Jubiláló iskolák

Jókai Mór Középiskola

Az egészségügyi és óvónőképző iskola 1996-ban jubilált, s egyúttal névadó ünnepséget is tartott. Az ünnep rendezvényei november 7-én, 8-án és 9-én zajlottak. 7-én a tanulók munkáiból nyílott kiállítás és Jókai Mór Szegény gazdagok című művéből készült filmet nézték meg az érdeklődő diákok. 8-án megkoszorúzták Jókai Mór szobrát, majd részt vettek az iskola történetét bemutató kiállítás megnyitóján. A tanulók szüleinek szólt a meghívás délutánra az Egressy Béni Művelődési Központba, ahol az intézet korábbi és jelenlegi tanulói adtak műsort.

A fő rendezvényre 9-én került sor. 10 órakor az Egressy Béni Művelődési Központban ünnepi emlékműsorra gyülekeztek az intézet korábbi és jelenlegi tanárai, valamint a meghívott vendégek. Az iskola énekkara a Himnusz eléneklésével nyitotta meg a rendezvényt, majd Ivády Miklós igazgató köszöntötte a résztvevőket, köztük Szakál Imre nyugalmazott igazgatót, aki 18 évig volt az intézet vezetője, és Restás Tibornét, aki hosszú időn át a kollégiumot vezette. A köszöntő után Gyárfás Ildikó országgyűlési képviselő, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke emelkedett szólásra, hogy méltassa az évfordulót, az iskola tanárainak és diákjainak 20 évi munkáját és eredményeit. A rendezvény dr. Király Bálint polgármester ünnepi beszédével és dr. Raisz Ivánné visszaemlékezésével folytatódott. Ezután dr. Trencsényi Erzsébet, a városi kórház igazgatója átadta a kórház által adományozott zászlót, ami után a Szózattal zárult az ünnepség hivatalos része. Ezt az iskola régebbi és mostani tanulóinak színes és nívós kultúrműsora követte.

Az ünnepség az iskolában folytatódott az intézet névadó ünnepségével. Ennek keretében került sor az első emeleti zsibongóban elhelyezett Jókai-portré leleplezésére.

Részletek az ünnepségen elhangzott beszédekből:

Gyárfás Ildikó: „Az idő igazolta annak a döntésnek a helyességét, mely szerint az egészségügyi szakközépiskola városunkban épült fel… Az intézet 20 éves működése során sok-sok kazincbarcikai és környéki leány jutott szakmához és indult el pályáján, amelyen legtöbbjük becsülettel megállta a helyét. Elismerés illeti az intézet mindenkori vezetőinek, tanárainak és minden dolgozójának munkáját, amellyel biztos alapot teremtettek a további eredményes működéshez.”

Dr. Raisz Ivánné (a Jókai Mór Középiskola igazgatóhelyettese) : „Nem tudhatom, hogy 20 vagy 50 év múlva mi fog történni ebben a borsodi kisvárosban, de azt tudom, hogy 20 évvel ezelőtt számunkra – a 20 tagú fiatal tantestület és 233 diák számára – nagyon fontos dolog történt: a város szélén megnyitotta kapuit az Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola és Középiskolai Kollégium. Nehéz volt a kezdés. Nem voltak hagyományok, nem voltak szokások, amelyek kapaszkodóként szolgálhattak volna számunkra. Csak a szép, új iskola és a nagy elhatározás volt: iskolát, kultúrát, jó értelemben vett hírnevet kell teremtenünk a lehető leggyorsabban. …Mi olyan iskolát akartunk teremteni, ahol a szerény képességű tanuló is jól érzi magát, mert ha szorgalmas, megtanulhat becsületesen dolgozni és a munkájában sikeres lehet… És olyan iskolát akartunk, amelynek sajátos arculata van, amely miatt sem tanárnak, sem diáknak nem kell szégyenkeznie, amely bátran vállalható. 20 éves munkálkodásunk nem hasonlítható oktatásunk 1000 esztendejéhez, sem a nagy múltú iskolákéhoz. De talán elegendő ahhoz, hogy biztos alapul szolgáljon az elkövetkező évtizedek számára.”

Sajó Attila Jókai-portrét avató beszédéből: „Jókai életének egyik döntő szakasza a Haynau-időszakban régiónkhoz, Tardonához kötődik. …Nemigen van olyan író-olvasó magyar ember, aki ne szeretné Jókai műveit. S a divat? Nos, az nagyon helyes divat, hogy egy intézmény nevet, mégpedig névadó általi nevet kap. Így nem egy a sok közül, hanem a „Jókai”. Egy ilyen névhez az érzelmi kötődés is erősebb lehet, ez pedig polgárosuló társadalmunkban fontos. A lokálpatrióta érzéseket erősíti.

Egy névnek kifejezőnek is kell lennie. Számomra Jókai Mór neve humán elkötelezettséget jelent. S ez nem csak a művészetet jelenti, hanem a humán értékeket: az emberi törődést és kapcsolattartást, az elesettek gyámolítását, a közösségi összetartozást és annak szervezését, és az emberi lét teljesebbé válását.”

A felavatott Jókai-portré az alkotó Mezey Istvánnal, az avató Sajó Attilával és az iskola igazgatójával, Ivády Miklóssal Fotó: Szathmáry-Király Ádámné

A felavatott Jókai-portré az alkotó Mezey Istvánnal, az avató Sajó Attilával és az iskola igazgatójával, Ivády Miklóssal Fotó: Szathmáry-Király Ádámné

Egy döntés hátteréről

E lap szerkesztője nem csupán az iskola születésénél, hanem a „fogantatásánál” is jelen lehetett, sőt, annak részese is volt, mint Kazincbarcika akkori tanácselnöke.

1970-et vagy 1971-et írtunk. Már működött az 1969. augusztus 19-én felavatott új 450 ágyas kórház. Ez a tény, és az, hogy a városban gondot jelentett a nők foglalkoztatása, indokolta egészségügyi dolgozókat, úgynevezett egészségügyi középkádereket képző intézet létesítését. Ugyanez a gond és indok megyénk másik iparvárosában, Ózdon is fennállott. Mindkét város szerette volna, hogy az új oktatási intézet nála épüljön fel. A megye vezetői is nehezen tudtak dönteni, hiszen nekik mindkét város problémája egyformán gondot jelentett. A gondot még tetézte, hogy az építéshez szükséges pénz egy létesítményre sem volt teljesen elegendő.

A jelzett év egyik napján Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese azzal a céllal látogatott Kazincbarcikára, hogy pontot tegyen a húzódó, de egyre sürgetőbb kérdés végére. Miután megnézte az új kórházat, úgynevezett munkaebédre invitáltuk a közeli Béke étterembe. Itt is szóba került az építendő iskola. Beszélgetés közben megkérdezte, hogy a beruházáshoz a hiányzó összeget, amely több mint 10 milliót tett ki (akkor még ez igen jelentős összeg volt!), tudja-e vállalni a város? Rövid gondolkodás után igent mondtunk erre, bár fogalmunk sem volt arról, honnan lesz meg a hiányzó összeg.

A látogatás után néhány nap múlva megtudtuk: a megyei tanács vezetői úgy döntöttek, hogy az új egészségügyi oktatási intézet Kazincbarcikán épüljön fel.

Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola

A ’60-as évek végén, a ’70-es évek elején nagyarányú, évente mintegy 250-300 darabot kitevő lakásépítés következtében gyorsan nőtt városunk lakóinak száma. 1969-ben költöztek be a Pollack Mihály úti „szalag(os)házba”, 1971-ben a Mátyás király út (akkor: Szabó Lajos út) mentén elkészültek az első házgyári lakóépületek, és a következő években is folytatódott a nagy ütemű lakásépítés. Ennek folytán a családok százaival, s a gyerekek számát tekintve ennek legalább a duplájával gyarapodott városunk lakóinak száma. Az óvodákban, iskolákban nőtt a zsúfoltság. Ezért a gyorsan fejlődő városrészben égetően szükség volt új óvodára és iskolára.

Az iskolát 1968-ban kezdte építeni a 31. számú Állami Építőipari Vállalat 18. számú Főépítésvezetősége. A kivitelezés kezdetben vontatottan haladt, s csak a városi tanács sürgetésére gyorsult fel, s így lehetővé vált az 1970/71-es tanév megkezdése az új iskolában. 1970. augusztus 29-én az iskola 36 tagú tantestülete tanévnyitó értekezletet tartott, és szeptember 1-jén ünnepélyes tanévnyitóval kezdetét vette a kétműszakos tanítás. 678 tanuló vette birtokba az iskolát. Mindez akkor az iskola épületének ünnepélyes avatása nélkül történt. Ennek okáról Danada János, az iskola akkori és jelenlegi igazgatója a következőket mondja: Az iskola épülete és környezete még nem volt teljesen kész, s emiatt az épület C szárnyában elhelyezett tornatermet, öltözőket, műhelyeket és az udvart nem lehetett használatba venni. Ezért az ünnepélyes átadásra, egyben az iskola és az úttörőcsapat névadá- sára néhány hónappal később, 1972. május 22-én került sor.

Az iskola és úttörőcsapata Kun Béla nevét vette fel. (E név 1993-ban Árpád Fejedelem Téri Általános Iskolára változott.) Avatóbeszédet dr. Hetényi György, a B.-A.-Z. Megyei Tanács V.B. művelődésügyi osztályának vezetője (egykori kazincbarcikai, illetve sajókazinci pedagógus) mondott. Az avatás alkalmából a 3. sz. Volán Vállalat 1. sz. Üzemigazgatósága zászlót adományozott az iskolának, amit Kinter Jenő üzemi szakszervezeti titkár adott át, míg az úttörők a városi KISZ-bizottság által adományozott csapatzászlót Básti János városi KISZ-titkártól vették át.

Az iskola megnyitásától immár több mint 25 év telt el. E negyedszázad iskolai történéseit, eseményeit egy vaskos albumban több mint 300 fénykép örökíti meg. Tanévnyitók és ballagások, szaktantermek, a bennük folyó foglalkozások, tanulmányi versenyek, hazai tájakon tett kirándulások, túrák, táborozások, külföldi utazások, úttörő- és kisdobosavatások, kulturális és sportrendezvények, farsangi bálok, papírgyűjtés és környezetszépítési akciók egy-egy mozzanatát mutatják be az album fotói.

A negyedszázad alatt az iskola sok ezer tanulót bocsátott ki falai közül, akik itt szereztek ismereteket, tudást a továbbtanuláshoz és a munkához.

arpad_iskola

A 25. évfordulóról június 10-14-e között ünnepségsorozattal emlékeztek meg. (Lásd Az év krónikája c. rovatot.) Az egyik kiemelkedő program június 12-én volt, amikor az iskola jelenlegi tanárai a tantestület korábbi tagjaival találkoztak és együtt ünnepeltek, emlékeztek az iskolai élet örömteli eseményeire és a megpróbáltatásokra.

Az Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola igazgatója már több mint 25 éve Danada János. Ő a következőképpen emlékezik vissza az iskola 25 éves múltjára:

„Örülök és boldog vagyok, hogy a 25 évet ebben az iskolában tölthettem el, s hogy már az építkezés folyamán és az iskola berendezésekor mint az intézet vezetője néhány elképzelésemet megvalósíthattam. Részben ennek is köszönhető, hogy iskolánk az átadáskor korszerű eszközökkel felszerelten kezdhette meg működését. Nagy szó volt abban az időben pl., hogy minden tanteremben audiovizuális eszközök voltak. Annak is örülök, hogy a 25 év alatt sok tehetséges és tudásban is jól felkészült embert bocsátottunk ki az iskolából. Konkoly Norbert például mint konzul, Kanadában képviseli hazánkat, s van, aki aranybányászként Afrikában dolgozik. De ügyvéd, tanár, orvos, folyóirat-szerkesztő, élsportoló, olimpiai helyezett sífutó is kikerült iskolánkból. Ez az iskola tanárai, nevelői együttes munkájának eredménye.”

torna_kunbela

Tornaünnepély az Árpád Fejedelem Téri Általános Iskolában Fotó: Szathmáry-Király Ádámné

Az iskola 12 tan- és egy előadóteremmel készült tanulói részére. Az első tanévben 678 tanulója volt, a jelen tanévben 471-en 20 tanulócsoportban tanulnak az iskolában. A legnagyobb tanulólétszám – 1014 fő – az 1977/78-as tanévben volt.

Az iskola történetéhez tartozik, hogy 1995-ben „Sóder” címmel újságot jelentettek meg. Íme a tanulók, tanárok, szülők írásaiból álló lap 1996. júniusi számának kínálata: Jubilálunk, Programajánlat, Milyen iskolát szeretnénk?, Válogatás élményeinkből, Ausztriában jártunk, Eredményeink az év során, Részletek a millecentenáriumi pályázatokból, Rajzaink.

Pollack Mihály Úti Általános Iskola

Fennállásának 30. évfordulójáról december 14-20. között emlékeztek meg a Pollack Mihály Úti Általános Iskola tanárai és tanulói. Rendezvényeik sorában sportversenyek, karácsonyi vásár, karácsonyi játszóház, Ki mit tud? vetélkedő szerepelt. A 4-8. osztályosok nagy érdeklődéssel hallgatták azt az irodalmi órát, amit Dudás Péter kassai színművész tartott. Sikere volt az Ünnepköszöntőnek is, amelyen a tanulók karácsonyi énekeket és betlehemes játékot adtak elő. E műsorral egyébként az Idősek Gondozó Háza lakóinak és a Városi Kórház betegeinek is kedveskedtek.

A jubileum fő rendezvényére december 14-én került sor. Ekkor jótékonysági bál keretében emlékeztek meg az évfordulóról. A rendezvény a korábban végzett tanulók népi táncával kezdődött, amely után az iskola igazgatója, Mezei Márton köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Király Bálint polgármestert és Pintér Ernőnét, az iskola nyugalmazott igazgatóját. A polgármester viszont a jubiláló iskola tanárait és tanulóit köszöntötte, majd szólott az 1996 óta működő intézet munkájáról, eredményeiről. Emlékeztetett azokra az évekre, amikor a 12 tantermes iskola szűknek bizonyult a tanulók befogadására, s ezért 1978-ban nyolc tanteremmel bővíteni kellett azt. Kiemelte az 1970/71-es tanévben német tagozat beindítását, amelyet azóta is eredményesen működtet az iskola.

Pintér Ernőné nyugalmazott igazgató, aki 16 évig vezette az iskolát, megemlékezett az intézet első igazgatójáról, néhai Gyöngyi Istvánról, majd a 30 év megannyi eseményét villantotta fel. Szólott az iskola tanulóinak eredményeiről és kifejezte meggyőződését, hogy a tantestület a jövőben is eredményes oktató-nevelő munkát fog végezni a nemzeti alaptantervre épülő helyi program alapján.

A beszédek után az iskola tanulói modern táncok bemutatásával szórakoztatták a résztvevőket, majd következett a másnap reggelig tartó vigadalom, amelyen szalonzenére ropták a táncot a bálozók.

105. sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola

Jubiláló iskola volt az 1996-ban 35 éves 105. sz. Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola is. Az intézmény vezetői úgy döntöttek, hogy megemlékező ünnepséget az 1996/97. tanévben, 1997-ben tartanak. A jubileumra évkönyvet készítenek és jelentetnek meg, amely az intézet történetét és 35 évének eseményeit fogja tartalmazni.

Az évforduló eseményeiről lapunk következő számában fogunk beszámolni.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .