Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/3. rész: A város

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

A kisvasút miatt bele kellett merülnöm a város építésének a történetébe is. (Szó szerint.) Ebben a cikkben ezt szeretném megosztani a Tisztelt Olvasóval, ugyanis ilyen jellegű kimutatást sehol sem találtam.

Az 1950-es évektől kezdődően Kazincbarcika fejlődése rohamossá válik, ami kitart a 80-as évek végéig. A város fejlődésének a megtörése a rendszerváltás időszakára tehető. Talán ami kiemelte a környezetünkben lévő településekhez hasonló teljes elsorvadástól, az a BorsodChem és a hőerőmű. (Azóta a hőerőmű 2014-ben leállt. Jó ideje már csak fával „etették”.) Sikerült talpon maradnia, így a városnak volt ideje új identitást keresni a nehéz időkben. A helyzet most sem rózsás, de a környező városokhoz képest még mindig magasabb színvonalon áll, Kazincbarcika nem tartozik a súlyosan elmaradott települések közé. Az elhelyezkedése és gyönyörű tája könnyedén egy turistaközponttá tehetné, ha az országban meg lehetne változtatni a „büdös, ipari központ” képet. Érdekes, hogy ez a vélemény terjedt el az országban, annak ellenére, hogy már maga a város tervezése is egy olyan koncepciót követett, hogy az itt lakóknak nyugodt, szép természeti környezetet biztosítsanak úgy, hogy a Tardona-völgyét figyelembe véve hatalmas parkokat terveztek a városba. Szerintem nem lenne olyan nehéz, hiszen azok az emberek, akik már jártak Kazincbarcikán, csodálatuknak adtak hangot ‒ nem is ok nélkül! A már az 50-es években megálmodott – figyelembe véve, hogy a gyárakat a várostól egy hegy választja el, igaz, azóta a város „alsó” része összenőtt a gyárteleppel ‒ nyugodt, természetközeli környezet adott, és közel van Aggtelek, Jósvafő, Lillafüred, Miskolc-Tapolca és Szilvásvárad a városhoz. A LÁEV terve, a tardonai kisvasút is sokat segíthetett volna ennek a projektnek a megvalósításában. (Főleg, ha továbbvezették volna Kazincbarcikáig.)

Visszatérve a kronológiához, Kazincbarcika esetében az a szerencsés helyzet is fennáll, hogy egy-egy terület beépítése magában foglalja a kor építészetének a szokásait, így nagyon jól elkülöníthetőek egymástól.

Kazincbarcika, a város

tn_varos0

Kazincbarcika városának építése 1950-től napjainkig (Térképalap: Google)

1. Sajókazinc

v001

A kazincbarcikai volt Tanácsháza 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

Nem sok minden maradt meg belőle, csak a Széchenyi és Kossuth út környéke. A többi rész is falusias jellegű, de már új építésű házakkal. Ha nem törik meg Kazincbarcika építésének az üteme az 1980-as évek végén, akkor már csak az emlékezetünkben élhetne tovább ez a városrész. Lásd a részletes térképet!

2. Alsó-Barcika

v002

A Kiserőmű 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

Ezen a részen nagyon jól megfigyelhető Barcika szellős felépítése. Még áll az 1923-ban megépült Kiserőmű – igaz, már csak a váza ‒, aminek az alsó szintje még diszkóként üzemel. A szellős szerkezet lassan megszűnik, a szabad területeken egyre több új kertes ház épül.

3. Felső-Barcika

v003

Felső-Barcika (Fotó: KDK***)

Nagyon érdekes és szép városrész, nagyon sok régi ház áll még itt a XIX. századból. Felső-Barcika az utóbbi időkig is nagyon sokat szenvedett a Sajó áradásától, egy-két éve ezt a helyzetet felszámolták. (Remélhetőleg. A következő nagy áradáskor majd kiderül.) Itt található meg Kazincbarcika „legérintetlenebb” területe. Ebben a városrészben épült fel 1994 és 1995 között a Kübler.

4. Az Újváros, vagy Békeváros

1951 és 1983 között épült meg teljes egészében. Lásd a részletes térképet!

5. A BorsodChem

Az előző részben bőségesen foglalkoztam vele. Ez a része – I. telep – 1950 és 1955 között épült.

6. BVK-lakótelep

v004

A BVK-lakótelep az 1950-es években (Fotó: KDK)

Nyolc téglaépítésű emeletes házból áll. 1950‒1951 között épült abból a célból, hogy lakást tudjanak biztosítani a BVK készenléti munkásainak. Kezdetben az építők lakták.

7. A BVK-hoz kapcsolódó kiszolgáló és oktatási intézmények

v005

A Lombik étterem (Fotóforrás: Panoramio)

Eredetileg ezen a területen állt az ún. Vörös Csillag lakótelep az 1950-es években. Miután lebontották 1955-ben*, itt épült meg a BVK-munkásszálló*, a Lombik étterem*, itt található a BorsodChem Kereskedelmi Igazgatósága, a BorsodChem Hotel*, a műjégpálya (1985)**, az uszoda (1998), a 105. sz. Szakközépiskola (1968) – most Surányi –, annak sporttelepe és kollégiuma (1978) is. Itt lelhető fel – a BorsodChem miatt is – Kazincbarcika Tűzoltósága, amit 1966-ban adtak át, és 1973 és 1974 között bővítettek. Igaz, a Lombik éttermet (2011) és a munkásszállót (2010), valamint az ifjúsági szállót (2010) azóta lebontották.

8. Az újonnan kiépült falusias rész – A BVK-lakótelep „kiterjesztése”*

Ez a városrész eléggé új keletű és a mai napig épül. Kertes házak sora található itt. A város felé terjeszkedik. Az építés idejéről információt nem sikerült beszereznem…

9. A várost kiszolgáló intézmények területe

Nagyon sokat változott. A víztisztítómű még üzemel – szerencsére 2015-ben felújítják, mert a terjengő szagoktól nyaranta nehéz az élet az újkazinci városrészen. A volt VGV telephelye most a Heinzler-é. Az AFIT még üzemel – ugyan más néven –, továbbra is autókkal foglalkozik. A BVK volt Kereskedelmi Igazgatósága – többek között – most a műanyagáruháznak ad otthont.

10. Az új temető

v006

A temető 1966-ban (Fotó: Fortepan.hu*****)

1965-ben* jelölték ki a területet és elkészült a ravatalozó is. Azóta a főbejárata szinte egy látványossággá vált – Makovecz Imre tervezte ‒, a területe pedig megnövekedett. A térkép szerint a 10-es terület bal sarkánál lehet megtalálni az erdőben a régi kazinci zsidó temető maradványait. A terület bővítése mostanra esedékessé vált…

11. Újkazinc városrész****

1974 és 1988 között épült. Modern lakótelep, panelházakkal. Van pár régebbi építésű tégla emeletes épület is – Iskola utca –, de ez nem jellemző. (1958–1962)* Panelrengeteg, tágas parkokkal ellátva. Igaz, itt már annyira nem vették figyelembe a „természetbe való beolvadást”, mint a Kilián tér (Árpád fejedelem tér) és a Derkovits tér környékén, de az új típusú „kockaterek” izgalmassá tették a környéket.

12. Az „új” bányászlakások

v007

Az „új” bányászlakások (Fotóforrás: KDK)

1957 és 1960 között épültek a megszokott egyemeletes téglaépületek, kis kertekkel. (Ilyenek találhatóak többek között Sajószentpéteren is.) Mező Imre körút volt a neve, most Alsóvárosi körút. Megjegyezném, hogy a „hőskorban” ezt a körutat „Kézcsókolom” utcának hívták a helyiek. (10. ,11.)

13. A bevásárlóközpont

2007-ben épült meg a Tesco és 2008-ban a Park Center a területén. Ezt a területet – a 12. egy részével és 11. egy részével – „Libalegelő”-nek hívták. Nagy része kukoricatábla volt…

14. Az ÉRV II. telepe*

Építési idejéről információt nem sikerült beszereznem, ma is üzemel.

15. Ipari park

2007-ben sikerült kialakítania a városnak, hogy az ipart fellendítse. Mostanában készült el hozzá a bekötőút is.

16. Kiserdő

Régen Kazincbarcika népszerű sétahelye volt. Az elvadult körülmények miatt az elmúlt két évtizedben nemigen merészkedtek az emberek erre a környékre. Itt lehet még nyomokban felfedezni a régi barcikai temető maradványait.

17. A Pincesor vagy Kiserdősor

v008

A pincesor (Fotóforrás: KDK)

Régen lakott rész, pincék és kertek álltak itt, de az 1960-as években rengeteg új ház is épült ezen a részen, elfoglalva a völgy bejáratát. Ennek a városrésznek még az az érdekessége, hogy a vége már nem Kazincbarcikához tartozik, hanem Sajóivánkához. Még a tábla is ki van rakva. 😆

18. Kiserdősori kertek és pincék

19. Az ún. „Repülőtér”*

Egy adótorony áll a tetején, azon kívül „csupasz” terület. Jelenlegi funkciója a számomra ismeretlen. Az 1970-es években repülőnapokat rendeztek itt, innen ered a neve. (Legalábbis édesapámtól ezt az elnevezést hallottam…)

20. A Kertváros

Az északi része már nagyon régi – Akácfa út felső szakasza, Bartók Béla út –, igaz, a házak már újjáépültek. Az Akácfa út alsó szakasza a Herbolyai út megnyitása környékén épült meg*, bányászlakásokként. A KISZ-lakótelep 1983‒1987 között épült, az ezektől délnyugatabbra elhelyezkedő részek is ennek az időszaknak az építményei. Megjegyezném, hogy a Gábor Áron út környékén helyezkedett el a Kakas-puszta. (A régi térképeken folyamatosan jelölik a helyét.)

21. A sporttelep, azaz a „sportkombinát”

1969-ben adták át a KVSE sporttelepét. Itt – is ‒ állt a ‘”Békeváros” építéséhez kialakított ún. „Anyagraktár”. (Idáig ért fel a Béke vágány a vasútállomástól. Majd lásd a 4. részt!)

22. A „Rózsadomb”

Az 1990-es években épült negyed. Régen népszerű kirándulóhely volt, sportversenyeket is rendeztek itt.

23. Kertek

24. Az régi Vicsatal-tanya, most Vécsetal

v010

A Szabó Suzuki a Vécsetal bejáratánál (Fotó: www.szabosuzuki.hu)

Kazincbarcika megszületése előtt is lakták, ez volt a terület „szegénynegyede”. Most a bejáratát a Suzuki szalon uralja, ezen kívül kertek és víkendházak találhatóak itt.

25. Herbolyabánya-telep

1894-ben kialakult bányásztelepülés. A környező bányák munkásai laktak itt. Ezen a helyen volt a régi normál nyomközű vasút végállomása, és a későbbiek során a tardonai kisvasút vontatási telepe. Jelenleg nagyon elmaradott környéke Kazincbarcikának, igaz, az elmúlt években nagymértékű felújítás valósult meg a területén. Részletesebben majd a 6. részben fogok vele foglalkozni.

26. Herbolyai kertek és víkendházak

27. Herbolya-Tervtáró, avagy a Radvánszky-táró

1923-ban hozták létre, az egyik legnagyobb széntermelő bánya volt Kazincbarcika területén. Véglegesen 1986-ban állt le. Jelenleg kft.-k telephelyeként szolgál. (Részletesebben majd a 6. részben foglalkozok vele.)

Fel nem tüntetett területek: A (27)-től délebbre fekszik Billatáró és Herbolya-Tervtáró II.

Szintén a 6.rész témái lesznek.

Most pedig merüljünk egy kicsit a részletekbe azokon a területeken, ahol még nem teljesen egyértelműek az időpontok. Megjegyezném, hogy a mostani részből kimarad a 25. ,27. és a jelzés nélküli területek, mert ezek szervesen kapcsolódnak a bányavasúthoz. Ezekről majd részletesebben a 6. részben szeretnék írni…

Sajókazinc

sajokazinc

Sajókazinc területe (Térképalap: Google)

1. A megmaradt „ősi” Sajókazinc

v009

A Kossuth utca 2015-ben (Fotó: Kismartonné Molnár Viktória)

A Széchenyi és Kossuth út környéke. A házak nagy része bőven 1950 előtt épült. A terület megőrizte eredeti jellegét. Érdekességként megjegyezném, hogy a Kossuth utca közepén lévő vízlevezető árok eredetileg a Tardona-patak medre volt mindaddig, amíg a város területén ki nem épült az új meder a Sajóig. A Széchenyi úton áll a volt zsinagóga, amit később magtárnak alakítottak át. Jelenleg termény- és tápárusító hely.

2. Sajókazinc modernebb része

A terület nagy része átépült, az épületek nagy része sokkal újabb, mint az ősi városrészé. Kertes házak találhatóak itt.

3. Sajókazinc „ipari területe”

Ez a terület Sajókazinchoz tartozott, de itt már nem voltak épületek, csak mező. A városépítés folyamán ezen a területen épült fel például a Habselyem (1973) és a Kenyérgyár (1963). Azóta is főleg telephelyek, üzemek, rakodók és garázssorok találhatóak itt.

Újkazinc városrész****

ujkazinc

Újkazinc (Térképalap: Google)

A 2-essel és 4-essel jelölt területre használták először ezt az elnevezést, de idesorolhatjuk a modern város építéséhez tartozó panel- és téglaépületeket is, annak ellenére, hogy a 2. egy része, a 3. egész területe már a régi Barcikán helyezkedik el. A 3. tudtommal nem kapott külön városrész-elnevezést.

1. A Központi Általános Iskola és környéke

Az újkazinci területen először az iskola és az azt körülvevő három tégla emeletes épület készült el. Az iskolát 1958-ban adták át. 1996-ban egyesült az Ádám Jenő Általános Iskolával, majd 2007-ben bezárták. 2016-tól inkubátorház szerepet szeretnének neki szánni. Az 1960-as évek elején* épült az iskola mellé a három téglaház.

Majdnem a Központi iskolával szemben található a Jószerencsét úti – most Napsugár – óvoda, amit 1975-ben adtak át.

2. Mikszáth út és környéke

v011

A Babits Mihály utca 2013-ban (Fotó: Kismarton Zsolt)

1974-től 1980-ig felépített panelházak rengetege. Ezen a területen nyílt meg a Márka ABC (1979) ‒ 1999-ben teljesen felújították ‒, az Ádám Jenő Általános Iskola (1979), egy óvoda (1978), bölcsőde (1980), orvosi rendelő és gyógyszertár. A terület postahivatallal is rendelkezik.

3. A Radnóti és Móricz Zsigmond tér környéke

1980-as évek elején (1980‒1983)* épült be a terület két, teljesen hasonló térrel. A két tér mögött 1983-ban adták át az óvodát. A Móricz tér mögött adták át 1995-ben a görög katolikus templomot.

4. Újkazinc legmodernebb része

A Tardona-patak túloldalán 1983 és 1988 között felépített városrész. A Széchenyi út felé tervben volt a továbbépítése, de a város gazdasági megtorpanása megakadályozta ezt. A területen 1985-ben nyílt meg a Dózsa György úti Általános Iskola.

Kertváros

kertvaros

Kertváros (Térképalap: Google)

1. Kertváros I. Általános Iskola

1980-ban adták át, jelenleg is üzemel. Lásd a 2-es pontot is!

2. Kertváros II. Általános Iskola

1982-ben adták át. 1996-ban Kazinczy Ferenc néven egyesült a másik kertvárosi iskolával, Kazinczy Ferenc Kertvárosi Általános Iskola néven. 2007-ben bezárták és egy ideje üresen áll. A Deák Ferenc Szakképző kapta meg az épületet.

3. Lisa Tricot varrodája

1999-ben épült, minőségi fehérnemű gyártásra specializálódott rész. Sajnos 2013-ban bezárták. Előreláthatólag ez lesz Kazincbarcika közétkeztetésének a központi konyhája. Frissítés: Pont a héten adták át ebben az épületben a központi konyhát… (2015)

4. 112. sz. Szakmunkásképző Intézet – Most Deák Ferenc nevét viseli

1987-ben adták át, ma is üzemel. 1998-ban vette fel Deák Ferenc nevét.

5. Kertvárosi ABC és posta

1984-ben adták át a szolgáltatóházat, a Sport éttermet és a postát, valamint a Kertvárosi ABC-t. A Sport étterem azóta megszűnt, az ABC pedig „összement”. Az ABC fennmaradó területén különböző üzletek nyíltak, amik azóta szintén bezártak. A posta még üzemel.

6. Akácfa út, Bartók Béla út alsó része

Ezt a részt 1960-as évek elején* építette a bányaüzem a bányászok számára.

7. Hegy alatti rész

Ezen a területen ‒ régen ‒ főleg víkendházakat és kerteket lehetett találni. A 2000-es években egyre több modern családi ház épült itt.

8. A régi kertváros

Már nagyon régi településrész, igaz, a házak azóta átépültek. Már akkor létezett, amikor a Herbolyai út helyén a kisvasút döcögött. Régi típusú bányászlakások is találhatóak a területén. A városhoz abban az időben csak a Tardonai úton csatlakozott.

9. A sportpálya és az iskolák közti terület

Már az 1970-es évek legelején*, a Herbolyai út megnyitásakor* kertes házak épültek a területén. Szintén erre a területre épültek az ún. „kulcslyukas” házak 1980 és 1982 között. Ezekkel egy időben egyéb családi házakkal is bővült a terület.

10. Az ún. KISZ-lakótelep és környéke

v012

A KISZ-lakótelep és környéke egy régi légi fotón (Fotó: KDK)

1983-tól kezdte el építeni társadalmi munkában a BVK KISZ-szervezete, hogy a fiatal munkáscsaládok lakhatását biztosítani tudják a városban. 1987-ig épült. Ennek a területnek a kiépülésével összenőtt a város és Herbolyabánya-telep.

11. A legfiatalabb kertvárosi rész

A 2000-es évek folyamán beépült terület, modern családi házakkal. Megközelítése autóval kizárólag az ott lakók számára lehetséges.

12. Kertvárosi Óvoda

1984-ben adták át, ma is óvodaként funkcionál.

A Újváros és a ún. „Békeváros”

beke1

A Belváros és környéke (Térképalap: Google)

1. Az autóbusz-végállomás

1973-ban épült, 1974-ben adták át. A 2010-es években teljes felújításon esett át.

2. A piac

v013

A piac és környéke az 1970-es évek végén (Fotó: Kismarton Zsolt)

1964-ben nyílt meg, az akkori „K” épület melletti piac bezárása után. Későbbiekben tovább szerették volna költöztetni, de forráshiány miatt ez elmaradt. A 2010-es években teljesen átépült.

3. A volt Egészségügyi és Óvónőképző Szakközépiskola és lánykollégium, azaz a Jókai

1974‒75-ben épült, 1976-ban adták át a leánykollégiumával együtt. 1996-ban – a 20. évfordulón – vette fel Jókai Mór nevét. Sajnos 2011-ben bezárták. Sokáig üresen állt, most a Kazinczy Ferenc Általános Iskola költözött az épületbe, amíg a saját épületüket felújítják.

4. Az ÉRV központi telepe

1962-ben adták át az épületet. Azóta is az ÉRV székháza.

5. A „masnis” ház

1966-ban adták át. 1964 és 1965 között épült.

6. A Ságvári Endre Gimnázium – Most Szalézi Szent Ferenc Gimnázium

1966-ban adták át. Jelenleg is gimnáziumként üzemel.

7. A Jubileumi Park

v014

A megrongált jubileumi parki emlékmű (Fotó: Kismarton Tamás)

1974-ben kezdték el építeni, a várossá nyilvánítás 20. évfordulóján. 1976-ban adták át.

8. A Csónakázó-tó, azaz a Csótó

v015

A Csónakázó-tó és a favár 1992-ben (Fotó: Kismarton Zsolt)

1981-ben adták át. A környéke manapság a legnépszerűbb városi pihenőhely.

9. A sportkombinát

1969-ben adták át. Most Pete András Stadion néven ismert.

10. Az Irinyi János Szakközépiskola és környéke

A főépületet 1961-ben adták át. 1964 és 1965-ben épült meg a főiskolai szárny. A kollégiuma 1969-ben épült, a jelenleg Kodály Zoltán Alapfokú Zeneiskola épülete szintén 1969-ben. (A zeneiskola 2002-ben költözött az épületbe.)

11. A Derkovits tér, a Paál László út és környéke

Az 1980-as évek legelején* kezdték el építeni, 1982-ben már az első lakók be is költöztek.

12. A Kilián tér, Kun Béla tér és a Szabó Lajos út „felső” szakasza

v016

Épül a Kun Béla Általános Iskola és a Kilián tér 1968-ban (Forrás: KDK)

1968 és 1972 között épült, az átadások folyamatosan történtek meg. Ezek voltak Kazincbarcika első házgyári – panel – épületei, amit lakótelep szinten építettek. Ekkor épült meg a Kun Béla Általános Iskola (1968‒1969), az óvoda*, a Tardona ABC (1972) és a Pollack úti üzletsor is. A Szabó Lajos úti – most Füzike – óvodát a 10 emeletesek mögött 1976-ban adták át, majd 2013-ban teljesen felújították.

13. Az eredeti „Békeváros”

Erről a területről majd egy kiegészítő cikket írok… („Kiegészítés a 3. részhez” címmel.)

14. A Pollack út 10 emeletes házai, azaz a BVK-s házak

v017

A BVK-s házak 1960-as évek végén (Fotóforrás: KDK)

Különleges, ún. zsaluzott technológiával épültek meg Kazincbarcika első 10 emeletesei 1966 és 1970 között. A beköltözések folyamatosan történtek meg.

A zsaluzott technológia lényege, hogy előbb egy betonvázat emeltek fel – mint az emberi csontváz –, és ezeket építették be téglával, majd végezetül a lakás elválasztó falait is téglával készítették el. (Ezzel a módszerrel készült a kórház is.)

Az akkori építők ellenben arra nem számítottak, hogy egy ilyen toronyház kilengése a tetőnél eléri a fél métert! Ennek az lett a következménye, hogy az egyréteges elválasztófalak időnként kidőlnek…

15. A Pollack út és a Szabó Lajos út közötti terület

1964 és 1968 között épült lakóházak. Ezen a területen épült fel a Pollack Mihály úti Általános Iskola* és egy óvoda (1967) is.

A városrész különlegessége, hogy az 1963-ban átadott Könnyűbetongyár által gyártott ún. szilikátblokkokból épültek. Mivel 1968-tól áttértek a házgyári panelházak építésére, így ez egy áthidalás volt a tégla- és a panelkorszak között.

16. Az Augusztus 20. strandfürdő

1965-ben adták át a városlakók számára.

17. A kórházdombi lakótelep

v018

A kórházdomb (Fotóforrás: KDK)

A kórházat és a környező lakótelepet 1966-ban* kezdték el építeni, és 1969-ben teljes egészében átadásra is került az új kórházzal együtt. (A kórházat 1967-ben kezdték el építeni.) Itt található a Kikelet közi óvoda – most Angyalkert –, amit 1966-ban adtak át. Az északi részen – a domb alatt – nyílt meg a Herman Ottó Általános Iskola 1973-ban. Most a református egyház üzemelteti.

18. A város központja

A volt Domus kivételével, egyszerre, 1967-ben kezdődtek az építések, és folyamatosan, 1969-ben adták át őket. Idetartozik a tanácsháza, a művelődési központ és a Kazinc Áruház is. A Domust 1981-ben adták át, a „nagypostát” 1978-ban. Eredetileg egy 20 emeletes épületet terveztek a helyére, de a talaj szilárdsága miatt nem volt olyan építőipari vállalat, amelyik meg merte volna építeni…

19. A Fő tér és környéke

v019

Épül a Fő tér (Fotóforrás: KDK)

1974* és 1977* között épült házgyári technológiával. A helyének egy részén álltak régen a várost építő munkások barakkjai. A parkot 1979-ben, a Gyermekek Nemzetközi Évében és a várossá nyilvánítás 25. évfordulóján adták át, az ÁFÉSZ-székházat 1990-ben, a járási bíróságot és az ügyészséget 2007-ben.

20. A modern város legidősebb része

1950 és 1951 között és 1954-ben épült, bányászlakások és az építők elszállásolását biztosító épületek voltak itt. (Legénylakások.) A bányászlakások nagy része megvan, ellenben a Jószerencsét út melletti házak egy részét elbontották. Az elbontott területeken áll a Fő tér egy része, a Spar és a Shell-kút.

➡

Eddig tartott a mai cikk. Szeretnék majd hozzá egy kiegészítést írni a régi Békeváros építéséről. Erre még várni kell, mert a begyűjtött adatok néha ellentmondásosak és hiányosak. Ha sikerül összerendezni a gondolataimat, akkor majd megosztom a Kedves Érdeklődőkkel! Egy kis meglepetéssel is készülök, szintén ebben a cikkben fog megjelenni. 🙂

💡

*: Pontosításra szoruló időpontok, vagy nem sikerült semmilyen időponthoz hozzájutni. Várom az Olvasók visszajelzését!

**: Ahol külön nem adtam meg, ott az átadás időpontja szerepel.

***: KDK – Képi Demokrácia, Kazincbarcika Facebook csoporton megjelent fényképek gyűjteményéből.

****: Ami nagyon érdekes, az egyik legnehezebb volt időpontokat találni Újkazinc városrész építési idejéről. Itt szeretnék köszönetet mondani Lévai István úrnak, aki abban az időkben a VGV-nél dolgozott mint műszaki ellenőr. Ő segített az átadási időpontok meghatározásában.

*****: www.fortepan.hu – A képeket a Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központja adományozta.

3 hozzászólás

  • Érsek Zsolt

    Nemrég fedeztem fel a honlapot, nagy élmény volt olvasni ezt a cikket is. A „17. A kórházdombi lakótelep” részhez gondoltam kiegészítéseket tenni.

    Talán pontosabb Tavasz-dombról és Tavasz úti lakótelepről beszélni, bár a köznyelvbe lehet, hogy a Kórházdomb már jobban átment.
    A telepet 1962-63-ban kezdhették építeni, az biztos, hogy 1964-ben már ott laktunk a Tavasz közben. (Ma Kikelet köz, kb. 1976-77-ben nevezték át, állítólag a postások panaszkodtak, hogy a Tavasz útra és -közbe címzett levelek állandóan összekeverednek. Ebben lehetett logika, nekem ettől a mai napig Tavasz köz marad, ahogy a BorsodChem is BVK…)

    Apám elmondása szerint a telepre eredetileg magasabb, (legalább) ötemeletes épületeket terveztek, amelyekben már lift is lett volna. Aztán menet közben az anyagi korlátokon megtört a lendület, s maradtak a négy emeletnél, mert azokba az érvényes előírások szerint nem kellett lift. Igaz, nem igaz, az tény, hogy a Tavasz közi épület lépcsőházaiba benézve látható, hogy ott a liftek helye..

    A másik nevezetessége a telepnek, hogy (ha igaz) ezek voltak az első házak Barcikán, amelyeket már teljesen távfűtésre terveztek, se kályha, se kémény, csak radiátorok, amelyeket a Hőerőből jövő hő táplált.

    A ponthoz csatolt fényképen a mindenki által csak Káel-boltnak nevezett ABC látható. Azért azokban a „szocialista” időkben ritka volt, hogy az emberek teljesen spontán az üzletvezetőről nevezzenek el egy boltot (igazából még ma is az). A legendás üzletvezető a hiánygazdálkodástól terhes 70-es évekből is akkora választékot tartott, hogy hétvégente a BVK lakótelepről is ide jártak fel nagybevásárolni. Az egyik nagy újítása az volt, hogy egy addig alapvetően élelmiszerüzletként elkönyvelt ABC-ben szinte minden, egy átlagos háztartásban szükséges eszközt meg lehetett kapni. Nem esett túl messze az alma a fájától, Káel Jenő fia ma egy számmal nagyobb „boltot”, a Művészetek Palotáját igazgatja…

    A Tavasz domb északi része alatti általános iskolát eredetileg a Georgi Dimitrov általános iskolánák hívták – ne feledjük, Barcika (egyik) testvérvárosa a mai is a Dimitrovgrád nevet viselő bulgáriai város (szintén vegyipari fellegvár). Később a politikailag kétségtelenül semlegesebb Alsóvárosi iskola lett a neve, mielőtt Hermann Ottóvá változott.

    Végül, a Tavasz domb alatti részt, ahol a bányász házak is sorakoznak, mi mindig Libalegelőnek hívtuk. Érdekes, hogy ez az elnevezés egyszer sem bukkan elő a leírásban, ennyire kiment volna a szóhasználatból?

  • Tisztelt Szerzók
    Végre egy próbálkozás a város múltjának felidézésére !Lévén egykori televíziós , tisztában vagyok a múlt megörzésének szükségességéről.Próbáltam én „Média Muzeum”-mal meg hasonlókkal , de (feltehetőleg szakmai féltékenység miatt ) ” betették a botot a küllők közé” . Szakmai priusz : középfokon : elektrotechnikus ( és zenész elöadó – billentyűs – , és „mozgólép alkotó” televíziós szerkesztő- , és operatőr ) Felsőfokon : gépészmérnők , munkavédelmi ellenőr , stb. )
    Tehát egy válaszra van reményem . Ja !!! . 1969-ben kerültem ide Kazincbarcikára . Onnantól vannak emlékeim a „városról”.
    Ezért merek ajánlkozni munkatársnak . Néhány helyen van korrekcióm , néhány helyen szerkesztési javaslatom . Persze néhány helyen gratulációm is ! ! !
    Várom válaszukat : Igényt tartanak-é együttműködésemre ?
    Üdvözlettel : M. Nagy Béla

  • Históriás

    Tisztelt M. Nagy Béla úr!
    Nagyon szépen köszönjük az észrevételeit!
    A „végre egy próbálkozás” azért elég hosszú időre tekint vissza, hiszen a Barcikai Históriás 1990-től létezik 🙂
    Természetesen szívesen fogadunk bármilyen észrevételt, javaslatot, segítséget! Kérem, hogy a szerkesztoseg(kukac)barcikaihistorias.hu e-mail címen vegye fel velünk a kapcsolatot! Várjuk a levelét, köszönettel: Takács Zsolt, szerkesztő

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .