A heti rendszerességgel megjelenő Kazincbarcikai Közéleten, az esetenkénti Új Szárnypróbán és az évente egy alkalommal napvilágot látó Barcikai Históriáson kívül legalább hat olyan kiadványról tudunk, amely 1998-ban hagyta el a nyomdát. Ezek szerzői kazincbarcikai költők, írók. Megjelent kötetük városunk szellemi életének pezsdülését jelzik és kulturális értékeinket gyarapítják.
Áprilisban, a költészet napja alkalmából volt a bemutatója Szőke Lajos Múltam palatáblájáról című verseskötetének, amely a költő 1988-ban megjelent A hétköznapok csöndje című verseskönyvét mintegy tíz évvel később követte. A kötet kiadója a Barcikai Közélet Kft.
A tavalyi könyvhétre jelentette meg Bagi Aranka Maszk szalon című humoros írásokat tartalmazó kötetét. A szerző – középiskolai tanár, diákszínjátszó-rendező, újságíró – egy-egy írása a Barcikai Históriás utóbbi években megjelent szinte valamennyi számában olvasható. Erre való tekintettel könyvét részletesen bemutatjuk, úgy, ahogyan az Budapesten a könyvhéten történt, majd pedig egyik humoros írásával ismertetjük meg a tisztelt olvasót.
Augusztus 13–17-e között a Szabolcs megyében rendezett országos írótábor rendezvényén, majd november 16-án Kazincbarcikán is bemutatták Zvadáné Farkas Erzsébet Egyedül ketten című verseskötetét, melyet a nyíregyházi RIM Könyvkiadó jelentetett meg.
Közben október 1-jén dr. Czifra János Alku nélkül című kötetének bemutatójára került sor. A kötetet lektoráló Hegedűs Mária így írt a könyvről: “Az írásokat a nyílt irónia, önirónia, olykor szatirikus hangvétel jellemzi. Írása senkit és semmit sem szeretne kímélni, legfőképpen önmagát, saját szakmáját sem.” A könyvet a Barcikai Közélet Kft. adta ki.
Október 28-án ismét könyvbemutató volt az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtárban. Ezúttal Hídvári Imre Széki emlékeim című verseskötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők.
December közepén került az olvasók kezébe az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Kazincbarcikai Sport Központ Kazincbarcikai Taps című kulturális és sportmagazinja, amelyet a kiadók havonként kívánnak megjelentetni. A beköszönő így fogalmazza meg a lap célját: “…mi azt szeretnénk, ha Önöknek sokszor lenne okuk tapsolni. Sok kulturális és sportprogramon. Ezt a magazint azzal a céllal indítjuk útjára, hogy e programokról elemzőbb módon is tájékoztassuk Önöket, hogy ilyen formában még közelebbről ismerkedhessenek meg művészekkel, sportolókkal, programokkal, eredményekkel. Mindazzal és mindazokkal, amik és akik tapsra ragadtatnak bennünket.”
* * *
Bagi Aranka Maszk szalon című kötetéről
Rajkai Zsomborné Bagi Aranka, a Ságvári Endre Gimnázium tanára, diákszínjátszó-rendező, szabadfoglalkozású újságíró 30 éve él Kazincbarcikán. Maszk szalon című – humoreszkeket és vidám színpadi jeleneteket tartalmazó – önálló kötetét 1998-ban, az ünnepi könyvhétre jelentette meg az Accordia Kiadó Budapesten. Az írónő 1998. június 6-án a Vörösmarty téren dedikálta kötetét, amelyet június 9-én Budapesten, a Tamás Alajos Közösségi Ház dísztermében a következő méltató szavakkal mutatott be Balázs Tibor költő, a Magyar Írószövetség tagja, a Littera Nova Könyvkiadó igazgatója:
Karinthy méltán elhíresült mondása: “A humorban nem ismerek tréfát”, kifejezetten jellemző Bagi Aranka írásművészetére is. Maszk szalon című művében megjelent írásai rövidek, és talán a legnehezebb röviden írni, hiszen a mondanivaló egyre csak terjeszkedne, terjeszkedne, de ha egy jó tollú író időben megállítja ezt a folyamatot, akkor a dolgok esszenciája kerül felszínre, frappánsan, lényegre törően. Azt is mondják, hogy az irodalom különböző műfajait művelő szerzők közül a humoristák a legérzékenyebbek. Igaz lehet ez az állítás, gondoljunk csak a legnagyobbakra, Moliere-re, Bernard Shaw-ra vagy a már említett Karinthyra, akinek lélegzetelállítóan szép lírai költeményeit is olvashatjuk. Rejtőzködő lelkek ők: maszkokat keresnek, az igazán tehetségesek szalont nyitnak eme maszkokból, amelybe ha besétálunk, bizton ráismerünk (rejtőzködő) önmagunkra. (Jelen sorok írója nem merészkedik el odáig, hogy valamilyen ócska szellemeskedéssel zárja e rövid méltatást, hiszen ez nem lenne méltó Bagi Aranka valóban szellemes írásaihoz.)
Bagi Aranka Budapesten a könyvhéten dedikál
* * *
Egy írás a kötetből:
A siker titka
A sikerre pályázó film semmiképpen se legyen hazai termés. Mi, magyarok ugyanis nem nézni, hanem megvitatni szoktuk a magyar filmeket!
A rendezőnek idegenbe szakadt hazánkfiának kell lennie, aki a nevét Bíróról Bureau-ra, Körtéből Curtisre, Románból Royalra vagy Bogárból Bogartra idegenesítette. Esetleg lehet külföldi származású is. Akkor viszont az anyósa legyen kötelezően dunántúli Bözsi néni vagy alföldi Mariska néni, akinek az a szerepköre, hogy nyaranként dagadtra hizlalja a ványadt amerikai unokát.
A főszerepet olyan színésznő játssza, aki húszévesen bájosan naiv, harmincévesen vad és céltudatos, negyvenévesen húszéveseket vonzó, nagymamaként mindenkit elbűvölő, örök nő. Női partnere azonban még csak véletlenül se legyen – még abba szeretne bele a férfi főszereplő, a forgatókönyvet kijátszva. Férfi viszont – számukat és minőségüket a producer pénztárcája szabja meg – annál több kerengjen körülötte. Gondolni kell ugyanis a szerelemre vágyó női nézőkre is.
A siker legfontosabb titka azonban az, hogy a filmet ne mutassák be Magyarországon.
Rajkai Zsomborné Bagi Aranka, a Ságvári Endre Gimnázium tanára, diákszínjátszó-rendező, szabadfoglalkozású újságíró 30 éve él Kazincbarcikán. Maszk szalon című – humoreszkeket és vidám színpadi jeleneteket tartalmazó – önálló kötetét 1998-ban, az ünnepi könyvhétre jelentette meg az Accordia Kiadó Budapesten. Az írónő 1998. június 6-án a Vörösmarty téren dedikálta kötetét, amelyet június 9-én Budapesten, a Tamás Alajos Közösségi Ház dísztermében a következő méltató szavakkal mutatott be Balázs Tibor költő, a Magyar Írószövetség tagja, a Littera Nova Könyvkiadó igazgatója:
Pingback: Maszk szalon – Barcikai Históriás