő,mégis szivesen olvasok a könyék történelméről és bújom a könyvtárat ezek miatt,már csak az apáim miatt is ,mert minden felmenőm a környék bányáiban dolgozott.Mégegyszer köszönet.

    • Szívesen és nagyon köszönöm! 🙂 Ezért érdemes ezeket a cikkeket megírnom. Nem árt egy kis ‘dopping’, hogy szerencsére vannak olyanok, akiket ez még érdekel. Remélem, hogy a következő cikk is tetszeni fog, ami Sajókazinc bányáival – érintve Barcikát és Tardonát – és Herbolyával fog foglalkozni. (Már lektorálás alatt van.)

  • Pingback: Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés a 6. részhez: A Tardona-völgy szénbányászata¤ – Barcikai Históriás

  • Valahogy így kell feldolgozni a témát, már csak a forráshivatkozásokon lehetne finomítani, de ez a cikk már bőven az a szint, amire a többség nem is törekszik. Kőkeményen le a kalappal!

    • Históriás

      Tisztelt cd196Albu! Természetesen készséggel finomítunk a forráshivatkozásokon, sőt örülnénk is neki, ha valaki “helyreigazítana” minket is 🙂 Mire gondolt konkrétan? Üdvözlettel: Takács Zsolt

  • Pingback: A „Gonosz túra” – Barcikai Históriás

Hozzászólás