Dédestapolcsánytól Billatáróig

Kismarton Zsolt írása

Kismarton Zsolt írása

A mai túránk különlegessége az, hogy egy ritkán járt, „partizán módon” felfestett turistajelzést fogunk kezdetben követni, egy piros sáv jelzést, ami Dédestapolcsányt köti össze a kazincbarcikai sárga túrával. Az ötlet jó volt, a kivitelezés szabványos – habár azóta már eléggé megkopott, frissítése pedig nincs –, csak a színe nem felel meg a turistajelzések előírásának. Valakinek – úgy néz ki – maradt egy vödör piros festéke, ezért lett piros jelzés. 🙂 A felfestés szempontjából a turistajelzés logikus lépés volt, hiszen így könnyedén el lehet jutni ezen a jelzésen Dédestapolcsányból – gyalog – Kazincbarcikára.

Először is az adatok.

7Rterkep1

A túra útvonala (Térképalap: turistautak.hu)

Távolság: 11 km
Szintemelkedés: 301 méter
Szintsüllyedés: 297 méter
Szintkülönbség: 598 méter

Dédestapolcsánytól a P jelzés sajnos már elég rossz állapotban van, de azért követhető. A kazincbarcikai S és a billatárói SC jelzések felfestése ellenben tökéletes. A P jelzésen ezért egy kicsit részletesebben megadom az útvonalat, nehogy eltévedjünk a túránk során.

Utunk kezdőpontját a Kazincbarcika autóbusz-állomásról induló Mályinkára és Dédestapolcsányba közlekedő autóbuszokkal tudjuk elérni. (Ez a pont a dédestapolcsányi Felszabadulás úti buszforduló.)

7Rterkep2

A túra szintkülönbsége (Térképalap: turistautak.hu)

1.: Dédestapolcsány, Felszabadulás úti buszforduló.
2.: Itt térünk le a műútról…
3.: Itt érjük el a kazincbarcikai S jelzést. (A P jelzés végpontja.)
4.: Nagy-Lapos-bérc alja. (A K+SSC jelzések találkozási pontja.)
5.: Nagy-bérc (391 méter)
6.: Alsó-Nagy-bérc (385 méter)
7.: Palánt-bérc
8.: Billatáró, üdülő bejárati út buszmegálló.
9.: Vadászház

Mielőtt nekivágnánk az utunknak, érdemes pár szót ejtenünk a településről is. (Hátha még elindulás előtt szét szeretnénk nézni!)

Dédestapolcsány két ősi település – Dédes és Bántapolcsány – egyesítésével jött létre 1950-ben.* Két nevezetes természeti értékkel is rendelkezik, az egyik a Lázbérci-víztároló és a már 1254-ben álló dédesi vár. Most egyikkel sem foglalkoznék részletesebben, már csak azért sem, mert a víztároló környéki látványosságok és a dédesi vár története külön cikket érdemelne. Azért álljon itt egy-két érdekes adat mindkettőről, ami nem igazán ismert…

A dédesi várral kapcsolatban kiderült, hogy a környező hegyen – már Verebec-vár-bércnek is hívják –, valamint a vár helyén már állt egy-egy földvár. Ezek felmérése még csak mostanában kezdődött meg. Érdekes az is, hogy amióta a XVI. században a várat elpusztították, azóta egyetlenegyszer sem próbálták megmenteni, csak a legeslegszükségesebb értékóvás történt meg a területen. (Például gerendákkal kitámasztották a falat, nehogy ledőljön…)

Az 1967 és 1969 között épült víztároló környéke Dédestapolcsány, Uppony és Bánhorváti területén fekszik, ennek ellenére maga a tó egyik településhez sem tartozik! Önálló egységet és szigorú védelmet élvez. (A tóban fürödni TILOS!)

Két tanösvény is vezet Dédestapolcsányból a tó bal oldalán lévő hegyre, az egyik az Ostrea-tanösvény, a másik a Szalamandra-tanösvény. Sajnos mindkettő nagyon rossz állapotban van, így felkészülés nélkül ne vágjunk neki az útnak! (Részletesebb információ található a tanösvényekről a honlapomon ITT!)

7Rterkep3

Dédestapolcsány nevezetességei (Térképalap: turistautak.hu)

Mint a térképen is látható, minden nevezetesség közvetlenül a főutca közelében található.

A tapolcsányi református templom építésének az ideje ismeretlen, valószínűleg a XVII. század végén épült. 1796-ban jelentős átépítésen esett át. Mivel a mostani szürke olajfesték alatt teljes egészében megtalálható a XVII. századból származó tulipán- és rózsamintás díszítés, így a templom műemlékké nyilvánítása folyamatban van.*

A polgármesteri hivatallal majdnem szemben található a cserép- és keménycserép edények kiállítása. A magángyűjtemény dr. Kiss Miklós állatorvos tulajdona, ami majdnem 2000 darabból áll. Megtekintésére érdemes előre időpontot egyeztetni!*

A dédesi református templom már 1595-ben állt, a katolikusok középkori templomát vették birtokukba. A jelenlegi templom 1801-ben épült késő barokk stílusban.*

Az I. és II. világháború hőseinek az emlékműve is a főutcán található meg.

A dédesi katolikus templomot 1820-ban építették a falu feletti sziklára. Nagyon szép kilátás nyílik innen a falura és a környékre!*

A Serényi kastély 1903-ban épült eklektikus stílusban. Valaha a Serényiek nyaraló kastélya volt. Jelenleg rossz állapotban üresen áll, és várja sorsa jobbrafordulását… (Így természetesen NEM látogatható.) Nagyon szép a bejárathoz vezető gesztenyefákkal övezett út, valamint érdekes a kastély környékén található kis barlangok sokasága.*

Most pedig induljunk el a túránkra, a falu központja felé! Először elhagyjuk a nekézsenyi út becsatlakozását – jobbra lesz tőlünk –, majd elérjük a bánhorváti felől érkező műutat. Itt egyenesen a falu központjába tudunk besétálni, de mi forduljunk balra, és induljunk el Bánhorváti felé, a hegyre vezető műúton! Igaz, hogy két kilométeren keresztül egy folyamatosan emelkedő műúton haladunk, de néha-néha azért pillantsunk vissza! A látvány miatt nem szerettem volna ezt a szakaszt kihagyni! Először balra megpillanthatjuk a tapolcsányi református templomot, majd feljebb érve és visszanézve ráláthatunk a Lázbérci-víztároló völgyére és hegyeire. Amikor már majdnem elérjük a hegytetőt – visszafordulva –, ha a tekintetünk balra vándorol, gyönyörű kilátás nyílik a Bükkre. Szép időben jól látható a Nagy-fennsík, és a Bálványon (956 méter) álló Petőfi-kilátó is! Megpillanthatjuk a Vár-völgyet és a felette magasodó dédesi és Kis-vár csúcsát, ezektől balra pedig a Verebec-vár-bércét is.

7R01

Egyenesen a faluközpont, balra Bánhorváti. Mi balra fordulunk… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R02

A Bán-patak igyekszik a víztározóba (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R03

Az útról balra nézve a Lázbérci-víztároló völgye (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R04

Visszatekintve balra a Bükk. Szemben látható a dédesi vár, tőle balra a Kis-vár, még egy kicsit balra pedig a Verebec-vár-bérc. A Bálványt – szemben – az eső most eltakarja… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R05

Még egy jónak mondható P jelzés az utunk során… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ha a fenti öt képet alaposan megnézzük, egy nagyon érdekes időjárási viszonyt is megfigyelhetünk. Mi a túrát esőben kezdtük el, ellenben a hegyeken már verőfényes napsütésben teljesítettük. (Ezt a későbbiekben a képeken majd látni is lehet.) Röviden: a Lázbérci-víztároló, valamint a Bükk-fennsík nemcsak kiindulópontja a gomolyfelhő-képződésnek, hanem vízválasztóként is „üzemelnek” az érkező viharok előtt. A képeken nagyon jól látszik – szinte vonalat húzhatnánk –, hogy a Lázbérci-víztároló és a fennsík felfogta a Nagyvisnyó felől érkező vihart, ami a továbbiakban egy helyben tombolt. Ha a Bükk környéki időjárási viszonyaira kíváncsiak lennének – főleg Kazincbarcikára való tekintettel –, javaslom, hogy a honlapomon olvassák el az ezzel kapcsolatos cikkemet ITT! (Semmilyen meteorológiai végzettségem nincs, csak 30 év megfigyelését összegeztem a cikkben.)

Most pedig folytassuk a túránkat! Amikor elérjük a hegytetőt, a műút balra fordul. Nos, itt, a kanyar előtt jobbra egy földút kezdődik, ami azonnal párhuzamossá válik a műúttal. Ezen haladjunk tovább. A földútból jobbra egy újabb földút indul, de erre ne menjünk, mert ez méhkaptárakhoz vezet! Utunk során – jobbra – természetesen majd a méhkaptárakat is látni fogjuk. Az utunk ezen a környéken ligetes erdők között halad.

Körülbelül 1 kilométer gyaloglás után érünk a hegy tetejére, ahol jobbra tőlünk egy vadászház is fel fog tűnni. Itt ez a földút egyenesen továbbhalad, de mi forduljunk balra, egy kevéssé jártnak tűnő földútra, ami már erdőbe vezet minket. A hegytető bércén az út lassan jobbra kanyarodik, ahol bő egy kilométert még az erdőben töltünk. Ezután a földút kiér egy olyan helyre, ahol balra tőlünk erdő, jobbra pedig fiatal facsemeték tömege szegélyezi az utunkat. Ezután már csak ezt a széles földutat kell követnünk, amíg körülbelül 2 km után elérünk egy elágazáshoz, és belebotlunk a kazincbarcikai sárga túra jelzésébe. Itt ér véget az eddig követett P jelzés. Jobbra közvetlenül a Tardona-völgyébe vezet az út, de mi balra tartunk – az erdőbe – és követjük tovább a bérci utat, már a sárga sáv – S – jelzésen.

7R06

A műút után lévő földút – visszafelé fotózva. Balra láthatóak a méhkaptárak (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R07

…és erre megyünk tovább (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R08

A vadászház (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R09

A vadászháznál ERRE kell továbbmennünk! (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R10

A bérci út a P jelzéssel (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R11

Itt már jobb oldalon van a cserjés. A fotó visszafelé készült! 🙂 (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R12

Elértük a kazincbarcikai S jelzést. A kép a P jelzés felé készült, így mi a képhez képest JOBBRA megyünk tovább! (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R13

Azaz erre, a rengetegbe… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ezen a szakaszon már jártunk, amikor a Tardona-völgyéből a Bükk-tetőn keresztül Kazincbarcikára gyalogoltunk. A bérci utat követve először a K+ jelzés csatlakozik hozzánk Bánhorváti felől, majd megérkezik Billatáróról – a Nagy-Lapos-bérc alatt – a sárga körtúra is. (SC jelzés.)

7R14

Már a sárga jelzésen… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R15

A bérci út (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R16

A bánhorváti vadászles a réttel a bércen (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R17

Már közel a Nagy-Lapos-bérc alja… (Fotó: Kismarton Zsolt)

Ezen a ponton majdnem 360 fokot fordulva térjünk rá – jobbra – az SC jelzésre. Nem sokáig leszünk erdőben, miután az utunk balra ráfordul a hegylábra, már ki is érünk egy fákkal tarkított, hatalmas rétre, ami az egész vonulatot lefedi. Ezeket a réteket csak itt-ott szakítják meg rövid időre erdős részek. Szerencsére a földút elég egyértelmű, támpontot ad a haladásunk irányának. (A lényeg az, hogy maradjunk a hegyláb tetején!) Utunk során érintjük a Nagy-bércet (391 méter), ahonnan gyönyörű kilátás nyílik – jobbra – a méltán híres Özvény-völgyre. (Erről a völgyről majd egy későbbi cikk során fogok írni.) Ezután érintjük az Alsó-Nagy-bércet (385 méter), majd a Palánt-bércet. A kettő között nagyon szép kilátás nyílik – balra – a távolban lévő Kazincbarcikára!

7R18

Az SC jelzés mellett is van vadászles… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R19

Kiérünk a hegylábon lévő első rétre (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R20

A rét (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R21

Erdőszélen is gyalogolunk… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R22

Erdős szakaszok is vannak… (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R23

A Nagy-bérc (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R24

Jobbra az Őzvény-völgy, szemben a keleti hegyünk (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R25

Az Alsó-Nagy-bérc, szemben a keleti hegyünk és a vihar. 🙂 (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R26

Balra nézve a távolban Kazincbarcika házai (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R27

A kép az Alsó-Lapos-bércről a Nagy-bérc felé készült… (Fotó: Kismarton Zsolt)

A Palánt-bérctől már erdőben, és nagyon meredeken indul az utunk lefelé, egy mélyen barázdált – a víz által kimosott – földúton. A hegylábat elérve az utunk hirtelen jobbra fordul, és már meg is pillanthatjuk a sorompót és a tardonai műutat.

7R28

A Palánt-bércről lefelé (Fotó: Kismarton Zsolt)

7R29

Szemben már a sorompó és a tardonai műút (Fotó: Kismarton Zsolt)

Az utat elérve forduljunk jobbra, és pár száz méter után érjük el a Billatáró, üdülő bejárati úti buszmegállót, utunk mai végpontját…

*: www.dedestapolcsany.hu és www.elmenyekvolgye.hu

Hozzászólás