Érdekességek Kazincbarcika településfejlesztési koncepciójából: ITS, IVS és a Széchenyi 2020 terv

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

A november 27-i városi közgyűlés kommunális adóval kapcsolatos döntése nagy visszhangot keltett a városlakók között, de volt itt még egy érdekes téma, méghozzá a „6. Javaslat Kazincbarcika város Településfejlesztési Koncepciójának elfogadására”. Nem olvastam végig az anyagot, de pár érdekes dolgot így is találtam benne…

Tudom, hogy a cím egy kicsit rejtélyes, ezért most feloldom ezeket. 😀 Az ITS Integrált Településfejlesztési Stratégia, az IVS Integrált Városfejlesztési Stratégia, a Széchenyi 2020 pedig az 2014–2020 közötti Széchenyi program tervezetének a leírása. Lehet, hogy sokaknak meglepő, de ezek a dokumentumok nem titkosak! Minden dokumentumhoz hozzá lehet férni a www.kazincbarcika.hu oldalon, csak egy kicsit „kutakodni” kell.*

Aktuális is a téma, ugyanis az önkormányzat 2015. 12. 04 hatállyal észrevételezési lehetőséget adott Kazincbarcika lakóinak, sajnos csak január 3-áig: „(2015.12.04.) Elkészült Kazincbarcika Város Településfejlesztési Koncepciójának tervezete, melyet társadalmi egyeztetésre bocsát Kazincbarcika Város Önkormányzata.”

Mivel a dokumentumok átolvasása, elemzése – mivel összességében kb. 500 oldalasak – szinte lehetetlen egy dolgozó ember számára (meg egyébként is…), ezért szeretnék egy-két pontot kiemelni, hátha az érdeklődést felkeltve lesz, aki elolvassa és észrevételezi a dokumentumokat. (Nem ezen az oldalon, hanem az önkormányzat által megadott elérhetőségen keresztül! 🙂 )

Végigolvasni a teljes tartalmat nekem sem volt időm, csak átnézni. A legtöbb dokumentum Kazincbarcika történelmével és egyéb statisztikai adatokkal kezdődik. Ez minket a jelenlegi helyzetben nem érint.

Lényegesnek tartom, hogy Kazincbarcika területén nagyon fontos természetvédelmi területek is találhatóak. Ezek ismertsége – sajnos – elenyésző.**

its01

Natura 2000 területek Kazincbarcikán a Széchenyi 2020 tervben (A városhatárt körberajzoltam)

Történelmi és tájvédelmi szempontból van jó pár védett érték ezeken kívül is. Kazincbarcika majdnem 50%-a erdő. Ennek nagy része magterület stb. Ezek is védettek. Nemzeti védelem alatt áll a Várdomb és a sajókazinci református templom. Helyi védelem alatt áll a Békeváros stb. Ismert és védett régészeti területek is vannak. Ilyen a Vécsetal, a Tardona-part, a volt Kakas-tanya környéke stb. Javaslat alatt van – mint régészetileg védett terület – a Sáros-völgy és az Ádám-völgy. (Helyes! 😉 ) Kiemelten védett még a Tardona-vulkán területe** és a herbolyai cseres. Nem szeretném felsorolni az összes védett értéket, ezek a dokumentumokban megtalálhatóak. Szintén a leírásokban szerepel Kazincbarcika összes szobra és műtárgya, ami védelem alatt áll, valamint a pillanatnyi elhelyezkedésük is. (Ez azért fontos, mert van olyan, amelyiket felújításra elszállították, valamint olyan is, amelyik pillanatnyilag egy raktárban áll.) Álljon itt inkább két térkép, amin az első a természetvédelem által védett területeket tartalmazza, a második pedig a város által védett épületek térképe.

its02

Kazincbarcika természetvédelem által védett területei (Zöld, citrom- és narancssárga színek)

its03

Kazincbarcika védett épületei (Piros színnel jelölve)

Megemlítek egy-két példát, nem fontossági szempontból, csak az érdeklődés felkeltése érdekében. 🙂 Természetesen nem véletlen, hogy ezeket emelem ki, ez inkább a saját „elfogultságomat” tükrözi. 🙂

Az első a régi, felhagyott temetőkről szól. Terveim között szerepel az összes bejárása és megörökítése egy cikk formájában. Mivel – remélhetőleg – a jelenlegi helyzetük majd jobbra fog fordulni, így sürgőssé válik még idejekorán a felfedezésük.

Ugyanilyen okból a második Herbolya és környéke. Ez a legfontosabb terület, ami kapcsolatba hozható Kazincbarcika bányászatával és a tardonai kisvasúttal. Ezek feltárása is sürgőssé válik az átalakítások előtt. (Ide volna pár tippem is, esetleg egy cikkben leírom. 🙂 )

A harmadik a közlekedés, ezen belül is a kötött pályás közlekedés. Igaz, ezt már valószínűleg nem fogom megérni, hogy elkészüljön, de a tervekben már szerepel.

Múlt, jelen és jövő

Úgy gondoltam, hogy megemlítem Kazincbarcika temetőit. A kazincbarcikai köztemető – sajnos – tulajdonképpen „megtelt”. Így fejlesztése és bővítése a város szempontjából is fontos. A köztemető területe az elkövetkező időkben alaposan meg fog növekedni, és magába fogja foglalni a volt sajókazinci zsidó temető területét is!

Elsőre ez egy újabb emlékünk elvesztésének tűnik, de reménykedem, hogy nem így lesz. Ugyanis: „A meglévő, felhagyott temetőket kegyeleti parkká kell alakítani. A parkosított és gondozott kegyeleti parkok elkerítettek lesznek, időszakosan látogathatók és biztonságosak. A városi zöldfelületi rendszer részeit képezik.”

Most pedig két térkép következik. Az első a köztemető bővítésének a terve, a második a felhagyott temetők helyeit tartalmazza a város területén. (A második térkép saját munka.)

its04

A kazincbarcikai köztemető bővítési terve

its05

Kazincbarcika „felhagyott” temetői (Térképalap: Google)

Hősök kertje: Számomra még mindig kétséges, hogy vannak-e sírok ezen a területen. Mindenesetre megóvandó, nagyon fontos történelmi emléke Kazincbarcikának. Amíg az előző ITS-ben és IVS-ben kazincbarcikai helyi védelem alatt álló emlékként volt megjelölve, az újban – sajnos – nem találtam meg. Ellenben: ha Csurák Zsuzsannának igaza van (3), és sírok is találhatóak itt, akkor ez is a dokumentum szerint rendbe rakandónak tekintendő! De akár van, akár nincs itt sír, a területet helyre kellene állítani, a még megmaradt vadgesztenyefákat és a területet szigorú védelem alá kellene helyezni!

Herbolyai temető: A mostani Sáros-völgy északi bevezető szakaszánál, a hegyen található meg.

Sajókazinci zsidó temető. Nagyon rossz állapotban lévő temető. Sok esetben a hajléktalanok a „feltört” és megrongált kriptákban laknak. Ez nagyon szomorú. Remélhetőleg, amikor a terület a köztemető részévé válik, a sírokat és kriptákat helyreállítják és sírkertként funkcionál a jövőben.

Sajókazinci református temető: Sajnos már csak az emlékeinkben élhet tovább, hiszen a védett református templom környezetében állt. Az újkazinci városrész építésekor „bontották el”, ugyanúgy, mint a volt sajókazinci zsinagógát.

Barcikai temető: Sajnos hasonló állapotban van, mint a sajókazinci zsidó temető. A Kiserdőben lehet megtalálni, és csak remélhetjük, hogy a sorsa az ITS és IVS alapján jobbra fordul.

Herbolya és a gyűjtőutak

its06

Kazincbarcika új, kijelölt herbolyai akcióterülete

Mivel a Régi-telep rehabilitációja az előző IVS alapján megtörtént, most fog sor kerülni a Barakk rész, a Sáros-völgyi kolónia és a Balázs-völgyi kolónia rehabilitációjára. Reméljük, hogy sikerrel járnak! Idézem:

„Rekonstrukcióra kijelölt, leromlott területek esetleges funkcióváltással:
– Balázs-völgyi-kolónia
– Barakkok
– Sáros-völgyi telep
– Gábor Áron úti kolónia”

A fent megjelölt területek – térképen – az alábbiak szerint néznek ki:

its08

Rekonstrukcióra kijelölt herbolyai területek

Megjegyzés: A Hámán Kató út, a Régi telep és Új telep rekonstrukciója már folyamatban van.

Középtávú elképzelés pedig az, hogy ezt a településrészt turisztikai központtá fejlesztik. (Csak egyetérteni tudok vele. Nem ártana, ha a sajókazinci bányászatnak is méltó múzeuma lenne a környéken, akár bemutató bányával együtt! Javasolnám a Kakucsa-tárót…)

its07

Az úthálózat fejlesztésének a térképe Herbolyán (Piros, szaggatott vonalak! Felső: Herbolyai út, alsó: Hegyalatti út)

Tervben van a Herbolyai út teljes kiépítése és bekapcsolása a Tardonai útba. Szintén a tervezetben van a hegyalatti út is, ami szintén a Tardonai útba vezetne.

Közlekedés

Sajnos már nagyon csúszik, de talán jövőre elindul a Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő út építése. Mivel ezen sokkal gyorsabban el lehetne érni Miskolcot, részemről nagyon örülnék neki. A nyomvonal az alábbiak szerint néz ki:

1. ütem: Sajószentpéter előtti körforgalom, 26. főút–27. főút
2. ütem: 27. főút–Szeles
3. ütem: Szeles–Sajókaza, 26. főút.

Első körben csak az első két ütem megvalósítását tudom elképzelni. Ha ezek megvalósulnak, akkor igen nagy változás fog beállni Kazincbarcika életében!

Lássuk hát térképen:

its09

A NIF Zrt. térképe a Sajószentpétert és Kazincbarcikát elkerülő új, 26. főútról (Piros X jelöli a megépítendő hidakat.)

Ennek folyománya a kazincbarcikai ITS-ben szereplő új utak és lehetséges becsatlakozási pontok meghatározása.

Erről is egy térkép:

its10

Kazincbarcikai ITS a közlekedés fejlesztéséről

Mint látható, a múcsonyi utat is fejleszteni kell, valamint egy új bekötőút sem ártana a városnak a nyugati végén.

Még egy érdekességre felhívnám a figyelmet. Ez pedig a jobb oldalon elhelyezkedő zöld terület.

Már 15-20 éve megfogalmazódott és tanulmány készült az ún. TramTrain hálózattal kapcsolatban, SVRV néven. Azt hiszem, ezek a rövidítések magyarázatra szorulnak. 🙂 A TramTrain jelenleg Magyarországon nem ismert fogalom, Németországban ellenben elterjedt elővárosi vasúti forma. (Talán Magyarországon picit a Budapesten közlekedő HÉV-ekhez hasonlít.) Az SVRV – Sajó-völgyi Regionális Vasút – elképzelése Kazincbarcika–Miskolc és Miskolc–Tiszaújváros formában készült el. Az alapelképzelés az alábbi volt (most csak a Kazincbarcika–Miskolc szakaszt vegyük figyelembe!):

Kazincbarcika és Miskolc között akkora az ingázó utasok száma, hogy Magyarország legforgalmasabb és legkihasználtabb autóbuszvonalai közé tartozik ez a szakasz. Mivel tanulmányok bizonyítják, hogy ha az elszállítandó utasok száma 45 – szólóbusz – vagy 80 – csuklós busz – fő felé emelkedik, akkor sokkal kifizetődőbb, gyorsabb, és olcsóbb az utasok szállítása kötött pályán, mint autóbusszal. Ez a feltétel ebben a viszonylatban fennáll. De! Mivel Kazincbarcikán is, Miskolcon is a vasútállomások kiesnek a városok központjából, így sajnos nem versenyképes – pillanatnyilag – a közúti közlekedéssel. És itt jön a ha: Bevinnénk a vasutat Kazincbarcika központjába, valamint Miskolc központjába, a helyzet gyökeresen megváltozna. Ennek az elképzelésnek az alapja az SVRV. Mivel nem ártana, hogy a kötött pálya kiépítése olcsó is legyen, úgy képzelték el a dolgot, hogy Kazincbarcikán a 92. vasútvonalból kiágazva a belvárosig felvisznek egy normál nyomtávú vágányt, Miskolcon a 92. vasútvonalból – a repülőtértől – szintén egy vágányt a Búza térig, és ezen a szakaszon egy speciális „villamost” üzemeltetnének, akkor a gondok megoldódnának. (A dupla vágány jobb lenne.) Az egyébként is túlterhelt 26. főút terhelése csökkenne, az utasok pedig kényelmesebben és gyorsabban, nagyobb utaskapacitással juthatnának el a céljukig. Ennek feltétele egy olyan „villamos”, ami két áramnemű. (Azaz tud közlekedni villamosként és vonatként is a felső vezetékekben „rejlő” feszültségkülönbség miatt.) Kazincbarcikán és Miskolcon „villamosként”, Kazincbarcika és Miskolc között pedig „vonatként” közlekednének a szerelvények. Így a jelenlegi autóbuszos több mint 50 perces menetidő bő fél órára csökkenne (!), még a megállásokkal együtt is, figyelembe véve azt, hogy a forgalom sem befolyásolja a menetsebességet! A környezeti terhelés csökkenéséről pedig már ne is beszéljünk!

Jelenleg is sokkal gyorsabb a vonat Kazincbarcika és Miskolc között, hiszen fél óra a menetideje a busszal szemben, aminek több mint 50 percébe kerül „bevánszorogni” a Búza térre! (25 km 50-55 perc alatt, hát, lehet, hogy kerékpárral képes lennék rá! 🙂 ) Csak – sajnos – jelenleg bele kell számítani, hogy Kazincbarcikán le kell jutni a vasútállomásra, és Miskolcon is villamost vagy autóbuszt kell használni a városközpont eléréséhez.

Sajnos a jelenlegi tervekben 2030-ig csak a nyomvonal kijelölése van előirányozva. 😥

Ha sikerült felkeltenem az érdeklődést, kérem, keressék az alábbi linken a társadalmi egyeztetésről szóló dokumentumokat!: http://www.kazincbarcika.hu/hu/varosunk_telepulesrendezes.php

Véleményezni pedig itt lehet:
lautner.emoke@kazincbarcika.hu

És ne felejtsék el, hogy 2016 .01. 03-ig lehet a véleményeket megírni a fenti címre!

*: Egy kicsit ebből a szempontból ‘”akadoznak” az információk Kazincbarcikán. Jó tudni, hogy MINDEN dokumentumhoz hozzá lehet férni a www.kazincbarcika.hu oldalon. Ha valaki idejében rájött, tudhatja, hogy mi történik a Hámán Kató úton, hiszen ezeket a történéseket már évekkel ezelőtt eldöntötték! (Lásd a régebbi ITS és IVS dokumentumokat!)
**: Mivel a bükki útikalauzok az utóbbi időben nagyon keveset foglalkoznak Kazincbarcikával és környékével, arra gondoltam, hogy írok egy „Kazincbarcikai turistakalauzt” is. Ezek majd részenként ezen a honlapon fognak megjelenni, ha már minden „összeáll”, egy „könyv” formájában is szeretném letölthető formában közkinccsé tenni. A „Látványtúra Kazincbarcikán” cikk is már ennek a része. 🙂

3 hozzászólás

  • Mivel a november 27-i ülés jegyzőkönyve még nem megtekinthető a honlapon, kérdezném, hogy milyen nagy visszhangot kiváltó döntés született a kommunális adóról?

    • Históriás

      Kedves Ágnes! Az Opont hírportál tudósítása szerint: „Az ülésen az egyik legnagyobb vitát kiváltó napirend a kommunális adó emelésének kérdése volt. A lakosságot érintő kommunális adó a lakástulajdonnal rendelkező vagy a nem magánszemélytől lakást bérlő személyeket érinti. A jelenlegi mértékekkel működő adó nem fedezi kellő arányban a városra fordítandó kommunális jellegű kiadásokat, ezért van szükség az adómérték növelésére. A FIDESZ-frakció ezen napirend kapcsán nemmel szavazott.

      – A kommunális adó jelentős növelése nem nagy öröm a városlakóknak. Ez 3000 Ft többletet jelent lakásonként, így van olyan eset is, ahol az emelés mértéke 75 %-os, például a 40 négyzetméteres lakásoknál 4000 Ft-ról 7000 Ft-ra nő a díjtétel – indokolta a frakció nemleges döntését Kondorné Sztojka Ágnes frakcióvezető, aki hozzátette, hogy ők régóta szorgalmazzák, hogy a befolyt összegről legyen egy elszámolás a városlakók felé is.

      – A városvezetésnek és az irányító frakciónak az volt az elképzelése, hogy az adott kazincbarcikai háztartásokat a jövő évben ne terhelje nagyobb adó, illetve különböző díjak, mint idén. Egyes díjak csökkenni, egyes adónemek pedig növekedni fognak. Ezek kiegyenlítik egymást, így azt veszi észre a lakos, hogy kevesebbet vagy ugyanannyit fizet, mint tavaly. A kommunális adóban kellett minimális növekményt eszközölnünk, ami azt jelenti, hogy ha napra lebontjuk, akkor 8 Ft, ha havira lebontjuk, akkor 250 Ft, ha éves szintre lebontjuk, akkor 3000 Ft-os növekménnyel kell számolnunk. Ennek indoka az, hogy az elmúlt időszakban teremtett értékek, ezeknek megőrzésében, karbantartásában, különböző városüzemeltetési kérdéseknél többletterhe van a városnak, melynek megfizetésében a lakosságnak is szerepet kell vállalnia – nyugtatta a kedélyeket a városvezető.”

  • Pingback: Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/6. rész: A tardonai kisvasút¤ – Barcikai Históriás

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .