Ilyen volt Kazincbarcika a 70-es évek elején III.

Kajdacsy Tibor írása

A 70-es évek elején művelődésszociológiai felmérést, statisztikát készített egy stáb a városban. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadvány vázlatos ismertetése is bepillantást enged Kazincbarcika 70-es évek eleji életébe, és bár csak szemezgettem a sok-sok adat, érdekesség közül, remélem, így is hasznos információforrásként és élvezetes olvasmányként szolgál az érdeklődők számára. Az „Egy iparváros művelődése – Kazincbarcika” című kiadványt Andrássy Mária írta, közzétette a Népművelődési Propaganda Iroda 1973-ban.

Érdeklődés és ízlés

Itt elsősorban a művelődéssel, műveltséggel kapcsolatos magatartás kutatása volt a cél.

Kérdés:

„Ismer-e ön olyan embert, akire azt mondaná, hogy művelt? Ha igen, miért tartja az illetőt műveltnek?”

A kérdezettek 83%-a fogalmazta meg, hogy számára ki a művelt ember. Szerintük a műveltség legfontosabb összetevője a tudás, az érdeklődés, a tájékozottság.

A vizsgálatba bevont személyeknek csupán 15%-a érzi úgy, hogy iskolában szerzett tudása elegendő. Sajnos nem mindenki vallott, aki nem érzi elégségesnek jelenlegi tudását.

A kérdezettek jelentős része rendszeresen olvas könyvet, újságot, hallgat rádiót, néz tv-t. Nem közömbös, hogy mit olvasnak, néznek a tv-ben, színházban, moziban, mit hallgatnak a rádióban, hangversenyeken, ez alkalmas-e arra, hogy tudásukat, érdeklődésüket, tájékozottságukat emelje.

Könyvolvasás

Megvizsgálták a család tulajdonában levő könyvek számát és könyvtár összetételét. Kutatták, hogy különféle műfajai mennyire érdekli a lakosságot, mennyit olvasnak és mekkora összeget fordítanak könyvvásárlásra. Vizsgálták, hogy tagja-e valamilyen könyvtárnak.

A vizsgálatba bevont 688 fő családjában összesen 81 806 kötet könyv volt, ez egy családra esően átlagosan 119 kötet.

A felkeresett családok egytizedénél egyetlen könyv sem akadt, háromnegyed részüknél a könyvek száma nem haladja meg a kétszázat, ez az összes könyv 41%-a volt. Csupán 112 helyen, 16%-nál volt „nagyobb könyvtár”. A „kiskönyvtárak” átlagos könyvállománya 65, a „nagyoké” pedig 431 kötet. Csak a „nagyobb „könyvtárak tulajdonosainál beszélhetünk tervszerű könyvgyűjtésről, rendszeres olvasásról.

A kisebb és nagyobb könyvtárak összetételét érzékelteti ez a tábla.

A kisebb és nagyobb könyvtárak összetétele 200 kötetnél nagyobb 1‒200 kötet közötti
  könyvtár %-ban
Szépirodalom 66,8 78,4
Szakirodalom, ismeretterjesztő 33,2 21,6

A szépirodalom műfajai iránti érdeklődésük erősségét az iskolaihoz hasonló osztályzattal fejezték ki a megkérdezettek, ezek a következők (súlyozott átlaggal számítva):

Regények ⇒ 4,1
Elbeszélések ⇒ 3,5
Versek ⇒ 2,6
Színdarabok ⇒ 2,3

A válaszadók évente átlagosan 171 Ft-ért vásárolnak könyvet. Az átlag eltakarja azt a tényt, hogy a megkérdezett családok 37%-a erre a célra nem fordít egy fillért sem.

Kazincbarcika városi könyvtárának állománya igen gazdag, az épület is új, vonzó, ezért a kutatók megnézték, hátha a könyvtárban olvasnak a barcikaiak.

A megkérdezett könyvtári tag 18,8
Felnőtt családtag könyvtári tag 8,9
Van könyvtári tag a családban 52,9
           ‒ ebből felnőtt tag 27,7
           ‒ iskolás könyvtári tag 25,2
Nincs könyvtári tag a családban 47,1
Összesen 100,0
Mennyit olvasnak?

Havi 4-5 könyvet olvas 152 személy, ritkán vagy soha nem olvas 129 válaszoló.

Mit jelent az olvasás? Szórakozást, kikapcsolódást, vagy művelődést, ismeretszerzést? N = 688 %-ban
Egyiket sem, nem válaszolt 57,9
Szórakozást, kikapcsolódást 29,7
Művelődést, ismeretszerzést 4,2
Mindkettőt 8,2
Összesen 100,0

A megkérdezettek legkedvesebb írójukról is nyilatkoztak, 484 személy összesen 1438 választ adott (%).

Magyar klasszikusok ⇒ 34,0
Magyar „bestseller” írók ⇒ 17,5
Magyar költők ⇒ 13,1
Világirodalmi klasszikusok ⇒ 9,1
Ifjúsági és kalandregényírók ⇒ 7,6
Modern (20. századi) magyar írók ⇒ 7,6
Modern (20. századi) külföldi írók ⇒ 6,5
Külföldi „bestseller” írók ⇒ 3,1
Ismeretterjesztő és egyéb írók ⇒ 1,5

A válaszolók összesen 146 írót említettek, túlsúlyban magyarokat.

A legkedveltebb, legismertebb és egyben a legolvasottabb írók listája:

  1. Jókai Mór
  2. Berkesi András
  3. Gárdonyi Géza
  4. Petőfi Sándor
  5. Móricz Zsigmond
  6. Passuth László
  7. Hemingway
  8. Németh László

A kazincbarcikaiak ízlése nem sokban tér el az országos átlagtól ‒ vonták le az adatokból a végkövetkeztetést a kutatók.

Nem lehet elég korán elkezdeni az olvasást! (Fotóforrás: Boronkay Lászlóné Klári – KDK)

Színház

A színház iránt érdeklődőkkel kapcsolatban a színházba járás gyakoriságát, a színházi élmények, egyes drámai műfajok iránti érdeklődés erősségét vizsgálták.

A megkérdezettek egyharmada életében meg soha nem járt színházban. A 688 megkérdezett közül 1970-ben 21%-uk volt színházban, 68%-a csak tv-ben látott színházi előadást.

Az Egressy Művelődési Központban 69 személy volt színházban, az összes megkérdezettnek 10%-a, az 1970. évi színházlátogatónak közel a fele.

Az egyes színházi műfajok iránti érdeklődés mérésére súlyozott számítást alkalmaztak: kérték, hogy jelöljék meg mindegyiknél: erősen (3 p.), kevésbé (1 p.) vagy egyáltalán nem érdekli őket (0 p.)

A színházi műfajok iránti érdeklődés a következőképpen alakult:

Színházi műfajok iránti érdeklődés
Sorrend Súlyozott átlag
1. Vígjáték 2,3
2. Kabaré 2,2
3. Operett 2,0
4. Történelmi dráma 1,8
5. Társadalmi dráma 1,5
6. Opera 0,7

Az operánál igen magas (55%) az „egyáltalán nem érdekel” válaszok aránya.

A legnagyobb élményt jelentő színházi előadást nem minden esetben abban a műfaji kategóriában találjuk, ami iránt leginkább érdeklődnek. A megkérdezettek zöme csupán a televízióban látott színházi előadást, így érthető, hogy néhányan legnagyobb színházi élményükként nem színielőadást jelöltek meg. Elgondolkoztató, hogy a Csárdáskirálynő több embernek jelentett maradandó színházi élményt, mint Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Hamlet együttvéve ‒ állapították meg a kutatók.

A megkérdezettek zöme csupán a televízióban látott színházi előadást, pedig a 60-as években már az Újvárosi Általános Iskola szervezésében is rendeztek diákszínpadi jelmezes előadásokat, például a Béke moziban. Egy ilyen előadásnak a kép forrása, Fogarasi György is részese volt. A képen Tóth Laci, F. Gy., Budai Józsi, Veszprémi Csabi

Mozi

Vizsgálták a moziba járás gyakoriságát, az utolsó év filmélményeit és az egyes filmtípusok, filmműfajok iránti érdeklődés erősségét. 1970-ben a megkérdezettek 45%-a járt moziba, 49%-a csak a televízióban és 6%-a sehol sem látott filmelőadást.

A felsorolt filmműfajok érdeklődési jelöléseinek súlya (%):
1. Bűnügyi film 2,4
2. Vígjáték 2,4
3. Kalandfilm 2,3
4. Rajzfilm 1,7
5. Rövidfilm 1,6
6. Sportfilm 1,5
7. Művészfilm 1,2

A kedvenc filmekben nyilvánult meg leginkább az egyéni ízlés, mert a 172 válasz 71 film között oszlott meg. Ugyanakkor a tv-sorozatok 192 válasza 24 sorozat között oszlott meg, ami tömeges élményre utal.

A „mozifilmek” közül azért éppen a „Körhinta” került az élre, mert a vizsgálatot megelőzően közvetítette a televízió is.

Fábri Zoltán legendás filmjének felújított változatát – 61 évvel a cannes-i premiert követően – ismét műsorra tűzi a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, ahol idén 24 legendás alkotás előtt tisztelegnek. Törőcsik Mari és Soós Imre felejthetetlen jelenete

Zene

A zene iránti érdeklődéssel kapcsolatban vizsgálták, hogy tanultak-e, tudnak-e valamilyen hangszeren játszani, milyen formában hallgatnak legszívesebben zenét; van-e otthonukban lemezjátszó, magnetofon, milyen gyakran járnak hangversenyre, az elmúlt évben hol hallottak hangversenyt, mennyire érdeklődnek a zene egyes ágai iránt.

A 688 megkérdezett 80%-a nem tanult, nem tud hangszeren játszani; 13%-a tanult, de nem játszik, csupán 7% válaszolta, hogy muzsikál.

Összesen 13 olyan személy volt, aki zenekarban vagy önmagának rendszeresen játszott, ez az aktív zenélők egynegyede, az összes megkérdezettnek pedig 2%-a.

A megkérdezettek rangsorolták, hogy milyen formában hallgatnak legszívesebben zenét: rádióból, hanglemezről, magnetofonról, hangversenyen.

Hanglemeze van 159, magnetofonja 61 megkérdezett családnak,azonban legalább 15-20 család lehet, amelyben mindkét hanghordozó van. A 61 magnószalag-tulajdonosnak átlag 6,8 tekercse, míg a lemeztárak tulajdonosainak 25 db lemeze van, valamint 104 családnál a lemezek átlagos száma 42,3.

Az összes zenei műfaj iránt érdeklődők (%):
Tánczene 63,9
Cigányzene, magyar nóta 8,8
Operett 7,5
Dzsessz 5,4
Szimfonikus zene 4,5
Opera 4,1

A megkérdezettek 86%-ának zenei érdeklődése határozottan homogén.

A legkedveltebb zeneszerzőről 246 személy 640 választ adott, összesen 78 zeneszerző nevét említették a következőképpen:

Klasszikus és modern komoly ⇒ 35,4
Opera ⇒ 14,4
Komolyzene összesen ⇒ 50,8
Operett ⇒ 22,6
Tánczene ⇒ 19,7
Beatzene ⇒ 4,4
Magyar nóta ⇒ 1,6
Dzsessz ⇒ 0,9
Könnyűzene összesen ⇒ 49,2
Összesen ⇒ 100,0

Megállapítható, hogy a vizsgálatban részt vevők nem érdeklődnek erőteljesen a komolyzene iránt. Az összes személyre főként a homogén könnyűzenei érdeklődés a jellemző.

A vizsgálatban részt vevők is talán inkább a Cyklon’65 és a hasonló beatzenekarok iránt érdeklődtek erőteljesebben. Balról: Csóra Gyuri, Tóth Béla (Motoros), Papp Zoli (PZ), Kajdacsy Tibi, Bacskay Zoli

Múzeum, kiállítás, képzőművészeti érdeklődés

Megkérdezték, hogy milyen gyakran járnak kiállításra, múzeumba a barcikaiak. 1970-ben hol láttak kiállítást, hol voltak múzeumban, valamint azt, hogy a tárgyformálás és környezetkultúra egyes ágai közül melyek iránt mennyire érdeklődnek.

Érdekes adat: a megkérdezettek 39%-a (270 személy) még soha nem volt múzeumban vagy kiállításon.

Az elmúlt évben a kérdezettek 30%-a járt tárlaton vagy múzeumban (209 személy), 41% csak a televízióban, 28%-a pedig sehol sem látott kiállítást.

Az egyes vizuális művészeti ágak iránti érdeklődés
Sorrend Súly
Festészet 1,4
Fotóművészet 1,0
Szobrászat 1,0
Iparművészet 1,0
Grafika, rajz 0,9
Építészet 0,8

Valamennyi a „kevésbé, de érdekel” választípushoz áll legközelebb.

Művészeti érdeklődés és ízlés (Összefoglalás)

A könyvolvasás, mozi, zene és képzőművészetek iránti érdeklődés legfontosabb adatai összefoglalva, három csoportban:

⇒ akiket erősen érdeket, ők voltak jelentős részben,
⇒ akiket kevésbé, de érdekel, ezek kisebb részt tették ki,
⇒ valamint akiket egyáltalán nem érdekel, ez a megkérdezettek egyharmada volt.

A legkedvesebb művet és művészt tudakoló kérdésre a válaszok aránya a következő:

Legkedvesebb író 484 70,3%
Legjobban tetszett film 314 45,6%
Legkedvesebb zeneszerző 246 35,8%
Élményt nyújtó színielőadás 181 26,3%
Legkedvesebb drámaíró 141 20,5%
Legkedvesebb könyve 125 18,2%
Kedvenc filmrendező 96 14,0%
Legkedvesebb zeneműve 79 11,5%

Azok, akik egyetlen nevet vagy címet sem tudtak:

%
Nevet, címet említett 581 84,4
Nem említett 107 15,6

Megvizsgálva ezek személyi adatait, kiderült, hogy természetesen az idősebbek, az általános iskolát el nem végzettek, a szakképzetlenek között magasabb azoknak az aránya, akik egyetlen névre sem emlékeztek. Elgondolkodtató azonban, hogy milyen humán műveltséganyagot nyújtott annak a 35 nyolc általánost végzett, 14 érettségizett és 4 főiskolát, egyetemet végzett személynek az iskolája, akik egyetlen szerzőt, címet sem tudtak felsorolni…

Újságok, folyóiratok

A sajtó iránti érdeklődést is több oldalról közelítették meg. Megkérdezték, hogy milyen napi-, heti- és képeslapokat, folyóiratokat fizetnek elő vagy vesznek meg rendszeresen, és ezen kívül hozzájutnak-e még más módon folyóirathoz, újsághoz.

A megkérdezettek között csupán 7%-a nem olvas egyáltalán újságot (48 személy). Az újságot olvasó 640 megkérdezettnek több mint a fele hétköznap-vasárnap egyenlő időt fordít újságolvasásra. Kevesen voltak, akik nem említettek egyetlen újságot, folyóiratot sem.

A megkérdezettek 62%-a 2-5-féle újságot, folyóiratot fizet elő, vásárol és olvas, több-kevesebb rendszerességgel.

Olvas % Nem olvas % Összes % (N=688)
Napilapokat 89 11 100
Hetilapokat 78 22 100
Szakmai folyóiratokat 22 78 100
Tudományos folyóiratokat 14 86 100
Irodalmi, művészeti folyóiratokat 4 96 100

Napilapok közül a Népszabadságot, a Népszavát, az Észak-Magyarországot, a Népsportot, a képes- és hetilapok közül a Nők Lapját, a Képes Újságot, a Rádió és TV Újságot, a Ludas Matyit, az Ország-Világot és a Fülest említették a kérdezettek.

A legkedveltebb szakmai folyóirat a Borsodi Bányász, tudományos-ismeretterjesztő lap az Autó-Motor és az Élet és Tudomány. Összesen 141-féle újságot, folyóiratot említettek, köztük sok olyan szakmai lapot, amelyet 1-1 személy olvas.

Rádióhallgatás

A rádióhallgatásra vonatkozóan megvizsgálták a rádiókészülékek számát, a rádióhallgatás mennyiségét és karakterét.

A családok 90%-ában van rádiókészülék. A megkérdezettek 10%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem hallgat rádiót. A rádióhallgatás átlagos ideje hétköznap 1 óra 37 perc. A hét végén jóval többen és többet hallgatják a rádiót.

Rendkívül népszerű volt a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című komolyzenei műsor a Kossuth rádión. Barcikán is volt élő adás, megfelelő vendéglátós helyszínt nem találtak, így az Egressyben került megrendezésre, idejére sajnos nem emlékszem.

A fiatalok körében a „Táskarádió” című könnyűzenei műsor volt kedvelt. Érdekes, hogy a leghallgatottabb külföldi könnyűzenei adókról, műsorokról, a Szabad Európa Rádió Teenager Partyjáról, a Novi Sad-i Futótűz, a Radio Luxemburg adásairól egy szót sem ejtenek! Le is lőtték volna szegényeket! 🙂

A következő műsortípusokat hallgatták a barcikaiak
Sorrend Súly
Politikai-társadalmi információk 1,69
Könnyűzenei műsorok 1,50
Szórakoztató műsorok 1,33
Rétegműsorok, tanácsadók 1,17
Tudományos információk 1,00
Irodalmi műsorok 0,91
Komolyzenei műsorok 0,73

Ki nyer ma? Egykori kép az Astoriából

Televíziónézés

A televíziónézésre vonatkozóan vizsgálták a televíziókészülékek számát, a műsornézés mennyiségét és karakterét.

A megkérdezett családok 85%-ánál van televíziókészülék. Azt csupán 8,8% válaszolta, hogy egyáltalán nem néz televíziót, tehát kb. 6%-ra tehető azoknak az aránya, akik nem otthonukban, hanem másutt nézik a műsort. A válaszadók hétköznap átlagosan 2 órát, egyharmada a hét végén is ugyanennyi időt, míg kétharmada szombat-vasárnap ennek többszörösét tölti a tv előtt.

A televíziónézés a következő karaktert mutatja:

A következő műsortípusokat nézték a barcikaiak
 Sorrend Súly
 Filmművészeti információk  1,94
 Sportközvetítések  1,78
 Könnyűzene  1,78
 Politikai-társadalmi információk  1,74
 Irodalmi műsorok  1,63
 Képzőművészeti információk  1,35
 Tudományos információk  1,20
 Komolyzene  0,96

Az elmúlt évben a 688 megkérdezettből csak televízióban látott:

Színházi előadást ⇒ 68%
Filmet ⇒ 49%
Hangversenyt ⇒ 44%
Kiállítást ⇒ 41%

 Tömegkommunikációs információtípusok karakterskálája
  ‒ rendszeresen, a tv-nézők jelentős része
  ‒ ritkán, elenyészően kis réteg
Politikai-társadalmi információk:
Sajtóban  1,93
Televízióban  1,74
Rádióban  1,69
Könnyűzene
Televízióban  1,78
Rádióban  1,50
Irodalmi műsorok
Televízióban 1,63
Rádióban 0,91
Tudományos információk 1,56
Sajtóban 1,20
Televízióban  1,00
Rádióban
Komolyzene
Televízióban  0,96
Rádióban  0,73

A tömegkommunikációs információtípusok karakterskálája megerősíti a művészeti műfajok elemzésekor a zenei érdeklődés és ízlés elmaradottabb voltáról mondottakat, hisz a skála legaljára ebben az esetben is a komolyzene került.

Sport, testedzés

Ezzel kapcsolatban elsősorban az egyes sportágak iránti érdeklődés karakterét vizsgálták. A sportokból sportágakat képeztek, és ezt vizsgálva a tömegkommunikáció információtípusainál használt módszerrel, súlyozott átlagokat számoltak.

A sorrend a következőképpen alakult:

1. Téli sportok ⇒ 1,36
2. Atlétika ⇒ 1,33
3. Vízi sportok ⇒ 1,28
4. Természetjárás ⇒ 1,24
5. Labdajátékok ⇒ 1,23
6, Motorsport ⇒ 1,08
7. Teniszágazat ⇒ 0,92

Az érdeklődés, valamely sportág kedvelése nem jelenti, hogy azt űzték vagy űzik leginkább, ugyanis a megkérdezettek sportköri tagsága másképpen alakult.

A vizsgáltak közül akkoriban csupán 22 személy volt sportköri tag, azonban valószínűleg valamivel magasabb lehetett azok száma, akik egyénileg és alkalmilag végeztek testmozgást. Bizonyos lehetőséget teremt ehhez pl. a kert, hétvégi ház, telek is. Ezek valamelyikével 144 család (21%) rendelkezett.

Egy „kombinált sport”: természetjárás motorral (Fotóforrás: Szatmári Ferenc – KDK)

Következik: Ilyen volt Kazincbarcika a 70-es évek elején IV. – A művelődési házak helyzete (befejező rész)

One comment

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .