A meg nem valósult álom…

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Annak idején – 2014-ben – elhatároztam, hogy a kazincbarcikai természetjárás 50. évfordulójára egy új turistautat hozok létre a Bükkben. Ez lett volna a kazincbarcikai zöld jelzés – Z –, mely Kazincbarcikától a Mária-forrásig, esetleg Bánkútig vezetett volna. (Megadtam egy észak‒déli tengelyt is, ami Kazincbarcikától teljesen Felsőtárkányig tartott volna.) Sajnos ebből egyelőre nem lett semmi, ugyanis nem számítottam a bürokrácia útvesztőire. Nagyon hamar úgy éreztem magam, mint Asterix, aki az „Asterix 12 próbája” című mesefilmben megpróbálta megszerezni az A39-es igazolványt. 😥

Egy új jelzés felfestésének az alábbi a menete: Meg kell keresni a borsodi – esetleg a Heves megyei – természetjáró szövetséget, amely az alszövetségeknek kiküldve véleményezteti az új útvonalat. Ha mindenki egyetért, akkor mehet az Északerdő és esetleg az Egererdő felé az igény, a szövetségek támogatásával. Ezek ‒ ha a Bükki Nemzeti Parkot is érinti az útvonal – véleményeztetésre továbbküldik a BNP-nek, és ha mindkét – mindhárom – helyen jóváhagyják azt, akkor már csak a magánerdők tulajdonosait kell megkeresni, hogy engedélyezzék a jelzés felfestését.

Ez az utóbbi sem egyszerű: a mai törvények alapján, ha egy magánerdőben turistajelzés fut, a tulajdonos dolga a földutak karbantartása, illetve a jelzést tartalmazó, kivágásra ítélt fákon lévő jelzés pótlása. Ráadásul a vadászat kifizetődőbb tevékenység a tulajdonosnak, mint a turizmus… Ha mindezzel mégis megvolnánk, már „csak” egy hivatalos felfestőre van szükségünk, aki a munkát levezényli. Nekem Boronkai Tamást sikerült megtalálnom, akinek nagyon hálás vagyok az ügyintézésben való segítségéért.

Tudni kell azt is, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve nem érdemes felfestést készíteni, hiszen ezeket az Északerdő és a BNP akár a fák kivágása útján is eltávolítja.

2015 tavaszán benyújtottuk az első helyre a kérvényt, három különböző hosszúságú útvonal megadásával. Mivel fél évig válasz nem érkezett, írtam a megyei szövetség vezetőjének. (Azóta sem kaptam választ!) Tamásnak sikerült 2016 év elején elérni a megyei elnököt, aki először a „helyi természetjáró szövetségek nem reagálnak” választ adta, majd egyszerűen úgy válaszolt, hogy „túl hosszú az útvonal Z-nek”. Ekkor vesztettem el a bizodalmamat a Magyar Természetjáró Szövetségben…

Tamás biztatott, hogy küldjem azért tovább az Északerdőnek a kérvényt, de – mivel – az első futam is egy évig tartott, és értékelhető válasszal nem zárult, úgy éreztem, hogy nincs még 10 évem, hogy ezeket a felesleges köröket megfussam.

Értékelve a megkapott válaszokat: az elsőt nem minősíteném, ez maga minősíti azokat a szervezeteket, amelyeknek a dolguk lett volna. A második – elvileg – érthető, hiszen a sárga és a zöld jelzés aljelzések, de vannak kivételek! Ilyen a Bükk déli részénél futó Kő-út – sárga jelzés –, mely Siroktól Miskolcig (!) tart. Ez is lehetett volna egy különleges jelzés, ha figyelembe vesszük, hogy észak‒déli tengely NINCS a Bükkben, a zöld jelzések pedig az 1990-es évektől erőteljesen megcsappantak. Ráadásul a most bemutatásra kerülő változatra ez nem is igaz…

Nem is lett volna nehéz: a Felsőtárkányból Garadnára tartó Z jelzés már megvan. A Nagy-mezőtől Garadnáig a jelzést Z+-ra kellett volna átfesteni, a Z+-t Z-re Bánkút aljáig, itt ZN jelzés vezetett volna fel Bánkútra. Itt továbbhaladt volna az útvonal Csurgó felé, majd megkerülve a Bálványt a Z+ maradhatott volna Nagyvisnyóig, a Bálványra pedig ZH jelzés vezetett volna fel. Elérve az Országos Kék Túra Útvonalát – OK – egy darabig együtt haladtak volna, majd a megszűnt KL jelzés helyén ‒ a Nyír-kövön át ‒ érte volna el a Kapu-bérci áttörést. Itt a műúton, majd a makadámúton jutott volna el a Mária-forrásig, ZH jelzéssel érintve a Kapu-bércet, és ZO jelzéssel a Szilvia-forrást.

19rterkep11

Az észak‒déli útvonal (Térképforrás: turistautak.hu)

1.: A meglévő Z jelzés Felsőtárkányból. Az is maradna.
2.: A jelenlegi Z jelzés Jávorkúton át Garadnára. Ez a teljes szakasz Z+ jelzésre változna.
3.: A jelenlegi Z+ jelzés. Ez Z jelzés lenne.
4.: A jelenlegi Z+ jelzés. Ez ZN jelzés lenne Bánkútra.
5.: Jelzetlen makadámút. Ez Z jelzés lenne.
6.: Ez jelenleg Z+ jelzés, de ZH lenne.
7.: Ez jelenleg Z+ jelzés, de Bánkút felől már – elvileg KH is. Így megszűnne a Z+ jelzés Bánkút és az új Z jelzés között.,333333363
8.: Jelenleg Z+ jelzés Nagyvisnyóra. Az is maradna.
9.: Jelzetlen terület. Z jelzés lenne.
10.: Jelenleg OK, de mellé felkerülne a Z jelzés is.
11.: A volt KL jelzés, most Z lenne egy darabig, majd Z, az eddig jelöletlen szakaszon.
12.: Kiegészítő jelzés ‒ ZH ‒ a Kapu-bércre.
13.: Műút, jelenleg jelzetlen terület. Z lenne…
14.: Jelzetlen terület, Z lenne.
15.: ZO jelzés lenne a Szilvia-forráshoz.
16.: Részben jelzetlen terület, előbb a P+, majd az S futna bele, így érné el a Z jelzés a Mária-forrást.

A második esetben „csak” Bánkútról indult volna el az útvonal Csurgó felé, ebben az esetben a jelzés útvonala csak minimálisan változtatta volna meg a többi jelzést.

19rterkep12

A Bánkút–Mária-forrás közötti útvonal (Térképforrás: turistautak.hu)

1.: A meglévő Z+ jelzés. Meg is maradna.
2.: A jelenlegi Z+ jelzés. Bánkútig Z-re változna.
3.: Jelzetlen útvonal. Z jelzés lenne.
4.: Ez jelenleg Z+ jelzés, de ZH lenne.
5.: Ez jelenleg Z+ jelzés, de Bánkút felől már – elvileg ‒ KH is. Így megszűnne a Z+ jelzés Bánkút és az új Z jelzés között, de akár maradhatna is.
6.: Jelzetlen makadámút. Ez Z jelzés lenne.
7.: Jelenleg OK, de mellé felkerülne a Z jelzés is.
8.: A volt KL jelzés, most Z lenne egy darabig, majd Z, az eddig jelöletlen szakaszon.
9.: Jelzetlen terület. Z jelzés lenne.
10.: Kiegészítő jelzés ‒ ZH ‒ Kapu-bércre.
11.: Műút, jelenleg jelzetlen terület. Z lenne…
12.: ZO jelzés lenne a Szilvia-forráshoz.
13.: Részben jelzetlen terület, előbb a P+, majd az S futna bele, így érné el a Z jelzés a Mária-forrást.
14.: Jelenleg Z+ jelzés Nagyvisnyóra. Az is maradna.

A most – harmadik lehetőségként ‒ megadott Mária-forrás‒Kazincbarcika útvonalat szeretném a Kedves Érdeklődőknek bemutatni. Ezt a legrövidebb útvonalat – természetesen – a másik kettő is tartalmazta volna. Ebben az esetben a BNP-t, az Északerdőt és a magántulajdonosokat érintette volna a jelzés úgy, hogy valójában egy központi helyen, és egy magasabb rendű sárga jelzésből indult volna.

Így a kazincbarcikai Z jelzés – egyelőre – nem valósul meg, de azért megadom az útvonalat, hogy akit érdekel, bejárhassa azt. A teljes útvonal nagyon könnyen megtehető, odafigyelést is csak nagyon kevés helyen igényel.

Lássuk tehát az adatokat!

19rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: ~ 25 km
Szintemelkedés: 530 méter
Szintsüllyedés: 1079 méter
Szintkülönbség: 1609 méter

Az alap Z jelzésből három kiágazás lett volna, az egyik egy ZO jelzés a Taksa-lápai-forráshoz, egy ZN jelzés Kondóra és egy másik ZN jelzés a berentei horgásztóhoz. (Ezt a legutolsó szakaszt már régebben bejártuk.) Ezeket kiegészítő jelzéseket a leírás és az adatok nem tartalmazzák!

19rterkep2

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Mária-forrás (680 m)
2.: A Bükki Kék keresztezése (Harica-völgy-átkelés)
3.: Magas-kő alja
4.: Makadámút csatlakozási pontja
5.: Nagy-Som-tetői kilátópont
6.: Oszra-tetői kilátópont
7.: Taksa-lápa
8.: Koo csatlakozása
9.: Harica-völgy, erdészház
10.: Ludnapuszta, erdészház
11.: Harica-bányatelep
12.: A volt Béke-lejtősakna
13.: Dod-hegy (365 m)
14.: A P jelzés csatlakozása
15.: Ebecki-tető (304 m)
16.: Zsidó-hegy (315 m)
17.: Berentei elágazás
18.: Kazincbarcika, BC-főporta

A túránk kiindulópontjának a megközelítése ebben az esetben nem is olyan egyszerű. Ezt nézzék el nekem, hisz ez a túra valójában nem is erről szól. Tömegközlekedési eszközzel nem lehetséges, ellenben autóval könnyen elérhető. Menjünk fel a Bükkbe Bánkút – Lillafüred – felé Mályinkáról. Már elég magasan elérjük az első hajtűkanyart, itt egy hatalmas, gyönyörű fát pillanthatunk meg, és egy egyenesen továbbvezető makadámutat. Ez a Mária-forrási elágazás.

Már gyalog induljunk el a makadámúton. Körülbelül 500 méter után fogjuk elérni a Mária-forrást. Addig is a műúttól balra egy kis ösvény vezet le a Szilvia-forráshoz, később pedig jobbra megpillanthatjuk az Ágnes-forrást is.

A Mária-forrásról már esett szó ‒ a „Tardonától Mályinkáig” című cikkemben ‒, nagyon jó minőségű, iható vize van! Itt érdemes felkészülni a hosszú menetelésünkre. A legrövidebb változatban innen indult volna a kazincbarcikai Z jelzés…

19r01

Mária-forrás. Az oszlopon lévő S jelzés alá kerülne a Z jelzés indítója (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r02

Mária-forrás (Fotó: Kismarton Zsolt)

19rterkep3

A túra első szakaszának a térképe (Térképforrás: turistautak.hu)

Ha a Mária-forrástól továbbindulunk, nincs nehéz dolgunk. Tőlünk balra megy le a Kohász Kék – K+ –, jobbra pedig a sárga jelzés és a Kohász Kék – K+S – halad tovább. A legjobb minőségű földút ellenben nem tartalmaz jelzést. Ez lenne a Z jelzés. Haladjunk ezen a földúton, ami nagyon könnyedén járható. A 2008-as nagy viharnak „köszönhetően” nagyon szép kilátás nyílik balra, a Kemesnye-hegyre. Egy éles hajtűkanyart véve az utunk lassan leereszkedik a Harica-völgyébe. Itt fogjuk keresztezni a Bükki Kék – K – jelzést.

19r03

A Mária-forrás. Balra látható a jó minőségű földút, amin el kell indulnunk (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r04

A vihar által „kipusztított” rész… (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r05

…innen – balra ‒ szép kilátás nyílik a Kemesnye-hegyre (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r06

A jó minőségű földút az éles hajtűkanyar előtt (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r07

Bükkfák (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r08

Itt már a K jelzésen szeljük át a Harica-völgyét (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ahogy elérjük a K jelzést, forduljunk jobbra. Átgyalogolunk a Harica-völgy felső szakaszán. Balra már láthatjuk a meredeken süllyedő Harica-völgyet. Amint elérjük a hegy alját, tőlünk balra egy újabb nagyon jó minőségű földút indul el. Térjünk rá! Ez fog minket a hegyoldalban a Harica-völgy jobb oldalán végigvezetni.

Megjegyzés: A Bükki Kék jelzés – K – a völgy bal oldalán halad, majd leereszkedik a Harica-völgyébe. Megdöbbentő, hogy ez a jelzés – Farkas-gödörtől a Tardona‒varbói makadámútig ‒ azaz 3,5 km-en keresztül ‒ szinte járhatatlan! SENKINEK nem javaslom ennek a szakasznak a megtételét! Szerencsére a virtuális Z jelzésünkön ilyen hellyel nem fogunk találkozni…

Széles úton haladunk tovább, a Harica-völgy egyre csak mélyülni fog mellettünk. Nemsokára elérjük a Magas-kő alját, valamint annak sziklaáttörését.

19r09

A Harica-völgy jobb oldalán (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r10

Ezen a szép földúton és makadámúton haladunk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r11

A Harica-völgy felső szakasza (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r12

A Magas-kő alja (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r13

Kilátás a Magas-kő aljáról (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r14

A Magas-kői sziklaáttörés (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r15

A Magas-kői sziklaáttörés (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r16

A Magas-kői sziklaáttörés (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r17

Kilátóponthoz vezető „kőoszlop” a Magas-kői sziklaáttörésnél (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Magas-kő alja alatt található meg a Magas-kő lápai sziklaeresz barlangja. (A fenti kép alatt!)

Továbbhaladva először jobbra, majd egy kis völgy végénél élesen balra folytatódik az utunk. A jobbos kanyar után jobbra még nagyon jól látszódnak Magas-kő sziklaszirtjei.

Kanyargós úton haladunk tovább, és a híres Gyurkó-lápai-barlang felett megint jobbra fordulunk. Ez az út egy kicsit megint a hegy felé fog minket vezetni, majd hirtelen és élesen balra fordul, a földút szétválik. A jobb oldali, jobb minőségű földúton haladjunk tovább! Nemsokára az utunk belefut a Kis-fennsíkot Kondóval összekötő makadámútba. Menjünk ezen egyenesen tovább!

Ha jobbra fordulnánk, a makadámúton 500 métert haladnánk és a balos kanyar előtt élesen jobbra fordulnánk – egy ösvényen ‒, akkor 300 méter után elérnénk a Barátság-kerti kilátóhelyet. (Ide miért nem vezettem ki egy ZH jelzést?!)

Megjegyzés: A barlangokhoz nem vezettem ki még elméletben sem jelzést, ugyanis ezek a barlangok KIZÁRÓLAG engedéllyel és vezetővel járhatóak. Bemászni ezek nélkül ÉLETVESZÉLYES!

19r18

A Magas-kő alatt (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r19

Jobbra tőlünk láthatóak a Magas-kő sziklaszirtjei (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r20

Gyurkó-lápa felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r21

A Gyurkó-lápai kilátóponthoz vezető szirt (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r22

Itt futunk bele a Kis-fennsík és Kondó közötti makadámútba. Balról jöttünk, jobbra megyünk. Ha a Barátság-kerti kilátóponthoz el szeretnénk jutni, forduljunk meg, és induljunk el a Kis-fennsík felé! (Fotó: Kismarton Zsolt)

Innentől kezdve maradjunk a makadámúton! A Harica-völgye felett áthaladunk egy sziklaáttörésen, érintjük a Nagy-Som-tetői kilátópontot, majd az Oszra-tetői kilátóhelyet is. Mindkét kilátóhelyről nagyon szép kilátás nyílik a Harica-völgyére és az Észak-Bükkre!

19r23

A makadámút. Erre megyünk tovább! (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r24

A makadámút (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r25

Éles hajtűkanyar a makadámúton (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r26

Az Oszra-tetői kilátóhely környéke (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r27

Az Oszra-tetői kilátóhely feletti ligetes erdő (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r28

Az Oszra-tetői kilátóhely, alattunk Farkas-gödör és a Harica-völgy (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az Oszra-tetői kilátópontnál az utunk jobbra fordul, és egyenesen ereszkedik tovább a Harica-völgyébe. Utunk során az egyenes vonalat csak egy helyen töri meg egy kis kanyargás, ahol a makadámút a hirtelen ereszkedést próbálja meg elkerülni. Később, egy éles bal kanyar előtt lehetőségünk van egy kissé rossz minőségű, de egyenes földúton egy újabb kanyart levágni. (A Z jelzés erre vezetne.) Ha a makadámúton maradunk, az sem baj, hiszen a két földút bő 300 méter után újból összefut. Továbbhaladva a makadámúton nemsokára elérjük Taksa-lápát, ahol a LÁEV Farkas-gödör–Örvénykői vonalának azonos nevű megállóhelye volt. Sajnos a kisvasútból már nem maradt meg semmi. 😥

19rterkep4

A túránk második szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

19r29

Útban Taksa-lápa felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r30

Útban Taksa-lápa felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r31

A „rövidítés” földútja (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r33

A Taksa-lápai erdő (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r34

Taksa-lápa. A jobb oldali úton megyünk tovább! (Fotó: Kismarton Zsolt)

Taksa-lápa arról is híres, hogy innen vezették volna le a LÁEV mahócai vonalát Tardonára 1999-ben. Sajnos ebből nem lett semmi… 😥

Ha Taksa-lápán balra az erdőben megpillantunk egy nagyon rossz minőségű földutat, ezen kellene elindulnunk a Taksa-lápa-forráshoz. Az út körülbelül 300 méter. Itt kiépített forrást és pihenőhelyet találunk, és elvileg a vize iható. (De ebben az állapotában nem javasolnám.) Sajnos mind a földút, mind a forrás, valamint a pihenőhely is már eléggé leromlott állapotban van, nem ártana a felújítása. Ebben az esetben vezetne ide ki a ZO jelzés.

19r32

Taksa-lápa-forrás (Fotó: Kismarton Zsolt)

Taksa-lápánál, az elágazó makadámúton balról érkezik Tardonáról a Koo kerékpáros jelzés, mely jobbra velünk fog haladni 400 métert, majd élesen elfordulva Varbó felé veszi az irányt. Ezen a ponton hagyjuk el a Bükki Nemzeti Park területét. Mi az egyenes úton haladunk tovább. A Drótos-tető alatt újra keresztezzük a Bükki Kék túra útvonalát. A K jelzés után az utunk erősen kanyargóssá válik, hogy minél kisebb lejtéssel érhesse el a völgyet. Az utolsó jobbos kanyar után leérünk, és már majdnem egyenes úton fogunk továbbhaladni. Utunk során – balra – megpillanthatunk egy nagy rétet. Itt volt a 760 mm-es Harica-völgyi kisvasút fatelepe, egyúttal a végállomása is. Ezt 1960-ban egy hatalmas vihar vízáradata elmosta. Ha valaki bővebben szeretne olvasni a Harica-völgyi bányavasútról, annak javaslom a honlapomon található részletes történelmi leírást is (www.bukkhegyseg.hu). Innentől kezdve már a völgy jobb oldalán, a völgyet és a patakot követve halad az utunk. Körülbelül 1 kilométer után érjük el a Harica-völgyi erdészházat és a Rákos-kutat.

Megjegyzés: Ha elfáradtunk, akkor a K jelzésen forduljunk jobbra, és 2,5 kilométer után a varbói buszmegállóhoz jutunk. Itt is befejezhetjük a túránkat…

19rterkep5

A túránk harmadik szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

19r35

Az utolsó balos kanyar, mielőtt a völgybe érnénk (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r36

A Harica-völgyi rét. Itt volt a fatelep, a kisvasút végállomása (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r37

A Harica-völgy feletti erdő (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r38

A Harica-völgyi erdészházzal szemben elterülő szép rét (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r39

A Harica-völgyi erdészház. Még látszik rajta a több mint 25 éve megszűnt P jelzés (Fotó: Kismarton Zsolt)

Valamikor itt keresztezte a kazincbarcikai P jelzés a makadámutat. Tardona felől érkezett, és a Varbó feletti Péterné-tetőre tartott. Régen volt egy KO jelzés is a kúthoz – a tardonai K+-ból –, de amióta a forrás környéke is tönkrement, azóta az is megszűnt. Mindenesetre fapadok vannak az erdészház mellet, ahol megpihenhetünk.

19rterkep6

A túránk negyedik szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

Miután megpihentünk, haladjunk tovább! Jobb oldalon összefüggő erdő fogja az utunkat kísérni, balra pedig hol fenyőerdő, hol rét váltakozva fog feltűnni. Szintén láthatjuk – balra – a már Kazincbarcikát Kondótól elválasztó hegyeket is. Legközelebbi jellegzetes pontunk a ludnapusztai erdészház lesz. Ez egy nagyon jó állapotban lévő házikó, pihenőhellyel és szalonnasütővel. Itt mindenféleképpen érdemes megállnunk és megpihennünk. A házzal szemben szép rét helyezkedik el, mely – jobbra – hosszan elterül a Harica-völgyében.

19r40

Útban Ludnapuszta felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r41

A „Faluhely” (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r42

A „Faluhely” (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r43

A „Faluhely” (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r44

Útban Ludnapuszta felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r45

Ludnapuszta (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r46

A ludnapusztai erdészház, a több mint 25 éve megszűnt P jelzéssel (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r47

A ludnapusztai erdészház (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r48

Ludnapuszta. Régen jobbra vezetett a P jelzés (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r49

A ludnapusztai erdészház (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r50

Ludnapuszta (Fotó: Kismarton Zsolt)

Sokan nem tudják, de Ludna(puszta) valójában egy település volt. Nagyon nehéz volt adatokat összeszedni róla, hiszen már a középkorban elpusztult. A térképen a falu helyét „Faluhely” néven jelöltem. Már a XIII. században létezett, majd az elpusztulása után kapta a „puszta” nevet, és a feudális rendszernek megfelelve nagyon sokáig saját közigazgatási határral rendelkezett. Csak később csatolták a területet Kondóhoz, így bőséges fakitermelőhelyhez és legelőhöz juttatva a kondói gazdákat. Fényes Elek is megemlíti a települések leírásában (Magyarország geográfiai szótára – 1851),

Megjegyzés: Mivel Ludna még a középkorban elpusztult, nem ártana egy régészeti feltárást indítani a helyén, így megismerhetnénk – esetleg pontosíthatnánk ‒ a középkori falvak képét.

Megjegyzendő, hogy ezen a részen régen megszűnt kazincbarcikai P jelzés itt érkezett vissza a varbói Péterné-tetőről, és a makadámutat átszelve haladt tovább a Lófar-nyereg felé. Mivel a kazincbarcikai nyereg felé lévő földutak már teljesen járhatatlanok, így nem csoda, hogy a P jelzés ezen a szakaszon Kazincbarcika felé megszűnt. (Pedig régen nagyon fontos szekérút volt!)

Most pedig haladjunk a makadámúton tovább! Nemsokára elérjük Harica-bányatelepet, ahol még elég sok ‒ leromlott állapotú – kiszolgálóépület áll. Az út hirtelen majd balra fordul, átmegy a völgyön a három bányató között, majd a hegy alatt kettéválik. Ha jobbra mennénk a makadámúton – ezt ZN jelzéssel láttam volna el –, akkor 1,9 kilométer után Kondó autóbuszmegállójához jutnánk.

19r51

Harica-bányatelep (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r52

Balra fordul az út, átszelve a Harica-völgyét (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r53

Harica-bányatelep (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r54

A jobb oldali – kisebbik ‒ bányató. Pár méterre van az elágazás (Fotó: Kismarton Zsolt)

19rterkep7

A kondói ZN jelzés és a túránk ötödik szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

Kondóra begyalogolva ‒ a makadámúton ‒ a fáradt turista már Sajószentpéterre utazhat.

Kondó története is a XIII. század közepén kezdődött. Nagyon sok ideig – teljesen a XIX. századig – csak nagyon kis település volt, Parasznya filiája. Csak a XIX. század legvégén indult meg az ugrásszerű fejlődése, a szénbányászat megindulásával. Jellemző történelmi emlékkel nem rendelkezik, de ha valakit érdekel a falu részletes története, kérem, olvassa el Várady József: A kondói református egyház története című művét.

Ha balra fordulunk, egy nagyon jó minőségű földútra – ez lenne a Z jelzés –, elhaladunk a volt Béke-lejtősakna bejárata előtt, majd a központi épülettel egy vonalban az utunk jobbra, egy völgybe kanyarodik. Ezen a környéken még láthatjuk a Lyukóbánya–Harica-bányatelep–Berente közti kötélpálya helyét.

Harica-bányatelep az egyik központi helye volt a borsodi szénbányászatnak. Kezdetben a Harica-völgyi bányavasút vitte a szenet Sajószentpéterre, ahol normál nyomközű vasúti kocsikba rakták át, majd az elkészült kötélpálya szállította a szenet közvetlenül a berentei Szénosztályozóműbe. A borsodi bányák bezárása jelentette a Harica-bányatelep végét is…

A földúton továbbhaladva a legjobb minőségű út jobbra fordul, és felkapaszkodik a hegyre. Itt egyszer csak véget ér, jobbra vagy balra tudunk továbbmenni. Mi a jobb oldalit választjuk, ami azonnal egy hajtűkanyarral a hegynek felfelé fordul. Itt csak ligetes erdőkkel fogunk találkozni, emiatt gyönyörű kilátás nyílik a Nagy-fennsíkra is. Továbbhaladva érjük el a Dod-hegy tetejét, majd később rálátásunk lesz Alacskára is. Nemsokára egy nyeregben találjuk magunkat, ahol bal oldalon rengeteg szederbokrot láthatunk. Nagyon sok gyümölcs gyűjthető be itt, csak sajnos nem egyszerre érnek meg, így több kirándulást igényel, hogy a megfelelő mennyiséget megszedhessük!

Elérve a kazincbarcikai hegyet, az út szétválik – mi a jobb oldalit követjük –, és elérjük a kazincbarcikai P jelzést a bérci úton.

19r55

A Harica-bányatelepi volt Béke-lejtősakna lezárt bejárata (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r56

Itt fordulunk jobbra, a völgybe. Ez a hátunk mögött lévő Harica-bányatelepi központi épület (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r57

A jó minőségű földút a völgyben (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r58

A jó minőségű földút a völgyben (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r59

Itt fordulunk a jobb oldali útra, amelyik meredeken a hegyre vezet minket (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r60

A jó minőségű, hegyre vezető földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r61

Itt ér véget a földút. Mi jobbra, majd szinte azonnal balra fordulunk (Fotó: Kismarton Zsolt)

19rterkep8

A túránk hatodik szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

19r62

A már a Dod-hegyre vezető földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r63

A Dod-hegyre vezető földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r64

Kilátás a Nagy-fennsík felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r65

A Dod-hegy (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r66

A Dod-hegy tetejéről már kilátunk Kazincbarcika felé is (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r67

Kilátás a Nagy-fennsík felé a Dod-hegyről (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r68

A Dod-hegy nyerge (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r69

A Dod-hegy nyerge. Már szemben látható a bérci út (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r70

Szép fa a Dod-hegy nyergén (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r71

A Dod-hegyi út (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r72

A Dod-hegyi út (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r73

Kazincbarcika határa a hegyen (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r74

A Dod-hegy nyerge (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r75

A szedres a Dod-hegy nyergén (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r76

Erre megyünk… (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r77

…és onnan jöttünk (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r78

Ez már a kazincbarcikai P jelzés a bérci úton (Fotó: Kismarton Zsolt)

Innentől kezdve az Ebecki-tetőig a P jelzéssel együtt haladna a Z jelzés. Csak egy 300 méteres szakasz van, ahol a Z jelzés a Kölesföld-erdőnél eltérne ettől. Ezen a ponton a P jelzés enyhén jobbra fordul és úgy halad tovább. Itt van egy egyenes földút is, ahol a Z futna. A P kerülése után a két út újból összefut.

Ezt a szakaszt már részletesebben leírtam a „Vadregényes túra Kazincbarcikán” című cikkemben, így ettől most eltekintenék.

19rterkep9

Túránk hetedik szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

19r79

Onnan érkezik a P jelzés… (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r80

…és velünk együtt arra halad tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r81

Kilátás Alacska és Berente felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r82

A Balázs-oldal szép fával (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r83

A Balázs-oldalt a Cserbagostól elválasztó kicsi erdei út (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r84

Ez már a Cserbagos (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r85

A Cserbagos (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r86

Az Ebecki-tető (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az Ebecki-tető alatt a P jelzés balra fordul és a kazincbarcikai autóbusz-végállomáshoz vezet. Itt is leereszkedhetünk a városba. (A távolság 2,5 kilométer.) A Z jelzés itt jobbra, a toronyhoz fordulna, és nagyrészt a bérci úton haladna tovább, érintve a Zsidó-hegyet. Ez részben a régi P+ jelzés volt. Ezt a szakaszt is leírtam már a „Kazincbarcikai látványtúra” című cikkemben, így ezt sem ismételném meg. Menjünk el az utolsó hegy tetejénél lévő romházig!

19rterkep10

Túránk nyolcadik, utolsó szakasza (Térképalap: turistautak.hu)

19r87

Kilátás az Ebecki-tetőről a Sajó-völgy felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r88

Kilátás a Zsidó-hegyről Kazincbarcikára (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r89

Kilátás a Sajó-völgyére és Berentére (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r90

Kilátás a Sajó-völgyére és a romházra (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r91

Kilátás Kazincbarcikára (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r92

Szemben ott a romház! (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r93

A Sinka-hegy alja. Balról jöttünk és jobbra megyünk tovább! (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Sinka-hegy aljánál – a romháznál – éles balos kanyarral haladna lefelé a Z jelzésünk. Ezen a ponton – egyenesen tovább – indulna egy újabb ZN jelzés, ami a Sinka-hegyen át a berentei horgásztóhoz vezetne. A távolság 2 kilométer. Ezt a részt is bejártuk már „A mai úti cél : Berente” című cikkemben.

Most mi kövessük tovább a Z jelzést! Meredeken, jó minőségű földúton ereszkedünk alá. Ahol a terep lankásabbá fog válni, ott – jobbra – két földút is indul el. Élesen forduljunk jobbra bármelyikre – hiszen pár száz méter után úgyis összefutnak ‒, és haladjunk ezen tovább. Az út végénél lelkes amatőrök újra felfestették a P+ jelzést – ahol a Z is futna –, így már a frissen felfestett jelzésen, éles bal kanyarral le tudunk menni a BC főportához. Utunk során érintjük a BC ciszternáját, és gyalogolunk is egy kicsit a BC kerítése mellett. A főportát elérve lenne az elképzelt Z jelzés végpontja…

19r94

A BC feletti erdő (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r95

A BC feletti földút (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r96

Itt fordulunk élesen jobbra (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r97

Lelkes amatőrök itt már újrafestették a megszűnt P+ jelzést. Kövessük! (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r98

Ez már egy éles balos kanyar (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r99

A BC Rt. ciszternája (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r100

Itt érjük el a BC lakótelepet (Fotó: Kismarton Zsolt)

19r101

Majdnem a BC főportájával szemben található ez az érdekes hely. Valamikor ez volt Kazincbarcika mértani középpontja (Fotó: Kismarton Zsolt)

Mint látható, a terület nagy része méltatlanul elfeledett völgye a Bükknek. A Harica-völgy egy lelket megnyugtató, nagyon szép táj, melyben még pihenőhelyek is találhatóak, ráadásul a megközelítése – természetesen gyalogosan – egyáltalán nem nehéz. Érintetlenségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Taksa-lápa alatt láttam életemben először a Bükkben vadmacskát! Olyannyira meg volt lepődve, hogy embert lát, mint mi, hogy egy ilyen szép állatot megfigyelhetünk. Sajnos fotóra nem maradt idő, hatalmas ugrásokkal távozott az erdő felé…

Hozzászólás