Ilyen volt Kazincbarcika a 70-es évek elején III.
A 70-es évek elején művelődésszociológiai felmérést, statisztikát készített egy stáb a városban. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadvány vázlatos ismertetése is bepillantást enged Kazincbarcika 70-es évek eleji életébe, és bár csak szemezgettem a sok-sok adat, érdekesség közül, remélem, így is hasznos információforrásként és élvezetes olvasmányként szolgál az érdeklődők számára. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadványt Andrássy Mária írta, közzétette a Népművelődési Propaganda Iroda 1973-ban.
Érdeklődés és ízlés
Itt elsősorban a művelődéssel, műveltséggel kapcsolatos magatartás kutatása volt a cél.
Kérdés:
„Ismer-e ön olyan embert, akire azt mondaná, hogy művelt? Ha igen, miért tartja az illetőt műveltnek?”
A kérdezettek 83%-a fogalmazta meg, hogy számára ki a művelt ember. Szerintük a műveltség legfontosabb összetevője a tudás, az érdeklődés, a tájékozottság.
A vizsgálatba bevont személyeknek csupán 15%-a érzi úgy, hogy iskolában szerzett tudása elegendő. Sajnos nem mindenki vallott, aki nem érzi elégségesnek jelenlegi tudását.
A kérdezettek jelentős része rendszeresen olvas könyvet, újságot, hallgat rádiót, néz tv-t. Nem közömbös, hogy mit olvasnak, néznek a tv-ben, színházban, moziban, mit hallgatnak a rádióban, hangversenyeken, ez alkalmas-e arra, hogy tudásukat, érdeklődésüket, tájékozottságukat emelje.
Könyvolvasás
Megvizsgálták a család tulajdonában levő könyvek számát és könyvtár összetételét. Kutatták, hogy különféle műfajai mennyire érdekli a lakosságot, mennyit olvasnak és mekkora összeget fordítanak könyvvásárlásra. Vizsgálták, hogy tagja-e valamilyen könyvtárnak.
A vizsgálatba bevont 688 fő családjában összesen 81 806 kötet könyv volt, ez egy családra esően átlagosan 119 kötet.
A felkeresett családok egytizedénél egyetlen könyv sem akadt, háromnegyed részüknél a könyvek száma nem haladja meg a kétszázat, ez az összes könyv 41%-a volt. Csupán 112 helyen, 16%-nál volt „nagyobb könyvtár”. A „kiskönyvtárak” átlagos könyvállománya 65, a „nagyoké” pedig 431 kötet. Csak a „nagyobb „könyvtárak tulajdonosainál beszélhetünk tervszerű könyvgyűjtésről, rendszeres olvasásról.
A kisebb és nagyobb könyvtárak összetételét érzékelteti ez a tábla.
A kisebb és nagyobb könyvtárak összetétele | 200 kötetnél nagyobb | 1‒200 kötet közötti |
könyvtár %-ban | ||
Szépirodalom | 66,8 | 78,4 |
Szakirodalom, ismeretterjesztő | 33,2 | 21,6 |
A szépirodalom műfajai iránti érdeklődésük erősségét az iskolaihoz hasonló osztályzattal fejezték ki a megkérdezettek, ezek a következők (súlyozott átlaggal számítva):
Regények ⇒ 4,1
Elbeszélések ⇒ 3,5
Versek ⇒ 2,6
Színdarabok ⇒ 2,3
A válaszadók évente átlagosan 171 Ft-ért vásárolnak könyvet. Az átlag eltakarja azt a tényt, hogy a megkérdezett családok 37%-a erre a célra nem fordít egy fillért sem.
Kazincbarcika városi könyvtárának állománya igen gazdag, az épület is új, vonzó, ezért a kutatók megnézték, hátha a könyvtárban olvasnak a barcikaiak.
A megkérdezett könyvtári tag | 18,8 |
Felnőtt családtag könyvtári tag | 8,9 |
Van könyvtári tag a családban | 52,9 |
‒ ebből felnőtt tag | 27,7 |
‒ iskolás könyvtári tag | 25,2 |
Nincs könyvtári tag a családban | 47,1 |
Összesen | 100,0 |
Mennyit olvasnak?
Havi 4-5 könyvet olvas 152 személy, ritkán vagy soha nem olvas 129 válaszoló.
Mit jelent az olvasás? Szórakozást, kikapcsolódást, vagy művelődést, ismeretszerzést? | N = 688 %-ban |
Egyiket sem, nem válaszolt | 57,9 |
Szórakozást, kikapcsolódást | 29,7 |
Művelődést, ismeretszerzést | 4,2 |
Mindkettőt | 8,2 |
Összesen | 100,0 |
A megkérdezettek legkedvesebb írójukról is nyilatkoztak, 484 személy összesen 1438 választ adott (%).
Magyar klasszikusok ⇒ 34,0
Magyar „bestseller” írók ⇒ 17,5
Magyar költők ⇒ 13,1
Világirodalmi klasszikusok ⇒ 9,1
Ifjúsági és kalandregényírók ⇒ 7,6
Modern (20. századi) magyar írók ⇒ 7,6
Modern (20. századi) külföldi írók ⇒ 6,5
Külföldi „bestseller” írók ⇒ 3,1
Ismeretterjesztő és egyéb írók ⇒ 1,5
A válaszolók összesen 146 írót említettek, túlsúlyban magyarokat.
A legkedveltebb, legismertebb és egyben a legolvasottabb írók listája:
- Jókai Mór
- Berkesi András
- Gárdonyi Géza
- Petőfi Sándor
- Móricz Zsigmond
- Passuth László
- Hemingway
- Németh László
A kazincbarcikaiak ízlése nem sokban tér el az országos átlagtól ‒ vonták le az adatokból a végkövetkeztetést a kutatók.
Színház
A színház iránt érdeklődőkkel kapcsolatban a színházba járás gyakoriságát, a színházi élmények, egyes drámai műfajok iránti érdeklődés erősségét vizsgálták.
A megkérdezettek egyharmada életében meg soha nem járt színházban. A 688 megkérdezett közül 1970-ben 21%-uk volt színházban, 68%-a csak tv-ben látott színházi előadást.
Az Egressy Művelődési Központban 69 személy volt színházban, az összes megkérdezettnek 10%-a, az 1970. évi színházlátogatónak közel a fele.
Az egyes színházi műfajok iránti érdeklődés mérésére súlyozott számítást alkalmaztak: kérték, hogy jelöljék meg mindegyiknél: erősen (3 p.), kevésbé (1 p.) vagy egyáltalán nem érdekli őket (0 p.)
A színházi műfajok iránti érdeklődés a következőképpen alakult:
Színházi műfajok iránti érdeklődés | |
Sorrend | Súlyozott átlag |
1. Vígjáték | 2,3 |
2. Kabaré | 2,2 |
3. Operett | 2,0 |
4. Történelmi dráma | 1,8 |
5. Társadalmi dráma | 1,5 |
6. Opera | 0,7 |
Az operánál igen magas (55%) az „egyáltalán nem érdekel” válaszok aránya.
A legnagyobb élményt jelentő színházi előadást nem minden esetben abban a műfaji kategóriában találjuk, ami iránt leginkább érdeklődnek. A megkérdezettek zöme csupán a televízióban látott színházi előadást, így érthető, hogy néhányan legnagyobb színházi élményükként nem színielőadást jelöltek meg. Elgondolkoztató, hogy a Csárdáskirálynő több embernek jelentett maradandó színházi élményt, mint Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Hamlet együttvéve ‒ állapították meg a kutatók.
Mozi
Vizsgálták a moziba járás gyakoriságát, az utolsó év filmélményeit és az egyes filmtípusok, filmműfajok iránti érdeklődés erősségét. 1970-ben a megkérdezettek 45%-a járt moziba, 49%-a csak a televízióban és 6%-a sehol sem látott filmelőadást.
A felsorolt filmműfajok érdeklődési jelöléseinek súlya (%): | |
1. Bűnügyi film | 2,4 |
2. Vígjáték | 2,4 |
3. Kalandfilm | 2,3 |
4. Rajzfilm | 1,7 |
5. Rövidfilm | 1,6 |
6. Sportfilm | 1,5 |
7. Művészfilm | 1,2 |
A kedvenc filmekben nyilvánult meg leginkább az egyéni ízlés, mert a 172 válasz 71 film között oszlott meg. Ugyanakkor a tv-sorozatok 192 válasza 24 sorozat között oszlott meg, ami tömeges élményre utal.
A „mozifilmek” közül azért éppen a „Körhinta” került az élre, mert a vizsgálatot megelőzően közvetítette a televízió is.
Zene
A zene iránti érdeklődéssel kapcsolatban vizsgálták, hogy tanultak-e, tudnak-e valamilyen hangszeren játszani, milyen formában hallgatnak legszívesebben zenét; van-e otthonukban lemezjátszó, magnetofon, milyen gyakran járnak hangversenyre, az elmúlt évben hol hallottak hangversenyt, mennyire érdeklődnek a zene egyes ágai iránt.
A 688 megkérdezett 80%-a nem tanult, nem tud hangszeren játszani; 13%-a tanult, de nem játszik, csupán 7% válaszolta, hogy muzsikál.
Összesen 13 olyan személy volt, aki zenekarban vagy önmagának rendszeresen játszott, ez az aktív zenélők egynegyede, az összes megkérdezettnek pedig 2%-a.
A megkérdezettek rangsorolták, hogy milyen formában hallgatnak legszívesebben zenét: rádióból, hanglemezről, magnetofonról, hangversenyen.
Hanglemeze van 159, magnetofonja 61 megkérdezett családnak,azonban legalább 15-20 család lehet, amelyben mindkét hanghordozó van. A 61 magnószalag-tulajdonosnak átlag 6,8 tekercse, míg a lemeztárak tulajdonosainak 25 db lemeze van, valamint 104 családnál a lemezek átlagos száma 42,3.
Az összes zenei műfaj iránt érdeklődők (%): | |
Tánczene | 63,9 |
Cigányzene, magyar nóta | 8,8 |
Operett | 7,5 |
Dzsessz | 5,4 |
Szimfonikus zene | 4,5 |
Opera | 4,1 |
A megkérdezettek 86%-ának zenei érdeklődése határozottan homogén.
A legkedveltebb zeneszerzőről 246 személy 640 választ adott, összesen 78 zeneszerző nevét említették a következőképpen:
Klasszikus és modern komoly ⇒ 35,4
Opera ⇒ 14,4
Komolyzene összesen ⇒ 50,8
Operett ⇒ 22,6
Tánczene ⇒ 19,7
Beatzene ⇒ 4,4
Magyar nóta ⇒ 1,6
Dzsessz ⇒ 0,9
Könnyűzene összesen ⇒ 49,2
Összesen ⇒ 100,0
Megállapítható, hogy a vizsgálatban részt vevők nem érdeklődnek erőteljesen a komolyzene iránt. Az összes személyre főként a homogén könnyűzenei érdeklődés a jellemző.
Múzeum, kiállítás, képzőművészeti érdeklődés
Megkérdezték, hogy milyen gyakran járnak kiállításra, múzeumba a barcikaiak. 1970-ben hol láttak kiállítást, hol voltak múzeumban, valamint azt, hogy a tárgyformálás és környezetkultúra egyes ágai közül melyek iránt mennyire érdeklődnek.
Érdekes adat: a megkérdezettek 39%-a (270 személy) még soha nem volt múzeumban vagy kiállításon.
Az elmúlt évben a kérdezettek 30%-a járt tárlaton vagy múzeumban (209 személy), 41% csak a televízióban, 28%-a pedig sehol sem látott kiállítást.
Az egyes vizuális művészeti ágak iránti érdeklődés | |
Sorrend | Súly |
Festészet | 1,4 |
Fotóművészet | 1,0 |
Szobrászat | 1,0 |
Iparművészet | 1,0 |
Grafika, rajz | 0,9 |
Építészet | 0,8 |
Valamennyi a „kevésbé, de érdekel” választípushoz áll legközelebb.
Művészeti érdeklődés és ízlés (Összefoglalás)
A könyvolvasás, mozi, zene és képzőművészetek iránti érdeklődés legfontosabb adatai összefoglalva, három csoportban:
⇒ akiket erősen érdeket, ők voltak jelentős részben,
⇒ akiket kevésbé, de érdekel, ezek kisebb részt tették ki,
⇒ valamint akiket egyáltalán nem érdekel, ez a megkérdezettek egyharmada volt.
A legkedvesebb művet és művészt tudakoló kérdésre a válaszok aránya a következő:
Legkedvesebb író | 484 | 70,3% |
Legjobban tetszett film | 314 | 45,6% |
Legkedvesebb zeneszerző | 246 | 35,8% |
Élményt nyújtó színielőadás | 181 | 26,3% |
Legkedvesebb drámaíró | 141 | 20,5% |
Legkedvesebb könyve | 125 | 18,2% |
Kedvenc filmrendező | 96 | 14,0% |
Legkedvesebb zeneműve | 79 | 11,5% |
Azok, akik egyetlen nevet vagy címet sem tudtak:
Fő | % | |
Nevet, címet említett | 581 | 84,4 |
Nem említett | 107 | 15,6 |
Megvizsgálva ezek személyi adatait, kiderült, hogy természetesen az idősebbek, az általános iskolát el nem végzettek, a szakképzetlenek között magasabb azoknak az aránya, akik egyetlen névre sem emlékeztek. Elgondolkodtató azonban, hogy milyen humán műveltséganyagot nyújtott annak a 35 nyolc általánost végzett, 14 érettségizett és 4 főiskolát, egyetemet végzett személynek az iskolája, akik egyetlen szerzőt, címet sem tudtak felsorolni…
Újságok, folyóiratok
A sajtó iránti érdeklődést is több oldalról közelítették meg. Megkérdezték, hogy milyen napi-, heti- és képeslapokat, folyóiratokat fizetnek elő vagy vesznek meg rendszeresen, és ezen kívül hozzájutnak-e még más módon folyóirathoz, újsághoz.
A megkérdezettek között csupán 7%-a nem olvas egyáltalán újságot (48 személy). Az újságot olvasó 640 megkérdezettnek több mint a fele hétköznap-vasárnap egyenlő időt fordít újságolvasásra. Kevesen voltak, akik nem említettek egyetlen újságot, folyóiratot sem.
A megkérdezettek 62%-a 2-5-féle újságot, folyóiratot fizet elő, vásárol és olvas, több-kevesebb rendszerességgel.
Olvas % | Nem olvas % | Összes % (N=688) | |
Napilapokat | 89 | 11 | 100 |
Hetilapokat | 78 | 22 | 100 |
Szakmai folyóiratokat | 22 | 78 | 100 |
Tudományos folyóiratokat | 14 | 86 | 100 |
Irodalmi, művészeti folyóiratokat | 4 | 96 | 100 |
Napilapok közül a Népszabadságot, a Népszavát, az Észak-Magyarországot, a Népsportot, a képes- és hetilapok közül a Nők Lapját, a Képes Újságot, a Rádió és TV Újságot, a Ludas Matyit, az Ország-Világot és a Fülest említették a kérdezettek.
A legkedveltebb szakmai folyóirat a Borsodi Bányász, tudományos-ismeretterjesztő lap az Autó-Motor és az Élet és Tudomány. Összesen 141-féle újságot, folyóiratot említettek, köztük sok olyan szakmai lapot, amelyet 1-1 személy olvas.
Rádióhallgatás
A rádióhallgatásra vonatkozóan megvizsgálták a rádiókészülékek számát, a rádióhallgatás mennyiségét és karakterét.
A családok 90%-ában van rádiókészülék. A megkérdezettek 10%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem hallgat rádiót. A rádióhallgatás átlagos ideje hétköznap 1 óra 37 perc. A hét végén jóval többen és többet hallgatják a rádiót.
Rendkívül népszerű volt a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei műsor a Kossuth rádión. Barcikán is volt élő adás, megfelelő vendéglátós helyszínt nem találtak, így az Egressyben került megrendezésre, idejére sajnos nem emlékszem.
A fiatalok körében a „Táskarádió” című könnyűzenei műsor volt kedvelt. Érdekes, hogy a leghallgatottabb külföldi könnyűzenei adókról, műsorokról, a Szabad Európa Rádió Teenager Partyjáról, a Novi Sad-i Futótűz, a Radio Luxemburg adásairól egy szót sem ejtenek! Le is lőtték volna szegényeket!
A következő műsortípusokat hallgatták a barcikaiak | |
Sorrend | Súly |
Politikai-társadalmi információk | 1,69 |
Könnyűzenei műsorok | 1,50 |
Szórakoztató műsorok | 1,33 |
Rétegműsorok, tanácsadók | 1,17 |
Tudományos információk | 1,00 |
Irodalmi műsorok | 0,91 |
Komolyzenei műsorok | 0,73 |
Televíziónézés
A televíziónézésre vonatkozóan vizsgálták a televíziókészülékek számát, a műsornézés mennyiségét és karakterét.
A megkérdezett családok 85%-ánál van televíziókészülék. Azt csupán 8,8% válaszolta, hogy egyáltalán nem néz televíziót, tehát kb. 6%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem otthonukban, hanem másutt nézik a műsort. A válaszadók hétköznap átlagosan 2 órát, egyharmada a hét végén is ugyanennyi időt, míg kétharmada szombat-vasárnap ennek többszörösét tölti a tv előtt.
A televíziónézés a következő karaktert mutatja:
A következő műsortípusokat nézték a barcikaiak | |
Sorrend | Súly |
Filmművészeti információk | 1,94 |
Sportközvetítések | 1,78 |
Könnyűzene | 1,78 |
Politikai-társadalmi információk | 1,74 |
Irodalmi műsorok | 1,63 |
Képzőművészeti információk | 1,35 |
Tudományos információk | 1,20 |
Komolyzene | 0,96 |
Az elmúlt évben a 688 megkérdezettből csak televízióban látott:
Színházi előadást ⇒ 68%
Filmet ⇒ 49%
Hangversenyt ⇒ 44%
Kiállítást ⇒ 41%
Tömegkommunikációs információtípusok karakterskálája | |
‒ rendszeresen, a tv-nézők jelentős része | |
‒ ritkán, elenyészően kis réteg | |
Politikai-társadalmi információk: | |
Sajtóban | 1,93 |
Televízióban | 1,74 |
Rádióban | 1,69 |
Könnyűzene | |
Televízióban | 1,78 |
Rádióban | 1,50 |
Irodalmi műsorok | |
Televízióban | 1,63 |
Rádióban | 0,91 |
Tudományos információk | 1,56 |
Sajtóban | 1,20 |
Televízióban | 1,00 |
Rádióban | |
Komolyzene | |
Televízióban | 0,96 |
Rádióban | 0,73 |
A tömegkommunikációs információtípusok karakterskálája megerősíti a művészeti műfajok elemzésekor a zenei érdeklődés és ízlés elmaradottabb voltáról mondottakat, hisz a skála legaljára ebben az esetben is a komolyzene került.
Sport, testedzés
Ezzel kapcsolatban elsősorban az egyes sportágak iránti érdeklődés karakterét vizsgálták. A sportokból sportágakat képeztek, és ezt vizsgálva a tömegkommunikáció információtípusainál használt módszerrel, súlyozott átlagokat számoltak.
A sorrend a következőképpen alakult:
1. Téli sportok ⇒ 1,36
2. Atlétika ⇒ 1,33
3. Vízi sportok ⇒ 1,28
4. Természetjárás ⇒ 1,24
5. Labdajátékok ⇒ 1,23
6, Motorsport ⇒ 1,08
7. Teniszágazat ⇒ 0,92
Az érdeklődés, valamely sportág kedvelése nem jelenti, hogy azt űzték vagy űzik leginkább, ugyanis a megkérdezettek sportköri tagsága másképpen alakult.
A vizsgáltak közül akkoriban csupán 22 személy volt sportköri tag, azonban valószínűleg valamivel magasabb lehetett azok száma, akik egyénileg és alkalmilag végeztek testmozgást. Bizonyos lehetőséget teremt ehhez pl. a kert, hétvégi ház, telek is. Ezek valamelyikével 144 család (21%) rendelkezett.
Következik: Ilyen volt Kazincbarcika a 70-es évek elején IV. – A művelődési házak helyzete (befejező rész)
Pingback: Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika – Barcikai Históriás