Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés a 3. részhez: A Békeváros

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

Számomra hihetetlennek tűnt, hogy a legnehezebb Kazincbarcikával kapcsolatban az „ősi” városmagról információkhoz hozzájutni. Ahhoz képest, hogy Kazincbarcika „gyökereiről” beszélünk, erőteljesen hiányosak az adatok. Ez a számomra elfogadhatatlan, főleg úgy, hogy „csak” 60-70 évről beszélünk!

Bevezetés

Szeretném azt is előrebocsátani, hogy az itt közölt adatok egy része is feltételezéseken alapul, ezeket külön jelölöm is. Itt is nagyon-nagy szükség lenne az összefogásra, hogy Kazincbarcika kronológiája valós és megbízható forrás legyen. Várom az észrevételeket!

Azokat az adatokat is külön jelölöm, amiről pontos információim vannak – bizonyítékok –, így egyes esetekben ellentmondok más forrásoknak. Ezt természetesen nem rosszindulatból teszem, hanem az adatok pontosítása végett.

Sajnos csalódnom kellett a fellelhető és eddig számomra megbízható források miatt is. Ilyen a www.fortepan.hu. Egy példa kiragadva a sok közül. Nézzük például az alábbi képet:

v2_01

A kórház 1967-ben*** (Fotóforrás: www.fortepan.hu*)

Az eredeti nagy képen az is nagyon jól látható, hogy az ablakokból kihajolva ápolónők beszélgetnek. Mivel a kórházat csak 1969-ben adták át, így ez a kép nem készülhetett 1967-ben! (Valószínűbb az 1970-es évek eleje.) 1967-ben ráadásul a kórház készültségi állapota közel sem volt még ilyen…

A Békeváros

beke2

Az „ősi” Békeváros (Térképalap: Google)

A kezdeti időkben a megépülő házakat Kazincbarcikán betűkkel és római számokkal jelölték. Az ún. Békeváros kezdeti magja az 1951–1955-ös években elkészült. Mivel lassan ez is feledésbe merül – és a vasutak szempontjából sem mellékes –, megadom helyüket és az építési idejüket is. (Már amit eddig sikerült kideríteni.)

v2_02

A város helye 1950-ben (Fotóforrás: „Szemtanúk szavaival” című könyv)

Az első megépített épület a C volt. 1951-ben készült el. Ennél az épületnél néhány helyen az 1955-ös időpont szerepel. Ennek – sajnos – egyszerű magyarázata van. Elkészülte után azonnal körülkerítették és munkatáboros rabok kerültek az épületbe. 1953 végéig ilyen célra használták ezt az épületet. A kiköltöztetésük után alakították csak ki benne a lakásokat, amit Kazincbarcika új lakói 1955-ben vehettek a birtokukba.

Ezt az épületet követte 1952-ben az A, B és F épület. Ezek az épületek különleges helyet foglalnak el a kazincbarcikai házak között, hiszen domborművekkel is díszítették.

1953-ban épül meg a Gyermekek utcai** (13) óvoda és a ‘Moslékos’.*** (10) (Azóta az utóbbit 2015-ben elbontották.) Egy ideig tanműhelyként és varrodaként üzemelt.

1954-ben nagy fejlődésen esett át a város. Megépült a Gyermekek utcai bölcsőde (12), a Béke mozi (14), a D épület, az E épület és a K épület. A D épület különleges. A forrásom szerint¤ itt D1–D2–D3 épületekről kell beszélni. Először kétkedtem, de a fotók igazolják a feltételezést. A D1 és esetleg a D2**** épületrész ebben az időszakban épülhetett, ellenben a D3 megépítését későbbi időpontra kell tenni. Kialakították az ideiglenes piacot is a K épület mellett, ami 1964-ig üzemelt. (1) Ekkor adták át az Újvárosi Iskolát is. (9) (2014-től Mezey István Művészeti Központ.) Ehhez az épülethez több érdekes történet is kapcsolható. Itt alakult meg Kazincbarcika Tanácsa 1954-ben. A másik érdekessége az, hogy a megnyitása után a tanárok sokat panaszkodtak az előtte húzódó Béke vágány miatt. 1958-ban kérvényezték a vasút elbontását a zaj és a balesetveszély miatt. Természetesen ezt nem hagyták jóvá, hiszen a város építése fontosabb volt, mint a felmerült kellemetlenségek. Megjegyzendő, hogy az iparvágány teljes 1968-as megszűnéséig egyetlen gyereket sem ütött el a vonat.

v2_03

Az F épület a Szabadság térről fotózva 2015-ben (Fotó: Kismarton Tamás)

v2_04

A Lenin út 1961-ben (Fotó: www.fortepan.hu¤) A bal oldalon nagyon jól látható, hogy a D épület „felső” szárnya még nincs meg!

1955-ben épült meg az L és a Q, R, S épület. Sajnos itt ellent kell mondanom az alapforrásomnak.¤ Rendelkezem egy 1955-ös hivatalos térképpel¤¤, ami az épületek betűjelénél az utóbbi épületek nem azok, amiket a forrás megjelöl. A Q épület – Építők útja 5. –, az R épület – Építők útja 7. – és az S épület – Építők útja 9. – szerepel a térképen. Szintén ekkor épül meg G, a H és a J épületek is.¤¤ A T – Építők útja 1. – és az U – Építők útja 3. – később épült meg.

1956-ban épülnek meg az M, I. és II. épületek.

1957-ben adják át az N, a III. és a VII. – azaz a „Kifli” – házakat. Az N épület is érdekes, a forrás¤ N1 és N2 épületekről ír. Ekkor épülhetett fel az Idősek Klubja épülete is.*** (5)

v2_05

Jobbra az N épület 1967-ben (Fotóforrás: www.fortepan.hu¤)

Mint látható, a gyógyszertári rész egy kicsit elüt (N2) az előtte lévő épülettől (N1). Ebből feltételezhető, hogy N2 egy kicsit később épült, de nem sokkal, mivel az épület stílusa az eredetivel megegyezik.***

Az N épületek esetében a számozás a forrásban sajnos nem megfelelő. Sokáig – 1961-től – az Irinyi János Vegyipari Technikum viselte a Lenin út 1. számot – majd később Egressy út 1-et –, jelenleg a City Center épülete az Egressy út 1. Az N2 számozása – jelenleg – Egressy út 3. és 5. Ennek következményeképpen az N1 Egressy út 7–19. és Rákóczi tér 1–7. A szakközépiskola jelenleg már az új, Lini Istvánról elnevezett téren áll. Annyit mindenesetre tudni lehet, hogy a gyógyszertárat 1961-ben adták át. Ebben az időszakban kezdték el építeni a IV. ütemet is.**** Ekkortól kezdve nem egyes épületek kaptak számot, hanem területek. Az épületek jelölése ennek megfelelően változott.

v2_06

A Május 1. úti V/5-ös épület 1967-ben*** (Fotóforrás: www.fortepan.hu*)

1959-ben adták át a T és U épületeket, 1961-ben pedig az Irinyi János Vegyipari Technikumot. (3). Elindult az V. és VI.**** ütem építése is.

1962-ben az ÉRV mostani főépületével (7), az Építők úti óvodával (8), a D3 épülettel – esetleg D2-vel is?*** –, valamint az Egressy út 2–12 két sátortetős épületével (11) bővült a város.

1963-ban átadták a Május 1. úti Általános Iskolát (16), 1964–1965-ben pedig megépült az Irinyi főiskolai szárnya is. (4) 1964-ben bezárják a K épület melletti piacot (1), amit majdnem az Irinyivel szemben lévő területre áthelyeznek. (2) Tervben van a későbbiek folyamán a piac továbbköltöztetése, de erre anyagi források hiányában nem kerül sor.

Az 1964-es év egyébként is fontos időpont volt. Ekkor indult el a Pollack Mihály utca építése, ami alapvetően befolyásolta a városi vasutak sorsát is. A piac bezárásán kívül „elterelték” a Fő térnél a tardonai kisvasutat – lásd majd a 6. részt –, valamint valószínűleg erre az időpontra tehető a városépítő vasút legénylakásokhoz és a homokbányához vezető szakaszának a megszűnése is.*** (Lásd az 5. részt.) Alapvetően a terv az alábbi volt: Amikor a Pollack Mihály utca építését elkezdték volna, meg kellett volna szűnnie a tardonai kisvasút Herbolyabánya-telep–Kazincbarcika szakaszának. Ennek a feltétele az volt, hogy 1965-ben át kellett volna adni a kötélpályát Herbolya-Tervtáró és a szénosztályozómű között. Ez nem történt meg, csak 1966-ban. Mivel a szénszállítás alapérdek volt, így a tardonai kisvasút ideiglenesen elterelésre került. (Lásd 6. részt!)

1965-ben megnyílt a Május 1. úti Mazsola sori üzletsor (6), valamint a Béke vágány és a városépítő vasút megszűnése után 1969-ben az Irinyi kollégiuma is. (15)

v2_07

A város 1958-ban*** (Fotóforrás: www.fortepan.hu*)

v2_08

A város 1968-ban (Fotó: archív)

Kezdetekben az utcanevek is betűjeleket viseltek. Ezek az alábbiak voltak:

beke3

Betűvel jelzett utak Kazincbarcikán (Térképalap: Google)

1.: A utca: Béke út → Lenin út → Egressy út.
2.: B utca: Építők útja.
3.: C utca: Május 1 út.
4.: D utca: Szabó Lajos út → Mátyás király út.
5.: S utca: H és G épület közt az F épületig. Már nem létezik. (Nem egyezik meg a Liget utcával!)
6.: S utca: Pollack Mihály utca.*****

*: www.fortepan.hu – A képek adományozói a Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központja és Mészáros Zoltán.
**: Mint megtudtam a kazincbarcikai okmányirodában, Kazincbarcikán csak néhány „út” van hivatalosan, a többi utca. Az utak: Hadak útja, Jószerencsét út, Egressy út, Építők útja, Május 1. út, Mátyás király út, Herbolyai út és Tardonai út. A többi mind utca.
***: Pontosítást igénylő időpont!
****: Pontosítást igénylő adat és információ. A IV., VI. ütem elnevezése csak feltételezés, ellenben az V. és VII. tény. Ezért merészeltem az első kettőt behatárolni.
*****: Két utca is viselte az S nevet. Egyes források az elsőt a Liget utcával azonosítják, ellenben a fényképek ennek ellentmondanak.

¤: Lovas Tiborné: Tükörcserepek című könyve
¤¤: Köszönet a térképekért Moór Attilának!

v2_10

Kazincbarcika város főterének a terve (Fotó: „Szemtanúk szavaival” című könyv) Hogyan nézett volna ki a város, ha ilyen lett volna…

Megjegyzés: Nem tudom, hogy melyek az I, O és P épületek… Feltételezhető, hogy az I kimaradt a római I. miatt. Az O és P épületeknek a két Egressy út 2–12 közti épületet tudnám elképzelni. (Vagy esetleg a város áttervezése miatt nem is épültek meg?) A kérdés még az is, hogy volt-e tervben X, Y, V, W és Z épületek…

És végezetül a beígért meglepetés. Remélem, olyan szeretettel fogadjátok, ahogy készítettem. 🙂

A videóban van egy nagy hiba, amit már nem volt erőm módosítani. Az első helyes megfejtő hozzájut egy hangcsótószóróhoz! (Szabó Miklós Eugen találmánya.) Takács Zsolttól kell a nyereményt kérni! 😀

5 hozzászólás

  • Vigh Imre

    Én Sajókazinci születésű vagyok, Nem teljesen az én akaratomból, hanem szüleimmel 1961-ben hazát cseréltem, hogy akkor már szülővárosomban élhessünk. Nagyon tetszik a város, hiszen a szemem előtt lett olyanná amilyennek most látjuk. Smena fényképezőmmel a város fejlődését hobbiból sok mindent meg örökítettem. Legtöbbet fekete-fehér képeken. A negatívok valahol a szekrény alján hevernek. A használható képeket amit saját felszerelésemmel csináltam elosztogattam. Akármilyen is a városunk szeretem! Áradozni róla kevés ez a bekeretezett kis oldal!

    • Nagyon köszönöm a hozzászólást! Megjegyezném, hogy a negatívok a legértékesebbek, kérem nagyon vigyázzon rájuk! Az én régi képeim is Smena géppel készültek, ennek ellenére inkább a negatívot szkennelem, hogy a minősége megfelelő legyen. (A nagyításnál sok hibát elkövettek anno.)

  • István

    Tiszteletem a munkáért!
    Nem vagyok eredendően itteni, csak 78-tól, de jelenlegi otthonom “előélete érdekel.

  • Dócza János

    Szerénységem, a családommal együtt 1975 óta élek Kazincbarcikán. Valamikor én nem szerettem Kazincbarcikát, mivel Miskolcon tanultam, odakötött minden, közben bevonultam Katonáékhoz a határőrséghez 1969-1972, és az egyik szabadságolásom alkalmával, az azóta gyermekeim anyjával bent voltunk Barcikán, nos ekkor változott meg a véleményem de véglegesen mert idejöttünk, lakni azóta is itt élünk, sőt már az unokáink is. Imádom ezt a várost, a valamikori virágvárost , benne az embereket akik nagy részük kedves. Végül is a régi fotókat nagy örömmel nézem, mert az életünk is egy nosztalgia. Sok sikert!

  • Köszönöm mindenkinek a biztatást!

Hozzászólás