Kazincbarcika városépítő vasútja
Úgy gondolom, hogy nagyon sokaknak meglepetést fog okozni ennek a kisvasútnak a leírása. Nem is csodálkozom rajta, hiszen én is csak körülbelül 1 éve hallottam róla, és sokáig azt hittem, hogy csak tervekben létezett. Ellenben pár hónapja – igaz, nem sok – információ kezdett eljutni hozzám, sőt fényképek is, amik már egyértelműen igazolták a létezését.
Először is tisztázzuk azt, hogy ez a kisvasút 760 mm-es nyomtávú volt, és nem egyezik meg a volt normál nyomtávú Béke vágánnyal – lásd az előző fejezetet –, és nem egyezik meg a 600 mm-es tardonai bányavasúttal – lásd a következő fejezetet.
Sok esetben nem is volt olyan nehéz a különböző nyomtávú kisvasutakat összekeverni. Ennek oka pedig Ő:
Ezt a mozdonytípust 1952 és 1968 között gyártották Magyarországon a keskeny nyomközű vasutak számára. Kb. 280 darab készült belőle. 4 főtípusa és sokkal több altípusa volt, ezen kívül még változatosabb külső kialakítással készültek. (19) Első ránézésre természetesen az összes típus nagyon hasonlít egymásra. A fő gond az, hogy mind 600 mm-es, mind 760 mm-es, 950 mm-es és 1000 mm-es nyomtávra is készültek mozdonyok! Így az 1960-as években a tardonai kisvasúton – 600 mm-es nyomtáv – és a városépítő vasúton – 760 mm-es nyomtáv – használhatták.
Kezdjük hát a legelején…
Amikor 1951-ben elkezdődött a Békeváros építése, és 1952-ben kiépült a Béke vágány és az Anyagraktár az Irinyi Szakközépiskola és a sportpálya helyén, az építést irányítók nagyon hamar rájöttek, hogy a hatalmas mennyiségű építési anyagot nem lehet időben a város megfelelő helyeire szállítani. (Akkor még nem volt műút a városban!) Így 1953-ban a Kaposvári Gazdasági Vasutak a minisztérium elé terjesztette a kérvényét, hogy az Anyagraktártól az építési területekre, a megnyílt homokbányához és a Legényszálláshoz kisvasutat hozhassanak létre. Ezt a minisztérium engedélyezte. (14)
Egy kis érdekesség: Eredetileg az Anyagraktártól normál nyomközű vasutat akartak építeni a város két pontja felé a kiszolgálás végett. A csonkavágányok el is készültek, de végül is – valószínűleg a szűk használandó ívek miatt – a kisvasút mellett döntöttek.
Nem tudom, hogy a térképen mennyire látszik, így leírnám a nyomvonalat. A kép alja felé látható egy derékszögű kereszteződés. Itt „metszette” a kisvasút a tardonai 600 mm-es bányavasút vágányát. Ide őrházat létesítettek, hogy a balesetek elkerülhetőek legyenek. Ettől lejjebb váltó található. Az egyenesen lefelé vezető ág a homokbányához vezetett, a másik ág a Legényszálláshoz. (Oda, ahol jelenleg a Mátyás király úti SPAR áll.) Felfelé haladva a vágány a K, L, M épületek mögött futott. Továbbhaladva elérte az Anyagraktárat, és egy 60 méter sugarú ívvel megkerülte a Béke vágányt. (Piros berajzolás a kép bal oldalán.) Innen áthaladt az anyagraktár északi részén, majd továbbhaladt a G, H, J épületek felé. A kép közepén látható piros „belefirkálás” már nyomvonal-módosításra utal, ez a szakasz a habarcstelephez vezetett.
Természetesen az évek folyamán a vágányhálózat folyamatosan változott annak megfelelően, hogy hol készült el egy-egy ház, vagy hol kezdődött el egy új építése. Így a folyamatosan változó nyomvonalat nem is olyan egyszerű követni. Rengeteg kérelem és helyszínrajz készült a nyomvonalváltozásokról (18), de volt olyan eset is, hogy ilyen nem készült, csak egyszerűen lefektették a szükséges szakaszokat. Így a vonalhálózat igazolására nemcsak a helyszínrajzokat, hanem a régi fotókat és leírásokat is fel kell használni. Egy dokumentum rendelkezésünkre áll – például a homokbányához vezető szakaszról –, a „Szemtanúk szavaival” című könyv, annak is az 51 oldala, ami a bölcsőde alapjainak az elkészültéről szól:
„Nem messze a homokbányához vivő kisvasút mellett egy csomó száraz garnácsot vett észre. Ott áll az már évek óta. Lehet azóta, amikor az első épületek építését elkezdték.” (13)
Természetesen nem a tardonai kisvasútról van szó, hiszen az sohasem vezetett a homokbányához!
Egyébként a legstabilabb, folyamatosan meglévő szakasz az Anyagraktár és a homokbánya, valamint a Legényszállás között volt. A többi szakasz a város építésének megfelelően változott.
A képen jól látható az alulról felfelé – a homokbányától – haladó városépítő vasút, ami az óvoda előtt elkanyarodik – a kép közepén lévő pici – őrháznál a kép bal oldala felé. (Az Anyagraktárhoz.) A kis ház előtt látható az azt keresztező tardonai kisvasút vágánya is.
Sajnos kicsi a kép, így elmesélem, hogy mi látható rajta. A kép a már álló Irinyi Szakközépiskola tetejéről készült. A kép közepén látható a normál nyomtávú Béke vágány, ahogy „befut” az Anyagraktárba. Látható két visszafelé kiágazó csonka vágánya is. A jobb oldali csonka vágány mellett látható a városépítő vasút rakodója néhány kocsival. Ez egy kicsit lejjebb helyezkedik el a normál nyomtávú vágánytól. A kép hátterében a már létező Akácfa út felső szakasza és a környéken megépült házak is láthatóak.
Igaz, hogy ezen a képen a vágányok nem láthatóak, de figyeljük meg az oszlopnál álló vasúti kereszteződésre figyelmeztető táblát!
Annyit lehet tudni még a kisvasútról, hogy az 1960-as évektől kezdődően ún. „repülővágányokat” is alkalmaztak. Ennek az volt a lényege, hogy ha szükséges volt, akkor egyszerűen a már elkészült úttestre telepítették a vágányt, amit a szállítások befejeztével nagyon gyorsan fel tudtak szedni. Egyébként is a város építése olyan gyors ütemben haladt, hogy az is előfordult, hogy a már nem használt vágányokra egyszerűen rábetonoztak!
A kisvasút sorsáról az 1960-as évtől kezdődően feljegyzés már nem fellelhető (18), így a végleges megszűnésének az időpontja ismeretlen. De! Itt van ez a kép – az előző –, aminek az elkészültéről szintén semmit nem tudok. Ha elővesszük a „kronológiánkat”, akkor azonnal behatárolható a fénykép keletkezésének az időpontja. A Hámán Kató utca és a Május 1 út már elkészült, áll a Mazsola sora, a Május 1. úti Általános Iskola, valamint már építik a Kórházdombot! Így teljesen egyértelmű, hogy a képnek 1965 után kellett készülnie!
Ezek alapján már könnyedén megállapíthatjuk, hogy a városépítő kisvasút sorsa egybeforr a Béke vágányéval, így a teljes megszűnését 1966-ra tehetjük…
Végezetül a Kedves Olvasók elé szeretném tárni azt a térképet – a mai Google-térképet igénybe véve –, amerre a kisvasút „megfordult” a városban a fellelhető térképek, leírások és fényképek alapján. Két dolgot azért célszerű figyelembe venni. Az egyik az, hogy nem feltétlenül jutottam minden adathoz, így még másfelé is kanyaroghatott a vonala, valamint azt, hogy egyben így a vasút SOHASEM létezett.
Térképmagyarázat
Felső lila vonal: A normál nyomtávú Béke vágány nyomvonala.
Alsó lila vonal: A 600 mm-es tardonai kisvasút nyomvonala.
Sárga vonalak: A 760 mm-es városépítő vasút térképekkel is igazolható nyomvonala.
Piros vonalak: A 760 mm-es városépítő vasút fényképekkel igazolható nyomvonala.
Piros számok: A fényképek elkészültének a helye, ami ezeket a szakaszokat igazolja.
¤ : Pontosítást igénylő adat!
Források
1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979
2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? – 1995
3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története – 2004
4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954–2004 – Fotók
5: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz – 1898
6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz – 1956
7.: Örvös János: Bükk utikalauz – 1962
8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970
9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977
10.: Barcikai Históriás újság (Takács István)
11.: Barcikai Históriás online változata (Takács Zsolt – www.barcikaihistorias.hu)
12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke
13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival – 1956
14.: www.kisvasut.hu – A KBK honlapja
15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786–1986 – 1986
16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története – 2014
17.: Bombicz István, Herbolya-Tervtáró volt főmérnöke, bányamérnök
18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja
19.: www.wikipedia.hu
20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről – 2004
21.: Hidász Almanach 2007
22.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009, Tükörcserepek 2 – 2016
23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015
24.: BNK Kft. – Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015
26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.
27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia – 2012
28.: Bertalan László–dr. Szabó Gergely: Mederfejlődési vizsgálatok a Sajó hazai szakaszán, és a debreceni egyetem által készített felmérés a Sajóról 2014-ből. Mindkettő a debreceni egyetem munkája.
29.: Dr. Izsó István: A miskolci bányakapitányság területének bányaipara – 2011
30.: Ifjúvá serdült város 1954–1979 – 1978
31.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében – 2014
32.: www.tirek.hu
33.: Takács István: 20 év Kazincbarcikáért – 1989
34.: Rónaföldi Zoltán: Kandó Kálmán és a borsodi szénbányászat, valamint az „Imperiál-ügy” – 2015
35.: Balla László: Magyar vasúttörténeti dokumentumok – www.vasut.tk
36.: Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával – 1974
37.: Papp Attila meg nem jelent könyvei és összeállításai (A könyvek a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár tulajdonát képezik.)
38.: Id. Alliquander Ödön: Magyarország szénbányászata 1940-ben – Miskolc 1989.
39.: Kazincbarcika 1971–1975
A könyvben általánosan használt térképekről
A legnagyobb segítségemre az online térképek voltak, ilyen a terkep.google.hu, a terkep.turistautak.hu, a www.tajertektar.hu, a www.openstreetmap.hu és a mapire.eu. Természetesen a legfontosabb információkat tartalmazó térképeket segítőimtől és lektoraimtól kaptam, ezeket a megfelelő helyen megjelöltem.
A mapire.eu ellenben külön is szót érdemel: Itt lelhető fel az I., a II. és a III. Katonai felmérés online térképe, valamint a Magyar Királyság térképe is. Az utóbbi időben felkerült az 1941-es katonai térkép is a honlapra. Ezeket egy kicsit bővebben is taglalnám.
♦Katonai Felmérés (1763–1787): Magyarország területét 1782 és 1785 között térképezték fel.
♦Katonai Felmérés (1806–1869): Mivel a térképen már szerepel az 1871-ben megnyitott Miskolc–Bánréve vasútvonal tervezete, így a térkép elkészülésének idejét 1869-re lehet tenni. (Találtam forrást, ami az 1829 és 1866 közötti időpontot jelöli meg.)
♦Katonai Felmérés (1869–1887): Magyarország területét 1883–1884-ben térképezték fel.
♦ Magyar Királyság (1869–1887): Mivel ez a térkép megegyezik a III. Katonai Felmérés térképével, így a felmérés időpontja azzal megegyező. Csak két különbség van a térképek között: az egyik, hogy „magyarosították” a neveket, valamint, hogy a méretaránya 1:25000.
Meg kell még említenem a www.vasutallomasok.hu-n szereplő 1910 körüli katonai térképet is: Azért írom 1912 utáninak a könyvben, mert már szerepel rajta az 1912-ben megnyitott Ormospusztáig vezető normál nyomtávú vasút is.
Pingback: A 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeitől a látványtúráig – Ezekről írtunk 2018-ban – I. rész – Barcikai Históriás