A Belváros

Kismarton Zsolt írása

Számomra hihetetlennek tűnt, hogy a legnehezebb Kazincbarcikának az „ősi” városmagjával kapcsolatban bővebb információhoz hozzájutni. Ahhoz képest, hogy Kazincbarcika „gyökereiről” beszélünk, erőteljesen hiányosak az adatok. Ez a számomra elfogadhatatlan, főleg úgy, hogy „csak” 60-70 évről beszélünk!

Azokat az adatokat külön jelölöm, amiről PONTOS információim vannak – bizonyítékok –, így egyes esetekben ellentmondok más forrásoknak. Ezt természetesen NEM rosszindulatból teszem, hanem az adatok pontosítása végett.

Sajnos csalódnom kellett a fellelhető, és eddig számomra megbízható források miatt is. Ilyen a www.fortepan.hu. Egy példa kiragadva a sok közül. Nézzük például az alábbi képet:

A kórház 1967-ben – szerintük… (Fotó: Fortepan.hu ‒ Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ)

Az eredeti nagy képen az is nagyon jól látható, hogy az ablakokból kihajolva ápolónők beszélgetnek. Mivel a kórházat csak 1969-ben adták át, így ez a kép NEM készülhetett 1967-ben! (Valószínűbb az 1970-es évek eleje.) 1967-ben ráadásul a kórház készültségi állapota közel sem volt még ilyen…

De térjünk a lényegre…

Ezen a területen kezdődött meg az építkezés 1951 őszétől a II. negyed építésével. Mivel a környéken csak szántóföldek és legelők voltak, így szanálásokra nem volt szükség. Ahhoz, hogy érthető maradjak, először is mellékelem a Belváros beépítési tervét 1958-ból:

Az 1958-as Egyszerűsített Rendezési Terv (Térképalap: Google)

II. szomszédsági egység: Újváros ‒ az ún. Békeváros
III. szomszédsági egység: Tardona-parti lakónegyed 1
IV. szomszédsági egység: Tardona-parti lakónegyed 2
V. szomszédsági egység: Május 1. úti és a kórházdombi lakónegyed
VK: Városközpont

A beépítési egységek – mint látható – már szomszédsági egységeket tartalmaztak, a II-est, III-ast, IV-est és V-öst, valamint a városközpontot. Mivel az évek folyamán a tervek és építések folyamatosan változtak – ez főleg a városközpontra vonatkozik –, így mindig új terv készült a beépítendő területekre. 1969-ben állt össze az a terv – a Második átfogó rendezési terv –, ami már a nagyjából a jelenleg is ismert város képét mutatta. Ezt is megmutatnám egy térképen:

Az 1969-ben megjelent Második átfogó rendezési terv térképe (Térképalap: Google)

II. szomszédsági egység: Újváros ‒ az ún. Békeváros
III. szomszédsági egység: Tardona-parti lakónegyed 1
IV. szomszédsági egység: Tardona-parti lakónegyed 2
V. szomszédsági egység: Május 1. úti és a kórházdombi lakónegyed
VIII. szomszédsági egység: Fő tér
VK: Városközpont

Még ezek az egységek is részekre szakadtak szét az építés folyamán, így a Második átfogó rendezési terv térképére így is ráraknám, mert ez alapján könnyedén be tudom majd mutatni a Belvárost.

A Belváros építési egységei és környezetük (Térképalap: Google)

1.: a volt felső-barcikai temető
2.: a volt barcikai bánya (György-táró és Új György-táró)
3.: a „Gyermekváros” kijelölt helye – nem valósult meg!
4.: Belvárost kiszolgáló terület (piac, boltok stb.)
5.: a volt 10. sz. óvoda ‒ most a Füzike tagóvoda
6.: Lidl
7.: a volt kertészet
8.: Strand étterem és panzió (Hotel Lukács)
9.: a strand volt területe
10.: a volt Május 1. úti Általános Iskola és a volt IV. sz. bölcsőde
11.: ÉRV-székház
12.: Jubileumi park
13.: Csónakázó-tó
14.: garázssorok
15.: régen az I/A. negyedhez sorolt terület. Bányász- és legényszállók
16.: Tardona-parti telep
17.: Irinyi János Szakközépiskola, a volt főiskola, a kollégiumuk és az autóbusz-végállomás
II., III., IV., V/A., V/B. és VIII.: szomszédsági egységek

Ebben a fejezetben nem a számozásnak megfelelően követem a történéseket, hanem annak megfelelően, hogy egy-egy terület mikor épült meg. (Természetesen ettől függetlenül az új építésű házakat is megemlítem.) Tehát a város építése a II. negyedben kezdődött el 1951-ben…

A II. szomszédsági egység és a T17 területe

A város helye 1950-ben (Fotóforrás: Szemtanúk szavaival című könyv)

A kezdeti időkben a megépülő házakat Kazincbarcikán betűkkel jelölték* a II. negyedben. (Csak és kizárólag lakóház kapott ilyen jelet!) Az ún. Békeváros kezdeti magja az 1951‒1957-es években elkészült. Mivel lassan ez is feledésbe merül – és a vasutak szempontjából sem mellékes –, megadom helyüket és az építési idejüket is.

A negyed területe 13,8 ha, és az összes épülete még téglából épült. Egy kicsit még idetartoznak az Építők útja páros számú házai is – VII., I., II., III. ‒, hisz ezek voltak az utolsó téglaépületek a városban. Ezekben a házakban ún. CS lakásokat is kialakítottak. Ez nem épületjel, hanem a „csökkentett felszereltségű” lakás rövidítése volt. Az alábbi lépcsőházakban kerültek ilyen lakások kialakításra: Egressy út 7., 14., 16., 18., 20.; Jókai tér 2., 4., 6., 8.; Rákóczi tér 1.; Építők útja 36., 38., 40., 42., 44., 46. (37)

Az első megépített épület a C épület volt. 1951-ben készült el. Ennél az épületnél néhány helyen az 1955-ös időpont szerepel. Ennek – sajnos – egyszerű magyarázata van. Elkészülte után azonnal körülkerítették és munkatáboros rabok kerültek az épületbe. 1953 végéig ilyen célra használták ezt az épületet. A kiköltöztetésük után alakították csak ki benne a lakásokat, amit Kazincbarcika új lakói 1955-ben vehettek a birtokukba.

Az ún. Békeváros térképe (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a terület határa. Kék betű: az épületek betűjele

1.: Újvárosi Általános Iskola – most a Mezey István Művészeti Központ
2.: üzemi étkezde, a volt „Moslékos” – 2015-ben elbontották
3.: Timpanon Kft. volt székháza.
4.: Hőközpont
5.: a volt „Kiskultúrház”, Béke mozi, majd Pont mozi ‒ most üresen áll
6.: a volt 2. sz. óvoda ‒ most Idősek Otthona
7.: a volt I. sz. bölcsőde ‒ most Idősek Gondozóháza
8.: autóbusz-végállomás
9.: Irinyi János Vegyipari Technikum, majd Szakközépiskola
10.: a volt főiskolai szárny – most a szakközépiskola használja
11.: Bláthy Ottó kollégium
12.: a jelenlegi Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény épülete
13.: a volt „hegesztőcsarnok” – most üresen áll
14.: a szakközépiskola tornacsarnoka
15.: Völgy park
16.: City Center
17.: kezdetben Billa áruház volt, most a SPAR épülete

Szintén van köze a munkatáborosoknak a „Békeváros” kifejezéshez is. Nem volt szándéka az építőknek, hogy ezt a nevet kapja a városrész, de 1951 és 1953 között egy hatalmas tábla állt az A épület mellett a főutcán, amin ez a név szerepelt. Akár akarták, akár nem, a név elterjedt, és a környező falukból érkezők is úgy utaltak a negyedre, hogy „Megyek a Békébe!”. Egyébként hivatalosan a városrész az Újváros nevet kapta.

A C épületet követte 1952-ben az A, B és F épület. Ezek az épületek különleges helyet foglalnak el a kazincbarcikai házak között, hiszen ezeket domborművekkel is díszítették.

Ebben az évben szüntették meg a későbbi Rákóczi téren a gémeskutat – szivattyúval látták el vízzel az építkezéseket ‒, ezek után már a Tardona-patakból nyerték a szükséges vízmennyiséget. Ekkor építették meg az ún. Béke-vágányt, ami a mostani Irinyi Szakközépiskola és a Népliget területén álló Anyagraktárhoz vezetett. (Az Anyagraktárról és a Béke-vágányról még a későbbi fejezetekben bővebben is írok.)

Szintén ekkor állították üzembe a habarcstelepet a Munkácsy tér területén.

1953-ban épült meg a Gyermekek útjai óvoda és a Moslékos. Mindkettőt 1954-ben adták át. A Moslékost ‒ mint ideiglenes üzemi étkezdét – az építők számára építették. Ennek ellenére 1967-ig ekként is üzemelt, majd 1968-tól a Kézműipar vette át. Ezen kívül volt tanműhely is, míg végül 2015-ben elbontották.

Az óvoda – mint 2. sz. óvoda – nyílt meg a városban. Miután bezárt¤, később mint 2. sz. Idősek Otthonaként nyílt meg újra¤.

1954-ben nagy fejlődésen esett át a város. Megépült a Gyermekek útjai bölcsőde (13) – a volt I. sz. bölcsőde ‒, a D épület, az E épület és a K épület. A D épület is különleges. A forrásom szerint (22) itt D1‒D2‒D3 épületekről kell beszélni. Először kétkedtem, de a fotók igazolják a feltételezést. A D épület – egyes helyeken időnként D3-ként szerepel (37) ‒ ebben az időszakban épült. Kialakították az ideiglenes piacot is a K épület mellett, ami 1964-ig itt működött.

1954-ben adták át az Újvárosi Általános Iskolát is. Itt alakult meg a Városi Tanács az iskola tornatermében. Ezek után teljesen 1958-ig a tornaterem moziként üzemelt, míg át nem adták a Kiskultúrházat, azaz a Béke mozit. 1958-tól vehették birtokukba a diákok a tornatermet. Ehhez az épülethez több érdekes történet is kapcsolható: az első, hogy már az építésekor iskola települt bele; 1952-től 1954-ig itt üzemelt a Magasépítő Technikum.** Miután 1954-ben általános iskolaként átadták, a technikum Budapestre költözött. A másik érdekessége az, hogy a megnyitása után a tanárok sokat panaszkodtak az előtte húzódó Béke-vágány miatt. 1958-ban kérvényezték a vasút elbontását a zaj és a balesetveszély miatt. Természetesen ezt nem hagyták jóvá, hiszen a város építése fontosabb volt, mint a felmerült kellemetlenségek. Megjegyzendő, hogy az iparvágány teljes 1965-ös leállásáig EGYETLEN gyereket sem ütött el a vonat!

Az iskolát 2003-ban összevonták az Árpád Fejedelem téri Általános Iskolával, míg végül 2007-ben – az újabb iskolaracionalizálás után – bezárták. Felújítása után ‒ 2014-től ‒ Mezey István Művészeti Központ néven üzemel tovább.

Ebben az évben kezdődött meg az utak aszfaltozása is. Megnyílt a K épületben a Kisvendéglő – később Jóbarát vendéglő –, és megnyílt a Rákóczi tér és a volt Lenin út sarkán a „Késdobáló” kocsma is (“hivatalos” nevén a Népbüfé). (Az utóbbi 1956-ig üzemelt az F épületben.)

A tanács először – 1954-ben felköltözve a Széchenyi úti épületből – a Rákóczi téri F épületben lévő lakásokat vette a birtokába, majd egyes egységei a Kiskultúrház emeletére költöztek 1958-ban, amíg 1970-ben át nem adták a városközpontban a Tanácsházát.

1955-ben épült meg az L és a Q, R, S épület. Sajnos itt ellent kell mondanom az egyik forrásomnak. (22) Rendelkezem egy 1955-ös hivatalos térképpel (18), ami az épületek betűjelénél az utóbbi épületeknél NEM azok, amiket a forrás megjelöl. A Q épület – Építők útja 5. –, az R épület – Építők útja 7. – és a S épület – Építők útja 9. – szerepel a térképen. A T – Építők útja 1. – és az U ‒ Építők útja 3. ‒ valamikor az I jelet, vagy néha az Y jelet is viselte (37) – később épült fel.

Szemben az ‘F’ épület, a Szabadság térről fotózva 2015-ben

Szintén 1955-ben épült meg a G, a H és a J épület is. (18) Az S épület 1957-től 1970-ig¤ Bükk Szállóként üzemelt.

Ebben az évben kezdték el építeni a Kiskultúrházat, azaz a Béke mozit, amit 1958-ban át is adtak.

Érdekességképpen megemlíteném, hogy volt V épület is, amire egy 1955-ben kiadott hivatalos dokumentum így hivatkozik: „Egyelőre nem kerül kivitelezésre.” Hát, azóta sem…

1956-ban épült meg az M épület. Ebben az évben az átadások egy kicsit visszaestek. (Érthető módon.) Ekkor nyílt meg a Szabadság tér 6. szám alatta 3. sz. óvoda, amit lakásokból alakítottak ki. 1976-ban a 2. sz. Gyermekek útjai Óvodához csatolták, majd 1993-ban bezárták.

1957-ben adták át az N épületet. Az N épület is érdekes, a forrás (22) N/1 és N/2 épületekről ír. A gyógyszertár feletti rész – N/2 épület – 1957-ben épült, mint reprezentációs épület (tulajdonképpen ez volt a későbbi Kutyaól “elődje”). Ez azt jelenti, hogy 3 és 4 szobás lakásokat alakítottak ki benne. Az első lakók 1958-ban költöztek be ebbe az épületbe – a mostani Egressy út 3. és 5. szám ‒, a gyógyszertár pedig 1961-ben nyílt meg alatta.

Az N épületek esetében az utcaszámozás a forrásban sajnos nem megfelelő. (22) Sokáig – 1961-től – az Irinyi János Vegyipari Technikum viselte a Lenin út 1. számot – majd később Egressy út 1.-et –, jelenleg a City Center épülete az Egressy út 1. Az N/2 számozása – jelenleg – Egressy út 3. és 5. Ennek következményeképpen az N/1 – vagy N épület ‒ Egressy út 7‒19. és Rákóczi tér 1‒7. (Azóta az Irinyi János Református Szakközépiskola a 2013-ban elnevezett Lini István téren áll.)

Ebben az évben – 1957 ‒ adták át a J vendéglőt, a későbbi Béke éttermet, melyhez egy bisztró is tartozott, amit a köznyelv „Lordok Háza” néven emlegetett. A rendőrségnek ez az egység nagyon sok gondot okozott. Ekkor adták át az N épületben a „Mienk” vendéglőt – köznyelven „Tejvendéglőt” –, ami népszerű volt az alkoholmentes italai miatt, majd később ennek a helyén nyitott meg 1968-ban a Napfény bisztró, majd 1974-ben a Napfény étterem, ami az 1990-es évek elején bezárt.*** Azóta sok mindennek helyet adott, legutoljára a Raiffeisen Banknak ‒ ami 2015-ben bezárt –, jelenleg üresen áll. (A volt Lenin út 19. Kiállítást azóta már rendeztek benne.)

1958-ban átadták a Kiskultúrházat. Nem volt egyszerű eset, mert azonnal beköltözött a mozi az Újvárosi Általános Iskola tornaterméből, egyes helyeket a Kodály Zoltán Alapfokú Zeneiskola kapott meg – 1965-ben ‒, és Papp Attilát idézve (37): „Az épület emeleti részeit hivatali helyiségek foglalták el mindaddig, míg a Fő téren meg nem épült a párt és a tanács önálló székháza.” Az eredeti Kiskultúrház az A épületben a Liget utca 1. számban működött eddig az időpontig. Ebben az évben megnyílt az Egressy téren a nyilvános WC is, ami csak pár évig üzemelt. 1969-ben rendelkeztek a WC-k elbontásáról.

A Rákóczi tér 2017-ben

1959-ben adták át a T és U épületeket. Ebben az évben nyílt meg a város első könyvesboltja is az N épületben. Az 1959-től 1961-ig épülő szakközépiskolát pedig 1961-ben adták át. (Irinyi János Vegyipari Technikum.)

1962-ben felépültek az Egressy út 2‒12. két sátortetős épületei, azaz a D1 és a D2 épület.

1963 és 1965 között építették meg az ún. főiskolai szárnyat az Irinyinél, majd 1966 és 1968 között megépült a Bláthy Ottó kollégium is, amit még ebben az évben át is adtak.

1964-ben az újonnan induló építkezések miatt bezárták a K épület melletti piacot – ami 1954-től üzemelt itt ‒, amit majdnem az Irinyivel szemben lévő területre helyeztek át. Tervben volt a későbbiek folyamán a piac továbbköltöztetése, de erre anyagi források hiányában nem került sor. (Végleges helyét a VI/A negyedben jelölték ki.)

1964-ben alakult meg a Gyermekkönyvtár a Ságvári téren, majd amikor 1970-ben átadták a Tanácsházát, és a Kiskultúrház emeletéről a hivatal irodák elköltöztek, ide helyezték át. Teljesen 2014-ig itt üzemelt, amikor is az átalakított Újvárosi Általános Iskolába – azaz ekkortól már Mezey István Művészeti Központba – továbbköltöztették.

1967-ben kezdték el építeni a Hőközpontot, amit 1969-ben adtak át. (A központi fűtés bevezetése indokolta a hőközpont építését.) A gőzvezeték teljesen a Hőerőműtől a Hőközpontig tartott 1965-től 2003-ig, amikor is a város átállt az új fűtőerőműre. Ezután a gőzvezetéket elbontották. (Természetesen a hőközpont megmaradt.)

A VGV új épületét a Hőközpont mellett 1971-ben építették. Később a Timpanon Kft. és vállalkozások épülete volt 2008-ig. Még 2008-ban megpróbálták értékesíteni, de ez nem sikerült. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2017-ben a kazincbarcikai Pedagógiai Szakszolgálat költözik az épületbe.

Az Egressy tér 2017-ben

1969-ben építették meg az Anyagraktár bezárása után a főiskola laborépületét és a „Hegesztőcsarnokot”. 1971-ben épült meg a Vegyipari Szakközépiskola Tardona úti oktatási épülete is. A laborépület – ami vállalkozás telephelye is volt ‒ és a Hegesztőcsarnok azóta elbontásra vár, a szakközépiskola Tardonai úti oktatási épületét a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény kapta meg 2002-ben. (A Hegesztőcsarnok és a volt laborépület helyén tervben volt a Barcika Pláza felépítése. A 2017-es tervek alapján egy ifjúsági központ fog a helyükön felépülni.)

A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Kar Kazincbarcika 1970-től 1989-ig üzemelt a városunkban. Ők építették 1974-ben az iskola mellett álló híres digitális órát, amit azóta lecseréltek egy modernebbre.

Akkor miért is épült meg a főiskolai szárny már 1965-ben? Amikor a Vegyipari Technikum felköltözött a jelenlegi épületbe, egy új iskola is megalakult itt – közös igazgatással –, a Kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Műszerezési és Automatizálási Technikum. Ennek épültek meg az épületei a területen. Amikor a közös igazgatás megszűnt 1970-ben, és a Vegyipari Technikum Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolává, a felsőfokú technikum pedig főiskolává alakult, a két intézmény teljesen szétvált. Tehát már 1961-től 1970-ig is volt felsőfokú oktatás Kazincbarcikán!

Az Irinyi 2013-tól egyházi fenntartás alá került, és felvette az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon, majd 2016-tól az Irinyi János Református Szakgimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon nevet.

1973-ban épült meg Kazincbarcika autóbusz-végállomása, amit 1974-ben adtak át, 2010‒2011-ben teljes felújításon esett át. (Előtte itt egy buszforduló volt, amit a köznép egyszerűen csak Szabó János körtér néven emlegetett.)

1974-ben adták át a főiskola sportcsarnokát, ami 1989-ben a szakközépiskolához került. 2014-ben újították fel. Szintén 1974-ben nyílt meg a Kiskultúrházban a kiállítóterem.

A Ságvári tér 2017-ben, szemben a híres C épülettel

1986-ban a volt „Késdobáló” helyén adták át – Budapesten kívül az első – City Grill éttermet. Később – 1990-től ‒ Tini Grill volt a helyén, jelenleg – 1998-tól ‒ látványpékség és egy szolárium található itt.

1987-ben, amikor a rendőrség elköltözött a Munkácsy téri épületből, 1988-ban létrejött a helyén Kazincbarcika Bírósága és Ügyészsége. A bíróság és az ügyészség 2007-ben költözött az új, Fő téri épületeibe, azóta a Barcika Szolg Kft. használja a helyiségeket.

1990-es évek legelején megszűnt a Gyermekek útjai bölcsőde, és 1992-ben Idősek Gondozóháza nyílt meg a helyén.

1999-ben épült és nyitott meg a Billa áruház az autóbusz-végállomás mellett, majd 2006-ban megépült a City Center is a területen. A Billa azóta bezárt, a SPAR vette át a helyét 2001-ben. Mindkét üzlet a mai napig üzemel.

A belváros központi részét nem építették be, ez lett a település egyik pihenőparkja. Először az Április 4.-e nevet viselte, majd ez lett a Központi park, most Völgy parknak hívjuk. Ennek közepén futott anno a volt Béke-vágány, amit 1968-ban szedtek fel a területen. A Völgy park azóta hatalmas változásokon ment keresztül. 2011-től egy nagyon modern felnőtt- és gyerekjátszóteret adtak át a park területén, és a park fejlesztése még a mai napig is tart.

A kerékpárutak a város szívében 2010-től folyamatosan épülnek.

A Völgy parki gyerekjátszótér 2017-ben

A T15 és T16 területe – Régen az I/A egységhez sorolták őket

Ezek a területek a város ősi magjához tartoznak, már a városépítések megkezdése után azonnal felépültek. 1950 és 1952 között épültek meg a Bányászlakások – kétszintes épületek ‒ és a Tardona-parti telep – egyszintes épületek ‒, majd 1952 és 1954 között az ún. 104-es számú legénylakások – háromszintes épületek. A Bányászkonyhát 1960‒1961-ben építették.

Itt egy kicsit szét kell választanom a területeket, mivel amíg a T15 terület teljes egészében megmaradt, addig a T16 terület teljesen átépült, és az élete is nagyon mozgalmas volt.

A T15 nagyon sokáig az eredeti funkcióját töltötte be, és építésekor még az I/A negyedhez sorolták. Későbbiekben a Bányászlakások 1. sz. Idősek otthonaként (2001), ideiglenes szállóként és vállalkozások telephelyeiként is szolgál. Mostanában, 2015 és 2017 között pár épületét felújították.

A Bányászlakások

A legénylakások jelenlegi felhasználása a számomra ismeretlen, de az 1963-ban megalakult Állami Zeneiskola is használta az egyik épületét 2002-ig, egy másikat pedig vállalkozások használták. Ide költözött 1994-ben a Gyógypedagógiai Iskola is, amelyik ebben az évben felvette Éltes Mátyás nevét.

A Bányászkonyha 1988-ig üzemelt – a végén már kocsmaként –, ami nagyon sok gondot okozott a környéken lakóknak. (37) Jelenleg fitnesz működik az épületében.

A régi Holdfény söröző 2012-ben leégett, a város pár év múlva az épületét elbontatta.

A T15 és T16 terület és környéke (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a területek határai

1.: a volt Bányászkonyha
2.: a volt Hordó kocsma
3.: a mentőállomás volt helye
4.: régi bányászszállások
5.: 104-es számú legénylakások
6.: Tardona-parti telep, a város építőinek a szállása
7.: garázssorok

A T16 terület már sokkal mozgalmasabb életet élt át. Használta az 1955-ben ide költöző TEFU, itt volt megtalálható 1952 és 1957 között a cukrászüzem, és itt volt a város mentőállomása, a tüdőgondozó és még megannyi várost kiszolgáló telephely is. (A mentőállomás hányattatott sorsa miatt egy ideig Sajószentpéteren volt, 1969-ben költöztek a területre.) 1958-től alapvetően a Vegyesipari KTSZ – Kisipari Termelőszövetkezet, ami 1955-ben alakult meg ‒ használta 1972-ig, 1968-ig pedig a TEFU. A KTSZ 1972-ben költözött az újonnan megépült Pollack Mihály úti Szolgáltatóházba – már új nevén, mint SISZ (Sajómenti Ipari Szövetkezet) ‒, a TEFU pedig 1968-ban az újonnan épült telepére. A mentőállomás még sokáig megmaradt a területén, a kórház 2006-ban befejeződött felújítása után költöztek a Városi Kórházhoz. 1989-től¤ itt üzemelt a Hordó kocsma is, amit 2004-ben bezártak, majd az épületét elbontották.

A volt Tardona-parti telep megmaradt része

Már 1970-ben tervek születtek arról, hogy el kellene bontani az összes épületet. Ez részben megvalósult, pár épület helyén épült fel és adták át a Shell-kutat (1996) és a SPAR áruházat (2010). A Shell-kút mögött épült meg a Tardona-patak partján 2007-ben a garázssor. Az épületek egy része átépítésre került, így nyílt meg a Collingo Nyelvstúdió, a Litoplan Kft. telephelye (2009), valamint a Kocka Pub és Ételbár¤. A többi épület még mindig érintetlen, amiben vállalkozások telephelyei, valamint jelenleg Éjjeli Menedékhely (1995) és Nappali Melegedő (1998) üzemel.

Az V. szomszédsági egység és a Kiserdő területe

Az V. negyed, a Kiserdő és a környékük térképe (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonalak: a területek határai

1.: telephelyek
2.: Déryné park
3.: garázssorok
4.: a volt Tavasz közi óvoda – most Angyalkert görög katolikus óvoda
5.: a volt Hámán Kató utcai bölcsőde – most Idősek Klubja
6.: Építők útjai óvoda
7.: Május 1. úti orvosi rendelők
8.: garázssorok
9.: a volt Május 1. úti bölcsőde – most orvosi rendelők
10.: a volt kórházdombi ABC (Káel-bolt)
11.: Városi Kórház
12.: a volt felső-barcikai temető
13.: a volt György- és Új György-táró helye
14.: a „Gyermekváros” számára kijelölt terület – nem valósult meg
15.: a volt Május 1. úti Általános Iskola – most Don Bosco Szakképző és Általános Iskola
16.: Május 1. úti üzletsor
17.: ÉRV székháza

Már 1958-ban felmerült, hogy az V. negyedet két részben kellene felépíteni, de ez sohasem került ebben a formában bele egyik rendezési tervbe sem. Igaz, hogy egymás után épültek meg, de mégis külön kezelték a Május 1. út környékét és a Kórházdombot. A negyed teljes területe 23,5 ha.

Az V/A egység lakóépületeinek a jelei (Térképalap: tajertektar.hu)

A terület beépítése már 1956-ban elkezdődött az V/A lakónegyedben. Ennek a negyednek a lakóépületeit már római számokkal, az azonos épületeket ugyanazon a néven, ‘/’ jellel jelölték. Tehát ebben az évben megépült az I. és a II. épület.

1957-ben adták át a III. és a VII. ‒ azaz a „Kifli” ‒ házakat. Az eddig átadott épületek még mind téglából készültek.

Az Anyagraktár területén 1959 és 1965 között üzemelt egy kohósalaküzem, amely ebből a nyersanyagból készített ún. középblokkokat. Tehát 1960-tól az ezen a területen felépített mindegyik ház már ebből épült.

Mint mindig, a tervek folyamatosan csúsztak, így a többi lakóház építése csak 1960-ban kezdődött meg. Ekkor épült meg az Építők útja 2. szám alatt az 5. sz. óvoda, amit 1962-ben nyitottak meg. (1982-től ún. konyhafoglalkoztató is.) 2017-ben kapta meg az Eszterlánc Tagóvoda nevet.

1961-ben már állt a VI. jelű épület is, valamint elkészült a Hámán Kató utca 1. szám alatt álló III. sz. bölcsőde is. (Most 1. sz. Idősek Klubja.)

1962-ben adták át a lakótelep mellett az ÉRV székházát, amely a mai napig működik.

1961 és 1963 között épültek meg a Hámán Kató utcán a VIII. jelű épületek. (Sajnos mind a nyolc épületet 2014-ben és 2015-ben elbontották. A helyükön lévő területet családi házaknak fogja az önkormányzat kiparcellázni.)

1963-ra elkészült a teljes V/A negyed. Ekkor adták át a Május 1. úti Általános Iskolát. 1964-ben került átadásra a mellette lévő IV. sz. bölcsőde – 1988-tól II. sz. Orvosi Szakrendelők –, és a Május 1. úti üzletsor. Ebben az évben költözött a megszűnő Makadám-telepről a Cukrászüzem az épületbe. (Világhírű mestercukrászunk – Kopcsik Lajos – sajnos 1988-ban Egerbe költözött.)

Az iskola 2003-ban bezárt, 2005-ben került a Don Bosco szalézi rend birtokába. Itt nyitották meg a Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégiumot, ami azóta is működik.

Az első, kifejezetten orvosi rendelőknek készült épületet 1964-ben adták át a Május 1. út elején.

1965-ben nyílt meg a „Kifli” épületének az átjárójában a virágüzlet.

Ezzel ennek a területnek a beépítése be is fejeződött.

A Május 1. út és üzletsora 2017-ben

Meg kell említenem, hogy a (37) forrás emleget X/1‒4-ig épületeket is – amiket a kezdeti időkben munkásszállóknak használtak ‒, amiknek az átalakítására is utal. Ugyanez a helyzet a IX. jelű épülettel is. Sajnos ezeknek egyelőre nem találtam meg a nyomát…

1970-ben a bölcsőde mellé még faházakból álló épületek is kerültek, ahol tanítás folyt. (39)

Az V/B egység lakóépületeinek a jelei (Térképalap: tajertektar.hu)

A kórházdombi lakónegyed teljes egészében 1962 és 1965 között épült középblokkos kohósalakból. Itt az épületek mindegyike már egy-egy arab számot kapott. A terület érdekessége, hogy az egészet a Tavasz utca fogja közre, és volt egy Tavasz köz is, melyet 1977-ben – a problémák elkerülése végett – Kikelet közre neveztek át. A területen épült a város kórháza is 1963-tól 1969-ig.**** (A hivatalos átadás időpontja 1966. december 31-e lett volna, de a munkák folyamatosan csúsztak (30), így csak 1969. augusztus 20-án adták át.)

A kórház 2008-ban nagyon nehéz évet élt át. Miután nem lett kiemelt kórház, és „elfekvőnek” akarták nyilvánítani, a város teljes egészében kiállt mellette. Így 2009-től átvette a Debreceni Egyetem Orvosegészségügyi Centruma. 2013-tól az állam kezelésébe került, és azóta mint Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft. üzemel.

1965-ben épült meg, majd 1966-ban adták át a Tavasz közi – majd Kikelet közi – 6. sz. óvodát. 2011-től Angyalkert a neve, és a görög katolikus egyház üzemelteti. 1966-ban adták át a területen az ABC-áruházat. (2011-ben még Tavasz-közi Centerként működött. Azóta sajnos bezárt.¤)

Ezen az utolsó térképen nagyon jól látszik, hogy a történet miért is helyezi erre a helyre a Juliska-forrást. Nos, itt a B. övárok húzódik, amivel az idők folyamán nagyon sok gond volt, mert a vízelvezetése nem megfelelő. Emiatt az övárkon többször is módosítottak. A lényeg az, hogy a terület a Kórházdomb alatt nagyon talajvizes, ennek köszönhetőek a buzgárok.

A Kórházdomb elkészülte után a népnyelv a területet csak egyszerűen „Káder-dűlő” néven illette. (Azt hiszem, hogy az elnevezés nem szorul magyarázatra.)

A kórházdombi lakótelep a Tavasz utcai volt ABC-vel 2017-ben

A terület érdekessége még az is, hogy itt található az első két ház, ahol Kazincbarcikán 1965-ben megindult a távfűtés.

A kórházdombi lakónegyed megépítése után az eredeti tervekben az e mögött fekvő területen – a Kiserdőben, a volt felső-barcikai temető felett – szerették volna megvalósítani a „Gyermekvárost”, azaz egy gyermekotthont (37). Mivel ez a terület alábányászott – a két György-táró miatt –, így a tervet el kellett vetni. (A temetőről és a bányákról még a későbbi fejezetekben részletesen is írok.)

A Kiserdő régen Kazincbarcika népszerű sétahelye volt. Az elvadult körülmények miatt az elmúlt két évtizedben nemigen merészkedtek az emberek erre a környékre. A helyzet javult, de a környék kinézete – a kivágott fák miatt – siralmas.

A Kiserdő 2016-ban

A III. szomszédsági egység és környezete

A III. negyed és környéke (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a terület határa. Kék betűk: az épületek jelei

1.: Pollack Mihály utcai óvoda – a volt 7. sz. óvoda
2.: Pollack Mihály utcai bölcsőde – a volt V. sz. bölcsőde
3.: Pollack Mihály Általános Iskola
4.: üzletsor
5.: a volt Halász épülete – jelenleg kisboltok vannak benne
6.: Strand étterem és panzió (Hotel Lukács)
7.: Lidl
8.: kertészbolt
9.: a volt piac és kültéri színpad helye
10.: a volt strandfürdő
11.: a volt kertészet

Alighogy befejezték az V. negyed építését, 1964-ben már el is indul a III. negyed építése. A területe 15,2 ha.

Az 1964-es év egyébként is fontos időpont volt. Ekkor indult el a Pollack Mihály utca építése, ami alapvetően befolyásolta a városi vasutak sorsát is. A piac bezárásán kívül „elterelték” a Fő térnél a tardonai kisvasutat, valamint valószínűleg erre az időpontra tehető a városépítő vasút legénylakásokhoz és a homokbányához vezető szakaszának a megszüntetése is.¤ Alapvetően a terv az alábbi volt: amikor elkezdik a Pollack Mihály utca építését, megszűnik a tardonai kisvasút Herbolya-bányatelep–Kazincbarcika szakasza. Ennek a feltétele az volt, hogy 1965-ben átadják a kötélpályát a Terv-táró és a Szénosztályozómű között. Ez nem történt meg, csak az 1966. év végén. Mivel a szénszállítás alapérdek volt, így a tardonai kisvasutat ideiglenesen elterelték. (A szénszállítás kiszolgálása a kisvasúton 1966. december 31-ig tartott.)

Kezdetben ugyanabból a középblokkos kohósalakból építkeztek, mint az V. negyedben, de 1964-ben megépült az első, már a Könnyűbetongyárból származó nagyblokkos épület is, az A/11. Innentől kezdve ebből az anyagból épültek a házak. (1965-ben az Anyagraktár területén bezárt a középblokküzem.)

A III. szomszédsági egység épületei között 2017-ben

Ebben a negyedben újra elővették az A-B-C jelölést, de már a hasonló házakat ‘/’ jellel jelölték. A B típusú házakkal az átadások után rengeteg gond volt, nagyon sok panasz érkezett miattuk. (Ilyen volt a B/6-os épület, amit 1965-ben adtak át.) (37)

1966-ban kezdődött el a Pollack Mihály út páratlan oldalának az építése. (B/7, B/8 stb.)

A területen sok szövetkezeti lakás is épült, ilyen volt – például ‒ a B/7, B/8, B/9, B/10, C/10, C/15. (37)

A terület teljes beépítése 1969-re elkészült. (Ez a CT-19-es épület volt. Valószínűleg azért T, mert ez tanácsi épületként épült.)

A területen 1965-ben kezdték meg építeni az általános iskolát, amit 1966-ban adtak át. (1978-ban bővítették.) A 7. sz. óvodát 1966-ban kezdték építeni, és 1967-ben adták át. Az V. sz. bölcsőde volt a legutolsó átadott épület a területen, mely 1972-ben mint módszertani bölcsőde került átadásra. (1969 és 1971 között épült.)

Az általános iskola 2007-ben a felsővárosi iskolák központjává vált, majd a tankerület megalakulása és a teljes összevonás után – 2013-ban – a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola székhelye lett. 2004-től helyet adott az új szárnyában az Éltes Mátyás Általános Iskolának, majd 2010-től fejlesztő iskolai oktatás is indult az intézményben. Az iskola még azóta is üzemel.

Az óvoda is működik. 1996-ban a Belvárosi Összevont Óvodákhoz került, majd a teljes összevonás után – 2005-től – a Kazincbarcikai Összevont Óvodákhoz, mint Mesevár Tagóvoda.

A bölcsőde is túlélte a racionalizálásokat, jelenleg I. sz. bölcsődeként működik.

1954-ben a B/8-as, még nem létező épület mellett, valamint a K épület mögött nyílt meg a város első piaca, és egy kültéri színpad is. A piac 1964-ig üzemelt. Ekkor a színpadot elbontották, a piac pedig továbbköltözött a jelenlegi helyére.

A terület mellett kezdték el építeni a strandfürdőt 1964-ben. 1965-ben adták át, 1967-ben pedig már fejlesztették is. A strandot – sajnos – 2014-ben bezárták.***** A strand mellett adták át 1993-ban a Strand éttermet, majd 2005-ben a Hotel Lukácsot. (Mindkettő a mai napig működik.)

Háttérben a Barátság tér

Miután a homokbányát bezárták, először azon a területen jött létre a város kertészete, mely később az általam jelölt területre költözött. Mellette nyitottak egy kertészáruházat is. Később Arborétum Kft.-nek hívták, jelenleg Barcika Park Kft. a neve. A terület egy része sok viszontagságon esett át. Volt lengyel piac, kerékpár- és görkorcsolyapálya is, jelenleg beláthatatlanul el van kerítve, csak egy-egy gép teteje kandikál ki a kerítés mögül. Így gyanítható, hogy a Barcika Park Kft. gépeinek a tárolóhelye. 2007-ben és 2008-ban sikertelenül megpróbálták eladni a volt használtcikk-piac területét. A 2015-ben a Lidltől teljesen a volt strand végéig építési tilalmat rendeltek el. Egyelőre nem tudni, hogy erre a területre a városnak milyen tervei vannak…

A Halász csárdát 1967-ben építették, és 1968-ban adták át. Miután 1990-ben bezárt, kisebb vállalkozások költöztek az épületébe.

Utolsóként megemlíteném, hogy 1987-ben átadták a város új rendőrségi központját is az átalakított B/4-es épületben.

A területen felépített nagyblokkos gázszilikát épületek már csak azért is kuriózumok, mert 1968-tól már a házgyári – panel – építkezések indultak meg a városban, így csak egy rövid ideig tartó átmenetet képeztek a kohósalakos középblokkos és a panelépületek között.

A Mátyás király útja a III. negyedben 2017-ben

A IV. szomszédsági egység, a T4 területe és környezetük

A IV. negyed és környéke (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a terület határa

1.: piac
2.: Alfi
3.: Tigáz székháza
4.: a volt Finom Pékáruk Boltja – most Buffaló Sör és Ételbár és vállalkozások telephelye
5.: a volt Kilián téri óvoda – most vállalkozások telephelye
6.: a volt Iparcikkbolt – most a Mátyás Király söröző
7.: Autóker
8.: 10. sz. óvoda – Most a Füzike tagóvoda
9.: a volt Agrokonzum bolt – most Király diszkont és nemzeti dohánybolt
10.: a volt Kun Béla Általános Iskola – most az Árpád Fejedelem Tagiskola
11.: Tardona ABC, a Barcika étterem és a Szolgáltatóház
12.: Lidl
13.: garázssorok
14.: volt homokbánya
15.: Jubileumi park
16.: Csónakázó-tó
17.: Sörkert

A IV. negyed házainak a jelei (Térképalap: tajertektar.hu)

Ennek a negyednek több érdekes tulajdonsága is van: itt épültek meg Kazincbarcika első panelházai, valamint itt épültek meg az első kilenc- és tízemeletes épületei is. A negyed területe 22 ha.

A negyedben nem túl változatosak a jelek, és szépen levezethetőek. Átvették az A jelet a még nem panelként megépült Masnis ház – Lepkés ház – Szalagos ház esetében, D-vel jelölték a még nem panel 9 emeletes ún. BVK-s házakat, a házgyári elemekből készült panelházak ‒ meglepetésszerűen ‒ a H jelet kapták, míg a tízemeletes panelek a D-ből – középmagas ‒ és a H-ból – panel – kapták a jelölésüket, azaz a DH-t. Más épület a negyedben nem is épült.

A teljes negyed kiépítése 1968 és 1972 között megtörtént, az utolsó lakók 1973-ban be is költöztek.

A H jelű épületek a IV. negyedben (Térképalap: tajertektar.hu)

Először 1964‒1965-ben megépült a Masnis ház, amit 1966-ban adtak át. Azért kapott három jelet is – A-14, A-15, A-16 –, mert három darab három lépcsőházas épületből állt össze.

1968-ban kezdődött a zsaluzott technológiájú kilencemeletes épületek – D épületek ‒, valamint a panelházak építése is – H épületek. (Ekkor még főleg tereprendezés volt a területen.) A panelek már közúton érkeztek Alsózsolcáról.

A zsaluzott technológia lényege, hogy előbb egy betonvázat emeltek fel – mint az emberi csontváz –, és ezeket építették be téglával, majd végezetül a lakás elválasztó falait is téglával készítették el. (Ezzel a módszerrel készült a kórházunk is.)

Az akkori építők ellenben arra nem számítottak, hogy egy ilyen toronyház kilengése a tetőnél eléri a fél métert! Ennek az lett a következménye, hogy az egyréteges elválasztófalak időnként kidőlnek.

1969-ben adták át a D-12, D-11, D-10 és a H-5, H-10, H-11, H-12 épületeket. (37)

1970-ben kerültek átadásra a H-2, H-3, H-4, H-6, H-7, H-9 és a D-7, D-8, D-9 épületek. Ebben az évben kezdték el építeni a DH-1-től DH-8-ig a tízemeletes épületeket. (37)

1971-ben adták át a H-1, H-8 és a DH-1, DH-2, DH-3, DH-4, DH-5 épületeket. (A DH jelű épületekbe a beköltözés csak 1972-ben kezdődött meg! (39))

A D jelű épületek, azaz az ún. BVK-s házak 2017-ben

A IV. negyed H jelű épületei 2017-ben

Végül 1972-ben átadták a DH-6, DH-7, DH-8 épületeket is. (37)

A területen megépült a Kun Béla Általános Iskola (1968‒1970) – most Árpád Fejedelem Tagiskola ‒, a 8. sz. óvoda (1971) ‒ a volt Szivárvány Tagóvoda, ami 1996-tól a Belvárosi Összevont Óvodák központja volt –, amit 2006-ban bezártak. Azóta 2013-tól az épületet vállalkozások vették át. (Az óvoda épületét többször sikertelenül próbálták meg értékesíteni – 2008-ban és 2009-ben –, míg végül 2012-ben egy részét sikerült.)

Megépült a Tardona ABC (1971), a Pollack úti szolgáltatóház és a Barcika étterem is (1972). (30) A Szabó Lajos úti – 2012-től Füzike Tagóvoda10. sz. óvodát a 10 emeletesek mögött 1976-ban adták át, majd 2013-ban teljesen felújították. A volt Iparcikkboltot – most Mátyás király söröző ‒ (1972), a volt Agrokonzumot – most Király diszkont és nemzeti dohánybolt ‒ 1973-ban adták át. (30,36) A Barcika étterem azóta bezárt, 2015-től a Barcika Fitness Centrum üzemel a helyén.

Az Autóker boltját a DH-5 és DH-6-os épületek előtt 1974-ben kezdték el építeni és 1975-ben adták át. (37) Azóta is autóalkatrész-kereskedés van az épületben.

A piac és környéke eredetileg védősáv lett volna a Kertváros felé, mivel itt folyik az A. övárok vize. 1964-ben került a piac a jelenlegi helyére, és később a VI/A negyedbe akarták továbbköltöztetni, ami forráshiány miatt nem valósult meg. Először 1969-ben, majd 1998-ban felújították, 2011-ben pedig teljesen átépítették. 2011-ben épült és nyílt meg az Alfi üzlete is. (2007‒2008-ban értékesítették a területet az Alfi-Ker részére.)

A piac és környéke az 1970-es évek végén (A háttérben egy Ikarus 180-as!)

A Tigáz székháza 1987-ben került átadásra. 1974-ben adták át a Finom Pékáruk Boltját a területen – 1991-től Brodeco volt a cég neve ‒, mely 2000-ben bezárt. 2004-től a Buffaló Sör és Ételbár, valamint különböző vállalkozások irodái üzemelnek az épületben.

1974-ben kezdték el építeni a Jubileumi parkot, a várossá nyilvánítás 20 évfordulóján. 1976-ban adták át.

A megrongált Jubileumi parki emlékmű a régi címerrel

A Csónakázó-tó és a favár 1992-ben

A Csónakázó-tavat 1978-ban kezdték el építeni és 1980-ban adták át, a területén lévő rönkvárat pedig 1984-ben. A környéke manapság a legnépszerűbb városi pihenőhely. A rönkvárat biztonsági okokból 2001-ben¤ elbontották, a Csónakázó-tó környékét pedig most, 2017-ben újítják fel teljesen.

1957-ben nyílt meg a Sörkert italboltként a hegy alatt. Csak nyaranta volt nyitva. (Egy ideje már sajnos nyáron sem nyit ki… 😥 )

2005-ben nyitott meg a III. és a IV. negyed határán a Lidl áruház, amit 2014-ben teljesen átalakítottak.

A piac és környéke 2017-ben

A VIII. szomszédsági egység és a városközpont

A VIII. szomszédsági egység és a városközpont térképe (Térképalap: tajertektar.hu)

1.: Fő téri park
2.: a volt ÁFÉSZ-székház – most járási hivatal
3.: Hild-emlékmű
4.: ügyészség épülete
5.: a „Zöld ház”
6.: a bíróság épülete
7.: „Nagyposta”
8.: a volt Domus épülete – most kínai áruház és Rossman
9.: a volt Kazinc Áruház épülete – most kínai áruház és DM
10.: a volt Tanácsháza – most Városháza
11.: Egressy Béni Művelődési Központ
12.: a volt Ságvári Endre Gimnázium – most Szalézi Szent Ferenc Gimnázium
13.: Napsugár tagóvoda
14.: Szent Család római katolikus templom
15.: Don Bosco Sportközpont
16.: Parisat székháza
17.: mentőállomás
18.: Városi Kórház
19.: a meg nem valósult magasház és étterem helye

A városközpont és a később kialakult VIII. negyed nagyon hányatott sorsú volt. Már a kezdetekben megtervezték, a terveket folyamatosan módosították, de mindig fontosabb volt a lakásépítés és a lakosokat kiszolgáló épületek építése, mint a központ kiépítése. Egy darabja – a VIII. negyed – így is „áldozatul esett” a krónikus lakáshiánynak, így lakótelepként épült fel. A Második átfogó rendezési terv nagy része meg is valósult a területen, de a végleges terv csak az 1973-as évben jelent meg. Az 1969-es terv hibája az volt, hogy egy magasházat – 18 emeletes – és egy éttermet terveztek a területre – ellensúlyozva a kórházat ‒, de a talaj instabilitása miatt nem volt építőipari vállalat, amelyik meg merte volna valósítani. A területük végül is park maradt.

Kazincbarcika város központjának a terve az 1950-es években (Fotóforrás: Szemtanúk szavaival című könyv) Hogyan nézett volna ki a város, ha ilyen lett volna…

Amilyen sokáig húzódott a terület beépítésének az elkezdése, olyan hirtelen történt meg. Éppen felsorakoztak az áruház helyén álló sportpályára a csapatok 1964-ben a városi bajnokság futballmérkőzésének az elkezdéséhez, amikor megjelent egy dózer, és nekikezdett a pálya elbontásának… (37)

A városközpont tereprendezése közben 4000 éves edénymaradványokat és a Pilinyi-kultúrából eredő bronz ékszereket találtak. Egy kora vaskori település nyomaira is bukkantak, de mindez akkoriban nem akadályozhatta meg az építőket, hogy a város építését folytassák.

1963-tól teljesen 1969-ig épült a Városi Kórház, melyet 1969-ben avattak fel. 2004 és 2006 között teljesen felújították. 2006-ban került a Mátyás király útról a mentőállomás a kórházhoz.

A város központjának terve az 1970-es években (Fotóforrás: Kazincbarcika 1970 könyv) …és ha ilyen?

A Ságvári Endre Gimnáziumot 1966-ban adták át. 2011-től átvette a szalézi rend, és Szalézi Szent Ferenc Gimnázium lett a neve.

1965-ben kezdték el építeni az F/1 reprezentációs épületet. (Néha F jelű vagy F/2 épületként hivatkoznak rá.) A lakásokon kívül különlegessége az, hogy a tetőtérben két műterem került kialakításra, amit művészeknek szántak. Az épület aljában alakítottak ki 1968-ban egy ABC-áruházat is, és ebben az évben az egész épületet át is adták. Az ABC-t 1990-ben újították fel. Az épület és az ABC a mai napig viseli a „Kutyaól” vagy a „Kutyaház” nevet, azt hiszem, nem kell elmagyaráznom, hogy miért…

Ilyen lett… (2017)

1969-ben adták át az Egressy Béni Művelődési Központot. A felnőttkönyvtár ebben az évben át is került ebbe az épületbe.

1968‒1969-ben épült a Kazinc Áruház, amit 1970-ben adtak át. Most kínai áruház és a DM (1997) üzemel benne.

1971-ben adták át a Tanácsházát – ma Városháza –, felszabadítva a Kiskultúrház emeleti helyiségeit és a Rákóczi téri lakásokat az adminisztrátoroktól.

A Fő tér és parkja 2017-ben

1973-ban épül meg a Fő tér déli oldala, azaz az A1x, A2x, A3x, A4x és az A5x jelű épületek. 1974‒1975-ben épül meg az északi oldal, a A6x, A7x, A8x, A9x, A10x, A11x és az A12x jelű épületek. Ezek felépítése nem volt egyszerű: a lakosok ideiglenes jelleggel engedélyt kaptak garázssor kialakítására, és amikor az építés elkezdődött volna, nem voltak hajlandóak a garázssort elhagyni. (10) Végül is a probléma megoldódott, a garázssort a tanács elbontotta, új helyet kijelölve az addigi garázstulajdonosoknak.

Szintén 1975-ben adták át a Központi Általános Iskolával szemben a Napsugár Tagóvodát – annak idején 9. sz. óvodát ‒, ami a mai napig üzemel.

1974-ben – öt vállalat összefogásából – épült meg a szökőkút. Ezt 2015-ben elbontották, a helyén azóta egy nagy sárkányszobor áll.

A „Nagypostát” – a helyén egy kis falusi épület látta el eddig az időpontig a posta szerepét – 1978-ban adták át. A Gyermekek Nemzetközi Évében, a várossá nyilvánítás 25. évfordulóján került átadásra – 1979-ben – a Fő téri park. Most, 2017-ben indult meg a felújítása.

A Fő tér felső része 2017-ben (A volt ÁFÉSZ-székház)

1980-ban adták át a Domus Áruházat, most jelenleg szintén egy kínai áruház és a Rossmann (200X) üzemel benne.

1982-ben kapta meg a város a Hild János-emlékérmet, melynek tiszteletére a területen szobrot állítottak.

1990-ben adták át az ÁFÉSZ-székházat, most az ÉMÁSZ helyi irodája, valamint a járási hivatal (2013) üzemel benne. Ekkortájt¤ épült meg az F/1 épületet az A1x-szel összekötő új, zöld színű lakóépület.

A járási bíróság és az ügyészség épülete 2007-ben került átadásra, ugyanebben az évben szentelték fel a Szent Család római katolikus templomot is.

2014-től 2016-ig építették, majd augusztusban felavatták a Don Bosco Sportközpontot a Völgy parkban. 2016-ban adták át a Parisat Kft. épületét is a kórház mellett.

*: Nem tudom, hogy melyek az O és P épületek. (Vagy esetleg a város áttervezése miatt nem is épültek meg?) A kérdés még az is, hogy volt-e tervben X, W és Z épület is…
**: Köszönet az információért Pétervári Györgynek!
***: Köszönet az információért Kajdacsy Tibornak!
****: Érdekes, hogy a kórházunk tervrajzait felhasználva épült meg a karcagi kórház is, így a két intézmény „ikertestvérek”. (Természetesen a 2006-os felújítás után már nem annyira látványos a hasonlóság.)
*****: Azóta sem tudni, hogy ideiglenesen vagy véglegesen zárták-e be.

¤: Pontosítást igénylő adat!

Források (az összes részhez)

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979
2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? ‒ 1995
3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története ‒ 2004
4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954‒2004 ‒ Fotók
5.: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz ‒ 1898
6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz ‒ 1956
7.: Örvös János: Bükk utikalauz ‒ 1962
8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970
9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977
10.: Barcikai Históriás újság (Takács István)
11.: Barcikai Históriás online változata (Takács Zsolt ‒ www.barcikaihistorias.hu)
12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke
13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival ‒ 1956
14.: www.kisvasut.hu – A KBK honlapja
15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786‒1986 ‒ 1986
16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története ‒ 2014
17.: Bombicz István, Herbolya-Tervtáró volt főmérnöke, bányamérnök
18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja
19.: www.wikipedia.hu
20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről ‒ 2004
21.: Hidász Almanach 2007
22.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009, Tükörcserepek 2 ‒ 2016
23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015
24.: BNK Kft. ‒ Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015
26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.
27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia ‒ 2012
28.: Bertalan László–Dr. Szabó Gergely: Mederfejlődési vizsgálatok a Sajó hazai szakaszán, és a debreceni egyetem által készített felmérés a Sajóról 2014-ből. Mindkettő a debreceni egyetem munkája.
29.: Dr. Izsó István: A miskolci bányakapitányság területének bányaipara ‒ 2011
30.: Ifjúvá serdült város 1954‒1979 ‒ 1978
31.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében – 2014
32.: www.tirek.hu
33.: Takács István: 20 év Kazincbarcikáért – 1989
34.: Rónaföldi Zoltán: Kandó Kálmán és a borsodi szénbányászat, valamint az „Imperiál-ügy” ‒ 2015
35.: Balla László: Magyar vasúttörténeti dokumentumok – www.vasut.tk
36.: Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával – 1974
37.: Papp Attila meg nem jelent könyvei és összeállításai (A könyvek a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár tulajdonát képezik.)
38.: Id. Alliquander Ödön: Magyarország szénbányászata 1940-ben – Miskolc 1989.
39.: Kazincbarcika 1971‒1975

A könyvben általánosan használt térképekről

A legnagyobb segítségemre az online térképek voltak, ilyen a terkep.google.hu, a terkep.turistautak.hu, a www.tajertektar.hu, a www.openstreetmap.hu és a mapire.eu. Természetesen a legfontosabb információkat tartalmazó térképeket segítőimtől és lektoraimtól kaptam, ezeket a megfelelő helyen megjelöltem.

A mapire.eu ellenben külön is szót érdemel: Itt lelhető fel az I., a II. és a III. Katonai felmérés online térképe, valamint a Magyar Királyság térképe is. Az utóbbi időben felkerült az 1941-es katonai térkép is a honlapra. Ezeket egy kicsit bővebben is taglalnám.

I. Katonai Felmérés (1763‒1787): Magyarország területét 1782 és 1785 között térképezték fel.

II. Katonai Felmérés (1806‒1869): Mivel a térképen már szerepel az 1871-ben megnyitott Miskolc‒Bánréve vasútvonal tervezete, így a térkép elkészülésének idejét 1869-re lehet tenni. (Találtam forrást, ami az 1829 és 1866 közötti időpontot jelöli meg.)

III. Katonai Felmérés (1869‒1887): Magyarország területét 1883‒1884-ben térképezték fel.

Magyar Királyság (1869‒1887): Mivel ez a térkép megegyezik a III. Katonai Felmérés térképével, így a felmérés időpontja azzal megegyező. Csak két különbség van a térképek között: az egyik, hogy „magyarosították” a neveket, valamint, hogy a méretaránya 1:25000.

Meg kell még említenem a www.vasutallomasok.hu-n szereplő 1910 körüli katonai térképet is: azért írom 1912 utáninak a könyvben, mert már szerepel rajta az 1912-ben megnyitott Ormospusztáig vezető normál nyomtávú vasút is.

One comment

Hozzászólás