1982: Hild-érem Kazincbarcikának

1982. december 8-án ünnepi tanácsülésen adták át Kazincbarcikának a Hild János-emlékérmet. Az ünnepélyes átadást megelőző néhány mozzanatot elevenít fel az alábbi írás.
Read more"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
1982. december 8-án ünnepi tanácsülésen adták át Kazincbarcikának a Hild János-emlékérmet. Az ünnepélyes átadást megelőző néhány mozzanatot elevenít fel az alábbi írás.
Read moreAz ötvenes évek elején egy Székesfehérvárhoz közeli faluhoz kötött szolgálati beosztásom. Feleségemmel együtt ott is laktunk. Mivel maga is falusi gyereknek születtem, nem volt nehéz az ott lakó emberekkel, családokkal megbarátkozni. Főként vasárnap délutánonként hol az egyik, hol a másik háznál gyűltünk össze egy kis beszélgetésre. Poharazgatás közben megvitattuk a világ eseményeit, köztük a magunk – nem éppen elhanyagolható mennyiségi […]
Read more1945 előtt a Lichtschein család volt a leggazdagabb birtokos Sajókazincon. A család feje, Lichtschein Dezső érdekes figurája volt az akkori településnek. Sok történet, anekdota fűződik nevéhez, amiről az idősebb barcikaiak és sajókazinciak még mai is emlegetik. Az alábbi történeteket a Felsőbarcikán lakó Réthy Tamás mondta el.
Read more1991. december 20-ai ülésén a Városi Önkormányzat rendeletet fogadott el a közterületek elnevezésének szabályairól. A városban utcát, teret, stb.-t elnevezni, vagy meglévő elnevezést megváltoztatni csak a rendelet előírásai szerint lehet. A rendelet 1992. január 17-én lépett hatályba.
Read moreA Kazincbarcikai Hirdető napvilágra kerülésével és a környék lakosságát hetenként immáron három hirdetési újság tájékoztatja a kedvező vásárlási alkalmakról, a különféle szolgáltatások igénybevételének legjobb lehetőségeiről, és a lakók is hirdethetnek e lapokban. Örvendetes dolog ez, mert pénzben is kimutatható megtakarítást érhetnek el a vásárlók és a szolgáltatást igénybe vevők, de a hirdettetők és a hirdetők sem járnak rosszul anyagilag.
Read moreA Barcikai Históriás 1991. évi karácsonyi különszáma mutatta be a lap olvasóinak Melocco Miklós alkotását: a Kazincbarcikán lévő Derkovits-szobrot. A cikk címében helyesen, a szövegben azonban hibásan szerepelt a festő neve. Erre Magyar István újságíró és egykori szerkesztő hívta fel a figyelmet, és ajánlotta, hogy – engesztelésként – jelenjen meg a lapban Bálint György A festő halála című írása A […]
Read moreSok ezren építették Kazincbarcikát az ötvenes-hatvanas években. Közülük sokan letelepedtek és ma is a város lakói. Mások életében Kazincbarcika csupán egy kitérőt jelentett, ahonnét útjuk rövidebb-hosszabb idő után továbbvezetett. Bárhogyan is alakult azonban később sorsuk, a Kazincbarcikán eltöltött idő életüknek olyan darabkájává vált, amelyet soha nem tudnak elfelejteni, s az időnként elő-előbukkan emlékezetükből.
Read moreHerbolya és az Újváros között körülbelül félúton a sajóivánkai határig húzódó völgyben található a Vécsatal-dűlő. A völgyet határoló egyik lankás oldalt erdő borítja, a másikat pedig gyümölcsösök és szerszámoskamrának épült hétvégi házak tarkítják. A völgy a Herbolyára vezető út felé kiöblösödik. Itt húzódik meg néhány épület, a valamikori Lichtenstein-birtokhoz tartozó egyik tanya maradványaként. Mára leginkább csak lakóépületek – a hajdani […]
Read moreIskolánk hét éve működik Kazincbarcikán, ebben a fiatal, öreg múlttal és hagyományokkal nem rendelkező városban. Tanulóimmal hatodik éve végzünk gyűjtőmunkát a helytörténeti órák keretében.
Read moreKét évvel ezelőtt, 1990-ben az országgyűlési, majd később az önkormányzati választások előtt sokat hallhattunk, láthattunk és olvashattunk a választók szavazatát elnyerni akaró, a hatalomért versengő, hirtelen megszaporodott pártokról és politikai szervezetekről. A választási küzdelem elmúltával lényegesen megváltozott a helyzet, s ma jóval kevesebb információval rendelkezünk róluk. Ezt a hiányt szeretné pótolni a Barcikai Históriás azáltal, hogy bemutatja a lap olvasóinak: […]
Read moreAz 1950-es évektől Kazincbarcikát intenzív városépítés jellemezte. A kialakult építészet egyfelől a három alkotótelepülésen (Barcika, Berente, Sajókazinc) található borsodi ámbitusos parasztházas, másfelől a tömeges lakásépítés (szocreál, panel) jegyeit hordozza.
Read more„Herbolya nem ok nélkül kedves kirándulóhelye már napjainkban is Kazincbarcika lakosságának, s lesz az méginkább a jövőben. A völgyet, amely kígyózva kanyarog Sajókazinc községtől kiindulva Tardona felé, kétoldalt a Bükk idillikus dombjai teszik vonzóvá. sok érdekes határnév őrzi a múltat: Nagymál, Kisberek, Víg János-tető, Várhegy, Cserbabos, Kopó, Zsidóhegy, Ivánka vártető, Ebecki-tető, Kakuk-les, Hegyestető, Baktató, Pélbérc, Fehérkőbérc és völgyei, a Banza-völgy, […]
Read moreA két „szög” históriája a családunkban évszázadokon át apáról fiúra szállt. Én a mai is Felsőbarcikán élő 84 éves Barczikay Antal bácsitól hallottam, és az ő elmondása alapján jegyeztem le.
Read moreId. Kovács Tamásék tavaly nyáron nagytakarítást végeztek felsőbarcikai lakásuk padlásán. A már nélkülözhetőnek vélt limlomok között sárguló papírokra – mint később kiderült – régi családi iratokra bukkantak, amelyeket átadtak a hajdanvolt község múltja iránt érdeklődő özvegy Barczikay Bélánénak. Ő megörült e papíroknak és valamennyit gondosan átnézte, majd „beiktatta” családi levéltárába a többi hasonló irat közé.
Read moreA szobrot (Somogyi József: Anyaság. Anya gyermekével) 1963-ban állították fel az Építők úti (V-ös sz.) óvoda kertjében. Expresszív alkotás, amely igen érzékletesen mutatja anya és gyermekének intim kapcsolatát, melegségtől áradó összetartozását. Ruhátlanságuk fokozza a tiszta, hús- és vérből való együtt lélegzést, örömmel teli boldogságot. A karok, a kezek egymás felé fordulása a kapcsolat őszinteségének báját sugározza. A két portré nem […]
Read more