Tardonától Mályinkáig

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Mivel már bejártuk Kazincbarcika közvetlen környezetét, ezért úgy gondoltam, hogy városunk vonzáskörzetének a különlegességeit is bemutatom a Kedves Érdeklődőknek. Igaz, hogy csak három túrajavaslatot teszek közzé, a Bükkben megtett többi túrám a www.bukkhegyseg.hu honlapomon található. Az egyik az Észak-Bükk hegyeire vezet minket – ez a mostani –, a másodikban különleges módon szeretném bemutatni az Upponyi-hegységet – tehát NEM a víztárolót! ‒, a harmadikban pedig egy igazi ínyencséget szeretnék közzétenni – ami Kazincbarcikát is érinti –, az általam megtervezett kazincbarcikai Z jelzést, ami – sajnos ‒ csak álom maradt…

A mai kirándulásunk egy igazi túra ‒ ha a Buzgó-kőre is kimegyünk –, hiszen ebben az esetben már 14,4 kilométert kell megtennünk, majd 1300 méteres szintkülönbséggel!

Először is lássuk az adatokat!

17rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: 12 km
Szintemelkedés: 564 méter
Szintsüllyedés: 492 méter
Szintkülönbség: 1056 méter

Előre felhívnám a figyelmet, hogy az alternatívan megadott Nagy-szállás-völgyi útvonal, valamint a Czakó-kőtől Mályinkáig a Csondró-völgye NEM kisgyerekeknek és kezdő túrázóknak való!

A túránk a tardonai faluközpontból fog indulni, amit könnyedén el tudunk érni autóbusszal Kazincbarcikáról. Most már van olyan járat is, amelyik teljesen a tardonai sportpályáig visz ki minket, ebben az esetben a túrából vonjunk le kb. 700 métert. Az útvonalunk 99%-át turistaúton fogjuk megtenni.

17rterkep2

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Tardona, faluközpont
2.: Nagy-szállás-völgyi elágazás
3.: Odvas-kői elágazás
4.: A „Kilenc forrás”
5.: Odvas-kő (540 méter)
6.: Mária-forrás (685 méter)
7.: Czakó-kő alja
8.: Ámor-forrás
9.: Mályinka, autóbusz-vá.

Tardonával már mélységeiben most nem foglalkozom, hiszen részletes leírást adtam „A tardonai kisvasút nyomában” c. cikkemben.

A faluközpontból induljunk el a Nagy-szállás-völgy felé. Ez már a kazincbarcikai P jelzés. Ha a Buzgó-kőre is felmegyünk, akkor teljesen addig ezt a jelzést fogjuk követni. (A P jelzésnek is ott lesz vége.) Ahol a főút élesen jobbra fordul Dédestapolcsány felé, mi az egyenes utcát válasszuk (Hunyadi János utca). Haladjunk végig rajta. Az utca végénél – balra – feltűnik Tardona sportpályája. Maradjunk a völgyben, a makadámúton. Mielőtt a makadámút balra kanyarodva átkelne a Tardona-patakon, jobbra egy földút indul el. Forduljunk rá! Innentől kezdve a jobb oldali hegy tetejéig – sajnos – eléggé rossz a jelzés.

17r01

Itt még a sportpálya melletti, bal oldali úton haladunk tovább. A jobb oldali földút egyenesen Mályinkára vezet, a dombokon keresztül (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r02

Itt a makadámút élesen balra fordul, és átkel a Tardona patakon, mi egyenesen, a földúton haladunk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ezen a környéken három földút is van, a jobb oldali a P jelzés – a Módos András útja –, a középső már egy kicsit gazosabb, ez a rétre visz ki minket, a bal oldali a legrosszabb állapotú, ez a patakhoz vezet le. Ez az utóbbi a Nagy-szállás-völgybe haladt tovább, régen ez volt a P jelzés útvonala. Sajnos a 2010-es évek környékén a viharok megtépázták az erdőt, sok fa ki is dőlt, a földutak és ösvények minősége is nagyon leromlott, így ezek az okok vezettek ahhoz, hogy a P jelzést áthelyezték a Módos András útjára.

Pedig a Nagy-szállás-völgy egy nagyon izgalmas és gyönyörű hely! Itt folyik, és ennek a felső szakaszánál ered a Tardona-patak. A völgyben futó ösvény végig a patak közelében haladt, hatalmas fák között. Sajnos a régi jelzések már csak imitt-amott tűnnek fel, a kidőlt fák helyén pedig fiatal, sűrű – gazos – területek alakultak ki. Így ez a rész már nagyon nehezen járható. A Kilenc-forrás környékén érte el a völgy tetejét, de erről a helyről majd később még írok.

17r04

A Nagy-szállás-völgyi földút 2011-ben, a Tardona-patak mellett. Már nem igazán követhető (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r05

A Tardona-patak a Nagy-szállás-völgyben 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r06

A Nagy-szállás-völgy 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r07

A Nagy-szállás-völgy és a Tardona-patak 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r08

A Nagy-szállás-völgy 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r09

A Nagy-szállás-völgy 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r10

A Kilenc-forrás környéke a Nagy-szállás-völgyben 2011-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Mi most a Módos András útját követjük, így a ‒ sajnos – hiányos P jelzést követve – a legjobb minőségű földúton – kapaszkodjunk fel a jobb oldali hegytetőre. Nagyon szép kilátás nyílik innen a Nagy-szállás-völgyre, valamint a szemben lévő Koponya-hegyre, aminek az oldalában megnyílt az első tardonai bánya a Katalin-bányatelepen.

17r03

A jobb minőségű földút a Módos András útján. Ezen indulunk el… (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r11

Kilátás a Nagy-szállás-völgyre. Szemben a Koponya-hegy látható (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r12

Már majdnem a bércen. Az erdőtől a P jelzés már jól követhető (Fotó: Kismarton Zsolt)

Innentől kezdve a jelzéssel nem lesz gondunk. Ligetes, fás, rétes hegytetőn gyalogolunk. Kilátunk a mályinkai kertekre, a Lázbérci-víztárolóra, és később, a meredek hegy alatt ‒ balra ‒ láthatóvá válik a Csondró-völgye is. Jó ideig ezen az úton fogunk a hegytetőn kanyarogni, amíg egy idő után – végezetül ‒ egy földutat érünk el, az erdő előtt. Itt balra fordulva haladunk tovább. Megpillantjuk a nemzeti parkra figyelmeztető táblát, miközben továbbhaladunk a földúton. Egy kis idő után – balra kanyarodva – egy földút kereszteződéshez érünk. Itt a jobb oldali, emelkedő utat kell követnünk! A jó minőségű földút egyre feljebb halad, a tőlünk balra elterülő Nagy-szállás-völgy felett. Lesz egy kis rövidítés is, itt a bal oldali, rosszabb minőségű földúton vezet minket a jelzés. Ha véletlenül a jó minőségű földúton maradnánk, akkor sincs baj, ugyanis kb. 100 méter után a két út újból összefut. Ahogy a Nagy-szállás-völgy balra kanyarodik, ennek megfelelően a bérci út is balra tart, amíg el nem érünk egy kisebb tisztáshoz. Innen tudnánk lemenni az Odvas-kői barlangszálláshoz, de – mivel – az út nagyon nehéz és meredek, majd később fogjuk megközelíteni ezt a célpontot.

17r13

A ligetes bérci úton (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r14

A ligetes bérci úton (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r15

A ligetes bérci úton. Szemben már látható a Csondró-völgy (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r16

A bérci úton. Jobbra látható a Lázbérci-víztároló (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r17

A ligetes bérci úton. Szemben már látható az erdő alja (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r18

A ligetes bérci úton, szemben az erdővel (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r19

Az erdő előtti elágazás. Itt balra megyünk (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r20

A balra forduló út, a keresztező földúttal (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r21

Az elágazás. Szembe megyünk tovább… (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r22

A jó minőségű földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r23

Módos András útja (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r24

A Nagy-szállás-völgy a Módos András útjáról (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r25

Módos András útja. Itt fordulunk balra (Fotó: Kismarton Zsolt)

Haladjunk egyenesen tovább a földúton! Ez lassan emelkedve, majd enyhén ereszkedve az Odvas-kő keleti oldalához ér. Itt – jobbra ‒ fog majd az utunk továbbvezetni, de előbb egy kis kitérőt teszünk.

Induljunk először – balra – tovább, a P jelzésen. Ez a szép hegyoldali földút először balra kanyarodva egy idő után eléri a Kilenc-forrás környékét. Utunk során rengeteg nagyon szép „szemes”, sudár bükkfa fogja az utunkat kísérni.

A Kilenc-forrás ‒ a Nagy-szállás-völgy felső része, régen itt jött fel a P jelzés ‒, innen ered a Tardona-patak. Sok forrás még a völgyben – ha a Nagy-szállás-völgyön jöttünk fel, akkor láthattuk is őket – ered, ellenben ezen a részen három forrás is megtalálható. Csobogásuk az erdő csöndjében megérinti az embert….

17r26

Jobbra a földút Odvas-kőre vezet, de mi egyelőre egyenesen megyünk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r27

„Szemes” bükkfák kísérik az utunkat… (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r28

A Kilenc-forrás felé vezető út (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r29

A Kilenc-forrás és környéke (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ettől a ponttól alternatív útvonalként tovább követhetjük a P jelzést, mely egy idő után meredeken emelkedve és ösvényen vezetve visz fel minket egy kis bérci útra. A bércen futva éri el a Buzgó-kő magaslatát – ahol véget is ér. Buzgó-kő az északi Bükk egyik különleges kilátóhelye, hiszen innen körpanoráma nyílik a környező tájakra. Ahhoz, hogy ezt láthassuk, meg kell mászni a sziklát, ami nem kisgyereknek való! Gyönyörű kilátás nyílik innen az Észak-Bükkre, valamint a Tardona-völgyére és az Upponyi-hegységre. Délre a Harica-völgyét és a Kis-fennsíkot láthatjuk. Az alattunk lévő Harica-völgyében fut a bükki K jelzés. Régen a kazincbarcikai P jelzés ebbe vezetett bele, de most már a Buzgó-kőnél ér véget (576 méter). A bükki K jelzéshez meredeken kell a Harica-patak völgyébe lemennünk – a kis bérci útról ‒, habár itt még nem is ütközik olyan nehézségbe az a tízméteres szintkülönbség. (Természetesen most nem megyünk le rajta.)

17r30

Útban Buzgó-kő felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r31

A kis bércre felvezető ösvény (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r32

A kis bérc jobb oldala. Mi balra megyünk tovább! (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r33

A kis bérci út (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r34

Ez már Buzgó-kő (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r35

Buzgó-kő (567 méter) (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r36

Kilátás a Buzgó-kőről a Kis-fennsík és a Harica-völgy felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r37

A Buzgó-kő legmagasabb sziklája (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r38

Kilátás a Buzgó-kőről nyugatra, a háttérben a Kemesnye-hegy sziklái (Fotó: Kismarton Zsolt)

Most menjünk vissza teljesen az Odvas-kői elágazásig!

Induljunk el a másik úton felfelé – ez már a piros háromszög (PH) jelzése –, teljesen a nyeregig. Itt észrevehetjük, hogy a szemben lévő fán már kék háromszög – KH – látható. Itt – jobbra – egy ösvény indul el ‒ a KH és PH jelzése ‒, ami az Odvas-kőre vezet fel minket. Induljunk el ezen!

Az Odvas-kő egy négyszintes, nagy kiterjedésű sziklacsoport. A nevére is rászolgált, hiszen az oldalában kisebb-nagyobb üregeket találhatunk. A jelzések a legalsó szintig visznek fel minket, a többi szintet a keleti oldalán futó ösvényeken tudjuk megközelíteni. (Ezek már nem gyerekeknek valók!) Nagyon szép kilátás nyílik innen déltől északig – a nyugati vonulaton keresztül – a Bükkre. Alattunk már a Csondró-völgy látható. Délen megpillanthatjuk a Mária-forrás környékét, északon pedig a Kemesnye-hegy szikláit. Érdemes a táj szépségében alaposan elmerülni, mielőtt az utunkat folytatnánk…

17r39

Az Odvas-kőhöz vezető ösvény (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r40

Odvas-kő (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r41

Az Odvas-kő egyik kis ürege. Nekünk is menedéket nyújtott az éppen eleredő eső elől… (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r42

Az Odvas-kő második szintje (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r43

Kilátás az Odvas-kőről Kemesnye-hegy felé. Alattunk a Csondró-völgy terül el (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r44

Rálátás a nyugati hegyre (Fotó: Kismarton Zsolt)

Most térjünk vissza a nyeregre, és a KH jelzést követve – jobbra – induljunk el! A Csondró-völgy hegyoldalában gyalogolva az utunk nemsokára balra kanyarodik, és a Czakó-kőnél elérjük a Kohász Kék – KK – K+ jelzését. Ettől a ponttól majd jobbra fogunk menni – a Csondró-völgybe ‒, de először menjünk el balra. Az utunk folyamatosan és elég meredeken emelkedik majd. Egy kis idő után az erdő eltűnik, és egy vad tájra érünk ki. Úgy néz ki a terület, mintha egy óriás dühét kitöltve a fákat derékba törte volna. A valóság sem áll ettől távol: 2008. október 30-án egy tornádóerejű szél pusztított egy 10 000×200 méteres területen, kisebb-nagyobb megszakításokkal Bánkúttól idáig, kitekerve az útjába eső fákat. (Szó szerint!) A helyreállítás már megindult, és szép lassan a környezet visszanyeri eredeti mivoltát.

A gazos ösvényen felkapaszkodva nemsokára egy földútra és a Mária-forráshoz érünk.

17r45

A Czakó-kő (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r46

Útban a Mária-forrás felé (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r47

A Csondró-völgy felső szakasza (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r48

Itt érünk ki a letarolt területre (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r49

Az elpusztított terület a Mária-forrás felé nézve (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r50

Az elpusztított terület a Csondró-völgy felé nézve (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r51

Mária-forrás (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

A Mária-forrás az Észak-Bükk egész évben üzemelő, bővizű és nagyon tiszta forrása. Ha valaki igazi vizet szeretne inni, annak nagyon ajánlom, hogy kóstolja meg! Itt érvényesül igazán a víz fogalma, mint hogy „színtelen, szagtalan, íztelen”. (Nincs benne klór!) Ez a fő forrása a Csondró-pataknak. A környezetében pihenőhelyet építettek ki, valamint bérelhető kulcsosház is található itt. A forrás felett emelkedik a Látó-kő, Bükkszentlélek nagyon híres észak-bükki kilátóhelye. (Most nem megyünk fel oda.) Tehát ezen a helyen az eddigi fáradalmakat nyugodtan kipihenhetjük, mielőtt nekivágnánk a Csondró-völgy zord szurdokvölgyének.

Miután kipihentük magunkat, induljunk el a K+ jelzésen vissza, a Czakó-kőhöz. (Mályinkáig már ezt a jelzést fogjuk követni!) Itt enyhén balra kanyarodva kövessük tovább a K+ jelzést. A Csondró-völgy felső szakasza még könnyen járható, de ahogy egyre jobban lejjebb érünk és a patakmederhez közelítünk, keresztbe dőlt fák, sziklák fogják az utunkat nehezíteni. Bő víz esetén előfordulhat az is, hogy a patakba is bele kell lépnünk! Nagyon nézzünk a lábunk alá, hogy mire lépünk, mert nagyon nagy a megcsúszás veszélye!

Félúton a völgyben balra megpillanthatjuk a már nem iható vizű Ámor-forrást. Ezt és a felette elhelyezkedő barlangszállást az 1960-as években a Kazincbarcikai Természetjáró Szövetség építette ki.

17r52

Jobbra a KH indul el, de mi itt már a K+ jelzést követjük (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r53

A Csondró-völgy felső szakasza (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r54

Akadálypályán haladunk tovább (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r55

A Csondró-völgyi ösvény (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r56

Az Odvas-kő „talpa” (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r57

A Csondró-völgy szurdoka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r58

A Csondró-völgy szurdoka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r59

A Csondró-völgy szurdoka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r60

A Csondró-völgy szurdoka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r61

A Csondró-völgy szurdoka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r62

Az Ámor-forrás (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Ezen a ponton pár szót ejtenék a Csondró-völgyről is.

Ez a völgy – és a többi, nyugatabbra elhelyezkedő völgy – már nem a Tardona-vulkán hatására jött létre. (Itt még egy kicsit azért érezhető.) Annak köszönhetik a létrejöttüket, hogy ettől a résztől kezdődően a Bükkben jó pár völgyben keresztirányú keményebb kőzetek is lerakódtak, rétegekben. (Csondró-völgy, Vár-völgy, Bán-völgy, Ablakoskő-völgy, Leány-völgy.) Ezekben a völgyekben a lefolyó patakok kis medencéket hoztak maguknak létre ‒ megakadva a keményebb kőzeteknél –, majd amikor már a kövek a kis tavak terhelését nem bírták, átszakadtak, a fal ledőlt. Leglátványosabb példája ennek az Ablakoskő-völgye, valamint nagyon jól látható a Vár-völgyben is egy-két helyen. A Leány-völgy nagyon különleges, itt nagyon meredeken sikerült már a kemény és a lágy kőzetek között a lefolyó víznek utat találnia, így egy nagyon különleges jelenség alakult ki, egy ún. „sub-alpini” völgy.

Fontos megjegyeznem ‒ mielőtt bárki nekiindulna ‒, hogy az Ablakoskő-völgye és a Leány-völgy SZIGORÚAN védett természetvédelmi értékünk, bejárásuk csak a Bükki Nemzeti Park engedélyével lehetséges, valamint nem árt, ha alaposan felkészült természetjáró próbálkozik meg velük!

Most térjünk vissza az Ámor-forráshoz: itt – jobbra, nem messze a forrástól ‒ egy jelöletlen ösvény indul el. Térjünk rá erre! Nagyon meredeken kaptatunk egy szerpentinösvényen felfelé, amíg el nem érjük a méltán híres Csondró-völgyi – Odvas-kői – INGYENES barlangszállást.

Ne készüljünk hotelre emlékeztető helyre! 🙂 Ez egy nagyobb üreg az Odvas-kő oldalában, amit befalaztak, ajtóval és kályhával láttak el, előtte szalonnasütő hellyel. Nagyon népszerű hely az utóbbi időben, sokan járnak ki egy-egy éjszakát eltölteni ezen a varázslatos helyen.

Itt is megjegyeznék pár „turistatörvényt”: barlangszállás igénybevétele esetén nem árt, ha magunk után rendbe rakjuk a szállást, ha emlékkönyv van, beleírunk, valamint egy kis tartós élelmet – konzervet – a helyszínen hagyunk. Az is a túrázók „alaptörvénye”, hogy ha tehetjük, kisebb száraz fát is elhelyezünk a helyiségben, hogy ha az utánunk jövők esőben érkeznének, legyen mivel felfűteni az üreget. Egy kis száraz papír sem árt a begyújtáshoz. Nagyon fontos: az általunk felhalmozott szemetet LE KELL VINNÜNK a legközelebbi lakott település kukájába!

17r63

A barlangszállás hegyoldala (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r64

Meredek úton kaptatunk fel a szálláshoz (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r65

Kilátás a Csondró-völgyre (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r66

Még mindig felfelé kapaszkodunk… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r67

Az Odvas-kői barlangszállás (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r68

Az Odvas-kői barlangszállás belülről (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r69

Az Odvas-kői barlangszállás feletti sziklák (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Visszatérve a völgybe, forduljunk jobbra! Haladjunk tovább a K+ jelzésen. Itt már egy-két fa átmászásán kívül más nehézségbe nem fogunk belebotlani. A Csondró-völgy alsó szakaszánál az utunk a hegyoldalban balra fordul, és lassan elhagyja a völgyet. Az alsó rész bejárását már csak azért sem javaslom, mert igen gazos terület. Ezen a részen már könnyedén, egy jó minőségű földúton folytathatjuk az utat Mályinka felé. Elérünk egy kertet, ahol a kedves gazda figyelmeztet minket, hogy a telephelyét kerüljük el, sőt érdekes és meglepő módon a további utunkat egy felfestett konzerves dobozon is jelzi. Kirándulásunk végén a földút jobbra fordul, és levezet a mályinkai autóbusz-végállomásra, ahonnan busszal Kazincbarcikára utazhatunk. (Ide Ózdról is jár ki busz, így nézzük meg, hogy melyikre szállunk fel!)

17r70

Ezen az úton megyünk tovább… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r71

Az út egy idő után kitisztul… (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r72

Az általam említett kemény kőréteg a Csondró-völgyében. Olyan, mint egy várfal. 🙂 (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r73

Itt kanyarodunk balra (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r74

A Mályinka felé vezető úton (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r75

A háttérben megpillanthatjuk Mályinkát (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r76

A kedves gazda figyelemre méltó megoldása (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r77

A kedves gazda telephelyénél (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r78

Mályinka (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

De ha már itt vagyunk, ne kerüljük el Mályinka nevezetességeit sem! Egy kis alternatív sétát ajánlanék, ezzel bejárhatjuk a település nevezetességeit is… (A kerülőút kb. 2,7 kilométer.)

Mályinka első említése a 13. századra tehető. Pontos nevének az eredete nem ismert, vagy a „mál” szóból – hegyoldal ‒, vagy a „malim” – eper – szláv szóból ered. Református temploma 1785-ben épült – 1740-ben ugyanis leégett ‒, majd 1912-ben újították fel.*

„A korabeli türelmi rendelet szerint tornya nem lehetett, ezért a templommal szemben fából, szegek felhasználása nélkül építették a haranglábat. A harangot a rajta olvasható felirat szerint 1763. február 18-án Losoncon Sámuel Éber készítette.”*

Mályinka sem bővelkedik történelmi emlékekben. Megemlítendő még a templom előtt található szép kút és a gémeskút.

17r79

A templom (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r80

A templom, előtte a szép kút, balra pedig a harangláb (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r81

A szép kút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r82

A harangláb (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r83

A gémeskút (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Még két dolgot említenék meg Mályinkával kapcsolatban: az egyik a régi tó, ami most egy zárt kertben, rendbe hozott állapotban tekinthető meg. A másik a mályinkai kilátó, melyet a 2010-es években emeltek, hogy az Upponyi-hegységre nagyon szép kilátásunk legyen.

17r85

A mályinkai tó 1991-ben (Fotó: Kismarton Zsolt)

17r86

A mályinkai tó 2014-ben (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

17r87

A mályinkai kilátó (Fotó: Schottner György)

17r88

Kilátás a kilátóból. Szemben a Lázbérci-víztároló látható (Fotó: Schottner György)

Induljunk hát el!

17rterkep3

A Mályinkát bemutató körtúra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Ha átmegyünk az autóbusz-végállomásnál egyenesen, és követjük a K+ jelzést – a Dózsa György utcában –, nemsokára elérjük a református templomot és a haranglábat. (Ha továbbhaladunk, egy boltot és egy kocsmát is elérhetünk, ahol felfrissülhetünk.) Itt éles szögben, már az Országos Kék Túrán (OK), azaz a kék sáv jelzésen forduljunk balra. Elhaladunk egy nagyon szépen kidolgozott kút mellett, valamint megpillanthatjuk a gémeskutat is. Továbbhaladva a jelzésen, nemsokára fel fog tűnni – tőlünk balra – a mályinkai kis tó is. Innentől gyalogolnunk kell a jelzésen egy darabig, míg elérjük a mályinkai kilátót. Felkapaszkodva rá gyönyörű panoráma nyílik az Upponyi-hegységre és a Lázbérci-víztárolóra is. Lemászva a kilátóról – szemben – láthatjuk a műutat, amin balra kanyarodva újból elérhetjük az autóbusz-végállomást…

17r84

Egy szép házikó pincével a K jelzés mellett Mályinkán (Fotó: Kismartonné M. Viktória)

Remélem, hogy a Bükk többi részéhez is sikerült felkeltenem a Kedves Olvasó érdeklődését!

*: www.malyinka.hu

4 hozzászólás

  • Székelyföldi Gábor

    Helyesbítenék! A P jelzés azért tették át, mert nehezen volt követhető! A mai napig bejárható az útvonal, csak nyáron gazos az erő széléig! Beszéltem az illetékessel annak idején, hogy miért teszik át az útvonalat, ezt az infót mondta nekem. Zárójelben megjegyezném, hogy a Nagy-Szállás-völgy fokozottan védett terület, szerintem ez is közrejátszhatott… A Kis-szállás-völgy inkább a járhatatlan manapság!

    • Köszönöm a helyesbítést, de ezekre azért reagálnék is. Az első : ‘Nehezen követhető’=megszűnt a földút, elgazosodott a nyomvonal, azaz egy átlagos turista szempontjából ‘járhatatlan’. Ez nem csak az alsó szakaszra érvényes – habár arra kifejezetten -, hanem a középső szakasznál is van egy ifjú erdős rész, amin a gyerekeim is visítva mentek át. ( Hát még a feleségem! 🙂 ) Mivel ez 2013-ban történt, elképzelhető, hogy azóta már van kerülőút, de már 2010 után átkerült az új nyomvonalra a jelzés. A második eset már érdekesebb : SEHOL sincs leírva, hogy a Nagy-szállás-völgy fokozottan védett lenne. Sőt, az alap BNP védelmen kívül semmilyen más védelemről nem tudok. (Ez is csak a középső résztől él.)

      http://bnpi.hu/oldal/fokozottan-vedett-teruletek-36.html – BNP honlapja

      Ha erről kaphatnék bővebb infót, nagyon jó lenne! De ha még fokozottan védett is, ez nem lenne kizáró ok a turistajelzésnek. (Ha így lenne, nem mehetnénk le a Nagy-mezőre és ‘Bükki kövekben’ sem gyönyörködhetnénk…

      Egyébként ez az egyik kedvenc észak-bükki völgyem, ha védelem alá helyeznék, örülnék neki.

      • Székelyföldi Gárbo

        Jogos! Utánanéztem, nem fokozottan védett a Nagy-Szállás-völgy! Elnézést a pontatlanságomért! A régi piros turistajelzés nem is végig földúton ment, hanem ösvényen is sok helyen. Az említett fiatalos tényleg megvan, de kerülhető minimális kerülővel. Az ösvény sok helyen (szerintem) veszélyes volt…

  • Pingback: A meg nem valósult álom… – Barcikai Históriás

Hozzászólás