Ilyen volt Kazincbarcika a 70-es évek elején IV.

Kajdacsy Tibor írása

A 70-es évek elején művelődésszociológiai felmérést, statisztikát készített egy stáb a városban. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadvány vázlatos ismertetése is bepillantást enged Kazincbarcika 70-es évek eleji életébe, és bár csak szemezgettem a sok-sok adat, érdekesség közül, remélem, így is hasznos információforrásként és élvezetes olvasmányként szolgál az érdeklődők számára. A sorozat IV., egyben befejező része a művelődési házak helyzetébe enged bepillantást.

A művelődési házak helyzete

A városi népművelés története

Az „ősfalvak” művelődéséről a kutatók-felmérők beszélgető partnerei általában keveset tudtak mondani. A bányászközségeknek nem volt jellegzetes tájművészetük, folklórkincsük. Lakóik kulturális élete messze elmaradt a szomszédos Ormosbánya, Sajószentpéter, Pereces bányászaié mögött, hiszen ezeknek egy-egy megmozdulása (például Pereces műkedvelőinek nyári szabadtéri játékai) az egész megye bányászlakosságát megmozgatta.

Herbolyán a MÁK-völgyi bánya épített egy altiszti és tiszti kaszinót (a 70-es években már József Attila Klubkönyvtár). A 30-as években azonban szünetelt a bányászat, és így az épület is üresen állt.

A Kiserőmű mellett működött egy olvasókör és klub ‒ a MÁV kolónia és a Kiserőmű dolgozói kártyáztak, biliárdoztak benne. Sajókazincon, Felsőbarcikán gazdakörről meg egy magánkézben levő keskenyfilmes moziról tettek említést.

A második világháború után még egy ideig önállóak voltak a falvak. Az újra megnyitott herbolyai bánya mellett 1946-tól üzemelt a régi kultúrház. Nagyon jó bányászzenekara és színjátszócsoportja volt, Sajókazincra is gyakran jártak. A Kiserőmű kultúrházában is fellendült az élet.

Az új „városban” a megalapításakor, 1954-ben csak a Fő utcán volt két sor ház és az Újvárosi Iskola. Ez volt a kulturális centrum, a tornateremben játszott a mozi, ott tartották a kulturális rendezvényeket. A köznyelv „bikaistállónak” nevezte, oda egy jobb érzésű művész el se ment. Innen kell nézni tehát a fejlődést!

A művelődés fő centruma kezdetben a könyvtár volt. Az új lakótelepen felépült első három ház egyikében hozták létre a várossá nyilvánítás előtt néhány nappal egy kétszobás lakás egyik szobájában (a másikban lakott a könyvtáros Papp Attila és az édesanyja).

Az Építők Kultúrháza 1953-1956-ig felvonulási épületben működött. Ha Pestről művészeket hoztak le, az embereket az üzemi étkezdébe „terelték”. (Az „Építők kiskultúrháza” a mai Fő téri áruház helyén épült meg panelfalból, mikroszínpaddal és keskenyfilm vetítésére alkalmas vászonnal rendelkezett – tudható meg Papp Attila Ismerkedjünk Kazincbarcikával című könyvéből.)

Az első kultúrház Berentén épült 1957-ben, a következő a falusi részen, Felsőbarcikán, ezt Táncsicsról nevezték el (1960). A város tervezői is gondoltak a művelődésre: 1958-ra elkészült az ún. Újvárosi Művelődési Ház, mozival, könyvtárral és klubhelyiségekkel. A mozit megnyitották, az emeletre azonban az addig többnyire lakásokban működő közintézmények költöztek be.

Az 1964-ben felépült Radnóti Miklós Művelődési Ház, később az új művelődési központ és a gyermekklubkönyvtár.

1957-ben megépült a VÁTI fiatal mérnökei által társadalmi munkában tervezett, a 112-es kivitelezésében az első városi kultúrház

A városi művelődési otthonok 1971-ben

Herbolya, József Attila Klubkönyvtár

A második világháború előtt épült, 1946-ban átépítették. Hathelyiséges. Színházterme 208 férőhelyes, alapterülete 117 m2. Két klub- (45 m2) és három egyéb helyisége van. Felszereltsége nem kielégítő.

Berente, Művelődési Ház

1957 óta működik. Hét helyiségből áll. Színházterme 250 férőhelyes (250 m2), van klubhelyisége (90 m2), büféje (20 m2), egyéb helyiségek (60 m2). Felszereltsége kielégítő.

Felsőbarcika, Táncsics Mihály Művelődési Ház

1960-ban épült. Három helyisége van: 130 fő befogadóképességű nagyterem (90 m2) és két klubszoba (28 m2). Az épület sürgős felújításra szorul. Felszereltsége rossz.

Radnóti Miklós Művelődési Ház

A BVK tőszomszédságában létesült 1964-ben. Nyolc helyisége: 250 férőhelyes színházterme (192 m2), klubhelyisége (70 m2), magnós stúdiója (30 m2), büféje (24 m2), mosdója, öltözője, előcsarnoka, irodája van, összesen 180 m2. Felszereltsége jó.

Egressy Béni Művelődési Központ

A város művelődési centruma, 1968-ban készült el. Három szakköri helyiségén (96 m2), 120 mozgatható ülőhellyel rendelkező, így más célra is felhasználható klubhelyiségén (142 m2) és 404 ülőhelyes nagytermén (színházterem, 428 m2) kívül még tíz egyéb helyiség is a közönség és a művelődésügy dolgozói rendelkezésére áll.

Gyermek Klubkönyvtár

1971 óta működik az Újvárosi Művelődési Ház emeletének 9 helyiségében (miután 1970-ben kiköltöztek a közintézmények). Alapterülete 90 m2, a könyvtári kölcsönző, az olvasó és a 6 egyéb helyiség teljes alapterülete 320 m2.

A klubhelyiségben naponta délelőtt és délután foglalkozásokat, mesedélutánokat tartanak. Itt próbál és mutatja be műsorait a gyermekszínpad és a gyermek néptánccsoport.

A városi könyvtár részlege, tagjainak száma 2200.

1969. december 13., a művelődési központ avatása. Balról a második Takács István tanácselnök, a negyedik Ollári István országgyűlési képviselő, mellette Jászai Dénes pb-titkár (Fotó: Káprai János)

A tanács és az üzemek 1969-ben koncentrálták anyagi erőiket, melynek eredménye a művelődési intézmények közös fenntartására született megállapodás lett. Ez alapján úgy határoztak,hogy az egész települést átfogó művelődési program megvalósítása érdekében Kazincbarcika intézményei egységes szakmai, módszertani és gazdasági irányítás alá kerülnek.

A dokumentum kimondta, hogy az Egressy Béni Művelődési Központ a területen levő művelődési házakat összefogó, irányító intézmény, azaz a város népművelési, kulturális központja. Az új besorolás szerint tehát a városban akkoriban egy művelődési központ, három művelődési ház és két klubkönyvtár volt.

A lakosok a város művelődési otthon jellegű intézményeit 1971-ben 170 219 alkalommal keresték fel, ez így oszlott ez meg a város egyes intézményei között.

A művelődési intézmények látogatottsága, 1971 Szám %
Egressy Központ 80 791 47
Berentei Művelődési Ház 41 204 24
Radnóti Művelődési Ház 35 379 21
József Attila Klubkönyvtár 11 485   7
Táncsics Művelődési Ház   1 260   1

A 950 program 65%-át a Radnóti és a Berentei Művelődési Házakban rendezték, és csak 25%-át az új központban.

A Népművelési Intézet által 1970/71-ben vizsgált 60 művelődési otthon adataival összevetették a barcikai adatokat, s azt találták, hogy a vizsgált 60 intézményben átlagosan évi 50 ismeretterjesztő előadást tartottak, átlagosan 50; Kazincbarcikán 25-öt 83 hallgatóval.

A vizsgálat évében a 60 művelődési otthonban átlagosan 6 műkedvelő, művészeti együttes működött, összesen 133 taggal, míg Barcikán átlagosan 3,2, és összesen 59 tagjuk volt.

Az Egressy Művelődési Központban 1971-ben 64 „műsorost est” ‒ bérletes hangverseny és színielőadás ‒ volt, ám évi átlagban egy-egy előadáson csupán 290 látogatót találtak.

Magas a művelődési intézményekben az ún. „rendezvények” aránya ‒ állapította meg a felmérés. Kazincbarcikán a városi művelődési otthonokban 1971-ben 524 alkalommal, több mint ötvenezer néző előtt vetítettek filmet. Barcika öt intézményében összesen 31 táncestet rendeztek, ám az Egressy Művelődési Központban egyet sem, mert nincs erre alkalmas nagyterme. Az alacsony szám alátámasztotta a beszélgetések során hallottakat, hogy a városban kevés az ifjúság szórakozási lehetősége ‒ tették hozzá a kutatók. Én pedig azt teszem hozzá, hogy ezt aknáztuk ki anno mi, „beatzenészek” – lásd a Napfényt!

Megvizsgálták azt is, hogy melyek voltak a legkedveltebb tevékenységek, íme:

A legkedveltebb tevékenységek Programok 

N=950 %-ában

Látogatók 

N=170 219 

%-ában

Ismeretterjesztő előadások 13 5
Egyéb ismeretterjesztő rendezvények 5 21
Műsoros estek 13 14
Klubok, klubfoglalkozások 1 15
Rendezvények 63 37
Kiemelt tevékenységek összesen 95 92
Egyéb tevékenységek 5 8
Összesen 100 100

Tehát az ismeretterjesztő előadások, egyéb ismeretterjesztő rendezvények, műsoros estek, klubok, klubfoglalkozások adták a programok 95, a látogatók 92%-át.

Mindehhez milyen anyagi eszközöket bocsátottak rendelkezésre a fenntartó szervek? Kazincbarcikán az egy művelődési központ, a három művelődési ház és az egy klubkönyvtár 1971-ben 2 218 000 forintból gazdálkodhatott, ami kiemelkedőnek volt mondható.

Az Egressy a Városi Kórházban a betegek ellátására könyvkölcsönző állomást is fenntartott

Mely intézményeket látogatták?

Kérdőív segítségével 1970-ben és 1971-ben megvizsgálták, hogy mely intézményeket látogatják a megkérdezettek, milyen az intézménylátogatás rendszeressége, melyek a leglátogatottabb rendezvények, milyen a rendezvénytípusok közönségének összetétele.

Az intézménylátogatás rendszeressége 1970-es

felvételig

1970/71-es

évadban

Szám % Szám %
Egy intézményben sem járt 310 45,0 196 39,0
Egy intézményben járt 234 34,0 229 45,5
Két intézményben járt 101 14,7 64 12,7
Három vagy több intézményben járt 43 6,3 15 2,8
Összesen 688 100,0 504 100,0

Igen magas (45%) volt azoknak az aránya, akik a vizsgálat megkezdéséig még egyetlen városi művelődési otthon jellegű intézményt sem látogattak meg.

Nem közömbös az sem, hogy vajon melyik művelődési otthon jellegű intézményeket látogatták a megkérdezettek.

Az egyes intézményeket látogatók aránya (1970-ig) Az összes megkérdezettek
(N=688) %-ában
Egressy Művelődési Központ 231 33, 6
Radnóti Művelődési Ház 196 28,5
Berentei Művelődési Ház 71 10, 3
József Attila Klubkönyvtár 46 6,7
Táncsics Művelődési Ház 24 3, 5
Összes 568 82, 6

Megvizsgálták azt is, hogy a nem, az életkor, a szakképzettség, a család társadalmi munkamegosztásban betöltött helye hogyan befolyásolja az intézménylátogatást.

Hipotézisük szerint (miután a városban 28 év az átlagos életkor, sok a kisgyerek és kevés a háromgenerációs család) azért nem látogatják kellőképpen a művelődési intézményeket, mert a kisgyerekeket nem hagyhatják őrizet nélkül. Ezért ezt a kérdést megvizsgálták a gyermekek száma és életkora szerint kialakított csoport, valamint családszerkezet szerint.

Míg az összes megkérdezett 45%-a nem fordult meg egyetlen művelődési intézményben sem, addig azok, akiknek egy hat éven aluli gyermekük van, csak 42%-uk nem látogattak el oda.

Nagycsaládosok esetében emelkedik az arányszám az átlagos fölé (61%). Befolyásoló tényezőnek bizonyult az életkor, a szakképzettség (ebből természetesen következik a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely), valamint a lakóhely.

Az intézmények látogatottsága életkor szerint

 

24 év

alatt

35-39

éves

40-49

éves

60 év

feletti

N=46

%-ában

N=130

%-ában

N=162

%-ában

N=39

%-ában

Egy intézményben sem járt 20 50 40 74
Egy intézményben járt 41 32 36 23
Két intézményben járt 30 13 14 3
Három vagy több intézményben járt 9 5 10
Összesen 100 100 100 100

Figyelemreméltó, hogy a hatvan év felettiek majd háromnegyede soha nem fordult meg a művelődési otthon jellegű intézményekben. A szakképzettség figyelembevételével a humán középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik egyetlen intézményben sem jártak (33%), a legmagasabb pedig a szakképzettséggel egyáltalán nem rendelkezők esetében (58%).

Az intézmények látogatottsága szakképzettség szerint Homogén: mezőgazda- sági fizikai dolgozók N=6 %-ában Heterogén: htb+ipari fizikai dolgozók N=134 %-ában Homogén: ipari fizikai dolgozók N=175 %-ában Heterogén: szellemi + ipari fizi­kai dolgozók N=72 %-ában Homogén:

szellemi

dolgozók

N=135 %-ában

Egy intézmény­ben sem járt (100) 54 49 38 28
Egy intézmény­ben járt 34 34 39 41
Két intézmény­ben járt 10 10 19 18
Három vagy több intézményben

járt

2 7 4 13

A homogén mezőgazdasági, fizikai dolgozó foglalkozású családok közül senki nem jár művelődési otthonba. A háztartásbeli és ipari fizikai dolgozókból álló, heterogén családok tagjai, valamint a homogén ipari fizikai dolgozó családok tagjai között az átlagosnál valamivel magasabb arányban fordulnak elő a művelődési otthonokba járók.

A homogén szellemi (értelmiségi) foglalkozású családokba tartozók között a legalacsonyabb az arányszám (28%), akik még nem jártak művelődési intézményben, és itt találjuk a legtöbb olyan személyt is, aki három vagy több intézményben járt (17 fő ⇒ 13%).

A város széttagoltsága miatt nem elhanyagolható tényező a megkérdezettek lakóhelye.

A területi intézmények a körzetben lakók kulturális igényeinek kiszolgálására lennének hivatottak. Vajon az egyes művelődési intézmények látogatói között milyen arányban találjuk meg a közvetlen környék lakosait?

Az intézmény aránya az egyes intézmények látogatói között (1970-ig):

Intézmény neve Összes látoga­tók száma

Ebből a környéken lakók

Szám ⇔ %

Egressy Művelődési Központ 231 195 84,4
Táncsics Művelődési Ház 24 14 58,3
Berentei Művelődési Ház 71 12 16,9
József Attila Klubkönyvtár 46 5 10,9
Radnóti Művelődési Ház 196 12 6,1

Az Egressy Művelődési Központ látogatóinak zöme a Békevárosban lakik, és a Táncsics Művelődési Házat látogatóknak is több mint a fele falusi lakos. Viszont a berentei, herbolyai és a BVK-lakótelepen levő Radnóti Művelődési Ház látogatói között meglepően kevés a helyben lakó!

Az intézménylátogatás rendszeressége

Nem közömbös az sem, hogy a látogatók milyen gyakran keresik fel az egyes intézményeket. Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatóinak megoszlását vizsgálták meg részletesebben.

Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatóinak megoszlása %
Rendszeresen látogatja 38 5, 5
Néhányszor látogatja 193 28, 1
Soha nem járt ott 457 66, 4
Összesen 688 100, 0

Elemzéseiknél a különféle csoportokba tartozóknál a művelődési központot rendszeresen felkeresők arányát állították szembe az ott soha meg nem fordultak arányával.

Az intézménylátogatáshoz hasonlóan a rendszeres látogatást is az életkor, a szakképzettség, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely és a lakóhely befolyásolja.

Egressy Radnóti Berentei József A. Táncsics
% % % % %
Egyszeri látogatás 50 21,6 28 14,3 18 25,4 4 8,6 3 12,5
Alkalomszerű látogatás 96 41,6 96 48,9 33 46,5 17 37,0 11 45,8
Többszöri látogatás 47 20,3 55 28,1 17 23,9 17 37,0 10 41,7
Rendszeres látogatás 38 16,5 17 8,7 3 4,2 8 17,4
Összesen 231 100 196 100 71 100 46 100 24 100
Összesen
%
 Egyszeri látogatás 103 18,1
 Alkalomszerű látogatás 253 44,6
 Többszöri látogatás 146 25,7
 Rendszeres látogatás 66 11,6
 Összesen 568 100,0
Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatói
Az egyes életkori csoportokban megkérdezettek %-ában
Rendszeresen jár Soha nem járt
24 év alatt (N=46) 13 50
24‒29 éves (N=109) 3 62
30‒34 éves (N=123) 7 60
35‒39 éves (N=130) 5 70
40‒44 éves (N=95) 8 66
45‒49 éves (N=67) 5 64
50‒54 éves (N=34) 3 74
55‒59 éves (N=41) 61
60 évesnél idősebb (N=39) 3 90

A legfiatalabbak között a legnagyobb arányú a rendszeres látogatás, és az idősebbek között a legnagyobb azoknak az aránya, akik még egyáltalán nem jártak az Egressy Művelődési Központban. A szakképzettség növekedésével párhuzamosan növekszik a rendszeresen járók aránya. A műszaki és a humán végzettségűek látogatják leginkább az intézményt, ami nyilván összefüggött a programok döntően humán jellegével.

Az Egressy Művelődési Központot rendszeresen látogatók aránya a legnagyobb a humán közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában (8 fő), a 24 év alattiak között (6 fő) és a homogén szellemi értelmiségi foglalkozású családok tagjai esetében (17 fő).

Kedvelt rendezvény volt az Egressyben az ötórai tea, például a Futótűz együttessel. Lentről felfelé: Látó János, Farkas „Tefu” (mindenes-technikus), Gazdik Joci (billentyű), Mócz Feri (fuvola), Ganyu „Kigyó (basszgitár) (Fotóforrás: Látó János – KDK)

A programok látogatottsága

A megkérdezettek a kérdőíven minden művelődési intézmény neve mellett levő rovatban jelezték, hogy mely célból keresték fel azt. A beérkezett válaszok száma intézményenként és évenként a következő.

Intézménylátogatás célja a művelődési intézményekben
Intézmény neve Jelöltek száma
   1970-es felvételig 1970/71 évben
 Egressy Művelődési Központ  305  409
 Radnóti Művelődési Ház  261  62
 Berentei Művelődési Ház  89  10
 József Attila Klubkönyvtár  46  16
 Táncsics Művelődési Ház  26  5

A válaszokból az első két említést dolgozták fel. 1970-ben az Egressynél 231 személy 305 programot említ, a Radnóti Művelődési Háznál a felkereső 196 fő 261 programot. Ha azonban az összes megkérdezettől kapott választ hasonlítjuk össze, a következő képet kapjuk:

   A látogatott programok intézményenként
 Intézmény neve   Jelöltek száma %-ban
   1970-es felvételig  1970/71 évben
 Egressy Művelődési Központ  22  41
 Radnóti Művelődési Ház  19  6
 Berentei Művelődési Ház   6  1
 József Attila Klubkönyvtár   3  2
 Táncsics Művelődési Ház  2  0,5

Az Egressy Központ alig fél éve működött az első felvétel idején, mégis több meglátogatott programját jelölték, mint bármely más intézményét, holott azoknál több év látogatásairól számoltak be.

A vizsgálat egyik fő célja az volt, hogy megállapítsák, a város művelődési intézményeiben melyek a legkedveltebb tevékenységi formák, melyeket nem látogatják egyáltalán, és melyik programnak kikből tevődik össze a közönsége.

Nagyrendezvények: színielőadás; hangverseny; előadói est; műsoros rendezvény; filmelőadás; ünnepség, gyűlés; kiállítás; egyéb nagyrendezvény.

Kiscsoportos művelődési formák: művészeti csoport; szakkör; tanfolyam; ismeretterjesztő előadás; egyéb művelődési forma.

Szórakozás: tv-nézés; tánc; klub; társalgás, társas élet; egyéb szórakozás.

Egyéb alkalmak: könyvtár; egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható alkalom.

       Programlátogatás megoszlása az összes intézményben
Összesen N=502 

%-ában

Egressy N=409  %-ában Radnóti N=62 %-ában Berentei N=10 

%-ában

József A. N=16 

%-ában

Táncsics N=5 %-ában
Nagyrendezvények  65  68  65  (70)  –  (20)
Kiscsoportos művelődési formák  16  19  8  –  –  (20)
Szórakozás  9 5 26 (20) 6 (40)
Egyéb  10 8 1  (10) 94 (20)
Összesen  100  100  100  100  100  100

Az egyes intézmények leglátogatottabb tevékenységi formái a következők voltak:

Egressy: színielőadás (60 említés, a válaszmotívumok 20%-a);

Radnóti: ünnepség, gyűlés (70 ⇒ 27%);

Berentei: tánc (33 ⇒ 25%);

József Attila: könyvtár (22 ⇒ 48%);

Táncsics: filmelőadás (8 ⇒ 31%).

A fenti tábla egy évad intézmény- és programlátogatásának adatait foglalja össze. Úgy tűnik, hogy az új intézmény bevezetése, megszerettetése időszakában kissé megfeledkeztek a területi intézményekről a népművelők és közönség egyaránt.
A megkérdezettek által leglátogatottabbnak jelölt öt tevékenységi forma az 1970/71-es évadban mind az Egressy Központban volt. Ezek a következők: kiállítás (94); ismeretterjesztő előadás (68); színielőadás (65); filmelőadás (36); hangverseny (32).

A néptáncegyüttes mellett a citerazenekar is fogalommá vált a városban, országosan pedig egyre ismertebbé. A fotó bal alsó sarkában a zenekaralapító Jenei Károly fia, Jenei Zsolt, aki mindkét műfajban elkápráztatta a közönséget

A közönségről

Miután az 1970/71-es intézménylátogatásra az Egressy Művelődési Központ nyomta rá bélyegét, ezért a következőkben ennek közönségét,a közönség-összetételét vizsgálták meg.

Az Egressy Központ programjainak jelölt látogatottsága már 1970-ben 20%-os, 1971-ben pedig 40%-ra emelkedett.

Az Egressy Központban az 1970/71- es évadban a programok 68%-a a nagyrendezvények, 19%-a a kiscsoportos művelődési forma, 5%-a a szórakozás, 8%-a pedig az egyéb tevékenységcsoportba tartozik.

 Leglátogatottabb tevékenységfajták az Egressy Művelődési Központban (1970/71-es évad)
Jelölések száma %
Kiállítás 94 23, 0
Ismeretterjesztő előadás 68 16, 6
Színielőadás 65 15,9
Filmelőadás 36 8,8
Hangverseny 32 7,8
Kiemelt tevékenységek összesen 295 72, 1
Egyéb tevékenységek 114 27,9

A nők 7%-a és a nem dolgozók 10%-a jobban kedveli az előadóesteket, a falusi részen lakók válaszainak 11%-a esik az előadóestekre. Ennél a csoportnál ezt csupán a kiállításlátogatás, az ismeretterjesztő előadások látogatása előzi meg.

A könyvtár látogatásának aránya a humán, valamint a műszaki közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában 5,4‒5,4%.A kiállítás1átogatók 50‒50%-ban nő és férfi. Zömük szakmunkás-végzettségű vagy szakképzetlen. Az ismeretterjesztő előadások hallgatóinak kétharmada férfi, egyharmada nő.

A színielőadások közönségének 34%-a szakképzetlen, 18%-a szakmunkás. Feltűnő, hogy a színházi előadások látogatóinak csupán 8%-a humán értelmiségi.

A hangversenyek hallgatói között is magas a szakmunkások (29%), a műszaki végzettségűek (22%) és a szakképzetlenek (19%) aránya.

A kiemelt tevékenységfajták látogatóinak megoszlása nemek és szakképzettség szerint

Kiállítás

A látoga­tók

(N=94) %-ában

Ismeret-

terjesztő

előadás

A látoga­tók (N=68) %-ában

Színielő-

adás

A látoga­tók

(N=65) %-ában

Film­

előadás

A látoga­tók

(N=36) %-ában

Hangver-­

seny

A látoga­tók

(N=32)

%-ában

Férfi 49 69 51 61 53
51 31 49 39 47
Összesen 100 100 100 100 100
Nincs szakképzettsége 29 27 34 30 19
Szakmunkás 35 38 28 42 29
Műszaki végzettségű 18 12 18 17 22
Humán végzettségű 10 12 8 5 15
Egyéb végzettségű 8 11 12 6 15
Összesen 100 100 100 100 100

A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy valamennyi kiemelt tevékenységfajta közönségében nagyobb az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők vagy a nem érettségizettek száma. Ennél fogva akár művészeti produkciókat állítanak színpadra, akár ismeretterjesztő előadást, filmklubot rendeznek, az volna a kívánatos, hogy a művelődési központ programjait a város legnagyobb rétege, a szakmunkások érdeklődésének, műveltségi szintjének megfelelően tervezze, az értelmiségnek speciális, stúdió jellegű előadásokat, kamarazenekari koncerteket szervezzen, esetleg valamelyik kisebb helyiségében ‒ javasolták a kutatók.

Programjavaslatok

„Véleménye szerint kiknek kell a helyi művelődési intézmények programját kialakítani?” ‒ tették fel a kérdést a kutatók.

A válaszolók a rendszeres látogatók bevonását javasolták a legmagasabb arányban, ezt követte a vállalatok képviselőinek bevonását javaslók aránya.

A különböző neműek között a kérdés megválaszolásánál nincs értékelhető különbség. Érdeke­sen alakul a válaszok aránya a különféle életkorok esetében:

⇒ a 40 évnél fiatalabbak valamennyi korcsoportban a rendszeres látogatók bevonását javasol­ják,
⇒ 40‒54 évesig a munkahely képviselőinek meghallgatását javasolják,

⇒ az 55‒59 év közöttiek ismét a rendszeres látogatók meghallgatását helyezik előtérbe,

⇒ a legidősebbek elsősorban a művelődési intézmények munkatársaira bíznák a programok kialakítását.

A programjavaslatok a következők voltak:

Közhasznú ismeretek, tanácsadás, bemutatók. Lakberendezés; öltözködési tanácsok; háztartási tanácsok; sütő-főző tanfolyam; szabás-varrás tanfolyam; KRESZ-tanfolyam; egészségügyi tanácsadás; gyermeknevelés (pedagógiai tanácsadás); párválasztás; utazási, üdülési tanácsadás; kertészeti tanácsadás; kisállattenyésztés; kozmetikai tanácsadás; egyéb közhasznú ismeretek.

Társas összejövetelek, baráti beszélgetések. Szakmabeliekkel; más szakmájúakkal; családi rendezvények; évfordulók, ünnepségek; kártyapartik; sakk-kör; játékos vetélkedők; egyéb.

Ismeretszerzés, művelődést biztosító foglalkozások. Honismereti, helyismereti kör; ki mit gyűjt klub; nyelvtanfolyam; közgazdasági, történelmi, földrajzi, csillagászati, űrkutatási előadások; társadalomtudományi, szociológiai, orvostudományi, biológiai előadások, egyéb.

Művészetekkel való foglalkozás. Énekkar; zenekar; zenebarátok klubja, irodalmi, színjátszó-, képzőművészkör, fotószakkör; bábozás; művészettörténeti előadások: építészetről, művészettörténetről, szobrászatról, zenéről. Filmklub, kiállítások, író-olvasó találkozók; színészek előadóestjei; egyéb.

Az „én magam részt vennék” válaszok aránya a következőképpen alakult:

Választható

programok

Részvételi

jelölések

szám % szám %
A) Közhasznú ismeretek 14 29 1742 31
B) Társas összejövetelek 8 16 1010 18
C) Ismeretszerzés 10 20 1117 20
D) Művészetekkel való foglalkozás 17 35 1706 31
Összesen 49 100 5575 100

A választható programok és beérkezett részvételi jelölések megoszlása tevékenységfajtánként

Választható Részvételi
programok % jelölések %
Nagyrendezvények
Előadói est 1 2 327 6
Ünnepség, gyűlés 1 2 149 3
Kiállítás 1 2 210 4
Egyéb nagyrendezvény 1 2 240 4
Kiscsoportos művelődési formák
Művészeti csoport 5 11 135 2
Szakkör 3 6 224 4
Ismeretterjesztő előadás 20 40 2404 43
Tanfolyam 5 11 646 12
Egyéb művelődési forma 2 4 236 4
Szórakozás
Klub 4 8 336 6
Társalgás, társasélet 4 8 631 11
Egyéb szórakozás 1 2 11 0
Egyéb
Máshová nem sorolható 1 2 26 1

Az első 10 legmagasabb részvételi jelölést kapott program a közhasznú ismeretek, a társas összejövetelek, az ismeretszerzés, a művészetekkel való foglalkozás csoportjába tartozik.

 Színészek előadóestje  327
 Lakberendezési tanácsadás  315
 Társas összejövetel szakmabeliekkel  244
 Író-olvasó találkozók   240
 Kiállítások 210
 Öltözködési tanácsok 203
 Egészségügyi tanácsok  199
 Családi rendezvények 183
 Történelmi előadások 178
 Gyermeknevelés (pedagógiai tanácsadás) 177

A művelődési otthonok kisebb közösségeinek jó működéséhez nem okvetlenül szükséges a magas taglétszám. A listán szereplő, aktivitást igénylő programokra, kisebb közösségekre érkezett részvételi jelölések elegendő tagot biztosítanak az induló körök, csoportok részére ‒ jelezték a kutatók.

Filmklub 172
Játékos vetélkedő 161
Honismereti, helyismereti kör 110
Irodalmi kör  67
Sakk-kör 58
Fotószakkör 56
Zenebarátok klubja 52
Ki mit gyűjt klub 45
Énekkar 37
Színjátszó kör 34
Képzőművész kör 28
Zenekar 22
Bábozás 14

E szerint kevés kivételtől eltekintve még akkor is elegendő volt a jelentkező egy-egy kör, csoport, klub megindításához, ha a jelölő személyek egy része (kb. 50%) lemorzsolódik, nem tud tartósan közreműködni a munkában.

A szerzők szerint hazánkban ez volt az első olyan művelődésszociológiai vizsgálat, amelynél nem elégedtek meg annak elemzésével, hogy mi iránt érdeklődnek az emberek, mit néznének, hallgatnának meg.

Elsőként Kazincbarcika népművelői meg is szervezték a programokat, propagandát fejtettek ki ennek érdekében ‒ a szerzők pedig kérdéseikkel feltárták a pozitívumokat, úgy, hogy a negatív tendenciákat sem kendőzték el. Rávilágítottak a következő évek művelődéspolitikai teendőire, a propaganda szükségességére.

„Szép nyári nap”… A fiatalok igényelték, hogy az ő véleményüket is kikérjék a programok összeállításakor, erre a 70-es évek fiatal népművelői már oda is figyeltek. Ha viszont mégsem kapták meg, amit szerettek volna, irány Miskolc, vagy még inkább Budapest. Ribár Jecs Erika fotóján Sikur Zsuzsa, Gingler Györgyi, Cselei Éva és Gadányi Kati. Talán épp a Tabánba tartanak?

Összefoglalás

A vizsgálat 1970-es és 1971-es felvételei, valamint a városi művelődési intézmények 1971. évi statisztikáinak elemzése alapján a művelődési intézmények szerepével kapcsolatban a következő megállapításokat tették a kutatók.

A város művelődési életében 1971-ben meghatározó szerepe volt az Egressy Művelődési Központnak, noha ez volt az első év, amelyben az egész év folyamán üzemelt. Ide látogatott el a legtöbb ember, itt rendezték a legtöbb programot, a megkérdezettek is ezt az intézményt részesítették előnyben, akár a programjelöléseket, akár az intézménylátogatás gyakoriságát vizsgálták.

A művelődési központ hangversenyterem, színház, kiállításterem is egyben, ezért a statisztikában és a megkérdezettek programjelöléseiben is a legnagyobb az aránya az ún. „nagyrendezvényeknek”.

Különféle demográfiai jellemzők alapján kialakított csoportok vizsgálata kimutatta, hogy az intézménylátogatás gyakorisága, a látogatott programok mennyisége szempontjából az életkor és a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, illetve esetenként a nem (férfi-nő) a motiváló tényező.

A művelődési intézmények közönsége között, a város adottságaiból következően, legnagyobb számban a szakmunkások voltak megtalálhatók, ezért a programokat az ő végzettségüknek, érdeklődési körüknek, ízlésszintjüknek megfelelően kellene tervezni ‒ javasolták a szerzők ‒, nem tévesztve szem elől azonban, hogy a szakmunkások rétege sem egységes réteg.

Az értelmiség arány csekélyebb a látogatók között, de e rétegen belül a legmagasabb az intézménylátogatás, a rendszeres látogatás és a programjelölések aránya, ezért kulturális igényeik kielégítésére gondot kell fordítani.

🙄

Kedves Olvasó! A sorozat ezzel véget ért, a 70-es évek után jönnek majd a 80-as évek, ám azt már fiatalabb kollégáimra bízom, mert bizony mire a köny végére értem, a sok adat bogarászása közben meghülyültem, a szemüveget is fel kellett tennem:

Remélem, ez a négy rész a maga száraz számaival azért élvezetes és hasznos betekintést nyújtott Kazincbarcika 70-es évek elejei életébe. Kellemes hétvégét kívánok!

One comment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .