Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés a 7. részhez: A sajókazinci temető
Eredetileg egy cikket szerettem volna írni a kazincbarcikai templomok és régi temetők történetéről. Bejárva a régi sajókazinci temetőt, rá kellett jönnöm, hogy ennek a felmérése jóval összetettebb, mint hogy egy leírásban elférne. Ráadásul rengeteg félreértés és hibás adat került elő, aminek a pontosítását – a magam egyszerű módján – szeretném megtenni. Így született meg ez a cikk a sajókazinci temetőről…
Először is nézzük a történelmi előzményeket!
Az utolsó törökdúlás után (1659) Barczikán, Kazinczon és Berentén az új betelepülők mind református vallásúak voltak. A reformátusok a régi kazinczi templomot építették újjá a maguk számára – 1732-ben –, és ahogy abban az időben szokás volt, a templom környékén temetkeztek. A kazincbarcika-alsói református egyház honlapja* így ír erről:
„1746-ban 59 házban laktak reformátusok és csak 6 házban katolikusok. Ekkor az egykori temető közepén álló templom igen jó karban volt.”
Egy 1789-ben megjelent úrbéri térképen** már megjelenik a hegy alatti református temető, és attól pár száz méterre a zsidó temető kezdeménye is. Ekkorra a környék nagybirtokosai már zsidók voltak. Érdekes, hogy a térképen a templom körül már NINCS temető, négy új ház áll a területen, egy vonalban. (Kérdéses, hogy 40 év alatt ilyen változás létrejöhetett-e, főleg úgy, hogy a toronnyal 1792-ben újjáépített templom csak később épült fel. Mi történhetett ebben a 40 évben? Vagy az „egykori temető” arra utal, hogy már ekkor sem volt itt a temető?)*** Ebben az időben jött létre a zsidó temető is (1780 környéke).
Mivel az 1890-es évekig főleg reformátusok lakják Sajókazincot, így nem meglepő, hogy „keresztény temetőről” kell beszélnünk. Páran már megkérdezték tőlem, hogy miért nem református és katolikus temető? A válasz egyszerű: mivel a többi felekezet bevándorlása – főleg Sajókazincon és Berentén – csak a bányászat beindulásával vette kezdetét, így a „hőskorban” nem volt a katolikusok és a reformátusok számára elkülönített rész a temetőben. A katolikus egyház templomai is csak az 1910-es évek elején épültek meg Sajókazincon és Berentén. Érdekes, hogy az alapvető temetői „elkülönülés” ennek ellenére is csak a 20-as, 30-as évektől figyelhető meg a temetőben. (Barczikán nem is épült katolikus templom!)
Az izraelita egyház 1806-os megjelenésével „erősödött meg” a sajókazinci zsidó temető szerepe is.
Az elkülönülés a legjobban az 1940-es évektől figyelhető meg a temetőben a katolikusok és a reformátusok között. (Természetesen a zsidók a temetkezési előírásaik és szokásaik miatt kezdettől fogva külön temetkeztek.) A tulajdonképpeni négy temető a teljes összenövését 1965-ben érte el, mielőtt a kazincbarcikai köztemetőt 1966-ban megnyitották volna. A négy temető mérete eléri a mostani köztemető méreteit!
Mielőtt belekezdenék a temető részletezésébe, két dolgot meg kell jegyeznem. Az első az, hogy a temető jelenleg sincs bezárva, ha valaki oda szeretne temetkezni, megtehetné. (Van olyan sír a területen, ahol 1971-ben, sőt 2003-ban helyezték a sírba az elhunyt házastársát!) A másik pedig az, hogy a temető teljes területét a református egyház birtokolja mind a mai napig!
Lássuk először is a térképes anomáliákat, amit a temető okoz:
1.: Köztemető
2.: Régi sajókazinci temető
1.: Köztemető
2.: Régi keresztény temető
3.: Főleg református sírok
4.: Főleg katolikus sírok
5.: Zsidó temető
6.: Voltak itt sírok? Most BIZTOS, hogy nincsenek már sírkövek…
A régi keresztény temetőrész
Ezen a területen lehet a legrégebbi sírokat megtalálni. Sajnos a legtöbb sírkő már olyannyira tönkrement, hogy felirat nem azonosítható rajtuk. A legrégebbi, még olvasható sírkő – amit megtaláltunk – 1890-es. Ez a rész van a legrosszabb és legtönkretettebb állapotban. Itt található a legtöbb sír is, amit már nem látogatnak.
A református temetőrész
Az 1940-es évektől találhatóak itt sírok, de van egy-két régebbi is. Ezeknek a síroknak a nagy részét még látogatják. A terület állapota megfelelőnek mondható.
A katolikus temetőrész
Ez a rész már a mostani köztemető felé nyúlik. Itt is van még jó pár látogatott sír, és az egész temető egyetlen épségben megmaradt kriptáját is itt találjuk. A szeméttől eltekintve ennek a temető résznek a nagy hányada is jó állapotban van.
A zsidó temetőrész
Ez a több mint két évszázados temetőrész annak ellenére – viszonylag ‒ jó állapotban van, hogy az idő viharai és a barbárok folyamatosan rongálták. Érdekessége, hogy neológ zsidó temető képét mutatja, ilyet a megyében nem nagyon lehet találni. Az is érdekes, hogy a hegy északi felén található, s mivel a zsidók kelet-nyugati irányba temetkeztek, így a sírok merőlegesen helyezkednek el a mellette lévő katolikus részhez képest. A feliratok vagy csak héber, vagy héber és magyar felirattal rendelkeznek. (Már ahol a rongálók a héber részt nem törték le.) Sajnos az időpontok nagyrészt nem azonosíthatóak, mivel nem tudok héberül. 🙂 Így csak a magyar feliratot tartalmazó sírok alapján lehet egyes időpontokat behatárolni.
Mivel a sajókazinci zsidó hitközség kezdetben neológ volt, később vált ortodox követővé, így a temető is változatos képet mutat.
A térképen temetőnek jelölt rész
A területet átnézve se sírkövet, se sírokból adódó megsüllyedéseket nem találtunk. Az egyetlen sírkövet – ami a régi temetőből esetleg lezuhanhatott – közvetlenül a köztemető felett elvezető út alatt találtuk meg…
A temetők jelenlegi állapota
Katasztrofális állapotok uralkodnak a területen. A város szemetének az 50%-a itt található meg, a vandálok „keze nyomát” is viseli a temető, és a hajléktalanok által épített nejlon szálláshelyek sem szépítik a látványt. Teljes az elgazosodás, egy-két ösvény vezet csak végig a területen…
Ez a teljes temető megérdemelné, hogy a szeméttől és a gaztól megtisztítsák és helyreállítsák, akár egy nagyon szép történelmi séta színhelyévé is válhatna a terület…
Utóirat
A temetőről több mint 150 (!) fényképet készítettünk a családommal. Ennek csak igen apró, kivonatos része került a leírásba. Ha majd lehetségessé válik, akkor a teljes képállományt közzétesszük…
*: A Kazincbarcika-alsói Református Egyházközség „megfelel” a régi Sajókazinci Református Egyházközségnek. A honlapjuk: http://www.parokia.hu/lap/kazincbarcika-alsoi-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/bemutatkozas/
**: A térkép a BAZ Megyei Levéltár tulajdona. A digitalizált anyagok felhasználását nem engedélyezik, ezért nincs a térkép a leírásban!
***: Így a létrejöttének az időpontja továbbra is kétséges…
Tetszik!
Várok további írásokat Kazincbarcika többi régi temetőjéről is (pl alsóvárosi körútnál lévő, sáros-völgyben lévő)
Továbbá az ún. Partizán-kert történetének felkutatása is érdekes lenne, bár itt vsz. nem temettek.
Pingback: Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – 7. rész: Kazincbarcika templomai és régi temetői – Barcikai Históriás