Túra az Upponyi-hegységben

Kismarton Zsolt írása

Nem lennék igazságos se Kazincbarcikával, se a környező településekkel szemben, ha nem mutatnék be egy Upponyi-hegységbe vezető túrát. Ez a szép, de méltatlanul elfeledett vidéke Magyarországnak rengeteg természeti szépséget tartogat a számunkra. Mivel a legtöbb érdekességet megpróbáltam egy túrában gyöngyökként felfűzni, így egy kicsit hosszú, de látványos kirándulást sikerült összeállítanom. Pár egyszerűsítést is belevettem az útvonalba, hogy azok, akik egy kissé fáradékonyabbak, és pár érdekességet képesek feladni, azok is megtehessék azt.

Először is lássuk az adatokat!

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu) (Lila vonal: tervezett útvonal, szaggatott vonalak: alternatív útvonalak)

Távolság: 16,8 km
Szintemelkedés: 667 méter
Szintsüllyedés: 641 méter
Szintkülönbség: 1308 méter

A túránk Bánhorváti faluközpontjából indul, ahol a templomok is vannak, valamint a buszmegálló is, amit könnyedén el tudunk érni Kazincbarcikáról. A túra első szakaszát – 3,9 kilométert – jelzés nélkül fogjuk megtenni a Som-völgyig. Ez a szakasz is része a Damasa-tanösvénynek – aminek ez a kiindulópontja –, sajnos jelzés ellenben felfestésre nem került.

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Bánhorváti, faluközpont (templomok)
2.: Bodó-tó
3.: Cséptelek – Som-völgyi pincesor
4.: Som-völgy (Csom-völgy)
5.: Turcsányi- (Előre)-forrás (Miklós-kútja)
6.: Damasa-szakadék
7.: Vadászház
8.: Háromkő-bérc nyugati és keleti csúcsa
9.: Kalica-tető (Herkó páter fakeresztje)
10.: Dede-vár
11.: Uppony, autóbusz-megállóhely

Bánhorváti és Dédestapolcsány bemutatása az előző fejezetekben megtörtént, így ezen települések érdekességeinek ismertetését már kerülném.

A faluközpontból induljunk el Dédestapolcsány felé. Itt, az első lehetőségnél forduljunk jobbra, az Ifjúság utcába (pár tíz méter). Ahol az út hirtelen balra fordul, egyenesen egy földút indul el. Kövessük azt! Ahol a jó minőségű földút jobbra kanyarodik, menjünk arra! (Egyenesen a pincesorhoz jutnánk ki.) Szintén pár tíz méter után is lesz egy gyenge minőségű földút balra, ezek is pincékhez vezetnek. Mi maradjunk a jó minőségű földúton! Innentől kezdve már könnyű dolgunk lesz: kövessük a legjobb minőségű utat, ami felvezet minket teljesen a Bodó-tó környékére.

Itt kell bemenni az Ifjúság utcába… (szemből fotózva) (Fotó: KMV)

…ide! (Fotó: KMV)

Az utca elkanyarodik, de mi a makadámúton – egyenesen – megyünk tovább (Fotó: KMV)

Az első elágazás: jobbra megyünk (Fotó: KMV)

A második elágazás: egyenesen megyünk tovább (Fotó: KMV)

Második elágazás: balra pincesor van! (Fotó: KMV)

Ilyen minőségű a földút, amit a Bodó-tóig követünk (Fotó: KMV)

Balra tarts! (Fotó: KMV)

A hegyoldalban… (Fotó: KMV)

Visszatekintve Bánhorvátira látunk rá (Fotó: KMV)

Lassan beérünk a csemetés közé (Fotó: KMV)

Jobbra tarts! (Fotó: KMV)

Itt is! (Fotó: KMV)

Itt van vége a földutunknak… (Fotó: KMV)

A képek alapján is látszik, hogy eddig a pontig főleg réten és fiatal csemetésben fogunk gyalogolni. Most forduljunk a földúton balra! Pár tíz métert kell még megtennünk, ahol jobbra fordulunk, már hatalmas fák alatt. Mivel két út is indul az erdő felé, mi a másodikat válasszuk! Körülbelül 50 méter után el is érjük a jobb kézre lévő Bodó-tavat.

A Bodó-tó a létrejöttét két dolognak köszönheti: az egyik, hogy azokban az időkben, amikor a Hét-tó környéke is létrejött – a részleteket lásd a nagybarcai túránál! –, ezen a környéken is földcsuszamlás történt. Így keletkezett ez a lápa, amit a 3000-4000 évvel ezelőtti jégkorszak töltött fel vízzel. A tóra jellemző, hogy 100 évvel ezelőtt még csónak is ringott a vizén, az 1960-as években pedig a gyerekek szerettek ide kijönni pancsolni. Azóta a feltöltődése folytatódik, most már egy nádas, békanyálas kis tavacska fekszik a területén. Vízisiklók is élnek a tóban, néha a partra merészkednek. Kérem, NE BÁNTSUK ŐKET!

Ha kigyönyörködtük magunkat, induljunk el azon az úton, ahol érkeztünk, teljesen addig, amíg ahhoz az elágazáshoz nem érkezünk, ahonnan feljöttünk a hegyre. Itt most menjünk egyenesen tovább – újra csemetésben fogunk sétálni –, amíg el nem érjük a rét szélét. Itt találunk egy pihenőhelyet, valamint a Bodó-tavat ismertető táblát. (Vigyázat! A pihenőhely tetejében darázsfészek van! ‒ 2018)

Ezen az úton megyünk tovább… (Fotó: KMV)

Itt maradjunk a jobb minőségű földúton! (Fotó: KMV)

Jobbra két földút látható. A másodikon – a rosszabbikon – menjünk tovább! (Fotó: KMV)

50 méter után ‒ jobbra – feltűnik a Bodó-tó (Fotó: KMV)

A Bodó-tó (Fotó: KMV)

Visszaindulunk a földúton, amin érkeztünk… (Fotó: KMV)

A kereszteződés, ahonnan jöttünk… Most balra menjünk tovább! (Fotó: KMV)

Újra a csemetésben (Fotó: KMV)

Szemben a rét, balra – a tisztáson – a pihenőhely (Fotó: KMV)

A bodói pihenőhely (Fotó: KMV)

A pihenés után, ahogy kiérünk a rétre, jobbra egy füves földút indul el. Ezen menjünk tovább, a fák mellett. Ezt a földutat kövessük több mint egy kilométeren keresztül. Egy idő után bemegy az erdőbe, majd egy S kanyart ír le. Később kiérünk az erdőből, ahol egy füves rét lesz tőlünk jobbra, ez a Berek-kert. A bal oldalon is fel-feltűnnek rétek. A Cséptelekre tartó földutat nagyon nehéz lesz megtalálni, kérem, kövesse a következő térkép és fényképek útmutatásait!

Nos, amikor balra is lesz egy kis rét – kaszálják (2018) –, vágjunk át rajta az erdőig. Itt a sűrű fák között majd megpillantjuk a szekérszélességű, de gazzal benőtt földutat. Ezen menjünk be az erdőbe, és kövessük azt! Balra hegyoldal, jobbra pedig egy horhost láthatunk az út mellett. Előrehaladva a földút egyre kitisztul, majd balra feltűnnek a Som-pataki pincesor romos, hegyoldalba vájt pincéi. Csodáljuk meg őket! Nem hittem volna, hogy az Upponyi-hegységben fog az az érzés megérinteni, amit annak idején a dél-bükki barlanglakások váltottak ki belőlem! Az út egy helyen hajtűkanyarral megfordul – megkerüli a horhos tetejét –, és a pincesor még jó darabig folytatódni fog a bal oldalon. Sétáljunk végig mellettük!

Kilátás a szemben lévő hegyre. Jobbra indul el a földút, amit követnünk kell… (Fotó: KMV)

A követendő földút (Fotó: KMV)

Itt megyünk be az erdőbe… (Fotó: KMV)

…és itt jövünk ki (Fotó: KMV)

Jobbra a Berek-kert, balra pedig már ligetes erdő van (Fotó: KMV)

Körülbelül ilyen távolságra kell meglátnunk a középen lévő fát, hogy balra forduljunk, és elkezdjük az erdő szélén keresni a földutat (Fotó: KMV)

Az erdőbe vezető, alig látható földút (Fotó: KMV)

Először elég gazos lesz… (Fotó: KMV)

…majd teljesen kitisztul. A kanyar után már a pincesor van (Fotó: KMV)

Az odafigyelést igénylő pont a térképen (Térképalap: turistautak.hu)

A horhos a hegyoldal túloldalán (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A pincesor egyik pincéjének külseje… (Fotó: Kismarton Zsolt)

…és belseje (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A horhos túloldalán lévő pince (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor – gazos – pihenőhelye (Fotó: Kismarton Zsolt)

A horhos túloldaláról látott pince (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

Cséptelek ‒ a Som-pataki pincesor (Fotó: KMV)

A Som-pataki pincesor (Fotó: Kismarton Zsolt)

Miután elhagyjuk a pincesort, folytassuk az utunkat a földúton. Egy idő után egy másik földútba futunk bele, ahol forduljunk jobbra, és azon menjünk tovább. Ez már levezet minket a Som-völgyébe, ahol a makadámúton forduljunk balra. Pár száz méter gyaloglás után elérjük a Miklós-kútja pihenőt. (Előre- vagy Turcsányi-forrás néven is ismert.) Itt megpihenhetünk és vizet is vehetünk magunkhoz…

Útban a Som-völgye felé (Fotó: KMV)

Amikor elérjük ezt a földutat, forduljunk jobbra! (Fotó: KMV)

Már majdnem a Som-völgyében (Fotó: KMV)

A Som-völgyében a földutunk belefut egy makadámútba. Itt forduljunk balra! (Fotó: KMV)

Innentől kezdve kövessük a makadámutat! (Fotó: KMV)

Mivel a Som-völgyében már a K+ jelzést követjük, meglepő, de ötletes módon készült felfestésekkel is találkozhatunk (Fotó: KMV)

A Miklós-kútja pihenő (Fotó: KMV)

Lejárat a pihenőtől a forráshoz (Fotó: Kismarton Zsolt)

A forrás (Fotó: Kismarton Zsolt)

Innen már jól látható a Rózsás-kő (Fotó: KMV)

Eléggé sok fényképet közöltem ezen a szakaszon, hiszen a Som-völgy eléréséig nincsen turistajelzés. Innentől kezdve a kazincbarcikai K+ jelzést fogjuk egy jó darabig követni – ellenkező irányba.

Kényelmesebbeknek egy egyszerűbb utat is szeretnék bemutatni – igaz, ezzel kihagyják a Bodó-tavat és a csépteleki pincesort: ezen az útvonalon megtakarítunk 2,9 kilométert és 307 méter szintkülönbséget, arról már nem is beszélve, hogy az utunk makadámúton és a K+ jelzésen vezet el teljesen a Miklós-kútjáig.

A református templom mellett balra – a fényképen még földút, most már aszfaltút – induljunk el a K+ jelzésen. (Végig ezt a jelzést követjük!) A faluból kiérve át kell menni a Som-patak hídján, és azonnal balra kell fordulni. Innentől kezdve ezt a makadámutat követjük teljesen a Miklós-kútjáig. (A K+ jelzés időnként – mint fentebb egy kép is mutatja – sörösdobozra van felfestve!) Az út egyszerűen járható, a jelzés felfestések jók.

A rövidített útvonal térképe (Térképalap: turistautak.hu)

A templomok mellett elindulunk a K+ jelzésen (Fotó: Kismarton Zsolt)

A templomok háta mögött (Fotó: Kismarton Zsolt)

Átkelünk a hídon… (Fotó: Kismarton Zsolt)

A hídtól visszafelé fotózva (Fotó: Kismarton Zsolt)

A híd után balra fordulunk (Fotó: Kismarton Zsolt)

Jobbra – a hegy alatt – Bánhorváti egyik temetője látszik (Fotó: KMV)

Ilyen szép helyek is előfordulnak az utunk során (Fotó: KMV)

Ha megpihentünk, induljunk el! A makadámúton haladva először elérjük a Rózsás-követ leíró táblát – a köveket már a másik hegy oldalából is megtekinthettük. Ettől a ponttól kezdve már földúton haladunk tovább. Az utunk egyre emelkedni kezd, erdőkön és réteken haladunk keresztül. Elég magasra jutunk, amikor az utunk hirtelen jobbra fordul. Innentől kezdve már a Damasa-szakadék sziklái, repedései és üregei között kaptatunk fel a hegy tetejére, a szakadék széléhez. A K+ jelzés ösvényét ezen a szakaszon elhagyni TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES! Nagyon könnyen nagy bajba kerülhetünk, ugyanis vannak olyan üregek, melyek meredeken a repedések aljába vezetnek. A hegytetőn, a szakadék pereméről nagyon jól megfigyelhető ennek a gyönyörű képződménynek a szerkezete – természetesen csak akkor, ha a fák már elhullajtották a lombjaikat…

A Damasa-szakadék létrejöttének a története ugyanolyan különleges, mint maga a szakadék látványa. Erre a területre is hatással volt a Tardona-vulkán, andezittufa került a mészkőrétegekre. A Som-patak ahogy mélyítette a völgyét, hordalékával meggyengítette ezt a réteget. A felszínre kerülő mészkő már könnyebben oldódott a patak vizében, így a környezeti hatásoknak megfelelően hatalmas előcsarnok jöhetett létre, melyben a legendák szerint „egy birkanyáj is elfért”. Feltételezések alapján földrengés okozhatta a hegy megcsúszásait, de nem volt feltétele, hogy ez megtörténjen. Legalább két ilyen hegycsuszamlás hozta létre a szakadékot. Az első időpontját egyelőre nem tudják meghatározni, mindenesetre az első csuszamláskor a hegy a meggyengített rétegeinél szétrepedve a völgybe csúszott. Ennek az első csuszamlásnak a maradványai szétaprózódtak az idő folyamán, valamint a második megcsúszás következményeként. A második megcsúszás időpontja már meghatározható: valószínűleg az 1830-as években történt. Ez alakította ki a szakadék jelenleg is látható formáját és álbarlangrendszereit.* Ezen barlangok bejárása ÉLETVESZÉLYES! A második megcsúszást az 1834-ben történt érmelléki földrengés ideáig elérő hatása válthatta ki. Mélyebben 1995-től foglalkoznak a szakadék feltérképezésével és vizsgálatával.

A Rózsás-kő felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

Eligazítótábla a Rózsás-kő alatt (Fotó: Kismarton Zsolt)

Már emelkedik az út… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Már az erdőben (Fotó: Kismarton Zsolt)

Hegyoldali rét (Fotó: Kismarton Zsolt)

A rét végén a fenyves (Fotó: Kismarton Zsolt)

A fenyvesben (Fotó: Kismarton Zsolt)

Közeledünk a Damasa-szakadékhoz… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az első kő a Damasa-szakadéknál (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék ‒ kaptató (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék egyik ürege (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék tetején (Fotó: KMV)

A Damasa-szakadék tetején (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék tömbszelvénye (Forrásalap: *)

A Damasa-szakadék nagyszurdoka (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Sajóvelezdre vezető ösvény turistajele a Damasa-szakadék tetején. Azóta már megkopott… (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Damasa-szakadék peremén álló fa (Fotó: Kismarton Zsolt)

Miután kigyönyörködtük magunkat, dönthetünk: vagy folytatjuk az utunkat a K+ jelzésen, vagy „a kék futó emberke” jelzésén a túránkat Sajóvelezden fejezzük be. Ez a rövidítés 4,2 kilométer, alapvetően lefelé vezető út. A szintkülönbség 295 méter. Utunk folyamán érintjük Magyarország egyik legrégebbi felszíni üledékes kőzetrétegződését és a sajóvelezdi pincéket. Sajóvelezdről autóbusszal utazhatunk Putnokra.

Ha a túra folytatását választjuk, akkor induljunk tovább a K+ jelzésen. Először egy kis ösvényen haladunk, majd ez belecsatlakozik egy földútba. Egyenesen folytassuk az utunkat rajta. Végig erdőben fogunk gyalogolni. Lesz egy kis rész, ahol egy horhost megkerülünk, itt a hajtűkanyarra figyeljünk oda! A Som-völgye – tőlünk balra – egyre közelebb kerül hozzánk, amíg teljesen fel nem ér a földút mellé. Itt egy tisztásra érünk, ahol jobbra egy nagyon jó állapotú vadászházat és pihenőt láthatunk, balra pedig egy makadámút indul el – ezt jól jegyezzük meg, mert erre fogunk továbbhaladni –, a K+ jelzés pedig egyenesen halad tovább. Mi pihenjünk meg a vadászház padjainál, frissítsük fel magunkat a túra folytatásához!

A sajóvelezdi rövidítés útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Ezen az ösvényen megyünk tovább… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ebbe a földútba csatlakozunk bele (Fotó: Kismarton Zsolt)

A horhosnál (Fotó: Kismarton Zsolt)

A hajtűkanyar (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Som-völgyének felső szakasza (Fotó: Kismarton Zsolt)

A vadászháznál (Fotó: Kismarton Zsolt)

A vadászháznál álló kopjafa (Fotó: KMV)

A Háromkő-bérc vadászház (Fotó: Kismarton Zsolt)

Onnan jöttünk… (Fotó: Kismarton Zsolt)

…és arra megyünk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

Induljunk tovább! Ez a szakasz a régi, 2016-ban megszűnt KH jelzés útvonala volt. A jelzéseket vagy lefestették, vagy lekaparták, vagy áthúzták, amikor az OK jelzés útvonalát megváltoztatták. Haladjunk a makadámúton. Amikor az út élesen balra kanyarodik egy réten, az erdő alatt – körülbelül 500 méter múlva ‒ kövessük. Itt csatlakozik hozzánk az OK jelzése, most már ezen megyünk tovább. Az úton haladva 600 méter múlva a jelzésünk sok tábla között hirtelen jobbra fordul, egy erdei ösvényre. Kövessük az OK jelzését. A plató széléhez közel az ösvény hirtelen balra fordul, de mi az egyenes úton haladjunk tovább – a KH jelzésen –, így érünk ki a Háromkő-bérc nyugati sziklájára.

Az Upponyi-hegységnek négy gyönyörű kilátópontja van, ezek közül most az egyiken állunk. (A másik a keleti szikla.) Délkeletre ellátni Dédestapolcsányig, de akár Mályinkáig is, szemben a Bükk-fennsíkja emelkedik, valamint a völgyben láthatjuk Upponyt és Borsodbótát, délnyugatra ellátni a Mátráig, de akár a Börzsönyig is! Az Upponyi-hegység vonulata is megfigyelhető innen.

A Háromkő-bérc – mint a neve is mutatja – három sziklacsoportból áll. A három sziklacsoport alig 100-100 méter távolságra helyezkedik el egymástól. Most a nyugati sziklán állunk. A középső szikla inkább hegymászóknak való – jelzés sem vezet oda –, míg a keleti sziklát nemsokára fel fogjuk keresni. Egyébként ez a környék az Upponyi-hegység legmagasabb pontjai közé tartozik. De először is gyönyörködjünk az elénk táruló panorámában!**

A makadámút (Fotó: KMV)

A lefestett KH jelzés (Fotó: Kismarton Zsolt)

A rét. A makadámút balra kanyarodik – azt követjük – már az OK jelzésen. A jelzés jobbról érkezik (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt fordulunk jobbra, egy ösvényre! (Fotó: KMV)

Az ösvény (Fotó: KMV)

Az OK jelzés. Háttérben a KH jelzés, amit követni fogunk (Fotó: KMV)

Kilátás a nyugati szikláról a középsőre és a keletire (Fotó: KMV)

Kilátás Dédestapolcsány felé és a rétre, ahol ma még járni fogunk (Fotó: KMV)

Uppony (Fotó: Kismarton Zsolt)

Uppony (Nagyított kép!) (Fotó: KMV)

Háromkő-bérc, nyugati szikla (Fotó: KMV)

Innen érkeztünk a sziklára (Fotó: Kismarton Zsolt)

Továbbhaladunk az OK jelzésen (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt vajon ki lakik? (Fotó: KMV)

A középső szikla. Megmászása NEM javasolt! (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt megyünk ki a keleti sziklához (Fotó: Kismarton Zsolt)

A keleti szikla. Ha Vicuska nem tudná, minden sziklára és minden nagyobb kőre felfestették a nevét… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Jómagam a keleti sziklán. 🙂 (Fotó: KMV)

Fotó a keleti szikláról a középső és a nyugati szikla felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

A keleti szikla kőbombája (Fotó: Kismarton Zsolt)

Miután folytatjuk az utunkat, a hegyoldalon egy nyeregbe ereszkedünk le. Itt egy földúthoz érünk, ahol forduljunk jobbra és kövessük azt. (Ez az OK jelzés, azt követjük!) Egy idő után egy kis tisztásra érünk ki, ahol jobbra, balra és egyenesen is vezet egy földút. Egyik sem jó megoldás! Az OK jelzés a jobb oldali és az egyenes út között, egy kissé rejtett földúton halad tovább, erre menjünk! Pár száz méter után elérjük annak az irtásnak a szélét, amit már láttunk a Háromkő-bércről is. A földúton vágjunk át rajta! Ha visszafordulunk, láthatjuk a Háromkő-bérc szikla csoportját. Erdőben haladunk tovább, amíg egy újabb tisztáshoz nem érünk. Ezt a pontot nagyon jól jegyezzük meg! Balra a KH jelzés vezet a Dede-vár felé, a középső a Kalica-tetőre – szintén KH jelzés, a harmadik legszebb kilátópontra vezet –, a jobb oldali pedig egyenesen Upponyba – OK jelzés. Itt több döntést is hozhatunk: vagy egyenesen lemegyünk Upponyba az OK jelzésen – ez 2,5 kilométer, lefelé 179 méter szintkülönbséggel –, vagy előtte kimegyünk a Kalica-tetőre – ez oda és vissza 1,8 kilométer, 172 méter szintkülönbséggel –, vagy kihagyjuk mindkettőt, és egyenesen a Dede-vár felé vesszük az irányt.

A túra eredetileg itt kivezet a Kalica-tetőre, majd onnan visszatérve – a KH jelzést követve – a Dede-vár felé veszi az irányt. Tehát a KH jelzésen haladjunk egyenesen tovább, amin 900 méter után érjük el – erdőben sétálva – a Kalica-tetőt. Innen nagyon óvatosan leereszkedhetünk a sziklagerincen Herkó páter*** fakeresztjéhez, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környékre.

Ezen az ösvényen megyünk le a hegyről (Fotó: KMV)

Az ösvény. Szemben már látható a földút (Fotó: KMV)

A földúton (Fotó: Kismarton Zsolt)

A cseles elágazás a kis tisztáson (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ezen a földúton kell továbbmenni (Fotó: KMV)

Kiérünk az irtásra (Fotó: KMV)

Visszatekintés a Háromkő-bércre (Fotó: Kismarton Zsolt)

Újra az erdőben (Fotó: KMV)

A fontos elágazásnál (Fotó: KMV)

A fontos elágazásnál. Egyenesen megyünk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

Erre tudunk lemenni Upponyba (Fotó: Kismarton Zsolt)

A fontos elágazás és a lehetséges rövidítés Uppony felé (Térképalap: turistautak.hu)

Erdei út a Kalica-tető felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt már ösvényen haladunk (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Kalica-tető. Szemben a Sima-kő és az Upponyi-hegység negyedik legszebb kilátóhelye, az Eszkála-tető (Fotó: Kismarton Zsolt)

Rálátás Upponyra (Fotó: Kismarton Zsolt)

Rálátás a Lázbérci-víztározóra és a Bükkre (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Kalica-tető sziklacsoportja (Fotó: Kismarton Zsolt)

Herkó páter fakeresztje a Kalica-tető alatt (Fotó: Kismarton Zsolt)

Rálátás az Upponyi-szorosra (Fotó: Kismarton Zsolt)

Miután visszatérünk a kilátóponttól az elágazáshoz, még mindig lemehetünk Upponyba az OK jelzésen. Aki ellenben a túrát folytatja, az forduljon jobbra a KH jelzésen. Száz méter után a jobb minőségű földút balra kanyarodik, de mi a jobb oldali, fiatal csemetésbe vezető utat válasszuk! Miután átvágtunk a csemetésen, egy szép erdőbe érünk. Kövessük a KH jelzést! Mellettünk bal kézre egy horhos látható, ez jó darabig követni fogja az utunkat. Több mint egy kilométer után egy felsővezeték tartóoszlopa mellet haladunk el, majd pár száz méter múlva egy makadámútban ér véget a földutunk.

Ez is egy nagyon fontos pont: ha balra megyünk, akkor jelzetlen, de nagyon jó minőségű makadámúton a Lázbérci-tó északi részén végiggyalogolva Bánhorváti felé vehetjük az irányt. Egyenesen, a fák között van egy ösvény – KL jelzés –, a Dede-várhoz vezet. Ha jobbra fordulunk, akkor a KHKL jelzésen Uppony felé gyalogolhatunk tovább. Javaslom, hogy a döntés előtt mindenféleképpen menjünk ki a Dede-várhoz. (Oda és vissza körülbelül 500 méter az út.)

Induljunk el az ösvényen. Az ösvény jól követhető, ráadásul az utunkat a KL jelzés is követi. Először elérünk egy felsővezeték-oszlop árván maradt betontalpazatát, majd később egy kis árkon átjutva érjük el Dede-várát.

Ne számítsunk nagy várra: Dede-vára alig 5-10 méter átmérőjű torony lehetett. Egyik falrészlete még látszik. Keletkezését az Árpád-korra teszik. Mivel a történelmi leírásokban sehol sem szerepelt, így az építésének és pusztulásának az időpontja ismeretlen.****

Erre indulunk el a KH jelzésen (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt jobbra tarts! (Fotó: Kismarton Zsolt)

A csemetésben (Fotó: Kismarton Zsolt)

Itt érjük el az erdőt (Fotó: KMV)

A horhos melletti földutunk (Fotó: KMV)

Az elágazás. Szemben látszik a KL jelzés ösvénye. Balra Bánhorvátiba mehetünk, jobbra pedig Upponyba (Fotó: Kismarton Zsolt)

Induljunk el egyenesen, a Dede-várhoz vezető ösvényen (Fotó: KMV)

Az árván maradt felsővezeték-oszloptalp (Fotó: KMV)

A várárok és a vár (Fotó: KMV)

A vár maradványa (Fotó: Kismarton Zsolt)

A vár területe (Fotó: Kismarton Zsolt)

Most térjünk vissza az elágazáshoz!

Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért adok meg a következőkben két alternatív útvonalat is: ha Uppony a végcélunk, hétvégén igen kevés busz érinti a zsákfalut – ugyanis a tó melletti aszfaltút gépjárművek számára le van zárva! –, valamint onnan közvetlenül csak Ózdra vagy Putnokra juthatunk el. Tehát legalább egy átszállással érhetjük el Kazincbarcikát. Ellenben, ha Bánhorváti vagy Dédestapolcsány az úti célunk, akkor a hét végén elég sűrű a buszjárat mindkét településről Kazincbarcikára. Igaz, hogy a legyalogolt táv növekedni fog, de nem kell várni túl sokat egy-egy busz érkezésére.

Van egy másik ok is: ezekben az esetekben gyönyörködhetünk a Lázbérci-víztározó természeti szépségeiben is…

Tehát az első alternatív útvonal: Dede-vártól kiérve forduljunk a nagyon jó minőségű földúton jobbra, és kövessük azt! Teljes hosszában végiggyalogolunk a Lázbérci-víztározó északi partján. Kis beugrók mutatják a horgászhelyeket, ahonnan a tó látványában gyönyörködhetünk. (A tóban fürödni TILOS!) 2,2 kilométer után érjük el az aszfaltutat és a Bánhorvátihoz tartozó gátat. Érdemes szétnézni, innen nyílik a legszebb látvány a tóra és az Upponyi-szorosra. (A gátra felmenni TILOS, nekünk is csak engedéllyel sikerült.) Folytassuk utunkat az aszfaltúton, mindig balra tartva. Így érjük el 1,2 kilométer gyaloglás után a Lázbérci-víztározó bejárati út buszmegállót. Itt is buszra szállhatunk. Ha még több buszt szeretnénk elérni, akkor begyalogolhatunk Bánhorváti központjába is. Ekkor a főúton balra fordulva érjük el a falu központját 2,6 kilométer gyaloglás után. A főúton figyeljünk oda, mert nagy a forgalom!

A fontos elágazás térképe (Térképalap: turistautak.hu)

Az első alternatív útvonal térképe (Térképalap: turistautak.hu)

Ilyen szép makadámúton haladunk Bánhorváti felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

Horgászhely a tó partján (Fotó: Kismarton Zsolt)

Fotó a tóparti horgászhelyről (Fotó: Kismarton Zsolt)

Már látszik a gát (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Lázbérci-víztározó a gátról (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ezen az aszfaltúton megyünk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az utunk belecsatlakozik a főútba. Nem messze van a buszmegálló. (A hátunk mögött! Jobbról jöttünk, bal oldalon a főút látszik.) (Fotó: Kismarton Zsolt)

Útban Bánhorváti felé (Fotó: Kismarton Zsolt)

A túrát folytatók az elágazáshoz visszatérve forduljanak balra – KHKL jelzés –, és a makadámúton gyalogoljanak le a völgyben lévő aszfaltútig.

Itt van a második alternatív útvonalunk elágazása: ha balra fordulunk, akkor az aszfaltúton Dédestapolcsányba gyalogolhatunk. A túránk ellenben jobbra folytatódik, ami Upponyba vezet…

Pár szót megérdemel a Lázbérci-víztározó is: a szorosban kialakított tó 1967 és 1969 között épült meg, a Sajó-völgyi ipari üzemek és városok vízellátására. A mai napig ez a legfontosabb feladata, még Ózd is innen kapja az ivóvizét. Jelenleg tájvédelmi körzet, a tóban fürödni és csónakázni TILOS! (A Bükki Nemzeti Park kezeli a területet.) A tó melletti, Dédestapolcsány és Uppony közötti aszfaltút le van zárva, csak gyalogosan és kerékpárral járható. Az északi parton található makadámút pedig magánút, szintén csak gyalogosan és kerékpárral használható.

Most nézzük meg ezt az újabb alternatív útvonalat! Utunk a víztározó déli partján vezet végig. Kényelmes sétával először elérjük a Lipóc-völgyi pihenőt, majd továbbhaladva a tó dédestapolcsányi gátját és az út sorompóját. Ezen a szakaszon a hegyoldalban festékbányákat is találhatunk. Haladjunk tovább a falu felé, és a nekézsenyi elágazás előtt lesz a Felszabadítók úti buszmegálló. Eddig 4,4 kilométert gyalogoltunk. Mivel hétvégén ide nem sok busz jár ki, így javaslom, hogy teljesen a falu központjáig kövessük – egyenesen! ‒ az aszfaltutat. Itt már szinte óránként buszra tudunk szállni Kazincbarcika felé. (Ez még plusz 1,2 kilométer gyaloglást igényel.)

Az elágazás a Dede-vártól visszatérve. A túra útvonala balra folytatódik (Fotó: KMV)

A völgybe vezető makadámút (Fotó: KMV)

Az elágazás a völgyben. Balra Dédestapolcsány felé mehetünk, jobbra – itt egyenesen – Upponyba (Fotó: KMV)

A fontos elágazás térképe (Térképalap: turistautak.hu)

A második alternatív útvonal térképe (Térképalap: turistautak.hu)

A tó a Lipóc-völgyi pihenő közelében (Fotó: KMV)

Az Éles-kői félsziget a tóban (Fotó: KMV)

A dédestapolcsányi gát közelében (Fotó: KMV)

A dédestapolcsányi gát (Fotó: KMV)

Ennél az elágazásnál a jobb oldali út vezet be a faluközpontba (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ha a túránknál maradunk, induljunk el az aszfaltúton jobbra, Uppony felé. Menet közben áthaladunk az Upponyi-szoroson, ahol jobbra tőlünk magasodik a Kalica-tető sziklás, kőtengeres karsztmezeje, míg balra tőlünk a Csernely-patak folyik, ami felé az Eszkála-tető és a Sima-kő magasodik. Jól megfigyelhető a Sima-kő alja is, ahol a Sima-kői barlang bújik meg.

Fél kilométer gyaloglás után egy hídon átkelünk a Csernely-patakon. A híd túloldalán indul felfelé egy alig megtalálható ösvény a Sima-kői barlanghoz. Jelzés nincs, és csak igen tapasztalt természetjáróknak ajánlom a hegyoldal megmászását, mert nem elég, hogy 100 méter emelkedőt 100 méteres távon kell megtenni, de apró köves kőtengeren és gazon kell feljutni hozzá. Veszélyes!

Haladjunk tovább az aszfaltúton, és pár száz méter után már el is érjük Upponyt. A táblától nem messze van egy söröző, ahol megpihenhetünk és felfrissíthetjük magunkat. Ezután a falu központjába gyalogolhatunk, és buszra szállhatunk Ózd vagy Putnok felé…

A Kalica-tető alatti karsztmező (Fotó: Kismarton Zsolt)

Herkó páter fakeresztje a hegytetőn (Nagyított kép!) (Fotó: KMV)

Az Upponyi-szoros (Fotó: KMV)

Rálátás Sima-kőre a szorosból (Fotó: KMV)

A szorosban (Fotó: KMV)

A Csernely-patak hídja (Fotó: KMV)

Innen indul az ösvény, amin fel lehet menni a Sima-kői barlanghoz (Fotó: KMV)

A Sima-kői barlang (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Sima-kői barlang környéke (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Sima-kői barlang környéke (Fotó: Kismarton Zsolt)

Útban Uppony felé (Fotó: KMV)

Táblahegyek Uppony előtt (Fotó: KMV)

Uppony (Fotó: KMV)

Útban a faluközpont felé (Fotó: KMV)

De ha már itt vagyunk, nézzünk szét a faluban is!

Szellős szerkezetű, természetközeli kis falu az Upponyi-hegység és a Pétervásári-dombság határán. Gyökerei a XI. századra visszavezethetőek, első írásos emléke 1281-ből származik. A település határában és barlangjaiban számos őskori lelet került elő, továbbá ősi vasolvasztó helyet is találtak. A reformáció nem vert gyökeret, lakossága római katolikusokból állt. (Valójában gyökeret vert, csak Herkó páter közbelépett… Lásd a *** megjegyzést!) Látványossága a Lázbérci Tájvédelmi Körzet – erről a túra folyamán már sok szó esett ‒, a pincesora és a temploma. A római katolikus templomát már 1332-ben említik. A jelenlegi temploma 1806‒1807-ben épült. Védőszentje Szent Cecília.*****

Uppony nevezetességei (Térképalap: Google)

Elnézést kérek, hogy ilyen hosszúra sikerült a leírás – és az a több mint 200 kép! –, de ennek a környéknek a szépségét ettől kevesebb szóval és képpel nem tudtam leírni és bemutatni. Remélem, hogy sokakat arra buzdít a leírás, hogy a túrát – akármelyik alternatív útvonallal, vagy akár több darabban is – bejárják…

Jelzésmagyarázat

OK – Országos Kék Túra – kék sáv jelzés
K+ – kék plusz jelzés
KH – kék háromszög jelzés
KL – kék L jelzés
JN – jelzés nélkül

*: Kovács Attila, Zámbori Zoltán: A Bánhorváti Damasa-szakadék kutatásának eddigi eredményei – 1997. (Rajz: Kovács Attila, Tóvizi Csaba )
**: Minden hivatalos dokumentum az Upponyi-hegység legmagasabb pontját a Köves-mál-tetőre teszi (454 méter), ellenben a térképeken a Háromkő-bérc tetejét 461 méternek jelölik.
***: Herkó páter nem volt egy szelíd ember. Ettől a fakereszttől Uppony felé főleg katolikusok laktak, míg Dédestapolcsány felé főleg reformátusok. Ha kellett, tűzzel-vassal térítette vissza a reformátusokat a katolikus hitre a palócok és a barkók között. A monda szerint ez lett a veszte. A hegyen álló fakeresztjét a mai napig a katolikus egyház tartja karban.
****: www.varak.hu
*****: www.uppony.hu

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..