Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
Osváth Mária szobrászművész Kecskés lány című kétfigurás, bronzhatású kútszobra, melynek peremén a 12 csillagjegy volt látható, hosszú évekig szép környezetben, a Gyermekek úti óvoda melletti játszótéren, azaz az óvoda udvarán állt. A kompozíciót alkotó két figura ma sajnos két különböző helyen található. Elhelyezésének évét különböző források másképpen adják meg.
Read more
Ez az év sem volt eseménytelen se a város jelenében, sem a múltjában… Mi leginkább az utóbbit próbáltunk rögzíteni, feltérképezve a jövőre 65 éves Kazincbarcika nem csupán a szigorúan megírt történelemkönyvekbe való történetét. A második negyedévben egy film helyszíneit jártuk végig, kutattunk mamutcsontok után, köszöntöttük a 80 éves Tóth Jánost és Kolumbán Zoltánt, meglestük Ludas Matyit a városban, hogy aztán […]
Read more
Már írtam erről az Egy kis földrajz című cikkemben, és én is megmosolyogtam, hogy a XIX. század elején élt öregek megesküdtek rá, hogy ez a csúcs még akkor füstölgött. Jobban utánanézve a dolgoknak kiderült, hogy valószínűleg félig igaz a történet. (A régi, 1750-1850-ig megjelent térképeken Tüzes-szekér-csúcsnak, és az alatta lévő völgyet pedig Tüzes-szekérnek hívták.)
Read more
A diafilmek az 50-es évek második felében voltak igazán népszerűek, a 60-as években a televízió terjedése kissé háttérbe szorította e műfajt. Szerencsére csak átmenetileg: a 70-es években újra felkapott lett a dia, még akkor is, ha egyetlenegyszer sem sikerült az elejétől a végéig rendesen megnézni a történetet – legalábbis nálunk az iskolában. Hol túlmelegedett a vetítő, hol pedig magával a […]
Read more
1969. október 17-én, pénteken a Kazincbarcikai Vegyész 1-0-ra legyőzte a Sátoraljaújhelyi Spartacust egy sportszerű találkozón. A gól a 72. percben esett, Csirmaz felső sarokba csúsztatott fejeséből. E győzelem után valószínűleg még lelkesebben vették birtokukba úgy a sportolók, mint a szurkolók a két nap múlva hivatalosan is átadott új sporttelepet.
Read more
Sajókaza története a 18. századtól fonódott össze a Radvánszky család történetével, mely a 19. századon át a 20. század második feléig tartott. A település történelme mindazonáltal nagyobb távlatokat ölel fel, mint az említett három évszázad.
Read more
Nem, nem a hőguta ment az agyamra címadáskor augusztusban, hanem – egy hűvös szobában – érdekes kiadványra leltem. Hoppál Mihály szerkesztésében, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának, annak is a folklórosztályának a kiadásában jelent meg a Folklór Archívum 1973 és 1989 között, időszakosan. Ennek egyik számában olvasható egy Sajókazincra vonatkozó anekdota.
Read more
Van Magyarországon két kórház, amelyek egy az egyben ugyanúgy néznek ki: a karcagi és a kazincbarcikai. Talán csak annyi a különbség, hogy az utóbbi szebb környezetben helyezkedik el. A hasonlóság természetesen nem véletlen: az alföldi város kórházát a kazincbarcikai kórház terve alapján építették fel, és szinte azonos időben kezdték meg működésüket. Városunk kórházát Jánossy György tervezte, akinek országszerte számos munkája […]
Read more
1974 nyarán is focilázban égett a világ: sorrendben a tizedik labdarúgó-világbajnokságot rendezték meg, ezúttal az NSZK-ban, ahol is a döntőben a házigazdák Beckenbauerrel és Gerd Müllerrel az élen 2-1-re legyőzték a Cruyffot is soraiban tudó hollandokat. Magyarország nem vett részt az eseményen, ettől függetlenül számunkra is komoly futballsikereket hozott az az év – az egyiket éppen Kazincbarcikán.
Read more
Még az előző fordulat éve, azaz 1948 után az országos és a vidéki sajtó egésze pártállami befolyás alá került. Az 1945-ben újra útjára indított szatirikus hetilap, a Ludas Matyi viszont már a kezdetektől a kommunista párthoz, illetve a Magyar Dolgozók Pártjához kötődött. Főleg az 50-es években a pártpropaganda kiemelt feladatként hárult a lapra. Ebben az időszakban írtak többször is Kazincbarcikáról, […]
Read more
Tóth János 61 éve aktív közreműködője az országos sakkéletnek, 1957-től intéző, csapatvezető, edző, elnökségi tag, klubelnök pozíciókban. A barcikai sakkéletben 1963-tól töltötte be a sakkszövetségi elnöki tisztet. 1990-től 2015-ig volt a Városi Sakk Klub elnöke.
Read more
Mivel lassan itt a tavasz, úgy gondoltam, hogy legelőször Kazincbarcika egyik leglátványosabb túráját osztom meg a Kedves Érdeklődőkkel. Azt hiszem, ezt az útvonalat nem sokan ismerik, sajnos egy kicsit feledésbe is merült az utóbbi időkben, pedig a távolság nem nagy – habár nem is könnyű túra –, ellenben a látnivalók kárpótolják a fáradozókat az elérhető természeti szépségek miatt.
Read more
Külön fejezetet kapott Berente és környékének a szénbányászata. Alapvetően nem akartam velük foglalkozni, de mivel szorosan kapcsolódnak Kazincbarcikához, úgy döntöttem, legalább az alapadatok és elhelyezkedésük, valamint rövid történetük kerüljön ide. (Azért is tartottam fontosnak, mert a bányák elhelyezkedéséről és történetükről eddig csak négy forrást találtam, és ezek is ellentmondanak egymásnak és hiányosak. (15,20,27,29))
Read more
Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért éppen Sajókazinc bányászatával foglalkozom a legrészletesebben. Ez azért van, mert Kazincbarcika jelenlegi történetét is alapvetően meghatározza a mai napig, valamint ez a terület érinti a legjobban a Kazincbarcika‒Tardona kisvasutat! (Sőt, a létrejöttét is ezeknek a bányáknak köszönheti!) A fejezetben helyet kapott még Barczika és Tardona szénbányászata is. Szintén említést érdemel a Harica-völgyi szénbányászat – […]
Read more
A hatvanas évek elejétől kezdtek elterjedni Magyarországon a hangos képeslapok. Ezek annyiban különböztek a manapság is kapható „zenélő képeslapoktól”, hogy a lemezjátszó 45-ös fordulatszámán lejátszva majdnem valódi zenei élményben lehetett része a hallgatónak. Az egyik ilyen hangos képeslapon a BVK egyik gyáregysége látható a Bánk bán leghíresebb áriájának „kíséretében”.
Read more