Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
Ez a „történelmi egyenlet” nagyon sok dokumentum- és levéltári füzetben megtalálható, ennek következményeként a Kazincbarcikán megjelent helytörténeti könyvekben is. Sok ilyen irat átolvasása után azonban gyanút fogtam…
Read more
Nem, nem a hőguta ment az agyamra címadáskor augusztusban, hanem – egy hűvös szobában – érdekes kiadványra leltem. Hoppál Mihály szerkesztésében, az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának, annak is a folklórosztályának a kiadásában jelent meg a Folklór Archívum 1973 és 1989 között, időszakosan. Ennek egyik számában olvasható egy Sajókazincra vonatkozó anekdota.
Read more
Ez a fejezet annak köszönheti a létrejöttét, hogy Kazincbarcika elődtelepüléseinek mindegyikén templom – templomok – voltak, melyekhez temetők társultak. Ez önmagában még nem lenne elég ok, de a kazincbarcikai köztemető 1965-ös megnyitása után majd mindegyik temetőben a temetkezést felhagyták. Mostanára ezek a temetők olyannyira elhanyagoltak és lepusztultak lettek, hogy ha a folyamat tovább tart, akkor az utókornak már csak az […]
Read more
Az 1950-es évektől kezdődően Kazincbarcika fejlődése rohamossá vált, ami kitartott a 80-as évek végéig, majd megtört a rendszerváltás időszakában. Az, hogy nem sorvadt el teljesen, mint a környezetünkben lévő települések, valószínűleg a BorsodChemnek és a Hőerőműnek köszönhető. Sikerült talpon maradniuk, így a városnak volt ideje új identitást keresni a nehéz időkben.
Read more
Elődtelepüléseinken – a falukon kívül is ‒ minden helynek megvolt a saját neve. Azért, hogy ezek se menjenek feledésbe, most bemutatom az 1891-es állapotnak megfelelő elnevezéseket. Mivel van egy 1851-es barczikai térkép is – de ez túl részletgazdag –, így majd csak utalok arra, hogy akkor hogyan hívták a területeket. A térképek alapján nagyon jól megállapítható, hogy már 1851-ben Barczikát […]
Read more
A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Sajókazinc, Barcika, Berente, Tardona akkoriban leginkább a bűnügyi hírek között kapott figyelmet.
Read more
Egy 16 éves kazincbarcikai kislány halálát okozó tragikus esemény játszódott le 1958. szeptember 27-én Dédesben, a falu kultúrházának színpadán. A kazincbarcikai fiatalok színjátszó csoportja Tóth Ede színdarabját, a Falu rosszát adta elő. Míg azonban az egyik női főszerelő, Bátki Tercsi féltékeny udvarlójának pisztolyától „csak” megsebesül, a barcikaiak által előadott darabban a Tercsit alakító Grespik Eszter meg is halt.
Read more
Bányász Józsefné, szül.: Réthy Zsuzsanna, sajókazinci gyermekkori emlékeinek egy újabb részletével ismerteti meg kiadványunk olvasóit. 1972 márciusában “A mi utcánk” címmel dolgozatot íratott a Központi Általános Iskolában osztályának tanulóival. A téma őt magát is megihlette, és leírta azt az utcát, ahol gyermekéveit töltötte. Így emlékezik erre Bányászné:
Read more
Századunk ’30-as éveiben csendes, nyugodt falucska volt Barcika. Az emberek tették a dolgukat: akinek volt, a saját földjén gazdálkodott, a nincstelenek napszámba jártak, mások a vasútnál vagy a bányában keresték a kenyeret.
Read more
1998-ban hazánkban országgyűlési képviselő- és önkormányzati választások lesznek. Amikor a kampány még el sem kezdődött, a szavazók megnyerésének már számos jelével találkozhattunk. Pártok tárgyaltak és szövetkeztek, a T. Házban kortesízű hozzászólások hangzottak el, az emberek gondjait enyhítő intézkedésekre tettek ígéreteket stb. De hagyjuk a jelent. Ennek az írásnak ugyanis nem az a célja, hogy az 1998-ban esedékes választásokkal foglalkozzék, hanem, […]
Read more
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az újkori Magyarország sorsdöntő eseményének tekinthető.
Read more
Tavaly júniusban volt 85 éve annak, hogy elkészült és felszentelték Sajókazincon a római katolikus templomot. Erre emlékszik a Harangszó, a kazincbarcikai Római Katolikus Egyházközség lapjának 1998. októberi száma egy rövid leírással, amit a kiadó hozzájárulásával közzéteszünk.
Read more
1951 szeptemberében kezdték el Kazincbarcika város építését, és 1954. február 1-jével emelték városi rangra. Ma hazánk északkeleti részének egyik jelentős települése. A 45 éves város – fiatal kora ellenére – számos történelmi emléket őriz az utókor számára. A városban fellelhető szobrok mellett emlékművek, -oszlopok és táblák is a város díszei, és a rövid múltra visszatekintő város történelmének hordozói.
Read more
Szeretettel gondol Kazincbarcikára Dr. Szabó Gyula Sajókazán született, mégis tősgyökeres sajókazincinak vallja magát. Az általános iskoláit már Sajókazincon végezte. Középiskolába Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumba járt, de a kazincbarcikai vegyipari technikumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait már a fővárosban fejezte be, ahol 1970-től él és dolgozik.
Read more
1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]
Read more