Az Ibolyástól Bánhorvátiig

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

A mai kirándulásunk az Ibolyás-völgy bejáratától indul, és most először egy másik településen, Bánhorvátiban fog véget érni, miután átszeltük a nyugati hegyünket.

Először is lássuk hát az adatokat!

6Rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: 7,4 km
Szintemelkedés: 212 méter
Szintsüllyedés: 233 méter
Szintkülönbség: 445 méter

Most az Ibolyás-völgyi buszmegállótól indulunk. Utunk kezdeti szakaszán a sárga háromnegyed-kör jelzést – sárga körtúra, SC jelzés – követjük, majd az utunk felétől, a legmagasabb ponttól kezdve pedig Bánhorvátiig a K+ jelzést. Két pont van, ahol célszerű egy kicsit jobban odafigyelni, ezekre a helyekre felhívom a figyelmet.

6Rterkep2

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Ibolyás-völgyi buszmegálló
2.: Sorompó, Ibolyás-völgyi elágazás.
3.: Nagy-Lapos-bérc alja (387 méter)
4.: Köves-orom alja (342 méter)
5.: Bánhorváti, pincesor és temető
6.: Platthy kastély és református templom
7.: Bánhorváti, faluközpont

A buszmegállótól rögtön jobbra indul a földút az Ibolyás-völgyébe. Innentől az SC turistajelzést kell követnünk. Pár tíz méter megtétele után egy sorompóhoz érünk, aminek történelmi jelentősége van. 🙂 Az 1990-es évek legelejéig itt volt Kazincbarcika, Tardona és Bánhorváti hármas határa.* Most már csak Kazincbarcikát választja el Bánhorvátitól, miután Kazincbarcika határa átkerült a Rózsa-tanyához. (Lásd az előző túraleírást!) Innentől kezdve a túránk végéig Bánhorváti területén fogunk gyalogolni. Ettől a ponttól indul el jobb kéz felé az Ibolyás-völgy, de mi maradjunk a most már jártabb – a bal oldali – földúton.

A völgyben az út nemsokára balra kanyarodik, ahol egy vadászlest fogunk a következő jobbos kanyarnál megpillantani. A vadászles felé haladva – jobbra – egy meredeken emelkedő földutat fogunk látni, ami a hegylábra vezet fel. Ezt kell követnünk. (Ha elérjük a vadászlest, akkor már rossz helyen vagyunk!) Felérve a hegylábra a jobb oldalon az erdő eltűnik, így kilátás nyílik az Ibolyás-völgyére és Kazincbarcikára. Az erdőszélet követjük teljesen addig, amíg egy bal kanyar után egy rétre jutunk. Átvágva a réten egy különleges erdőbe érünk, ugyanis bükkfákkal találkozhatunk, amely fatípus nem jellemző erre a hegyoldalra. A bükkfákat elhagyva egy elágazáshoz érünk. Mivel az utunk a bérci útra vezet, így válasszuk a bal oldalit! Itt már az erre a hegyoldalra jellemző tölgyesek is megjelennek. Nemsokára – egy újabb balos kanyar után – érjük el a bérci utat, ahol belecsatlakozunk a kazincbarcikai S jelzésbe. Innen indul a K+ jelzés is, ami Bánhorvátin és a Damasa-szakadékon át az Országos Kék Túra jelzésébe vezet. (Erről majd egy későbbi cikkben írok.)

001

Már elhagytuk a sorompót – visszafelé fotózva… (Háttérben a keleti hegyünk.) (Fotó: Kismarton Zsolt)

002

A völgyi földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

003

Felértünk a hegylábra (Fotó: Kismarton Zsolt)

004

Közeledünk a réthez. Jobbra az Ibolyás-völgy látható (Fotó: Kismarton Zsolt)

005

A rét (Fotó: Kismarton Zsolt)

006

A bükkös (Fotó: Kismarton Zsolt)

007

Vaddisznódagonya a bükkösben (Fotó: Kismarton Zsolt)

008

Az elágazás. Balra megyünk! (Fotó: Kismarton Zsolt)

009

Ez már közvetlenül a bércre vezető út (Fotó: Kismarton Zsolt)

010

A bércre vezető út (Fotó: Kismarton Zsolt)

011

Elértük a bérci utat. Itt belecsatlakozunk a kazincbarcikai S jelzésbe, és innen indul a K+ jelzés is (Fotó: Kismarton Zsolt)

Alig 50 métert haladva az SC jelzés balra fordul, vissza, Billatáróra. Mi jobbra az S és K+ jelzést követjük. 200 méter után az S jelzés a hegytetőn marad, ellenben mi elindulunk jobbra, a K+ jelzésen Bánhorváti felé.

012

A bérci út (Fotó: Kismarton Zsolt)

013

Az S jelzés balra megy, mi jobbra, a K+ jelzésen haladunk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az utunk ettől kezdve lefelé tart. Először átvágunk egy erdős részen. Itt majd célszerű egy kicsit odafigyelni, mert a fő földút egy idő után balra fordul, de mi tartsunk egyenesen! (A „kis dombot” jobbról kell megkerülni!) Ezután egy völgyön indulunk lefelé.

Itt megjegyeznék pár dolgot. Az új bükki turistakalauz egy „balos” utat jelöl a K+ jelzésnek a régi K+ jelzés helyett – szaggatott vonallal jelöltem a térképen –, ellenben a tapasztalat azt mutatja, hogy a K+ még mindig a régi, elvileg megszűnt jelzésen vezet le Bánhorvátiba. (A turistautak.hu is így jelöli.) Mi ez utóbbin haladtunk, és azért is javasolnám ezt az utat, mert így érintjük a bánhorváti pincesor egy részét, és a szép és gondozott egyik temetőjét is.

Miután leérünk, a Petőfi utcánál – a kastély mellett – jobbra fordulunk.

014

A Bánhorváti felé vezető földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

015

Bánhorváti felett. Szemben az Upponyi-hegység (Fotó: Kismarton Zsolt)

016

Jobbról kerüljük a rétet. Szemben Bánhorváti (Fotó: Kismarton Zsolt)

017

Bánhorváti, pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

018

Bánhorváti, pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

019

Bánhorváti, pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

020

Bánhorváti egyik gondozott temetője (Fotó: Kismarton Zsolt)

021

Egy régi, elhanyagolt kripta a bánhorváti temető szélén (Fotó: Kismarton Zsolt)

022

Egy romos ház a temető után… (Fotó: Kismarton Zsolt)

50 méter megtétele után elérjük a Platthy-kastélyhoz vezető fahidat. Mivel a kastély magánterület, így csak a kerítésén bekukucskálva gyönyörködhetünk a kastély és a parkja szépségében. Ha szeretnénk meglátogatni, javaslom a kazincbarcikai Tourinform felkeresését, ahol bővebb információval tudnak szolgálni a kastély látogathatóságával kapcsolatban.

A kastély elődje már a XVI. században állt, és Bárius László tulajdonát képezte. A család révén terjedt el ebben az időben a reformáció a faluban. (Mivel a terület a Bárius család tulajdonában volt ezekben időkben, nem meglepő, hogy az északra fekvő falurész a mai napig ennek a családnak a nevét viseli – Báriuspad.)**

Miután a terület átkerült a Platthy és Szirmay családok tulajdonába, 1752-ben épült a ma is látható kastély. A parkja majd 120-150 évvel később létesült. A kastélyhoz köthető négy Kazinczy is, valamint Jókai Mór – a tardonai remete –, valamint Tompa Mihály és Arany János is.** Ha egy mód van rá, érdemes felkeresni!

A kastély mellett áll egy hasonló stílusban, a XVII. században épült kis református templom is.**

023

A kastélyhoz vezető fahíd (Fotó: Kismarton Zsolt)

024

A kastély és a kertje (Fotó: Kismarton Zsolt)

025

A kastély kerítése a fahídról (Fotó: Kismarton Zsolt)

A fahíddal szembe vezető utcán induljunk el a főutca felé. Áthaladva a Bán-patak hídján – jobbra fordulva – elérjük a főutcát, ahol szintén jobbra fordulva gyalogoljunk Bánhorváti fő buszmegállójához, ahol a túránk véget is ér.

026

A Bán-patak hídja és a Bán-völgye (Fotó: Kismarton Zsolt)

027

Bánhorváti főutcája, Dédestapolcsány felé nézve (Fotó: Kismarton Zsolt)

Azért ne szaladjunk csak úgy át Bánhorvátin, hiszen itt is rengeteg régi és új érdekességet találhatunk!

6Rterkep3

Bánhorváti nevezetességei (Térképalap: turistautak.hu)

Bánhorváti 1950-ben jött létre Bánhorvát és Bánfalva faluk egyesítéséből. Bánhorvátiról 1220-ból már vannak feljegyzések. Bánfalu már a bronzkorban lakott volt. (Báriuspad és környéke.) Saját földvárral rendelkezett, melynek nyomai a Fekete-hegy és Kövesmál-csúcs között, a Jardonka-tetőn helyezkedett el. Nyomai még fellelhetőek.**

Ha a buszmegállótól még hajlandóak vagyunk pár lépést tenni, akkor megpillanthatjuk Bánhorváti katolikus és református templomát. A református templom még a XIII. században épült, ami a reformáció idején került a reformátusok kezébe. A XVIII. században átalakították és megnagyobbították. A katolikus temploma a XVIII. században épült. Ha még egy kicsit tovább gyalogolunk, megtekinthetjük a régi iskolában kialakított falumúzeumot is.** (A teljes távolság nem haladja meg a 200 métert!)

Bánhorváti bővelkedik természeti látnivalókban is. A település a Bükköt és az Upponyi-hegységet elválasztó Bán-völgyében fekszik.*** A földvárat már megemlítettem, de található itt régi pincesor is a településtől nyugatra – Som-pataki pincék –, források – Turcsány-forrás, Miklós-forrás, Szamár-forrás –, tó a hegyen – Bodó-tó –, sziklák – Rózsa-kő és a méltán híres Damasa-szakadék –, és kilátóhelyek is. Bánhorváti nevezetessége még a Lázbérci-víztároló Bán-völgyi gátja is. Ezek egy részét a későbbiek folyamán egy cikk keretében ismertetni fogom!

2014-ben a kazincbarcikai Svájci Hozzájárulás keretében kiépült egy bemutató ösvény is, a Damasa-tanösvény.**** Ottjártunkkor – 2014-ben – az útvonal és a táblák, valamint a pihenőhelyek már kialakításra kerültek, ellenben jelzésfelfestés az útvonal követéséhez nem. Remélem, hogy azóta pótolták, vagy majd pótolják ezt a hiányosságot. Részletesebben a tanösvényről és annak változásairól a honlapomon – www.bukkhegyseg.hu – lehet olvasni, a Tudásbázis menüpont alatt.

*: Pontosítást igénylő adat!
**: www.banhorvati.hu és www.wikipedia.hu
***: Területileg az Upponyi-hegység egyébként a Bükkhöz tartozik, Ó-Bükknek is hívják.
****: onkormanyzat.mti.hu

3 hozzászólás

  • kajdacsy Tibor

    Kedves Zsolt!
    Remek írásoddal ismét szép emlékeket idéztél, kiváló képeiddel a múltba repítettél. Talán nem volt a városnak olyan lakója, aki az Ibolyás-völgyet iskolai csoporttal, családdal, turistaként, netán egy szerelmes túra során ne látogatta volna meg. A környező lankák és hegyek megfogóan szépek, a képekről nem lehet megítélni mennyire karbantartottak, rendezettek. Bánhorvátiban kultikus helyekre kalauzoltál bennünket. Kár, hogy a Platthy-kastélyt közelebbről nem láthattuk, ismerhettük meg. Köszönjük a remek túravezetést, annyira elkápráztattál, közben észre sem vettük kb. 400 méter szintkülönbséget gyűrtünk le. Tartsd meg jó szokásod, s nyújts számunkra továbbra is ilyen hegyen-völgyön megtett, romantikus „kalandot” !
    Barátsággal, Tibor

  • Pingback: Szombaton: Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál – Barcikai Históriás

Hozzászólás