Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
Hazánk nem egy nagy múltú sajtóorgánuma mellett a Barcikai Históriás a maga tíz évével még igencsak kiskorúnak számít. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tíz évben szerte az országban hány és hány útjára indított lap csak a csecsemőkorig jutott el, a Históriás tíz évét említésre méltó időnek tekinthetjük. Ezért talán elnézi a T. Olvasó, hogy a jelen szám sokat foglalkozik […]
Read moreVégezetül közreadjuk azoknak a tanácstagoknak a névsorát, akik a tanácsrendszer negyven éve alatti választások alkalmával nyertek mandátumot választókerületük lakóinak képviseletére a városi tanács testületében.
Read moreA városi tanács vezetőivel és munkájukkal a Barcikai Históriás 1994. évi számában ismertettük meg kiadványunk olvasóit. Most egy olyan sajókazinci, illetve kazincbarcikai család négy tagjáról – apa, két fia és unoka – teszünk említést, akik több-kevesebb ideig tagjai voltak a tanácstestületnek.
Read moreA negyven év alatt Kazincbarcika tanácsa több helyen működött. Megalakulásakor az 1941-ben a Széchenyi úton épített községháza (ma a Máltai Szeretetszolgálat otthona) lett a tanácsháza. Innét a várossá nyilvánítást (1954. február 1.) követően költözött a Békeváros F épületének egyik, a mai Rákóczi tér 2. számú lépcsőházának lakásaiba.
Read moreTöbb százra tehető azoknak a kazincbarcikai lakosoknak a száma, akik tanácstagként vettek részt a testület munkájában. Ha figyelembe vesszük azokat is, akik nem tanácstagként a tanács különböző bizottságainak voltak a tagjai, továbbá az apparátus dolgozóit, akkor az ezret is meghaladja a tanácsi munkában részt vett kazincbarcikai lakosok száma.
Read moreAranyos István gazdálkodó, Balázs József bányamunkás, ifj. Balogh Bertalan gazdálkodó, Balogh Ferenc korcsmáros, Bártfai Lászlóné háztartásbeli, Bendicskó Gyula vb-elnök, Berentés László gazdálkodó, Borbély Mihály üzemi térfelvigyázó, Bozsa István aknász, Budai Gyula gazdálkodó,
Read moreHatgyermekes ózdi munkáscsalád sarja. Édesapja a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű ózdi vas- és acélgyárában hengerész-forrasztár volt. Ő a hat elemi, majd a cég tanonciskolájának elvégzése után, 1917-ben gépesztergályosi szakmával lett az ózdi gyár dolgozója.
Read moreAz 1950-es év nagy változást hozott hazánk közigazgatásában: létrejöttek, és mintegy 40 évig működtek a tanácsok. A testületeket alkotó tanácstagok megválasztására 1950. október 22-én került sor, majd október végén, november elején az ország falvaiban és városaiban megalakították a helyi tanácstestületeket: a tanácsot és annak végrehajtó bizottságát (vb-t), majd megválasztották a tisztségviselőket: a vb elnökét, az elnökhelyettes(eke)t és a bizottság titkárát.
Read moreA Kazincbarcikához közeli Edelény vármaradvány formájában őriz egy honfoglalás kori emléket, amely kapcsolódik az államalapításhoz is. Ez a borsodi földvár. Balla Árpád is említést tesz róla az államalapítás millenniumáról szóló cikkben, Wolf Mária pedig a hivatkozott tanulmányában. A Borsodi Bányász című hetilap 1986-ban B. Tóth Illés múcsonyi nyugalmazott középiskolai tanár tollából cikksorozatot közölt a vár történetéről. Ennek alapján adjuk közre […]
Read moreWolf Mária: Kazincbarcika története az őskortól 1526-ig című munkája alapján A Kazincbarcika város elődjeinek számító Kazinc, Barcika és Berente (ez utóbbi 1954. január 1-jétől 1999. április 30-ig tartozott Kazincbarcikához), továbbá a térség más településeinek neve először a XIII–XIV. századi írásokban fordul elő. Viszont régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a térség már az időszámításunk előtti évszázadokban lakott terület volt.
Read moreIstván király történelmünk azon személyiségei közé tartozik, akinek nevét még azok is kellő tisztelettel ejtik ki, akik csak hézagosan vagy csak alig-alig vannak tisztában jelentősége mibenlétével. Mert õ nem csupán az egyik király a magyar királyok névsorában, hanem ő: Szent István, Magyarország elsõ királya, az államalapító.
Read moreA világ népei reménykedve és valamiféle belső izgalommal tekintenek az új évezredre. Felemelő érzés a 2000. évet megélni, a 2000. évben élni. Nekünk, magyaroknak kétszeres ünnep ez az év. Egyszerre emlékezünk a kereszténység 2000. és a magyar állam alapításának 1000. évfordulójára.
Read moreKazincbarcika önkormányzati testülete 1992. október 30-án tartott ülésén jóváhagyta a város címerét, mely Mezey István grafikusművész és Tóth Péter egyetemi tanár munkája.
Read moreSzerkesztőségünk egyik főmunkatársa, a mindmáig koszorúzatlan költő: Verse Lőrinc, aki a Bal Fácán Nagydíj többszörös tulajdonosa, de a legmagasabb költői elismerés, a Fűzfa Poéta Díj hasztalanul reménykedő várományosa megirigyelte K. Béla hall(hat)atlan reklám költeményeit (de az is lehet, hogy azok ihlették meg), s elhatározta, hogy a városunkban, napjainkban megjelenő lapokat versben mutatja be. Kín(rím)keserves munkájának eredményét teszi közzé a Históriás.
Read moreA szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv, valamint az I. tv. hatályba lépéséről szóló, ugyancsak 1992. évi II. tv. a Sajómenti Ipari Kisszövetkezetet is válaszút elé állította. A nagy kérdés az volt: megmarad-e és tovább működik-e ez a várossal majdnem egyidős gazdasági szervezet, vagy pedig a törvény adta lehetőség alapján más szervezeti formában végzi tevékenységét a jövőben.
Read more