A magyar-szovjet Eb-mérkőzéstől „Janikáig” – Ezekről írtunk 2018-ban – III. rész

Összeállította: Takács Zsolt

 

Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A harmadik negyedévet nagyon sportosan kezdtük: döntőbe szurkoltuk az utánpótlás-válogatottat, végigtekertük a Tour de Hongrie-t, bejártuk a tardonai sétaösvényeket, a Radvánszky-uradalmat és az Upponyi-hegységet, megtekintettük a kórház neves tervezőjének országszerte megtalálható munkáit, hogy végül anekdotázzunk egy jót a Kockában…

Július

1974 nyarán is focilázban égett a világ: sorrendben a tizedik labdarúgó-világbajnokságot rendezték meg, ezúttal az NSZK-ban, ahol is a döntőben a házigazdák Beckenbauerrel és Gerd Müllerrel az élen 2-1-re legyőzték a Cruyffot is soraiban tudó hollandokat. Magyarország nem vett részt az eseményen, ettől függetlenül számunkra is komoly futballsikereket hozott az az év – az egyiket éppen Kazincbarcikán. Takács Zsolt idézte fel a május 7-én a Magyarország‒Szovjetunió utánpótlás Eb-visszavágó mérkőzést a döntőbe jutásért, amit a 20. évfordulóját ünneplő Kazincbarcikán rendeztek meg.

Pillanatok Kazincbarcika sporttörténetéből – Labdarúgás: Amikor a barcikaiak „Eb-döntőbe szurkolták” az utánpótlás-válogatottat

Kazincbarcika 2018. augusztus 19-én ismét sporttörténelmet írt. Nem azért, mert a Tour de Hongrie közúti kerékpáros körverseny egy szakaszának rajt- vagy célállomása volt, hiszen ez már kétszer is előfordult – 2006-ban és 2007-ben –, hanem azért, mert a körverseny utolsó szakaszának rajtja és célja is városunkban volt, sőt, a körverseny eredményhirdetését is itt tartották meg. Kismarton Zsolt visszatekert az időben, és felidézte a verseny történetét.

Tour de Hongrie 2018: Kazincbarcika ‒ A verseny rövid története

2018. július 31-től látogatható a „Tardona Sétaösvény” elnevezésű túraútvonal. A „Tardona Sétaösvény” több kisebb kül- és belterületi ösvényből áll. Pál Lilla mutatta be a Jókai Mór Művelődési Otthon és Könyvtár (3644 Tardona, Kossuth Lajos utca 32.) épületétől induló izgalmas útvonalakat.

A Tardona Sétaösvény

Augusztus

Van Magyarországon két kórház, amelyek egy az egyben ugyanúgy néznek ki: a karcagi és a kazincbarcikai. Talán csak annyi a különbség, hogy az utóbbi szebb környezetben helyezkedik el. A hasonlóság természetesen nem véletlen: az alföldi város kórházát a kazincbarcikai kórház terve alapján építették fel, és szinte azonos időben kezdték meg működésüket. Városunk kórházát Jánossy György tervezte, akinek országszerte számos munkája megtalálható. Kajdacsy Tibor mutatta be a neves építészt.

Kazincbarcikai Városi Kórház neves tervezője – Jánossy György építész

Hoppál Mihály szerkesztésében, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának, annak is a folklórosztályának a kiadásában jelent meg a Folklór Archívum 1973 és 1989 között, időszakosan. Ennek egyik számában olvasható egy Sajókazincra vonatkozó anekdota. Takács Zsolt tallózott az 1910‒1920-as években feljegyzett, szűkebb-tágabb környékünket érintő, mulatságos és tanulságos szólások, anekdoták közül.

Belevásárolt, mint kazinci ember a tehénbe!

Takács Zsolt három évvel ezelőtt figyelt fel a fiatal, lelkes barcikai csoportra, a La Cosa Nostrára, illetve vezetőjükre, Hrabina Norbertre. Norbit akkoriban egy interjúban faggatta a céljaikról, motivációikról, választ keresve a címben feltett kérdésre. Nem volt túl nehéz előre látnia a folyamatot, miszerint “a barcikai fiatalok városa ma inkább London”, mégis meglepte Norbi döntése…

Nem csupán az ő ügyük: a fiatalok városa-e még Kazincbarcika? 2. rész

Ez a szép, de méltatlanul elfeledett vidéke Magyarországnak rengeteg természeti szépséget tartogat. Mivel Kismarton Zsolt a legtöbb érdekességet megpróbálta egy túrában gyöngyökként felfűzni, így egy kicsit hosszú, de látványos kirándulást sikerült összeállítania. Ám Zsolt gondolt azokra is, akik egy kissé fáradékonyabbak…

Túra az Upponyi-hegységben

Pál Lilla a tardonai lakodalom leírásának első részében a lakodalom tágabb értelemben vett eseményeit, az ismerkedés alkalmait és a házasság szerepét taglalta. A második részben a lakodalom napját megelőző előkészületeket mutatta be.

Tardonai lakodalom – 2. rész

Szeptember

Sajókaza története a 18. századtól fonódott össze a Radvánszky család történetével, mely a 19. századon át a 20. század második feléig tartott. A település történelme mindazonáltal nagyobb távlatokat ölel fel, mint az említett három évszázad. Szűcs Krisztina kalauzolt el minket az érdekes történetű uradalomban.

A sajókazai Radvánszky-uradalom az országos gazdaság tükrében

„Kezdetben valának a békességet, nyugalmat sugalló elnevezések városunk történetének hajnalán az 50-es, 60-as években a vendéglátóipari egységeknél, mint Jóbarát és Béke.” Lehota Roland a mai vendéglátó-, ill. étkezdeelnevezéseink közül kettőn nem tudta magát túltenni…

Kocka, vályú?! – Néhány mondat Barcika vendéglátóipari egységeinek elnevezéséről

Még mindig sok városlakónak nem tetszik, hogy bezár a Lenin úti tejbolt. Bár a város alapvető élelmiszer-ellátását jónak ítélik meg, hiányosságként megemlítik, hogy ébresztőóra a környéken és a városban sem kapható. (Ébresztő, elvtársak! Humor a sorok között?) Az viszont egyáltalán nem vicces, hogy a népszerű ABC-ben a vásárlók közé dobálják a banánt. Szóba kerül még e hónapban a teho és az utak sózása is…

Keresztmetszet egy városról ‒ információs jelentések: 1986. január hó

„Mi bemutattuk a szobáinkat, a kedvenc sarkainkat, a konyhánkat, a fürdőszobánkat, szóval ezt az egész tanárfészket, ahol élünk, amire tulajdonképpen büszkék is vagyunk. És mi maradt belőle? Pár perc, amit panaszkodó mondatokból vágtak össze. Ez így, ahogy végül képernyőre került, hamis képet festett rólunk. ‒ Engem a múltkor valaki meg szólított a buszmegállóban: „Láttam magukat a televízióban, mondhatom, szép kis pedagógusok! Nem örülnék, ha maguk tanítanák a gyerekemet! “ ‒ riport a Magyar Ifjúságban, 1971-ben.

Tanárfészek

Kövesdi Béla szocialista ifjúsági brigádja Kazincbarcikán úgy határozott, hogy egy állami gondozásban élő kisfiút minden nyáron vendégül lát, s a tavaszi és téli szünetben is gondozza. A család melegét, a valahová tartozást szeretnék nyújtani neki egyelőre, de később, ha ő is úgy akarja, a brigád elősegíti, hogy a vegyipari szakmát kitanulja, s letelepedjék közöttük, Barcikán. 1966-ban írt erről a Magyar Ifjúság…

Janika

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .