Április 11-én ünnepeljük József Attila születésnapját, és egyben a magyar költészet napját is. Az idei megemlékezést a világjárvány miatti veszélyhelyzet átrendezte. A szokásos irodalmi előadóesteket, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat biztonsági, egészségügyi okokból betiltották. A megemlékező rendezvények a digitális térbe kerültek, melyet még különlegesebbé tett a húsvét előtti reményteljes várakozás. A versek Orosz Margit Németh László-díjas költő, pedagógus, író, az Országos Írószövetség tagja, a Bán-völgye poétája tollából származnak, a Kazincbarcikai természeti fotói összeállítást Mihalkó István fotóalbumából válogattuk.
Hitvallás
A jóságban hiszek, mely bennünk lakik, A megértésben, mely belőlünk árad, A bizalomban, mely kilincset ad az ismeretlen kéznek, előlegezve holnapot, szépet.
Az Istenben hiszek, a teremtésben, Jövővel kikövezett út-reményben, Lélek szabadságában, mely magasba szárnyal, ölelkezve a szeretettel, az új világgal.
Eleimben hiszek, a völgy szavában, Békét sóhajtó rét puha zöldjében, Bán-patak vizén fénylő napsugár csorgásba’, mely hidat bearanyozva kísér otthonomba.
Otthonomba, hol verseim már mellém kuporognak, szavai, mint írott törvények, bátor mondatok arcom mögé bújnak, pirosra perzselve indulnak álmok pilláján.
