A 70-es évek elején művelődésszociológiai felmérést, statisztikát készített egy stáb a városban. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadvány vázlatos ismertetése is bepillantást enged Kazincbarcika 70-es évek eleji életébe, és bár csak szemezgettem a sok-sok adat, érdekesség közül, remélem, így is hasznos információforrásként és élvezetes olvasmányként szolgál az érdeklődők számára. A sorozat IV., egyben befejező része a művelődési házak helyzetébe enged bepillantást.
A művelődési házak helyzete
A városi népművelés története
Az „ősfalvak” művelődéséről a kutatók-felmérők beszélgető partnerei általában keveset tudtak mondani. A bányászközségeknek nem volt jellegzetes tájművészetük, folklórkincsük. Lakóik kulturális élete messze elmaradt a szomszédos Ormosbánya, Sajószentpéter, Pereces bányászaié mögött, hiszen ezeknek egy-egy megmozdulása (például Pereces műkedvelőinek nyári szabadtéri játékai) az egész megye bányászlakosságát megmozgatta.
Herbolyán a MÁK-völgyi bánya épített egy altiszti és tiszti kaszinót (a 70-es években már József Attila Klubkönyvtár). A 30-as években azonban szünetelt a bányászat, és így az épület is üresen állt.
A Kiserőmű mellett működött egy olvasókör és klub ‒ a MÁV kolónia és a Kiserőmű dolgozói kártyáztak, biliárdoztak benne. Sajókazincon, Felsőbarcikán gazdakörről meg egy magánkézben levő keskenyfilmes moziról tettek említést.
A második világháború után még egy ideig önállóak voltak a falvak. Az újra megnyitott herbolyai bánya mellett 1946-tól üzemelt a régi kultúrház. Nagyon jó bányászzenekara és színjátszócsoportja volt, Sajókazincra is gyakran jártak. A Kiserőmű kultúrházában is fellendült az élet.
Az új „városban” a megalapításakor, 1954-ben csak a Fő utcán volt két sor ház és az Újvárosi Iskola. Ez volt a kulturális centrum, a tornateremben játszott a mozi, ott tartották a kulturális rendezvényeket. A köznyelv „bikaistállónak” nevezte, oda egy jobb érzésű művész el se ment. Innen kell nézni tehát a fejlődést!
A művelődés fő centruma kezdetben a könyvtár volt. Az új lakótelepen felépült első három ház egyikében hozták létre a várossá nyilvánítás előtt néhány nappal egy kétszobás lakás egyik szobájában (a másikban lakott a könyvtáros Papp Attila és az édesanyja).
Az Építők Kultúrháza 1953-1956-ig felvonulási épületben működött. Ha Pestről művészeket hoztak le, az embereket az üzemi étkezdébe „terelték”. (Az „Építők kiskultúrháza” a mai Fő téri áruház helyén épült meg panelfalból, mikroszínpaddal és keskenyfilm vetítésére alkalmas vászonnal rendelkezett – tudható meg Papp Attila Ismerkedjünk Kazincbarcikával című könyvéből.)
Az első kultúrház Berentén épült 1957-ben, a következő a falusi részen, Felsőbarcikán, ezt Táncsicsról nevezték el (1960). A város tervezői is gondoltak a művelődésre: 1958-ra elkészült az ún. Újvárosi Művelődési Ház, mozival, könyvtárral és klubhelyiségekkel. A mozit megnyitották, az emeletre azonban az addig többnyire lakásokban működő közintézmények költöztek be.
Az 1964-ben felépült Radnóti Miklós Művelődési Ház, később az új művelődési központ és a gyermekklubkönyvtár.
1957-ben megépült a VÁTI fiatal mérnökei által társadalmi munkában tervezett, a 112-es kivitelezésében az első városi kultúrház
A városi művelődési otthonok 1971-ben
Herbolya, József Attila Klubkönyvtár
A második világháború előtt épült, 1946-ban átépítették. Hathelyiséges. Színházterme 208 férőhelyes, alapterülete 117 m2. Két klub- (45 m2) és három egyéb helyisége van. Felszereltsége nem kielégítő.
Berente, Művelődési Ház
1957 óta működik. Hét helyiségből áll. Színházterme 250 férőhelyes (250 m2), van klubhelyisége (90 m2), büféje (20 m2), egyéb helyiségek (60 m2). Felszereltsége kielégítő.
Felsőbarcika, Táncsics Mihály Művelődési Ház
1960-ban épült. Három helyisége van: 130 fő befogadóképességű nagyterem (90 m2) és két klubszoba (28 m2). Az épület sürgős felújításra szorul. Felszereltsége rossz.
Radnóti Miklós Művelődési Ház
A BVK tőszomszédságában létesült 1964-ben. Nyolc helyisége: 250 férőhelyes színházterme (192 m2), klubhelyisége (70 m2), magnós stúdiója (30 m2), büféje (24 m2), mosdója, öltözője, előcsarnoka, irodája van, összesen 180 m2. Felszereltsége jó.
Egressy Béni Művelődési Központ
A város művelődési centruma, 1968-ban készült el. Három szakköri helyiségén (96 m2), 120 mozgatható ülőhellyel rendelkező, így más célra is felhasználható klubhelyiségén (142 m2) és 404 ülőhelyes nagytermén (színházterem, 428 m2) kívül még tíz egyéb helyiség is a közönség és a művelődésügy dolgozói rendelkezésére áll.
Gyermek Klubkönyvtár
1971 óta működik az Újvárosi Művelődési Ház emeletének 9 helyiségében (miután 1970-ben kiköltöztek a közintézmények). Alapterülete 90 m2, a könyvtári kölcsönző, az olvasó és a 6 egyéb helyiség teljes alapterülete 320 m2.
A klubhelyiségben naponta délelőtt és délután foglalkozásokat, mesedélutánokat tartanak. Itt próbál és mutatja be műsorait a gyermekszínpad és a gyermek néptánccsoport.
A városi könyvtár részlege, tagjainak száma 2200.
1969. december 13., a művelődési központ avatása. Balról a második Takács István tanácselnök, a negyedik Ollári István országgyűlési képviselő, mellette Jászai Dénes pb-titkár (Fotó: Káprai János)
A tanács és az üzemek 1969-ben koncentrálták anyagi erőiket, melynek eredménye a művelődési intézmények közös fenntartására született megállapodás lett. Ez alapján úgy határoztak,hogy az egész települést átfogó művelődési program megvalósítása érdekében Kazincbarcika intézményei egységes szakmai, módszertani és gazdasági irányítás alá kerülnek.
A dokumentum kimondta, hogy az Egressy Béni Művelődési Központ a területen levő művelődési házakat összefogó, irányító intézmény, azaz a város népművelési, kulturális központja. Az új besorolás szerint tehát a városban akkoriban egy művelődési központ, három művelődési ház és két klubkönyvtár volt.
A lakosok a város művelődési otthon jellegű intézményeit 1971-ben 170 219 alkalommal keresték fel, ez így oszlott ez meg a város egyes intézményei között.
A művelődési intézmények látogatottsága, 1971
Szám
%
Egressy Központ
80 791
47
Berentei Művelődési Ház
41 204
24
Radnóti Művelődési Ház
35 379
21
József Attila Klubkönyvtár
11 485
7
Táncsics Művelődési Ház
1 260
1
A 950 program 65%-át a Radnóti és a Berentei Művelődési Házakban rendezték, és csak 25%-át az új központban.
A Népművelési Intézet által 1970/71-ben vizsgált 60 művelődési otthon adataival összevetették a barcikai adatokat, s azt találták, hogy a vizsgált 60 intézményben átlagosan évi 50 ismeretterjesztő előadást tartottak, átlagosan 50; Kazincbarcikán 25-öt 83 hallgatóval.
A vizsgálat évében a 60 művelődési otthonban átlagosan 6 műkedvelő, művészeti együttes működött, összesen 133 taggal, míg Barcikán átlagosan 3,2, és összesen 59 tagjuk volt.
Az Egressy Művelődési Központban 1971-ben 64 „műsorost est” ‒ bérletes hangverseny és színielőadás ‒ volt, ám évi átlagban egy-egy előadáson csupán 290 látogatót találtak.
Magas a művelődési intézményekben az ún. „rendezvények” aránya ‒ állapította meg a felmérés. Kazincbarcikán a városi művelődési otthonokban 1971-ben 524 alkalommal, több mint ötvenezer néző előtt vetítettek filmet. Barcika öt intézményében összesen 31 táncestet rendeztek, ám az Egressy Művelődési Központban egyet sem, mert nincs erre alkalmas nagyterme. Az alacsony szám alátámasztotta a beszélgetések során hallottakat, hogy a városban kevés az ifjúság szórakozási lehetősége ‒ tették hozzá a kutatók. Én pedig azt teszem hozzá, hogy ezt aknáztuk ki anno mi, „beatzenészek” – lásd a Napfényt!
Megvizsgálták azt is, hogy melyek voltak a legkedveltebb tevékenységek, íme:
Alegkedveltebb tevékenységek
Programok
N=950 %-ában
Látogatók
N=170 219
%-ában
Ismeretterjesztő előadások
13
5
Egyéb ismeretterjesztő rendezvények
5
21
Műsoros estek
13
14
Klubok, klubfoglalkozások
1
15
Rendezvények
63
37
Kiemelt tevékenységek összesen
95
92
Egyéb tevékenységek
5
8
Összesen
100
100
Tehát az ismeretterjesztő előadások, egyéb ismeretterjesztő rendezvények, műsoros estek, klubok, klubfoglalkozások adták a programok 95, a látogatók 92%-át.
Mindehhez milyen anyagi eszközöket bocsátottak rendelkezésre a fenntartó szervek? Kazincbarcikán az egy művelődési központ, a három művelődési ház és az egy klubkönyvtár 1971-ben 2 218 000 forintból gazdálkodhatott, ami kiemelkedőnek volt mondható.
Az Egressy a Városi Kórházban a betegek ellátására könyvkölcsönző állomást is fenntartott
Mely intézményeket látogatták?
Kérdőív segítségével 1970-ben és 1971-ben megvizsgálták, hogy mely intézményeket látogatják a megkérdezettek, milyen az intézménylátogatás rendszeressége, melyek a leglátogatottabb rendezvények, milyen a rendezvénytípusok közönségének összetétele.
Az intézménylátogatás rendszeressége
1970-es
felvételig
1970/71-es
évadban
Szám
%
Szám
%
Egy intézményben sem járt
310
45,0
196
39,0
Egy intézményben járt
234
34,0
229
45,5
Két intézményben járt
101
14,7
64
12,7
Három vagy több intézményben járt
43
6,3
15
2,8
Összesen
688
100,0
504
100,0
Igen magas (45%) volt azoknak az aránya, akik a vizsgálat megkezdéséig még egyetlen városi művelődési otthon jellegű intézményt sem látogattak meg.
Nem közömbös az sem, hogy vajon melyik művelődési otthon jellegű intézményeket látogatták a megkérdezettek.
Az egyes intézményeket látogatók aránya (1970-ig)
Az összes megkérdezettek
Fő
(N=688) %-ában
Egressy Művelődési Központ
231
33, 6
Radnóti Művelődési Ház
196
28,5
Berentei Művelődési Ház
71
10, 3
József Attila Klubkönyvtár
46
6,7
Táncsics Művelődési Ház
24
3, 5
Összes
568
82, 6
Megvizsgálták azt is, hogy a nem, az életkor, a szakképzettség, a család társadalmi munkamegosztásban betöltött helye hogyan befolyásolja az intézménylátogatást.
Hipotézisük szerint (miután a városban 28 év az átlagos életkor, sok a kisgyerek és kevés a háromgenerációs család) azért nem látogatják kellőképpen a művelődési intézményeket, mert a kisgyerekeket nem hagyhatják őrizet nélkül. Ezért ezt a kérdést megvizsgálták a gyermekek száma és életkora szerint kialakított csoport, valamint családszerkezet szerint.
Míg az összes megkérdezett 45%-a nem fordult meg egyetlen művelődési intézményben sem, addig azok, akiknek egy hat éven aluli gyermekük van, csak 42%-uk nem látogattak el oda.
Nagycsaládosok esetében emelkedik az arányszám az átlagos fölé (61%). Befolyásoló tényezőnek bizonyult az életkor, a szakképzettség (ebből természetesen következik a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely), valamint a lakóhely.
Az intézmények látogatottsága életkor szerint
24 év
alatt
35-39
éves
40-49
éves
60 év
feletti
N=46
%-ában
N=130
%-ában
N=162
%-ában
N=39
%-ában
Egy intézményben sem járt
20
50
40
74
Egy intézményben járt
41
32
36
23
Két intézményben járt
30
13
14
3
Három vagy több intézményben járt
9
5
10
–
Összesen
100
100
100
100
Figyelemreméltó, hogy a hatvan év felettiek majd háromnegyede soha nem fordult meg a művelődési otthon jellegű intézményekben. A szakképzettség figyelembevételével a humán középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik egyetlen intézményben sem jártak (33%), a legmagasabb pedig a szakképzettséggel egyáltalán nem rendelkezők esetében (58%).
Az intézmények látogatottsága szakképzettség szerint
Homogén: mezőgazda- sági fizikai dolgozók N=6 %-ában
Heterogén: htb+ipari fizikai dolgozók N=134 %-ában
Homogén: ipari fizikai dolgozók N=175 %-ában
Heterogén: szellemi + ipari fizikai dolgozók N=72 %-ában
Homogén:
szellemi
dolgozók
N=135 %-ában
Egy intézményben sem járt
(100)
54
49
38
28
Egy intézményben járt
–
34
34
39
41
Két intézményben járt
–
10
10
19
18
Három vagy több intézményben
járt
2
7
4
13
A homogén mezőgazdasági, fizikai dolgozó foglalkozású családok közül senki nem jár művelődési otthonba. A háztartásbeli és ipari fizikai dolgozókból álló, heterogén családok tagjai, valamint a homogén ipari fizikai dolgozó családok tagjai között az átlagosnál valamivel magasabb arányban fordulnak elő a művelődési otthonokba járók.
A homogén szellemi (értelmiségi) foglalkozású családokba tartozók között a legalacsonyabb az arányszám (28%), akik még nem jártak művelődési intézményben, és itt találjuk a legtöbb olyan személyt is, aki három vagy több intézményben járt (17 fő ⇒ 13%).
A város széttagoltsága miatt nem elhanyagolható tényező a megkérdezettek lakóhelye.
A területi intézmények a körzetben lakók kulturális igényeinek kiszolgálására lennének hivatottak. Vajon az egyes művelődési intézmények látogatói között milyen arányban találjuk meg a közvetlen környék lakosait?
Az intézmény aránya az egyes intézmények látogatói között (1970-ig):
Intézmény neve
Összes látogatók száma
Ebből a környéken lakók
Szám ⇔ %
Egressy Művelődési Központ
231
195
84,4
Táncsics Művelődési Ház
24
14
58,3
Berentei Művelődési Ház
71
12
16,9
József Attila Klubkönyvtár
46
5
10,9
Radnóti Művelődési Ház
196
12
6,1
Az Egressy Művelődési Központ látogatóinak zöme a Békevárosban lakik, és a Táncsics Művelődési Házat látogatóknak is több mint a fele falusi lakos. Viszont a berentei, herbolyai és a BVK-lakótelepen levő Radnóti Művelődési Ház látogatói között meglepően kevés a helyben lakó!
Az intézménylátogatás rendszeressége
Nem közömbös az sem, hogy a látogatók milyen gyakran keresik fel az egyes intézményeket. Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatóinak megoszlását vizsgálták meg részletesebben.
Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatóinak megoszlása
Fő
%
Rendszeresen látogatja
38
5, 5
Néhányszor látogatja
193
28, 1
Soha nem járt ott
457
66, 4
Összesen
688
100, 0
Elemzéseiknél a különféle csoportokba tartozóknál a művelődési központot rendszeresen felkeresők arányát állították szembe az ott soha meg nem fordultak arányával.
Az intézménylátogatáshoz hasonlóan a rendszeres látogatást is az életkor, a szakképzettség, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely és a lakóhely befolyásolja.
Egressy
Radnóti
Berentei
József A.
Táncsics
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
Egyszeri látogatás
50
21,6
28
14,3
18
25,4
4
8,6
3
12,5
Alkalomszerű látogatás
96
41,6
96
48,9
33
46,5
17
37,0
11
45,8
Többszöri látogatás
47
20,3
55
28,1
17
23,9
17
37,0
10
41,7
Rendszeres látogatás
38
16,5
17
8,7
3
4,2
8
17,4
–
–
Összesen
231
100
196
100
71
100
46
100
24
100
Összesen
fő
%
Egyszeri látogatás
103
18,1
Alkalomszerű látogatás
253
44,6
Többszöri látogatás
146
25,7
Rendszeres látogatás
66
11,6
Összesen
568
100,0
Az Egressy Művelődési Központ rendszeres látogatói
Az egyes életkori csoportokban megkérdezettek %-ában
Rendszeresen jár
Soha nem járt
24 év alatt (N=46)
13
50
24‒29 éves (N=109)
3
62
30‒34 éves (N=123)
7
60
35‒39 éves (N=130)
5
70
40‒44 éves (N=95)
8
66
45‒49 éves (N=67)
5
64
50‒54 éves (N=34)
3
74
55‒59 éves (N=41)
–
61
60 évesnél idősebb (N=39)
3
90
A legfiatalabbak között a legnagyobb arányú a rendszeres látogatás, és az idősebbek között a legnagyobb azoknak az aránya, akik még egyáltalán nem jártak az Egressy Művelődési Központban. A szakképzettség növekedésével párhuzamosan növekszik a rendszeresen járók aránya. A műszaki és a humán végzettségűek látogatják leginkább az intézményt, ami nyilván összefüggött a programok döntően humán jellegével.
Az Egressy Művelődési Központot rendszeresen látogatók aránya a legnagyobb a humán közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában (8 fő), a 24 év alattiak között (6 fő) és a homogén szellemi értelmiségi foglalkozású családok tagjai esetében (17 fő).
Kedvelt rendezvény volt az Egressyben az ötórai tea, például a Futótűz együttessel. Lentről felfelé: Látó János, Farkas „Tefu” (mindenes-technikus), Gazdik Joci (billentyű), Mócz Feri (fuvola), Ganyu „Kigyó (basszgitár) (Fotóforrás: Látó János – KDK)
A programok látogatottsága
A megkérdezettek a kérdőíven minden művelődési intézmény neve mellett levő rovatban jelezték, hogy mely célból keresték fel azt. A beérkezett válaszok száma intézményenként és évenként a következő.
Intézménylátogatás célja a művelődési intézményekben
Intézmény neve
Jelöltek száma
1970-es felvételig
1970/71 évben
Egressy Művelődési Központ
305
409
Radnóti Művelődési Ház
261
62
Berentei Művelődési Ház
89
10
József Attila Klubkönyvtár
46
16
Táncsics Művelődési Ház
26
5
A válaszokból az első két említést dolgozták fel. 1970-ben az Egressynél 231 személy 305 programot említ, a Radnóti Művelődési Háznál a felkereső 196 fő 261 programot. Ha azonban az összes megkérdezettől kapott választ hasonlítjuk össze, a következő képet kapjuk:
A látogatott programok intézményenként
Intézmény neve
Jelöltek száma %-ban
1970-es felvételig
1970/71 évben
Egressy Művelődési Központ
22
41
Radnóti Művelődési Ház
19
6
Berentei Művelődési Ház
6
1
József Attila Klubkönyvtár
3
2
Táncsics Művelődési Ház
2
0,5
Az Egressy Központ alig fél éve működött az első felvétel idején, mégis több meglátogatott programját jelölték, mint bármely más intézményét, holott azoknál több év látogatásairól számoltak be.
A vizsgálat egyik fő célja az volt, hogy megállapítsák, a város művelődési intézményeiben melyek a legkedveltebb tevékenységi formák, melyeket nem látogatják egyáltalán, és melyik programnak kikből tevődik össze a közönsége.
Nagyrendezvények: színielőadás; hangverseny; előadói est; műsoros rendezvény; filmelőadás; ünnepség, gyűlés; kiállítás; egyéb nagyrendezvény.
Kiscsoportos művelődési formák: művészeti csoport; szakkör; tanfolyam; ismeretterjesztő előadás; egyéb művelődési forma.
Szórakozás: tv-nézés; tánc; klub; társalgás, társas élet; egyéb szórakozás.
Egyéb alkalmak: könyvtár; egyéb, a fenti kategóriákba nem besorolható alkalom.
Programlátogatás megoszlása az összes intézményben
Összesen N=502
%-ában
Egressy N=409 %-ában
Radnóti N=62 %-ában
Berentei N=10
%-ában
József A. N=16
%-ában
Táncsics N=5 %-ában
Nagyrendezvények
65
68
65
(70)
–
(20)
Kiscsoportos művelődési formák
16
19
8
–
–
(20)
Szórakozás
9
5
26
(20)
6
(40)
Egyéb
10
8
1
(10)
94
(20)
Összesen
100
100
100
100
100
100
Az egyes intézmények leglátogatottabb tevékenységi formái a következők voltak:
Egressy: színielőadás (60 említés, a válaszmotívumok 20%-a);
Radnóti: ünnepség, gyűlés (70 ⇒ 27%);
Berentei: tánc (33 ⇒ 25%);
József Attila: könyvtár (22 ⇒ 48%);
Táncsics: filmelőadás (8 ⇒ 31%).
A fenti tábla egy évad intézmény- és programlátogatásának adatait foglalja össze. Úgy tűnik, hogy az új intézmény bevezetése, megszerettetése időszakában kissé megfeledkeztek a területi intézményekről a népművelők és közönség egyaránt.
A megkérdezettek által leglátogatottabbnak jelölt öt tevékenységi forma az 1970/71-es évadban mind az Egressy Központban volt. Ezek a következők: kiállítás (94); ismeretterjesztő előadás (68); színielőadás (65); filmelőadás (36); hangverseny (32).
A néptáncegyüttes mellett a citerazenekar is fogalommá vált a városban, országosan pedig egyre ismertebbé. A fotó bal alsó sarkában a zenekaralapító Jenei Károly fia, Jenei Zsolt, aki mindkét műfajban elkápráztatta a közönséget
A közönségről
Miután az 1970/71-es intézménylátogatásra az Egressy Művelődési Központ nyomta rá bélyegét, ezért a következőkben ennek közönségét,a közönség-összetételét vizsgálták meg.
Az Egressy Központ programjainak jelölt látogatottsága már 1970-ben 20%-os, 1971-ben pedig 40%-ra emelkedett.
Az Egressy Központban az 1970/71- es évadban a programok 68%-a a nagyrendezvények, 19%-a a kiscsoportos művelődési forma, 5%-a a szórakozás, 8%-a pedig az egyéb tevékenységcsoportba tartozik.
Leglátogatottabb tevékenységfajták az Egressy Művelődési Központban (1970/71-es évad)
Jelölések száma
%
Kiállítás
94
23, 0
Ismeretterjesztő előadás
68
16, 6
Színielőadás
65
15,9
Filmelőadás
36
8,8
Hangverseny
32
7,8
Kiemelt tevékenységek összesen
295
72, 1
Egyéb tevékenységek
114
27,9
A nők 7%-a és a nem dolgozók 10%-a jobban kedveli az előadóesteket, a falusi részen lakók válaszainak 11%-a esik az előadóestekre. Ennél a csoportnál ezt csupán a kiállításlátogatás, az ismeretterjesztő előadások látogatása előzi meg.
A könyvtár látogatásának aránya a humán, valamint a műszaki közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjában 5,4‒5,4%.A kiállítás1átogatók 50‒50%-ban nő és férfi. Zömük szakmunkás-végzettségű vagy szakképzetlen. Az ismeretterjesztő előadások hallgatóinak kétharmada férfi, egyharmada nő.
A színielőadások közönségének 34%-a szakképzetlen, 18%-a szakmunkás. Feltűnő, hogy a színházi előadások látogatóinak csupán 8%-a humán értelmiségi.
A hangversenyek hallgatói között is magas a szakmunkások (29%), a műszaki végzettségűek (22%) és a szakképzetlenek (19%) aránya.
A kiemelt tevékenységfajták látogatóinak megoszlása nemek és szakképzettség szerint
Kiállítás
A látogatók
(N=94) %-ában
Ismeret-
terjesztő
előadás
A látogatók (N=68) %-ában
Színielő-
adás
A látogatók
(N=65) %-ában
Film
előadás
A látogatók
(N=36) %-ában
Hangver-
seny
A látogatók
(N=32)
%-ában
Férfi
49
69
51
61
53
Nő
51
31
49
39
47
Összesen
100
100
100
100
100
Nincs szakképzettsége
29
27
34
30
19
Szakmunkás
35
38
28
42
29
Műszaki végzettségű
18
12
18
17
22
Humán végzettségű
10
12
8
5
15
Egyéb végzettségű
8
11
12
6
15
Összesen
100
100
100
100
100
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy valamennyi kiemelt tevékenységfajta közönségében nagyobb az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők vagy a nem érettségizettek száma. Ennél fogva akár művészeti produkciókat állítanak színpadra, akár ismeretterjesztő előadást, filmklubot rendeznek, az volna a kívánatos, hogy a művelődési központ programjait a város legnagyobb rétege, a szakmunkások érdeklődésének, műveltségi szintjének megfelelően tervezze, az értelmiségnek speciális, stúdió jellegű előadásokat, kamarazenekari koncerteket szervezzen, esetleg valamelyik kisebb helyiségében ‒ javasolták a kutatók.
Programjavaslatok
„Véleménye szerint kiknek kell a helyi művelődési intézmények programját kialakítani?” ‒ tették fel a kérdést a kutatók.
A válaszolók a rendszeres látogatók bevonását javasolták a legmagasabb arányban, ezt követte a vállalatok képviselőinek bevonását javaslók aránya.
A különböző neműek között a kérdés megválaszolásánál nincs értékelhető különbség. Érdekesen alakul a válaszok aránya a különféle életkorok esetében:
⇒ a 40 évnél fiatalabbak valamennyi korcsoportban a rendszeres látogatók bevonását javasolják,
⇒ 40‒54 évesig a munkahely képviselőinek meghallgatását javasolják,
⇒ az 55‒59 év közöttiek ismét a rendszeres látogatók meghallgatását helyezik előtérbe,
⇒ a legidősebbek elsősorban a művelődési intézmények munkatársaira bíznák a programok kialakítását.
Az „én magam részt vennék” válaszok aránya a következőképpen alakult:
Választható
programok
Részvételi
jelölések
szám
%
szám
%
A) Közhasznú ismeretek
14
29
1742
31
B) Társas összejövetelek
8
16
1010
18
C) Ismeretszerzés
10
20
1117
20
D) Művészetekkel való foglalkozás
17
35
1706
31
Összesen
49
100
5575
100
A választható programok és beérkezett részvételi jelölések megoszlása tevékenységfajtánként
Választható
Részvételi
programok %
jelölések %
Nagyrendezvények
Előadói est
1
2
327
6
Ünnepség, gyűlés
1
2
149
3
Kiállítás
1
2
210
4
Egyéb nagyrendezvény
1
2
240
4
Kiscsoportos művelődési formák
Művészeti csoport
5
11
135
2
Szakkör
3
6
224
4
Ismeretterjesztő előadás
20
40
2404
43
Tanfolyam
5
11
646
12
Egyéb művelődési forma
2
4
236
4
Szórakozás
Klub
4
8
336
6
Társalgás, társasélet
4
8
631
11
Egyéb szórakozás
1
2
11
0
Egyéb
Máshová nem sorolható
1
2
26
1
Az első 10 legmagasabb részvételi jelölést kapott program a közhasznú ismeretek, a társas összejövetelek, az ismeretszerzés, a művészetekkel való foglalkozás csoportjába tartozik.
Színészek előadóestje
327
Lakberendezési tanácsadás
315
Társas összejövetel szakmabeliekkel
244
Író-olvasó találkozók
240
Kiállítások
210
Öltözködési tanácsok
203
Egészségügyi tanácsok
199
Családi rendezvények
183
Történelmi előadások
178
Gyermeknevelés (pedagógiai tanácsadás)
177
A művelődési otthonok kisebb közösségeinek jó működéséhez nem okvetlenül szükséges a magas taglétszám. A listán szereplő, aktivitást igénylő programokra, kisebb közösségekre érkezett részvételi jelölések elegendő tagot biztosítanak az induló körök, csoportok részére ‒ jelezték a kutatók.
Filmklub
172
Játékos vetélkedő
161
Honismereti, helyismereti kör
110
Irodalmi kör
67
Sakk-kör
58
Fotószakkör
56
Zenebarátok klubja
52
Ki mit gyűjt klub
45
Énekkar
37
Színjátszó kör
34
Képzőművész kör
28
Zenekar
22
Bábozás
14
E szerint kevés kivételtől eltekintve még akkor is elegendő volt a jelentkező egy-egy kör, csoport, klub megindításához, ha a jelölő személyek egy része (kb. 50%) lemorzsolódik, nem tud tartósan közreműködni a munkában.
A szerzők szerint hazánkban ez volt az első olyan művelődésszociológiai vizsgálat, amelynél nem elégedtek meg annak elemzésével, hogy mi iránt érdeklődnek az emberek, mit néznének, hallgatnának meg.
Elsőként Kazincbarcika népművelői meg is szervezték a programokat, propagandát fejtettek ki ennek érdekében ‒ a szerzők pedig kérdéseikkel feltárták a pozitívumokat, úgy, hogy a negatív tendenciákat sem kendőzték el. Rávilágítottak a következő évek művelődéspolitikai teendőire, a propaganda szükségességére.
„Szép nyári nap”… A fiatalok igényelték, hogy az ő véleményüket is kikérjék a programok összeállításakor, erre a 70-es évek fiatal népművelői már oda is figyeltek. Ha viszont mégsem kapták meg, amit szerettek volna, irány Miskolc, vagy még inkább Budapest. Ribár Jecs Erika fotóján Sikur Zsuzsa, Gingler Györgyi, Cselei Éva és Gadányi Kati. Talán épp a Tabánba tartanak?
Összefoglalás
A vizsgálat 1970-es és 1971-es felvételei, valamint a városi művelődési intézmények 1971. évi statisztikáinak elemzése alapján a művelődési intézmények szerepével kapcsolatban a következő megállapításokat tették a kutatók.
A város művelődési életében 1971-ben meghatározó szerepe volt az Egressy Művelődési Központnak, noha ez volt az első év, amelyben az egész év folyamán üzemelt. Ide látogatott el a legtöbb ember, itt rendezték a legtöbb programot, a megkérdezettek is ezt az intézményt részesítették előnyben, akár a programjelöléseket, akár az intézménylátogatás gyakoriságát vizsgálták.
A művelődési központ hangversenyterem, színház, kiállításterem is egyben, ezért a statisztikában és a megkérdezettek programjelöléseiben is a legnagyobb az aránya az ún. „nagyrendezvényeknek”.
Különféle demográfiai jellemzők alapján kialakított csoportok vizsgálata kimutatta, hogy az intézménylátogatás gyakorisága, a látogatott programok mennyisége szempontjából az életkor és a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, illetve esetenként a nem (férfi-nő) a motiváló tényező.
A művelődési intézmények közönsége között, a város adottságaiból következően, legnagyobb számban a szakmunkások voltak megtalálhatók, ezért a programokat az ő végzettségüknek, érdeklődési körüknek, ízlésszintjüknek megfelelően kellene tervezni ‒ javasolták a szerzők ‒, nem tévesztve szem elől azonban, hogy a szakmunkások rétege sem egységes réteg.
Az értelmiség arány csekélyebb a látogatók között, de e rétegen belül a legmagasabb az intézménylátogatás, a rendszeres látogatás és a programjelölések aránya, ezért kulturális igényeik kielégítésére gondot kell fordítani.
🙄
Kedves Olvasó! A sorozat ezzel véget ért, a 70-es évek után jönnek majd a 80-as évek, ám azt már fiatalabb kollégáimra bízom, mert bizony mire a köny végére értem, a sok adat bogarászása közben meghülyültem, a szemüveget is fel kellett tennem:
Remélem, ez a négy rész a maga száraz számaival azért élvezetes és hasznos betekintést nyújtott Kazincbarcika 70-es évek elejei életébe. Kellemes hétvégét kívánok!
Pingback: Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika – Barcikai Históriás