Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
“Tizenkét évvel ezelőtt három kis falu lapult ezen a tájon: Sajókazinc, Barcika és Berente – s ma: négyemeletes házak között széles aszfaltozott sugárutak húzódnak…” – így kezdődik a Magyar Diafilmgyártó Vállalat 1962-ben kiadott, 65 kockás diafilmje az épülő Kazincbarcikáról.
Read more
A kisvasút miatt bele kellett merülnöm a város építésének a történetébe is. (Szó szerint.) Ebben a cikkben ezt szeretném megosztani a Tisztelt Olvasóval, ugyanis ilyen jellegű kimutatást sehol sem találtam.
Read more
Dokumentumfilm a megye nagyvárosairól és a környező településekről (Miskolc, Miskolc-Tapolca, Kazincbarcika, Encs, Leninváros, Lillafüred, Bükk hegység stb.).
Read more
Ebben a kis füzetben az Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub összegyűjtötte a 60. születésnapját ünneplő Kazincbarcika köszöntésére szervezett vetélkedő írásos anyagát, dokumentációját. Ajánlott mindazoknak, akik a következő kerek és félkerek évfordulókon is szeretnének játszani, akik szeretnének a város múltjával, jelenével, jövőjével foglalkozni.
Read more
Kazincbarcika 1974-ben ünnepelte 20. évfordulóját. A város rengeteg programmal készült az eseményre, és több kiadvánnyal is – ezek egyike e hatoldalas „kedvcsináló”.
Read more
Óraközi szünet a kazincbarcikai gimnázium udvarán, 1973 tavasza, digitalizált S8-as kisfilm. A filmet 1973-ban forgatták: Balázs Lajos, Eckert Tibor, Sándor József, utómunkálatok 2014-ben: Balázs Lajos.
Read more
Részlet az 1970-ben készült Borsodi tájak című kisfilmből.
Read more
39 darab varázslatos „kép a képben” fotót tett közzé Lőrincz Gábor a Képi Demokrácia csoportban, melyeken régi és mai fotók összerakásával egyetlen képbe sűrítve jelenít meg történeteket, hangulatokat a városról.
Read more
Kazincbarcikát a Minisztertanács 1006/1954. I. 28. M.T.sz. határozata emelte városi rangra 1954. február elsejétől, Oroszlány, Tata és Keszthely községek társaságában. Egyidejűleg arról is határozat született, hogy Berente és Kazincbarcika községeket egyesíteni kell.
Read more
A Barcikai Históriás első és második számában az 1300-as évektől 1948-ig követtük nyomon Kazincbarcika két elődtelepülésének – Sajókazincnak és Barcikának – történetét, a városunk könyvtárában rendelkezésre álló források alapján. A Barcikai Históriás egyik olvasója rendelkezésemre bocsátotta a Borsod vármegyéről 1939-ben napvilágot látott kék színű – borítása miatt két-könyvnek is nevezett – de már-már sárguló lapú vaskos kiadványt. A Barcikai Históriás […]
Read more
E három hónap nemcsak az év legszebb, hanem Kazincbarcika életének legmozgalmasabb, eseményekben legdúsabb időszaka is volt az elmúlt évtizedekben. Már az április ünnepségekkel köszöntött be. A hónap első napjaiban a vállalatoknál és intézményeknél felszabadulási megemlékezésekre került sor. Kevés kivételtől eltekintve, ezek egy kaptafára készült forgatókönyv szerint folytak le: magyar és szovjet himnusz (itt-ott fordított sorrendben), ünnepi beszéd, némi kultúrműsor, kitüntetések, […]
Read more
Népességi adatok Kazincbarcika lakóinak a számában jelentős változás történt 1997-ben, mégpedig tovább csökkent azoknak a száma, akiknek a lakhelye városunk volt.
Read more
Január 2. Dr. Király Bálint polgármester és Fóris István osztályvezető köszöntötte az év első kazincbarcikai újszülöttjét, Forgács Esztert és édesanyját. Ugyanezen a napon városunk legidősebb lakóját, a 96 éves Lipták Istvánt is meglátogatták és köszöntötték. 13. Klubnapot rendezett a Fogyasztóvédelmi Egyesület kazincbarcikai szervezete és az 1996 decemberében alakult Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma (KEF). Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület titkára vitaindító […]
Read more
Élt Barcikán egy idős házaspár. A férj nem csak öreg, de beteg is volt. Talán érezte, hogy közeleg már a vég. Utolsó kívánságként arra kérte asszonyát, hogy süssön neki tököt. A feleség teljesítette a kérést, s a kis lakásban nemsokára már érezni lehetett a sütőtök illatát. És amikor megsült, az asszony bevitte urának a narancssárga színű, sült tököt. A szobába […]
Read more
Népességi adatok A város lakóinak száma 1998-ban tovább csökkent, és az év eleji 36 208-ról az év végére 35 789-re változott. Mivel a születések és elhalálozások egyenlege pozitív (293–230=63), a csökkenés kizárólag elköltözésből adódik.
Read more