Emlékeztető – 1954-1979
1954. február 1.: A Minisztertanács e nappal nyilvánította várossá Kazincbarcikát. Az erről szóló 1006/1995- (I.28.) számú határozat szerint:
„1. A Minisztertanács az 1950. évi I. törvény 6. §-ban foglalt felhatalmazás alapján Oroszlány, Kazincbarcika, Tata és Keszthely községet 1954. február hó 1-el járási tanáccsal egy tekintet alá eső várossá alakítja át.
2. Egyidejűleg Berente és Kazincbarcika községet egyesíteni kell.
Nagy Imre s.k.
a Minisztertanács Elnöke
(A Magyar Közlöny 1954. január 18-i számából)
1954. február 5-én jelent meg a Kazincbarcika, a kazincbarcikai építkezések dolgozói lapjának első száma. A vezércikk a lap célját így fogalmazza meg: „…fegyver lesz dolgozóinak kezében, hatalmas segítőtárs abban a harcban, melyet nagy békeműveink, az Erőmű, a Sajómenti Vegyiművek, a Kokszművek üzembehelyezéséért folytatunk.”
A következő sorok hitelesebben tükrözik az akkori idők politikai „atmoszféráját”: „legfontosabb feladata a lapnak, hogy szervezze a munkaversenyt. Világítsa meg a termelés kérdéseit. Népszerűsíteni kell az élenjárókat és nyíltan vesse fel az építkezések vonalán mutatkozó hiányosságokat. Mutassa be az itt dolgozóknak újabb és újabb győzelmeinket. Elért eredményeinken keresztül lelkesítse. S rendíthetetlenül küzdjön az ellenség minden megnyilvánulása ellen.”
Az újság kéthetenként jelent meg, és 1956. október 1-jén látott napvilágot az utolsó száma. De maradjunk még az első számnál, amelyben olvasni lehetett az MDP III. Kongresszusára tett felajánlásokról, hírt adott a mai Városgazdálkodási Vállalat elődjének, a Köztisztasági és Takarító Vállalatnak a megalakulásáról, az Újváros első végleges elhelyezésű fűszer- és csemege boltjának a megnyitásáról az „F” épületben. Olvasni lehetett továbbá arról is, hogy bár a múlt év (1953.) szeptemberében elkészült a nyolc tantermes iskola, tanítás mégsem folyik benne, mert – állítólag – a városban még nem lakik annyi gyerek, hogy számuk kitenne egy iskolára valót, ezért reggelenként 50-60 gyerek a falu felé indul iskolába.
Található a lapban Tüskebokor címmel egy rovat, amely apró szúrásokkal – tüskékkel ostorozza a város életében tapasztalható visszásságokat. (E rovatban található néhány „tüske” e lap más helyén, „Mi volt a Tüskebokorban” címmel fellelhető.)
1954. március 20-án délelőtt tíz órakor a Békeváros tornatermében tartotta alakuló ülését a Városi Tanács. Az ülés Szécsi Margit: Megnő a város című versének szavalatával kezdődött. Utána Iván István, a B.-A.-Z. Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket és szólt a várossá nyilvánítás indokairól, méltatta a település fejlődésének addigi eredményeit, és vázolta a megalakuló tanács előtt álló feladatokat.
Ezt követően a Népfront elnöke, Kiss Barna javaslatot tett a 101 fős tanácstestület tagjaira, az 50 póttagra. Ezek nyílt szavazással való megválasztása után a tanácstestület 15 fős végrehajtó bizottságot választott, majd a szünetben a vb. elnökének Bojkó Józsefet, vb. titkárnak Majoros Istvánt választotta meg. A VB. Tanács Berentén tanácsi kirendeltséget létesített, amelynek vezetőjévé a korábbi berentei vb. elnök, Gál Lajosné lett. Az alakuló ülés a Szózat eléneklésével ért véget.
1955. február 11-én kezdődött el a Borsodi Hőerőmű első gépegységének a próbaüzeme. Így ír erről a Kazincbarcika újság március 17-i száma: „Az öröm először a 104 méter magas kéményből előgomolygó fekete füst láttán tölti el az embert. Azt hirdeti ez messzirelátszóan, hogy a Borsodi Hőerőmű első gépegysége megindult. Termel, s naponta már annyit, hogy egy nap termelése másfél napig elég a hatalmas Vegyikombinát üzemeltetésére.”
1965. február 11-én kapcsolták be az első lakásokat a távfűtésbe Kazincbarcikán. E naptól a Kórházdomb két épületének lakásaiba az Erőműtől az Újvárosig kiépített távvezetéken érkezett a meleg, majd február 20-ig a Kórházdomb további négy épületét kapcsolták a távfűtésbe.
1967. március 19-i országgyűlési képviselő választáson Kazincbarcika választópolgárai ismét Ollári Istvánt választották országgyűlési képviselővé. (Első alkalommal 1963-ban nyerte el a választók bizalmát, s az 1967-es választást követően még 1970-ben és 1975-ben választották országgyűlési képviselővé.)
1967. január 10-én avatták fel a Kazinc Áruházat. A korbeli sajtó ilyen cím alatt adott hírt az eseményről: A divat palotája. Áruházat avattak Kazincbarcikán. Tízmilliós árukészlet – Ötven eladó – Több százezres forgalom.
1972. január 3-án nyílt meg első alkalommal Kazincbarcikán az ifj. Horváth István országos amatőr színjátszó fesztivál, amely hat napon keresztül adott otthont az ország minden részéből érkezett együttesek mintegy 30 bemutatójának.
A rendezvénysorozat a kazincbarcikai színjátszók bemutatójával vette kezdetét. ifj. Horváth István Szent György c. színjátékát adták elő Czeglédi Lajos rendezésében. A nyitó esten csehszlovák vendégegyüttes, a brnói ifjúsági ház Prikó gyermekszínpada is szerepelt.
(Azóta kétévenként kerül sor a fesztivál megrendezésére Kazincbarcikán, immár nemzetközi jelleggel. 1990. június végén 10. alkalommal zajlott városunkban e rendezvény.)
1979. március 30-án ünnepi munkásgyűlés keretében avatták fel a BVK-ban a 11,3 milliárd forintért épített új PVC gyárat (a PVC III-at). Avatóbeszédet Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök-helyettese mondott. Az új gyárat Körtvélyes István, a BVK állami díjas igazgatója vette át üzemelésre.