Kazincbarcika és a Bükk-tető
Első ránézésre ellentmondásosnak tűnik a cím, de ha tudjuk, hogy Kazincbarcika legmagasabb csúcsának a neve Bükk-tető, már nem is olyan különleges. Most erről a érdekes magaslatról szeretném megosztani az elképzeléseimet.
Miről lenne szó? Már sokat gondolkoztam azon, hogy az országban oly sok helyen épült kilátó – még olyan helyeken is, ahol semmi értelme sincs –, miért nem épült legalább csak egy Kazincbarcikán is, egy olyan nyilvánvaló helyen, mint a Bükk-tető?
A Bükk-tető 409 méteres* magasságával nemcsak Kazincbarcika, hanem a környék legmagasabb pontja is. Így a kilátás minden irányba tökéletes lenne. A hegytető nagyrészt lapos, így elég hely van egy kilátó megépítésére. Mivel ez egy magas tölgyfákkal benőtt terület, így jelenleg kilátás nincs róla, ellenben indokolttá tenné a kilátót. Megközelítése gyalogosan könnyű, a kazincbarcikai sárga turistajelzés is átvezet rajta.
1.: Bükk-tető 409 méter – kilátóval kb. 430 méter
2.: Rózsás-kő 414 méter
3.: Köves-Mál-tető 454 méter (az Upponyi-hegység második legmagasabb pontja)
4.: Három-kő-bérc 461 méter (az Upponyi-hegység legmagasabb pontja)
5.: Eszkála-tető környéke kb. 420 méter
6.: Balta-tető 425 méter, Közép-bérc 429 méter, Nagy-hegy 434 méter
7.: Bagoly-hegy 530 méter (Bükk)
8.: Kemesnye-hegy 624 méter (Bükk)
9.: Völgyfő-tető 425 méter
10.: Osztra-tető 598 méter (Bükk)
11.: Kunna-tető 487 méter (Bükk)
A hegytető Herbolya felett, Nagybarca irányába helyezkedik el, a Vécsetal-völgy – Szabó Suzuki – bejáratától légvonalban 3,2 kilométer távolságra. (Turistajelzésen 4,2 kilométer.) Mint a fenti térképen jól látható – mivel a térkép területén bejelöltem az összes magasabb csúcsot –, hogy a kilátás hatalmas területet fedne le. Az északi oldalon – mint szintén látható – egyetlen magasabb csúcs sincs, így nagyon jó kilátás lenne a Tátra felé, valamint az Aggteleki-karsztra. (Magasabb hegy csak Aggtelek magasságában van!) Szintén nagyon jó a kilátás a Sajó-völgyére mindkét irányba. Szépen belátható lenne a keleti és észak-nyugati irány is, valamint dél-nyugat felé a Bán-völgye a Lázbérci-víztárolóval. Délkeletre le lehetne látni az Alföldig. Délre a látványt a bükki Kis- és Nagy-fennsík zárná, már idetartozik a 7, 8, 9, 10, 11 magaslati pont is. Keletre az Upponyi-hegység összes közel azonos magasságú hegyei korlátoznák. (1, 2, 3, 4, 5, 6 magaslati pontok.) Mindenesetre – tapasztalatok alapján – a kilátás tiszta időben a keleti és déli irány kivételével akár több száz kilométer lehet! (Télen, teljesen tiszta időben a szemben lévő fűvel benőtt jóval alacsonyabb Zsidó-hegyről tisztán látszik a Magas-Tátra.)
A fenti térképen jelöltem a Bükk-tető elhelyezkedését a Vécsetal-völgyhöz képest.
Miután tisztáztam a hegy elhelyezkedését és természeti adottságait, el kell magyaráznom, hogy miért látnék jónak egy ilyen fejlesztést: a tapasztalatok azt mutatják, hogy azokon a helyeken, ahol kilátó épült, nagymértékben megemelkedett a turisták száma, még abban az esetben is, ha magának a kilátónak nem sok értelme volt. Egy jól kivitelezett kilátó és megközelítésének a javítása nemcsak egy újabb színfoltja lenne a városnak, hanem már messziről turistavonzó, egy kis mozgásra inspiráló méltó pontja is. Mondanom sem kell, ha már az emberek elzarándokolnak a kilátóhoz, akkor már nagy valószínűséggel a színes házfalakat is megnézik a városban, és nem lenne meglepő, hogy elfáradva étkeznének, kávéznának stb. Ez a turizmus fejlődését is hozhatná a településen, mely célkitűzés már régóta megfogalmazódott a kiadott városi dokumentumokban.**
Most pedig nézzük meg, hogy hogyan is képzelem el a megközelítés javítását.
A fent vázolt térképen látszik, hogy szükséges lenne egy kb. 1,1 km aszfaltút megépítése is. Ez felvezetne a hegylábra egy parkolóhoz. A parkoló körül esetleg célszerű egy kis területet kialakítani – körbe –, hogy nyáron, ha már a forgalom megfelelő mértékre emelkedik, pl. fagylaltosok stb. ki tudjanak települni a helyszínre. A műút megépítése azért sem lenne rossz, mert a környező kertek tulajdonosai nedves időben is meg tudnák közelíteni a kertjeiket, mivel a felvezető út meredek, és könnyen járhatatlanná válik. Tehát a városfejlesztés szempontjából sem lenne mellékes. (A parkolót üres területre terveztem.)
A közel 3 kilométeres út jó minőségű földúton vezet a hegytetőig, így különösebb beavatkozást nem igényel. (A szintkülönbség kb. 150 méter.) Egyébként az út követése sem nehéz, hiszen a kazincbarcikai sárga sáv turistajelzés a hegytetőre vezet. Esetleg egy új kilátójelzést is fel lehet festeni a sárga sáv alá a kilátóig, hogy az ide látogatók számára egyértelmű legyen az útvonal.
Maga a kilátó: a kezdetleges látványterven látható – köszönet a kisebbik fiamnak –, hogy egy kő, henger alakú vártorony-szerű kilátót tudnék elképzelni. Azért képzeltem el kőből, mert a fa állékonysága jóval gyengébb, valamint a korhadás miatt túl sok karbantartást igényel. (Szintén tapasztalat a környéken felépült fakilátókról.) Kör alaprajzú, mivel a környék legmagasabb pontján áll, a szelek könnyedén megtörjenek rajta. Vártoronyszerű, mert a modern, mostanában épült kilátók nekem nagyon nem tetszenek. A torony átmérője már építészekre van bízva, hiszen elég, ha egy csigalépcső elfér benne, de a szükséges kb. 15 méter magasság meghatározza a torony sugarát, hogy stabil is legyen. Mivel a környék legmagasabb csúcsáról beszélünk, így mindenféleképpen egy vörös fényű lámpának kellene lennie a tetején, ami éjszaka világít. Akkor miért ne csatlakozhatnánk a KolorCity projekthez, a rúdra egy Kazincbarcika zászló kerülhetne, amit éjszaka a három alapszínű reflektor LED lámpa – kék, sárga, vörös – világítana meg egyenletes eloszlásban, így kiadva a fehéret. Messziről látható pont lenne. A tornyot kavics venné körül, ahol padokat vagy akár szalonnasütőt is elhelyezhetnénk, hogy a látogatók akár hosszabb ott-tartózkodást is tervezhessenek. (A hely lehetőséget ad erre.) Ha csak a kilátás kedvéért keresnék fel KolorCity kilátóját, akkor a gyaloglás és a körbenézés a toronyból kb. 2 órát venne igénybe.
Ez egy álom, melynek a megvalósulásában csak reménykedhetem…
*: A hegy magassága egyes térképeken 408 méter, van, ahol 409 méter és van, ahol 412 méter.
**: 1986 – Takács István, 1995 – Zsákutca vagy útelágazás könyv, azóta pedig az Integrált Városfejlesztési Stratégiák és Integrált Településfejlesztési Stratégiák is.
***: Saját fényképek.