A 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeitől a látványtúráig – Ezekről írtunk 2018-ban – I. rész

Összeállította: Takács Zsolt

Ez az év se volt eseménytelen sem a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltuk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. Januárban hol is kezdhettük volna máshol, mint a 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeinél, hogy aztán egy látványos túrával zárjuk a negyedévet.

Január

Lehota Roland a Béke étterem utolsó, nagyobb korszakáról (1990-1996) beszélgetett Kiss Pállal, aki ezen időszak alatt vezette az étteremkomplexumot, ám Roland emellett – a tőle megszokott alapossággal és minden apró részletre figyelve – felidézte saját emlékeit is a Pikolóról, a Tini Grillről, a Sportról, a Hídról…

A 90-es évek elejének barcikai szórakozóhelyeiről

Amikor 1951-ben elkezdődött a Békeváros építése, és 1952-ben kiépült a Béke vágány és az Anyagraktár az Irinyi Szakközépiskola és a sportpálya helyén, az építést irányítók nagyon hamar rájöttek, hogy a hatalmas mennyiségű építési anyagot nem lehet időben a város megfelelő helyeire szállítani. Kazincbarcika városépítő vasútja oldotta meg ezt a problémát. De vajon merre járt? Izgalmas utazás Kismarton Zsolttal:

Kazincbarcika városépítő vasútja

Sok ember és cég segítségére volt szükség, hogy az utolsó utáni pillanatban Kismarton Zsolt bejuthasson ebbe a különleges épületbe. Ennek a felmérésnek az eredményeképpen készült az alábbi kisfilm, a Barcikai Históriás első videócikke!

A Szénosztályozó volt főépületi előcsarnoka

Berentén az élelmiszer-ellátás a minimális igényeket sem elégíti ki, a Zsuzsi presszó környékén pedig éjfél körül gyakori az ittas emberek hangoskodása és garázdálkodása. Mindeközben Barcikán: egyre súlyosabb gond az orvoshiány; hiába volt az országos tanévnyitó városunk legújabb iskolájában, a környékén még sincs minden rendben. A fiatalok városában nem lenne szabad megfeledkezni az idősebbekről sem… Keresztmetszet egy városról (1984-1988) – a kiadványt szerkesztette: Takács István.

Keresztmetszet egy városról ‒ információs jelentések: 1985. szeptember hó

Kazincbarcika az utóbbi években nemcsak méreteiben nőtt meg, hanem egyre szépül is ez az egykor elhanyagolt bányásztelepülés. Utcáin ízléses új házak egész sorát láthatjuk. A városképet most új szobor is még tovább szépíti. A Rákóczi téren állították fel Buzi Barnabás szobrászművész kuruc lovasszobrát. A szobor felállításának – mint képünk is mutatja – sok nézője akadt. A Délmagyarország 1959. október 11-i képes híre.

Szépül Kazincbarcika

Új egészségügyi szakközépiskola épült Kazincbarcikán. A mintegy ötvenhétmillió forintos költséggel létrehozott tizenhat tantermes új oktatási intézményben négyszáz diákot tanítanak majd – adta hírül a Dolgozók Lapja, 1976. január 25-én.

Új iskola Kazincbarcikán

Épül az iskola – és a város Forrás: Éles Csaba – KDK

Február

1964-ben Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. Az olimpiára Tokióban, október 10. és 24. között került sor. Az éremtáblázaton Japán a harmadik helyen szerepelt az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött, birkózásban viszont, mind kötött-, mind szabadfogásban, az élen végzett. A japán birkózóválogatott az olimpiát megelőzően Magyarországon is bemutatkozott, 1964. május 29-én például Kazincbarcikán, 17 órakor a filmszínház termében. De vajon hogyan kerültek ide éppen ők? Takács Zsolt a korabeli napihír nyomába eredt…

1964: olimpiai bajnok japán birkózók a mozi épületében

Nagyon nehéz és komoly munkát igényelt a tardonai kisvasút feltárása. A szépkorú emberek még emlékeznek rá, de ezek az emlékek kicsit megbízhatatlanok, így Kismarton Zsoltnak arra kellett rájönnie, hogy pontos információ ezzel a majdnem 100 (!) évig üzemelő vasúttal kapcsolatban nem sok maradt fenn… Ám Zsolt nem ismer lehetetlent…

A tardonai kisvasút

A hatvanas évek elejétől kezdtek elterjedni Magyarországon a hangos képeslapok. Ezek annyiban különböztek a manapság is kapható „zenélő képeslapoktól”, hogy a lemezjátszó 45-ös fordulatszámán lejátszva majdnem valódi zenei élményben lehetett része a hallgatónak. Az egyik ilyen hangos képeslapon a BVK egyik gyáregysége látható a Bánk bán leghíresebb áriájának „kíséretében”. Takács Zsolt újra felrakta a lemezt…

Hazám, hazám, BVK – avagy egy hangos képeslap Kazincbarcikáról

A Tardona ABC-ben különleges “disznót” árulnak, nincs se oldala, se lapockája, se dagadója. Balesetveszélyesek a külső területeken lévő utak, a belvárosban a közvilágítás siralmas – ezeken (is) bosszankodtunk 1985 októberében.

Keresztmetszet egy városról ‒ információs jelentések: 1985. október hó

Március

Miért van az, hogy a Kazincbarcika környéki bányák bejáratának a legtöbbje a Tardona folyásának a jobb oldalán található hegyoldalban van? Kismarton Zsolt először is erre próbált meg magyarázatot adni, „belepiszkálva” egy olyan területbe, ami a bányamérnökökre tartozik…

A Tardona-völgy szénbányászata

Berente szénbányászatának a leírása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. De mint már előzőleg említettem, Kismarton Zsolt nem ismer lehetetlent…

Berente és környékének a szénbányászata

… és nem ismer akadályokat sem a mélyből a csúcsra vezető úton… Ezt az útvonalat nem sokan ismerik, sajnos egy kicsit feledésbe is merült az utóbbi időkben, pedig a távolság nem nagy – habár nem is könnyű túra –, ellenben a látnivalók kárpótolják a fáradozókat az elérhető természeti szépségek miatt.

Kazincbarcikai látványtúra – újratöltve

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .