Állattartás régen és most

Az állattartás az emberi életmódhoz kapcsolódó alapvető szükséglet évezredek óta. A falusi lét- és önfenntartás elengedhetetlen szükséglete volt az 1950-es évekig. Az állatok mennyisége és a tartott állatok fajtája a hagyományos paraszti társadalomban a jólét, gazdagság jól látható fokmérője volt. Hiszen az az ember tudott több állatot nevelni, tartani, akinek több földje volt. Az állattartás és az állatokhoz való viszonyulás […]

Read more

A tardonai vízimalom

“Október elején 1849-ben a borsodi Bükkben voltam. Tardonának hívják a falut. (…) Jó becsületes, kálvinista palóc kurta nemesek lakják, akik maguk szántanak, vetnek, (…). Terem szép búzájuk, kukoricájuk, (…). A patak a házuk alatt folyik, abban pisztráng terem, malom is van rajta, az megőrli a búzát és tengerit, (…)” Jókai Mór A tardonai vízimalom, amelyről Jókai is megemlékezett, évszázados múlttal […]

Read more

Járványok és betegségek Tardonán 1789-1841 között – Miről árulkodnak a halotti anyakönyvek?

„Régen olyan egészségesek voltak az emberek”, „A régi öregek egészségesek voltak, sokáig éltek, nem volt ennyi rákos beteg” stb. Főleg alternatív gyógyászattal foglakozó, önjelölt tudósok internetes cikkeiben lehet ezekkel a mondatokkal találkozni. De ha megvizsgálunk egy „régi” halotti anyakönyvi kivonatot, meglátjuk milyen egészségesek is voltak. Valóban akadt olyan ember, aki 80-90, vagy akár 100 évet is megélt, de ma is […]

Read more

93 év Tardonán – és egy nyílt örökbefogadás története

1925. december 15. napján született G. Borbála egy tardonai szegény családba. Egész életét Tardonán élte, mégis annyi minden történt ebben a 93 évben, hogy napokig lehetne hallgatni. Örökbe adták, túlélt egy világháborút, nem várta meg Tardonán, hogy testközelből lássa a háborút, hanem elébe ment…, hogy láthassa, akit szeret. Majd elgyászolta a fronton eltűnt férjét, hogy aztán sírva emlékezzen egész életében […]

Read more

„A házassági esküvést nem oly könnyen lehet felbontani, mint a rossz varrást” – válás a XIX. században Tardonán

„Én … esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök Isten, hogy …-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt (megyek hozzá), Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy […]

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 4. rész: Tardona földesurai

A bujdosó Jókai és Muraközy a Csányi családon kívül a helyi nemeseknek is köszönhette, hogy kiléte titokban maradt. Tardona helyben élő nemesei mind a nemesség szegényebb rétegéből származtak. A visszaemlékezések és a helyi legendák, de Telepy Károly szerint is a helyben élő nemesek közül baráti kapcsolatot ápolt Szentimrey Pállal, Bodolay Sámuellel és leginkább a lelkész Rácz Endrével. Bár Jókai és […]

Read more

Tardona, 1944. december 13.: Puskaporos Luca-nap

1944. december 13., Luca napja. Tardonán ez a Luca-nap nem a szokásos szemestermény ablakon való kopogásától és az utcákat járó, kertkapukat leakasztó fiúk nevetésétől volt hangos. Ezen a napon Tardonán utcai harc alakult ki, a faluban élők testközelből lettek részesei a háborúnak. A faluban állomásozó német egység Luca éjszakáján megütközött a szovjetekkel.

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 3. rész: Muraközy János és Jókai Mór

Jókai Mór kétségkívül a leghíresebb bujdosója volt Tardonának, de a nála sokkalta keresettebb Muraközy János is Tardonán húzta meg magát egy időre, kettejük barátsága még jóval a szabadságharc előtti időre nyúlik vissza, és a Tardona külvilágtól elzárt képét tovább gyengíti, hiszen a kecskeméti gerillakapitány is értesült róla, hogy barátja itt bujdosik. Tehát a külvilággal való kapcsolatnak még aktívabbnak kellett lennie, […]

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 2. rész: Jókai Mór tardonai bujdosásának kulcsszereplői: Telepy György és Csányi Zsuzsanna

Csányi Zsuzsanna Csányi Benjámin tardonai földesúr legidősebb élő nővére volt. 1805-ben született Putnokon. Valószínűleg Csányi Benjámin és Csányi Júlia Tardonára költözését követően vásárolt egy házat és erdőrészt férjével, Telepy Györggyel Tardonán. Telepy György ajánlotta Jókai feleségének, Laborfalvy Rózának, hogy férjét Tardonán rejtse el.

Read more

„Tardonára gyertek emberséget tanulni” – 1. rész: Csányi Benjámin

Tardona nevét az 1848/49-es szabadságharc beírta az irodalomtörténetbe, az itt bujdosó Jókai Mór révén. Az író több művében merített ihletet a tardonai élményeiből, számtalan gyönyörű mondattal állítva emléket Tardonának. Több hónapos kutatómunkával próbáltam megfejteni, milyen is volt Tardona 1898/49-ben, kik életek itt, miért jött ide Jókai és hogyan őrizték meg a bujdosók titkait. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a […]

Read more

A gyermekijesztők – Hallottál már az „Imúzról”? Tardonán bizony gyakran járt!

A világon mindenhol megvannak azok a szóbeli elbeszélésben létező lények, akiket a rakoncátlan gyermekek megfékezésére, megijesztésére találtak ki a felnőttek. Ezek a valamik, hívjuk őket bárminek, mind csakis a rossz gyerekekért jönnek, pl. mókár, drótos, zsákos ember, rézf@szú bagoly, kókó stb. Tardonán több ilyen csuda is járt régen: Gyerekszedő, Vasorrú bába, Ördög és az Imúz. Régen a babonás paraszti társadalomban […]

Read more

Tardonai lakodalom ‒ 1. rész: Ismerkedés, párválasztás – karikázó, fonóház

A lakodalom, mint minden falusi ember életében, Tardonán is szinte a legfontosabb esemény volt, amire már gyerekkoruktól kezdve készültek a fiúk és lányok, de a szülők is. Ez abból ered, hogy az egyének megélhetését, fennmaradását a földművelő társadalmakban csak az tudta biztosítani, ha párt talált, és az egyedülállókat a társadalom a peremére szorította, gyakran gúny tárgyává tette. A stafírungot (kelengye, […]

Read more
1 2