A 125 éves Miskolc-(Kazincbarcika)-Bánréve vasútvonal történetéből

Tavaly emlékeztek meg a címben szereplő vasútvonal 125. évfordulójáról. Az “Észak-magyarországi Gazdaság – Kultúra – Tudomány” című folyóirat ennek az eseménynek szentelte az 1996. évi 11. számát. Ebben a MÁV Miskolci Üzletigazgatóságának vezetői mutatják be Északkelet-Magyarország vasútjának történetét, jelenlegi helyzetét, és vázolják a nagy múltú vasút további feladatait is. A 125 éves Miskolc-Bánréve vasúvonal történetét dr. Dudás József, a MÁV miskolci üzletigazgatójának és Dikházi Tibor hivatalvezetőnek, illetve dr. Bary Endre jogtanácsosnak a folyóiratban közölt írása alapján mutatjuk be.

Dr. Dudás József cikkéből megtudhatjuk, hogy “1825. szeptember 25-én George Stephenson angol mérnök által szerkesztett Rocket nevű gőzmozdony vontatta az első vonatot Stockton és Darlington között épített 12,3 km hosszú vaspályán 65 perc alatt. Ezt a dátumot tekintjük a vasút születésnapjának.” Továbbá: “A hazai közlekedés fejlesztésének fontosságára gróf Széchenyi István már az 1825-1827. évi országgyűlésen rámutatott.

1836-ban született meg az Első Magyar Vasúti Törvény. Ebben szerepelt Pest-Miskolc-Kassa fővonal létesítésének gondolata is. A Magyar Királyi Vasúttársaság 1846. július 15-én nyitotta meg Magyarországon az első vasútvonalát Pest és Vác között. A Miskolc-Bánréve vasútvonalat 1871. június 13-án adták át. Ennek további sorsát – főleg Kazincbarcikát érintően – Dikházi Tibor és dr. Bary Endre cikke alapján követhetjük nyomon.

“A kiegyezés idején – olvashatjuk írásukban – a legjelentősebb vastermelő vidéket a gömöri terület jelentette. Az itt működő 40 nagyolvasztóból került ki a nyersvastermelés mintegy fele. E tájegység felé vasút nem vezetett. A gyárosok sürgetésére az 1868. évi XLIX. tc. államköltségen elrendelte a bányaművelés előmozdítása végett a Miskolcról Putnok felé vezető vasút építését.”

“A vasút nyújtotta lehetőséget a környéken élők, gazdálkodók s az ipart folytatók egyaránt kihasználták. Sajóecsegen 1876. május 1-jén vasútállomás, Barcikán 1881-ben átrakó létesült.”

04Miskolc Bánréve

A barcikai vasút további “állomásai”: 1923: az állomásépület bővítése, 1929: Berentén utasváró, 1934: Barcikán új áruraktár épült. 1944: “…a barcikai, putnoki és bánrévei fűtőházaknál a fordítókorongot, víztornyot felrobbantották, a felszerelési tárgyakat elszállították. A vízállomási berendezést Sajószentpéteren, Barcikán, Putnokon és Bánrévén megsemmisítették. A német csapatok műszaki egységei a nyíltvonali vágányokat általában a sínszálak közepén történő robbantással tették használhatatlanná. A jelzőberendezések, hidak, átereszek többségét megrongálták.”

A háború utáni időszakról: “1950-1954: a szénbányászat termelése gyors ütemben növekedett … Az Észak-magyarországi Vegyiművek, (Sajóbábony), a Borsodi Hőerőmű, a Borsodi Vegyi Kombinát mellett Kazincbarcika kiépítése is ekkor kezdődött. A változásokhoz kapcsolódva a térség vasúthálózata bővült … Az építési-szerelési munkákon fővárosi székhelyű építőipari vállalatok is tevékenykedtek. Dolgozóik utaztatására a hét elején és végén Budapest Keleti pályaudvar, illetve Nyíregyháza-Miskolc Rendező-Kazincbarcika-Ózd útirányon gyorsított munkásvonatok közlekedtek.”

És még néhány dátum: 1961: megépült a Lyukóbányát a berentei szénosztályozóval összekötő és napi 1000 tonna szenet szállító új kötélpálya. 1962: A növekvő forgalom Berentén vontatási telep építését igényelte. “A Sajóecseg-Kazincbarcika közötti vonalszakasz terhelése az 1970-es években gyors ütemben növekedett… Az 1983. május 28-i menetrendi váltásra mind a személy-, mind a teherforgalomban a villamos üzem felvétele megtörtént. A Kazincbarcikára közlekedő személyvonatok vontatását a V 43-as villamos mozdonyok vették át.” Egy, a jövőre utaló mondat a cikkből: “A Miskolc-Bánréve-Ózd fővonalak és szárnyvonalainak a meglévő gondok ellenére ma és a távolabbi jövőben is fontos feladatuk lesz a magyar vasút működésében.”

Azért, hogy teljesebb legyen a kép, a Barcikai Históriás 1991. évi karácsonyi különszámában megjelent “Vasúttörténet – egy kiállítás tükrében” című cikkből is szerepeljen itt egy idézet: “…1871-re megépült a Miskolc-Bánréve vasútvonal, amely érintette Barcikát is. A vasútállomás helyén lévő mocsaras területet a közeli bányameddő salakjával feltöltötték és azon rakodóállomást létesítettek. Ugyancsak ekkor építették fel a ma még üzemelő forgalmi épületet. A 1000 mm-es nyomtávú vasútvonalon Rudabányáról ideérkezett a vasérc, itt átrakták és tovább szállították a csehszlovákiai Witkovitzba, illetve a kincstári ércet Diósgyőrbe. 1898-ig csupán ez volt a barcikai állomás rendeltetése. Ekkor megnyitották a közforgalom (személyszállítás) céljára is….

A herbolyai iparvasút

A herbolyai iparvasút

Ugyancsak 1898-ban építették meg Barcikáról Herbolya felé az első iparvasutat, amely naponta 12 vagon szenet szállított. A szenet innen Mátészalkára továbbították, azoknak a pálinkafőzőknek a működtetésére, amelyekben a jó ízű szatmári szilvapálinkát főzték.

A századfordulón a térségben fellendült a szénbányászat, ami szükségessé tette, hogy a barcikai állomás szénforgalomra rendezkedjék be. Ezt a jelleget egészen az ötvenes évekig megőrizte.”

A barcikai vasútállomás napjainkig tartó történetéből még sok minden megtudható az idézett cikkekből.

Hozzászólás