Egy kis vízrajz

Kismarton Zsolt írása

Most egy kicsit foglalkoznék a vízfolyásainkkal. Folyónk a Sajó. Vele és a szabályozásáról egy későbbi fejezetben részletesen foglalkozni fogok. A másik közismert vízfolyásunk a Tardona-patak. (Régi nevén a Kazinczi-patak.)

A Tardona-patak medre is sokat változott a városépítés kezdetétől. Valójában a medrét Herbolyától a Sajóba való beömlésének a helyéig módosították. Az első nagyobb beavatkozás 1958-ban történt meg, amikor is az előző évi hatalmas árvíz elmosta Herbolyán a Sáros-völgyi kisvasúti hidat, valamint ellepte Sajókazincot is, rengeteg házat tönkretéve. 1958-ban elterelték a medrét Herbolyán – a külszíni bánya 1959-es megnyitása miatt –, majd Herbolya és Sajókazinc között „kiegyenesítették” a medrét, és a Jószerencsét úttól pedig teljesen új mederbe terelték a Sajóig. Ezek a módosítások 1964-ig el is készültek. 1969-ben még kisebb tereprendezés történt a patakmederben.

A Tardona-patak elterelése Herbolyán (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a jelenlegi meder. Lila vonal: a megszüntetett meder

A Tardona-patak elterelése Sajókazincon (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a jelenlegi meder. Lila vonal: a megszüntetett meder

Azóta is megvan – árokként – a Kossuth utcában a Tardona-patak régi medre.

Természetesen szinte minden völgyön futottak le patakok, amik közvetlenül a Tardona-patakba igyekeztek. Egy kivétel volt, amelyik nagyon sok fejtörést okozott az építőknek: ez pedig a Pincesori-patak. (Régen Bódi-patak vagy Bódi-folyás néven emlegették.) Ugyanis ez a patak nem „erőltette”, hogy a Tardona-patakba jusson, hanem egyenesen a Sajóba folyt bele! Mivel az útja során keresztezte a várost, így az építkezések során sok gondot okozott.

A Tardona-patak természetes medre még Tardonánál

A már módosított meder a Jubileumi park mellett

A Pincesori-patak régi medre (Térképalap: tajertektar.hu)

A problémát az alábbiak szerint oldották meg: megépült az „A. övárok” a piac mögött – még az 1950-es évek elején¤ –, és a vizét közvetlenül a Tardona-patakba vezették. Mivel a Völgy-park – mint a városunk egyik legmélyebb pontja – mindenféleképpen vízgyűjtő terület, így egy kis levezető árkot készítettek, az alsó szakaszát pedig módosították, most már így éri el a Sajót.

A későbbiek folyamán – 1970 környékén¤ – az „A. övárok” a mostani buszvégállomásig majdnem teljesen befedésre került, majd 1998-ban ezt folytatták. 2011-ben – a piac teljes átépítésekor – a Tigáz-székházig befedték.

A Völgy-parki árok is mostanában, 2011 után került a Völgy-park területén – a park fejlesztésével egy időben ‒ a föld alá. Felső-Barcikán még pár helyen szabadon is látható az árok.

A Pincesori-patak medermódosítása (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a régi megmaradt meder. Lila vonal: az A. övárok

Az A. övárak a Herbolyai útnál 2016-ban

A Völgy-parki árok már a meder módosításával (Térképalap: tajertektar.hu)

A Völgy parki árok elfolyója – elgazosodva – 2017-ben Felső-Barcikán

A B. övárok és környéke (Térképalap: tajertektar.hu) Lila vonal: a B. övárok. Kék vonal: a belefutó kis patakok. Piros vonal: a régi patak

Komoly gondot okozott Felső-Barcika felső részén – a Libalegelőn – a sok víz. Rengeteg erecske és lápos rész volt itt, így erre is megoldást kellett találni az építkezések során. Így került kiépítésre az 1950-es évek végén¤ a „B. övárok”. Nagyon sok gond volt vele: a nyomvonalát állandóan módosítani kellett, mert a hegyoldalról lefutó víz mindig problémát jelentett a területen lakóknak.

A B. övárok Felső-Barcikán 2016-ban

A „B. övárok” egy része is fedett. (A Lórántffy Zsuzsanna utcában.)

A régi patak azért néz ki ilyen „furán”, mert a felső szakasza egyértelműen nem azonosítható a térképekről, az alsó része pedig egy mocsaras területbe futott bele az út túloldalán, ami Alsó- és Felső-Barczika között volt.

Az „A. és B. övárok” teljes hossza 3 kilométer, elkészültük 1966-ra tehető.

Még egy árok készült Kazincbarcikán: a kertvárosban kellett regulázni a Vécsetal-patakot is. Igaz, a maga módján a legrövidebb úton jutott el a Tardona-patakba, de az íveket ‒ ahol folyt ‒ levágták.

Természetesen a völgy jobb partján is voltak – vannak – patakok, de ezek a hegy lábát elérve azonnal a Tardona-patakba folynak.

A (37) forrás három tavat is említ Kazincbarcika területén – nem, nem a mostani tavakról van szó, hiszen ezek mesterséges tavak! –, az Eszter-tavat, a Kazinczi-vizet és a Csukás-tavat. Ezek mind természetes úton kialakult tavacskák voltak, de az idő folyamán mindhárom kiszáradt.

Kezdeném a Csukás-tóval, mert ez egy tévedés: soha nem volt kazincbarcikai területen. Ez Sajóivánkának az a része, ami Ózd felé haladva közvetlenül – jobbra ‒ a műút mellett van. Régen a tó körül helyezkedett el Sajóivánka, de a törökök zaklatása miatt felköltöztek a domboldalra. A XX. században a kiszáradt tó helyén újból építkeztek az út mellé.

A Vécsetal-völgyi patak és környéke (Térképalap: tajertektar.hu) Kék vonal: a régi meder. Lila vonal: az új meder

A régi térképeket megfigyelve a másik két tó egymáshoz közel esett. A Kazinczi-víz a Tardona-patak – régen Kazinczi-patak – egy holtága volt. A mostani Csónakázó-tó helyén hosszan elnyúlva volt megtalálható, még a Vármegi dűlő előtti réten is túlnyúlt.

Az Eszter-tó, ami már a XIX. század végén is mint „kenderáztató” volt megjelölve, a Bondor-dűlő bejáratánál volt fellelhető.

A kertvárosi övárok 2017-ben

A régi sajókazinczi tavak elhelyezkedése (Térképalap: tajertektar.hu)

¤ : Pontosítást igénylő adat!

Források

1.: Kazincbarcika Földrajza – 1979

2.: Kazincbarcika, zsákutca vagy útelágazás? ‒ 1995

3.: Csurák Zsuzsanna: Kazincbarcika története ‒ 2004

4.: Bagyinszki Zoltán: Kazincbarcika 1954‒2004 ‒ Fotók

5.: Ifj. Truskovszky Gyula: Bükkvidéki kalauz ‒ 1898

6.: Erdey Gyula: Bükk útikalauz ‒ 1956

7.: Örvös János: Bükk utikalauz ‒ 1962

8.: Dely Károly: Bükk útikalauz – 1970

9.: Dr. Hevesi Attila: Bükk útikalauz – 1977

10.: Barcikai Históriás újság (Takács István)

11.: Barcikai Históriás online változata (Takács Zsoltwww.barcikaihistorias.hu)

12.: Husonyicza Gábor, Kazincbarcika volt állomásfőnöke

13.: Géczi Gyula–Nagy Gyula: Szemtanúk szavaival ‒ 1956

14.: www.kisvasut.hu – A KBK honlapja

15.: 200 éves a borsodi szénbányászat 1786‒1986. ‒ 1986

16.: Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… A borsodi – Ózd-vidéki ipar- és bányavasutak rövid története. ‒ 2014

17.: Bombicz István, Herbolya-Tervtáró volt főmérnöke, bányamérnök

18.: Moór Attila – A Kisvasutak Baráti Szövetségének a régi vonalhálózatokkal foglalkozó tagja

19.: www.wikipedia.hu

20.: Szőke Lajos: Vázlatok és helytörténeti leírások Berentéről ‒ 2004

21.: Hidász Almanach 2007

22.: Lovas Tiborné: Tükörcserepek – 2009, Tükörcserepek 2 ‒ 2016

23.: Kazincbarcika Széchenyi 2020: Megalapozó vizsgálat Kazincbarcika város Integrált Településfejlesztési Stratégiájához. 2015

24.: BNK Kft. ‒ Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.

25.: Kazincbarcika 2015-ös Integrált Városfejlesztési stratégiája. 2015

26.: Sütő László: A felszín alatti bányászat domborzatra gyakorolt hatásai a kelet-borsodi-szénmedencében.

27.: Rónaföldi Zoltán: Kronológia ‒ 2012

28.: Bertalan László–Dr. Szabó Gergely: Mederfejlődési vizsgálatok a Sajó hazai szakaszán, és a debreceni egyetem által készített felmérés a Sajóról 2014-ből. Mindkettő a debreceni egyetem munkája.

29.: Dr. Izsó István: A miskolci bányakapitányság területének bányaipara ‒ 2011

30.: Ifjúvá serdült város 1954‒1979 ‒ 1978

31.: Markovics Laura: A zsidótörvények végrehajtása Borsod megyében – 2014

32.: www.tirek.hu

33.: Takács István: 20 év Kazincbarcikáért – 1989

34.: Rónaföldi Zoltán: Kandó Kálmán és a borsodi szénbányászat, valamint az „Imperiál-ügy” ‒ 2015

35.: Balla László: Magyar vasúttörténeti dokumentumok – www.vasut.tk

36.: Papp Attila: Ismerkedjünk Kazincbarcikával – 1974

37.: Papp Attila könyvei (A könyvek a kazincbarcikai Egressy Béni Városi Könyvtár tulajdonát képezik.)

38.: Id. Alliquander Ödön: Magyarország szénbányászata 1940-ben – Miskolc 1989.

39.: Kazincbarcika 1971‒1975

A könyvben általánosan használt térképekről

A legnagyobb segítségemre az online térképek voltak, ilyen a terkep.google.hu, a terkep.turistautak.hu, a www.tajertektar.hu, a www.openstreetmap.hu és a mapire.eu. Természetesen a legfontosabb információkat tartalmazó térképeket segítőimtől és lektoraimtól kaptam, ezeket a megfelelő helyen megjelöltem.

A mapire.eu ellenben külön is szót érdemel: Itt lelhető fel az I., a II. és a III. Katonai felmérés online térképe, valamint a Magyar Királyság térképe is. Az utóbbi időben felkerült az 1941-es katonai térkép is a honlapra. Ezeket egy kicsit bővebben is taglalnám.

I. Katonai Felmérés (1763‒1787): Magyarország területét 1782 és 1785 között térképezték fel.

II. Katonai Felmérés (1806‒1869): Mivel a térképen már szerepel az 1871-ben megnyitott Miskolc-Bánréve vasútvonal tervezete, így a térkép elkészülésének idejét 1869-re lehet tenni. (Találtam forrást, ami az 1829 és 1866 közötti időpontot jelöli meg.)

III. Katonai Felmérés (1869‒1887): Magyarország területét 1883‒1884-ben térképezték fel.

Magyar Királyság (1869‒1887): Mivel ez a térkép megegyezik a III. Katonai Felmérés térképével, így a felmérés időpontja azzal megegyező. Csak két különbség van a térképek között: Az egyik, hogy „magyarosították” a neveket, valamint, hogy a méretaránya 1:25000.

Meg kell még említenem a www.vasutallomasok.hu-n szereplő 1910 körüli katonai térképet is: Azért írom 1912 utáninak a könyvben, mert már szerepel rajta az 1912-ben megnyitott Ormospusztáig vezető normál nyomtávú vasút is.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .