Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
A nagyvilág eseményeihez hasonlóak hazánkban is történtek. Sajnos itt is voltak természeti katasztrófák, pl. november végén–december elején súlyos árvíz a Felső-Tisza vidékén; történtek közúti és más balesetek, terrorcselekmények, és az ország lakóinak életét befolyásoló politikai események, mint a május 10-ei és 24-ei országgyűlési képviselő-, majd az október 18-ai önkormányzati választások.
Read more
1951 szeptemberében kezdték el Kazincbarcika város építését, és 1954. február 1-jével emelték városi rangra. Ma hazánk északkeleti részének egyik jelentős települése. A 45 éves város – fiatal kora ellenére – számos történelmi emléket őriz az utókor számára. A városban fellelhető szobrok mellett emlékművek, -oszlopok és táblák is a város díszei, és a rövid múltra visszatekintő város történelmének hordozói.
Read more
Iskolát alapított Kazincbarcikán Czaga György sem Kazincbarcikán született, hanem Búj községben (Szabolcs-Szatmár megye). Itt hallotta a hírt, hogy a Váci Állami Öntőtanuló Iskolába felvétel van. Innen Diósgyőrbe került, ahol szakmunkásvizsgát tett, majd a Csepel Művek következett. Ezután a Műszaki Tanárképző Főiskolán államvizsgázott. 1954-től 1961-ig a diósgyőri 101. sz. Szakmunkásképző Intézetben gyakorlatvezető tanár.
Read more
10 aranyérmet nyert a mestercukrász 1996. szept. 8-12. között tartották meg a XIX. berlini szakácsolimpiát, melyen 29 fős magyar küldöttség vett részt, és harminc ország csapatával mérkőztek. Az olimpián szép magyar siker született: összesítve a második helyen végeztek, egyetlen éremmel lemaradva a győztes Svájc csapata mögött. Az olimpián Kopcsik Lajos mestercukrász, aki korábban Kazincbarcikán a Május 1. úti cukrászüzem vezetője […]
Read more
Falu Pesta A 70-80-as éveikben járó sajókazinci és barcikai emberek mindmáig emlékeznek egy berentei születésű, hibás elméjű, állandóan vándorló-kóborló emberre. A Rózsa utcai Vizes Béláné, szül.: Gór-Csipcsi Irma így emlékezik Falu Pestára:
Read more
Lassú léptekkel ballagok szótalan Nézek, hallgatok.
Read more
hunyt el a magyar népdalkultúra jeles tolmácsolója, kutatója, és tudója: Béres Ferenc. Alapítója volt a Honvéd Művészegyüttesnek. Műgyüjteménye értékes részéből 1967-ben alapította a Sárospataki Képtárat. A többszörösen kitüntetett énekművészre emlékeztek művésztársai, barátai és tisztelői 1996. december 7-én Budapesten a Gutenberg Művelődési Otthonban. Munkásságát Gergely Mihály a Művészetbarátok Egyesületének elnöke méltatta. Az est házigazdája Baranyi Ferenc költő volt.
Read more
A kazincbarcikai lakosú Pátrovics Géza 1994-ben az Ausztráliában rendezett veterán-világbajnokságon a 40-44 éves korosztály 59 kg-os súlycsoportjában öt világcsúccsal lett világbajnok. 1996. május 30-án a csehországi Havirovban ismét eredményesen szerepelt, és a 40-44 évesek mezőnyében, az 59 kg-osok súlycsoportjában Európa-bajnokságot nyert. Szintén 1996-ban Kanadában, Callinvoodban a Senior Világbajnokságon 2. helyezést ért el.
Read more
Városunk hagyományossá való eseménye a karácsonyt megelőző vásár a Szabadság téren. Az ERVA Bt. Lilla Cukrászda kezdeményezésére és rendezésében első alkalommal 1994 decemberében rendeztek a kiskereskedők karácsonyi vásárt a Szabadság téren. Az „Aranykapu” elnevezésű vásárt az előző két év tapsztalata alapján 1996-ban is megrendezték, és három héten keresztül 24 egri, miskolci, sajószentpéteri és kazincbarcikai kiskereskedő portékáiból válogathattak ajándékot a vásárlók.
Read more
A Magyar Köztársaság elnöke a 224/1996. számú határozatával 1996. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánította Szendrőt. Ezzel megyénk városainak száma 16-ra emelkedett. A városavatási ünnepségre 1996. augusztus 19-én került sor a város főterén, ahol mintegy 400 szendrői, Szendrőből elszármazott és a térség településeiről érkezett vendég vett részt.
Read more
Névadójuk, az Izsófalván (1950-ig Disznóshorvát) született Izsó Miklós szobrászművész születésének 165. évfordulójáról emlékeztek meg a település lakói. Szeptember 08-án megkoszorúzták a művész szobrát, 9-én pedig a település küldöttsége Budapesten, a Kerepesi úti temetőben a művész síremlékén helyezett el koszorút. 12-én művészettörténészek és honismereti kutatók emlékülésen Izsó Miklós életéről és munkásságáról tartottak előadást. Szerepelt a megemlékezés programjában „Ki tud többet Izsó […]
Read more
Tavaly emlékeztek meg a címben szereplő vasútvonal 125. évfordulójáról. Az „Észak-magyarországi Gazdaság – Kultúra – Tudomány” című folyóirat ennek az eseménynek szentelte az 1996. évi 11. számát. Ebben a MÁV Miskolci Üzletigazgatóságának vezetői mutatják be Északkelet-Magyarország vasútjának történetét, jelenlegi helyzetét, és vázolják a nagy múltú vasút további feladatait is. A 125 éves Miskolc-Bánréve vasúvonal történetét dr. Dudás József, a MÁV […]
Read more
Szomorú esemény irányította a figyelmet 1996 szeptemberében a városunkhoz közel fekvő Rudolftelepre.
Read more
A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat képviselő-testülete a Miskolci Nemzeti Színházban. Az évfordulóról Gyárfás Ildikó, a megyei közgyűlés elnöke emlékezett meg. Az esemény méltatásán túl szólott megyénk jelenlegi helyzetéről is, hangsúlyozva, hogy: „Büszkék lehetünk szűkebb hazánk, megyénk múltjára is, azonban most a jelenre kell koncentrálni. Számos tennivalónk van, hogy megfeleljünk a kor követelményeinek”.
Read more
1995. december 6-a és 1996. szeptember 13-a az Aggteleki Nemzeti Park történetébe jeles és emlékezetes napként vonult be. Az első dátum az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjainak a Világörökség részévé való nyilvánításának a napja. Az UNESCO, az ENSZ tudományos és kulturális szervezete e napon tartott berlini ülésén hozta meg döntését arról, hogy az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangrendszerét a Világ […]
Read more