Városunkban és a térségben 1998 végén az egy évvel korábbival szemben mintegy 1100 fővel kevesebb, 6085 regisztrált munkanélküli volt, de még így is a magas munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot Kazincbarcikán és a környéki településeken.
Az 1998. évi helyzetről Káli Lajosné, a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségének vezetője tájékoztatja kiadványunk olvasóit. Elmondja, hogy a még mindig magas munkanélküliség oka az, hogy városunkban és a térségben az évek óta tartó szerkezetátalakítás nem fejeződött be, s tart még a szénbányászat válsága, a BorsodChem Rt. létszám-racionalizálása, a Habselyem Kötöttárugyár privatizálása, az Ytong Hungary Kft. és a Sajószentpéteri Üveggyár felszámolása. A helyzet javítása végett a kirendeltség egyre több munkáltatóval tart kapcsolatot, aminek eredményeképpen a tavalyi 4298 közvetítésből 3247 sikeres volt. Ez 76%-os eredmény, szemben az öt évvel ezelőtti 67%-ossal. A közvetítés mellett a kirendeltség nagy súlyt helyez a mintegy 12-féle, ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz alkalmazására. Ezek között igen jelentős a közhasznú foglalkoztatás, amelynek keretében több-kevesebb ideig 1278 fő dolgozhatott. (A szerkesztő megjegyzése: A közhasznú foglalkoztatás eredménye 1998-ban városunkban is észlelhető volt. Több helyen megtisztultak az övárkok és a Tardona patak medre, egyes helyeken némileg javult a parkok állapota.) A foglalkoztatásbővítő bértámogatással 453 fő tartós munkanélküli elhelyezésére került sor, míg a munkahely létesítését célzó támogatás révén 74 munkanélküli jutott munkához. Néhány fő munkába állása az önfoglalkoztatás és a vállalkozás megkezdéséhez nyújtott pénzügyi támogatás, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék átvállalása révén vált lehetővé.
Az aktív eszközök közé tartozik a munkaerő-piaci képzés és átképzés. Az ezt szolgáló tanfolyamokon 488 fő vett részt, főleg pályakezdők, akiknek nagy része így kiegészítő szakképesítést szerezhet, a többi pedig így juthat szakmához. A munkatapasztalat-szerzési támogatást 94 munkáltató 114 pályakezdő alkalmazásához vette igénybe. 1998 második félévétől lakhatási hozzájárulás igénybevételére is lehetőség nyílott. Ezzel egy dunántúli kft. élt, és 321 munkavállaló részére igényelt támogatást. Közülük 125 fő részére hat hónapos időtartamra 3,1 M Ft támogatást nyújtott a kirendeltség.
Nagy feladatot jelent a kirendeltség dolgozói számára a passzív eszközök alkalmazása. E körbe tartozik a munkanélküli-járadék megállapítása és megszüntetése, a pályakezdők nyilvántartásba vétele, a nyugdíj előtt állók részére munkanélküli-segély és a rövid idejű keresőtevékenység engedélyezése.
Végezetül Káliné a regisztrált munkanélküliek megoszlásába nyújt betekintést. Ebből kiderül, hogy közöttük több a férfi, mint a nő munkanélküli (3587, illetve 2507); 42% a szakmunkásképesítéssel rendelkezők aránya, a főiskolai és egyetemi végzettségűek viszont csak alig 1%-ot képviselnek a regisztrált munkanélküliek között. A korösszetétel szerint a mezőnyt a 25–35 és a 36–45 évesek vezetik 32,69 és 31,17%-os aránnyal. Őket a 20–25 évesek követik 15,84%-kal. A további sorrend: 45–50 évesek 11,40%, 50–55 évesek 4,81%, a 17–20 évesek 3,16%, az 56–-60 évesek 0,87%-ot képviselnek. Két 60 év feletti és egy 17 alatti személy is szerepel a regisztrált munkanélküliek között.
Szociálpolitika
Városunk lakóinak szociális ellátásáról Fóris István, a polgármesteri hivatal társadalompolitikai osztályának vezetője a következő tájékoztatást adja: “1998-ban Kazincbarcika lakóinak szociális ellátására segélyek, támogatások és hozzájárulások formájában néhány millió híján félmilliárd forintot használtunk fel. Ebből legnagyobb összeggel, valamivel több, mint 166 millió forinttal 1115 munkanélküli személy jövedelempótló támogatásban részesült. Jelentős, mintegy 100 millió forintot tett ki a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, amit 3690 esetben fizettünk. 58 millió forint összegben 784 főt rendszeres szociális segélyben részesítettünk, átmeneti segélyre és térítési díjra 24 milliót fordítottunk, és 139 fő részesült mintegy 18 millió forint ápolási díjban. Ugyancsak a szociális ellátás körében 31 milliót tett ki a lakásfenntartási támogatás, 36,5 milliót az egészségügyi hozzájárulás, 37 milliót a gyermeknevelési támogatás. Ezeken kívül kb. hatmillió forintot bevonulási és temetési segélyre, köztemetésre és közgyógyellátásra fordítottunk.”
Városunkban a szociális ellátásban jelentős szerepet tölt be a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ (Kazincbarcika, Építők útja 13–15. sz.), melynek 1998. évi tevékenységéről Csősz Béláné, a központ igazgatója tájékoztatja olvasóinkat:
A szociális szolgáltató központhoz tartozó mindkét bölcsődében a beíratott gyermekek száma 1997-hez képest 20%-kal nőtt. A Pollack Mihály úti bölcsődében gyermekhotel, a Csokonai útiban játszócsoport nyújt speciális szolgáltatást. A házi segítségnyújtás és étkeztetés terén az önkormányzat pénzügyi támogatásával öt főzőkonyha korszerűsödött és kapacitása bővült, s így az étkeztetést 400 fővel többen vehették igénybe. A jogi és pszichológiai tanácsadást nyújtó, és mentális gondozást végző családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a telefonos lelki segélyszolgálat hatékonyan működött. A gondozóházban, valamint a négy idősek klubjában (Építők útja, Herbolya, Berente, Óváros) az év folyamán telt ház volt. Az éjjeli menedékhely tavaly az év elején nappali melegedővel bővült. Ez lehetővé tette, hogy a hajléktalanok napközben is emberhez méltó körülmények között tartózkodjanak.
A szolgáltató központ 193 dolgozója egyre magasabb szintű elméleti tudással és nagyfokú empátiás készséggel végzi munkáját. Ehhez jó hátteret nyújt az új telephelyen működő karbantartó csoport és szociális konyha.
Gyámügyek
Nagy ügyfél- és ügyiratforgalmat bonyolított le az 1997. november 1-jétől működő gyámhivatal, amelynek működési területe Kazincbarcikán kívül még harminc településre terjed ki. 1998-ban 4637 gyámhatósági ügyiratot iktattak, és az ügyintézés során 1065 határozatot hoztak. (Ebből mindössze kettőt változtattak meg jogsértés miatt, és négyet megsemmisítettek.)
A hivatal dolgozói intézkedtek kiskorúak ideiglenes elhelyezéséről, átmeneti és tartós nevelésbe vételéről, családi jogállás rendezéséről, kapcsolattartásról és utógondozás elrendeléséről.
Az év folyamán 246 kiskorú állott gyámság és 264 gondnokság alatt. Foglalkozott a hivatal kiskorúak és gondnokoltak vagyoni ügyeivel, húsz 18 éven aluli leány házasságkötési kérelmével, öt kiskorú örökbefogadásának engedélyezésével, és egy fiatal felnőttet részesített otthonteremtési támogatásban.
A hat felsőfokú végzettségű gyámügyi előadó munkáját dr. Batta István hivatalvezető irányította.
Vállalkozások
Sajnos a vállalkozások 1998. évi alakulásáról nem tudunk teljes képet adni. 1998. július 1-jével ugyanis a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek (újak részére igazolvány kiadása, a megszűnéssel kapcsolatos ügyintézés, stb.) az önkormányzatoktól a kamarákhoz kerültek. Lapzártáig csak a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai álltak rendelkezésünkre, a Kézműves Kamara adatai nem érkeztek meg. A Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában 1998. december 1-jén 762 egyéni és 431 társas vállalkozás szerepelt, 64 egyéni és 59 társas vállalkozással több, mint az év elején. Az egyéni vállalkozók körében legnépszerűbb a biztosítási üzletkötő, a személy- és vagyonőr, valamint a közvetítési ügynöki tevékenység, de ezekben a szakmákban a legtöbb a megszűnés is.
A kereskedelmi és iparkamara kazincbarcikai képviseletéhez (3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1., tel./fax: 48/312-549) mint területi irodához 324 igazolvánnyal kapcsolatos kérelmet adtak be, amelyből 171 új vállalkozói igazolvány kiadására, 89 módosítására és 64 megszüntetésére vonatkozott.
Mind az önkormányzati, mind a kamarai adatokból megállapítható, hogy az 1997. évi visszaesés után 1998-ban ismét nőtt a vállalkozási kedv, ami kifejeződött a vállalkozások szám szerinti növekedésében is.
Bűnügyek
A városi rendőrkapitányságra tavaly 1865 büntetőfeljelentés érkezett, ami tizenhattal haladja meg az 1997. évit. Az ismertté vált bűncselekmények száma 1991 óta tavaly volt a legtöbb, 2601, ami az előző évihez képest majdnem 25%-os növekedést mutat. (Ezek az adatok nem csak Kazincbarcikára vonatkoznak, hanem a városi rendőrkapitánysághoz tartozó sajószentpéteri, rudabányai és sajókazinci alegységek területén előfordult ügyekre is.)
A Kazincbarcikán előfordult bűncselekmények esetében 819 nyomozást folytatott le a rendőrség. Csakúgy, mint az előző években, a legtöbb, 666, az összes nyomozás 81,32%-a a vagyon elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik. Ebből kereken 400 volt a lopások, 151 a betöréses lopások és 5 a rablások száma. Kevesebb fát és kerékpárt tulajdonítottak el, mint 1997-ben, de több gépkocsit, főleg Ladát és Trabantot, valószínű azért, hogy alkatrészhez jussanak. Növekedett a betöréses lopások száma is, amelyeket nagyrészét főleg ősszel és télen Herbolyán követtek el. De több volt a lakásbetörés is, amely során értékes műszaki cikkeket, pénzt és arany ékszereket tulajdonítottak el. Az év folyamán huszonöt súlyos testi sértés történt, legtöbb esetben családon belüli konfliktus következményeként. Emberölés és kísérlet tavaly nem fordult elő városunkban. Berentén történt egy idős, magatehetetlen személy bántalmazásával rablás. A sértett lakásába betörtek, majd bántalmazása után tévékészülékével és gázpalackjával távoztak.
A város közrendje ellen 54 bűncselekményt követtek el, amiből 28 garázdaság volt, 10 erőszakos garázda jellegű bűncselekmény. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs kategóriában 6 bűnügy vált ismertté. 4 gazdasági jellegű cselekmény is volt, amelyből egy estben a devizagazdálkodás szabályait sértették meg.
Rendőrségünk munkájának eredményességét jelzi, hogy 63,6%-os az ismeretlen tettes felderítés a megyében a legjobb – 69,1%-os a nyomozati eredményességi mutató.
Szabálysértési ügyek
1998-ban is jelentős számban fordultak elő szabálysértések, noha a feljelentések száma (494) majdnem százzal kevesebb az 1997. évinél. A legtöbb feljelentés, 141 tulajdon elleni, orgazdaság és jármű önkényes elvétele szabálysértés volt, helyi önkormányzati rendeletbe ütköző cselekmény 94 esetben fordult elő, 62 feljelentés tankötelezettség megszegése, 51 köztisztasági, 49 pedig csendháborítási szabálysértés miatt történt. Tíz és húsz közötti volt a jogtalan kereskedés folytatása, a közlekedés, mező- és erdőgazdálkodás szabályainak megsértése miatti feljelentés, de előfordult az építési, kereskedelmi és szolgáltatási szabályok megsértése, magánlak- és becsületsértés is. Érdekes, hogy a vársárlók megkárosítása miatt egyetlen egy esetben sem tettek feljelentést!
A szabálysértéseket elbírálók 283 esetben pénzbírságoló határozattal 949 100 forintot szabtak ki, ami átlag 3350 Ft büntetést jelentett. 143 esetben a pénzbüntetést elzárásra változtatták, és 24 esetben letiltással hajtották be.
Tűzmegelőzés, tűzoltás
Városunk tűzoltóinak, sajnos 1998-ban is bőven akadt dolguk. Összesen 437 jelzést kaptak tűz- és más esetről, amikor oltáshoz vagy műszaki mentéshez kellett vonulniuk. Igaz, 46 jelzés vaklármának bizonyult, vagy téves volt, de ez csak a helyszínen derült ki. 309 esetben viszont tényleg volt oltanivaló, s akkor is volt dolguk tűzoltóinknak, amikor 26 esetben karambolnál, balesetnél műszaki mentésben kellett részt venniük, és ötvenhatszor fordult elő, hogy az ellátási területen kívüli eseményekhez kellett kivonulniuk, hogy segédkezzenek az ott keletkezett tűz oltásában.
A működési területre jutó 309 esetből 236 a mező- és erdőgazdaságban fordult elő, s csupán négy az iparban. Lakást és egyéb személyi ingatlant 45 esetben veszélyeztetett a tűz, melyek közül jelentősek voltak Kazincbarcikán a Patak úti, a Tardonai és a Csalogány úti, a sajószentpéteri, izsófalvai és balajti lakástüzek, az alsószuhai istállótűz, a mucsonyi kazánrobbanás és istállótűz, a Dédestapolcsányban egy csűrben, Rudolftelepen pedig egy istállóban keletkezett tűz.
A tüzek okai legtöbb esetben nyílt láng használata, ellenőrzés nélküli tüzelőberendezés és elektromos rendszer meghibásodása. Tavaly is sok gondot okoztak az avar- és erdőtüzek.
A tűzoltás mellett fontos feladatot jelent tűzoltóságunknak a tűzmegelőzési munka. Idetartozik a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés és a szakhatósági állásfoglalás, amely tavaly mintegy ötszáz létesítmény esetében vált szükségessé.
Adóügyek
(E cím alatt csak azokról az adónemekről lesz szó, amelyek a városi önkormányzat hatáskörébe tartoznak.)
Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1991. július 1-jével vezette be illetékességi területén a helyi iparűzési adót, ami 1998-ban 1811 adóalanyt érintett, s akik/amelyek 92 milliárd 215 millió 169 ezer 596 forint árbevétel után 1 milliárd 52 millió 551 ezer 980 forint adót fizettek be az önkormányzat adócsoportjához.
A vállalkozók kommunális adóját 1992. január 1-jétől vezette be az önkormányzat a törvényi maximum szintjén, azaz 2000 Ft/fő/év összegben. 1998-ban 2055 adózó 10 714 fő foglalkoztatott után húszmillió forint adót fizetett.
Az építményadó bevezetésére szintén 1992. január 1-jén került sor. Városunkban 1995. december 31-ig csak magánszemélyek tartoztak építményadót fizetni. 1996. január 1-jétől viszont a magánszemélyeken kívül jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra is kiterjed az építményadó hatálya, ha az önkormányzat illetékességi területén nem lakás céljára szolgáló épülettel rendelkeznek. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, mértéke pedig 50 Ft/m2/év. 1998-ban 4291 adózó 23 millió 700 ezer forint építményadót fizetett be.
Gépjárműadót 5618 adózónak 5580 gépjármű (személygépkocsi, autóbusz, tehergépjármű, pótkocsi, motorkerékpár, utánfutó, lakókocsi) után 45 millió 35 ezer 620 forint összegben kellett fizetni. Az előbbi adónemektől eltérően a gépjárműadóból az önkormányzat költségvetését csak 32 millió 961 ezer 790 forint gyarapította, mivel a többi összeg a központi költségvetést illette meg.
(1999. január 1-jével változtak az adómértékek. Erről az Év krónikájában az önkormányzat 1998. december 11-ei ülésének döntése alapján számolunk be.)
Egyéb adatok
Városunk területének nagysága 1998-ban változatlanul 45,9 km2 volt. Lényeges változás a lakásállományban sem történt. Az 1997. évi 12 923 darabról mindössze kettővel, 12 925-re nőtt a lakások száma. Ugyan 17 db új magánerős lakás épült a város különböző részein (“Rózsadomb”, Kiserdősor, Herbolyai és Tardonai út, Herbolya, Berente, Felsőbarcika, Sajókazinc), de 15 régi lakás megszűnt, egy kivételével bolthelyiséggé való átalakítás miatt.
A lakások zöme magántulajdonban van. Önkormányzati lakás az év eleji 1041 darabbal szemben az év végén 965 db volt, mivel az év folyamán 76 lakást megvásároltak. Az önkormányzati lakások közül 152 teljesen önkormányzati tulajdonú épületben van (Hámán Kató út), 775 db vegyes tulajdonú társasházban, és 38 db családi házas, max. hat- lakásos épületben.
1998-ban 142 önkormányzati tulajdonú lakásban végeztetett felújítást a Timpanon Ingatlankezelési Kft. 32 db Hámán Kató úti lakásban és 16 Jókai tériben fűtéskorszerűsítésre, 16 Hámán Kató útiban tető-, 32-ben homlokzat- és 46-ban kéményfelújításra került sor.
A városi önkormányzat az év folyamán névjegyzék alapján 14 lakást adott bérbe, pályázati rendszerben licitálással 16 lakás talált gazdára. Az év végén 88 lakásigénylőt tartott nyilván az önkormányzat. 90 igénylő közül hetvenötnek állapított meg pénzügyi támogatást, amit végül is 59 fő, illetve család vett igénybe mintegy 21 millió forint összegben.
Kazincbarcikán a lakások 94,7%-a, azaz 12 240 lakás vezetékes ivóvízellátásban részesült, a csatornahálózatba pedig 11 418 lakás (88,34%) volt bekötve. Az év folyamán az ivóvízhálózatba 29, a szennyvízhálózatba 22 új bekötés történt. 1998-ban összesen egymillió-háromszázhatezer-kétszáznyolcvannégy köbméter ivóvizet fogyasztottunk; egy család átlagos havi vízfogyasztása 5 m3-t tett ki, a Barcikai Vízmű Kft. adatai szerint.
Távhőszolgáltatásban a lakások 63,71%-a, azaz 8235 db lakás részesült. Ebből 6337 lakásban melegvíz-szolgáltatás is volt. A Kazinc Távhő Kft. a lakásokon kívül 483 közületet is ellátott, összesen egymillió-négyszázharmincnégyezer-húsz légköbmétert fűtött hatvannégy megawatt teljesítménnyel.
A Tigáz kimutatása szerint 9985 lakásban, a lakások 77,23%-ában volt vezetékes gázellátás, az év közben bekapcsolt 397 új fogyasztóval együtt. A lakások és a 179 közületi fogyasztó majdnem tízmillió köbméter földgázt használt fel. Egy háztartásra 632 m3 fogyasztás jutott, mégpedig átalánydíjas fogyasztás esetében 157 m3, mérős fogyasztásnál 1046 m3. A kiépített gázvezeték hossza az év végén már 82,7 km volt.
Egyéb fejlesztések, felújítások
Az év legnagyobb fejlesztése a városi fedett uszoda építésének befejezése volt. Emellett történtek kisebb fejlesztések is. Megkezdődött és 2520 m2-en megvalósult az Egressy Béni úton a díszburkolat építése. Út épült a temetőben, aszfaltjárda a Szent István téren és a Dózsa György úton, szennyvízcsatorna létesült a Dózsa György úton, csapadékcsatorna építése kezdődött Herbolyán, és megvalósult Berentén a református templom mellett. Szintén Berentén épült 5550 fm gázelosztó, és 270 db bekötő csatlakozó-vezeték, valamint egy nyomásszabályozó. A piac melletti övárok lefedésének első ütemében 167 fm NA 1400-as csatorna megépítésére került sor. Tizenháromezer négyzetméternyi út, járda, tér, parkoló aszfaltozása készült el felújítási munkák keretében.
