Kazincbarcikai alkotóportrék: Pál-Kutas Orsolya – Kazinci Klub

Kálmánné Katalin interjúja

Pál-Kutas Orsolya költő, író, festő, pedagógus, több irodalmi kör tagja. Vezető költője a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének. Tagja a Sajómenti Népművészeti Egyesületnek, szerkesztője az Ő-szülő Kikelet irodalmi és művészeti folyóiratnak. Folyamatosan szerkeszt papíralapú irodalmi kiadványokat, újságokat, antológiákat. Az íráson kívül már selyemfestményeket is készít. Az Sz. Pál-Kutas Orsolya néven publikáló sokoldalú alkotóval ezúttal leginkább az általa vezetett Kazinci Klubról beszélgettem.

Mondhatni, kiteljesedtél az írásban, írtál komolyabb témájú verseket, szerelmes verseket, gyermekverseket. Műveid számos hazai antológiában olvashatóak, megjelent három versesköteted és egy miniregényed, mellette fotóztál, rajzoltál, festettél, újabb hobbid a selyemfestés lett. A selyemfestéssel hogyan ismerkedtél meg, és mi fogott meg benne?

A selyemfestés művelése sem olyan új keletű már. A 2010-es években figyeltem fel erre a művészeti ágra, majd 2014-ben Budapesten Varga Adrienne-nél végeztem el a kezdő tanfolyamot, ahol több technikát is elsajátíthattam. Azóta, ha nem is rendszeresen, de alkotok benne. Saját kiegészítőket készítek (sál, terítő, kép), ez tényleg hobbi szintjén maradt. Ennek ellenére három közös kiállításon már láthatták selyemképeimet: 2015-ben az I. Jókai Mór versmondó verseny minikiállításán, ahol a Tardonán tevékenykedő alkotók mutatkozhattak be, majd 2016-ban a Sajómenti Népművészeti Egyesület 10. évfordulójára rendezett kiállításon, legutóbb pedig 2018-ban a Kazinci Klub antológiabemutatójának minikiállításán.

A Bükk bujdosója című kisregényedből hangoskönyv is készült. Feltételezem, ez egy hosszadalmas folyamat, hisz a hanghordozó a kiadott könyv teljes szövegét változtatás nélkül tartalmazza. Hogyan kell elképzelni egy ilyen felvételt, mennyi ideg tart, ki olvasta fel a könyvet, és az elkészült anyaghoz, hanghordozóhoz hol lehet hozzájutni? 

A Bükk bujdosója című hangoskönyv a Szikra Alapítvánnyal, Papp Mónika ügyvezetővel, Pelle Annával, Demeterné Mérai Máriával és az Irinyi János Református Szakközépiskola és Diákotthon (akkor még ez volt a neve) diákjaival közös projekt volt. Az ötlet a Szikra Alapítvány önkéntes programján keresztül valósult meg. Itt is szeretném megköszönni az irinyis diákoknak a segítségét. Nevük szerepel a borító belső oldalán is. Több hónapig tartott a felkészítés, majd pár hét alatt sikerült felvennünk a teljes anyagot az iskola stúdiójában. A hanghordozó készítését a Szikra Alapítvány támogatta, az elkészült példányokat a Siketek és Nagyothallók Egyesületének ajánlották fel, tőlük lehetett megvásárolni, ezzel is támogatva őket. E projekt keretein belül valósult meg a Kuckóversek című gyermekversgyűjtemény, ahol szintén hallhatóak verseim, továbbá a Kazinci Klub Ő-szülő Kikelet című hangoskönyve.

Olvastam, hogy szócikkíró is vagy. Kifejtenéd, hogy ez mit jelent?

Mindenki ismeri a Wikipediát. Szerintem nincs olyan ember, aki ne keresett volna rajta valamit. Az ott lévő oldalakat hívják szócikkeknek (témaoldalak), melyeket bárki szerkeszthet. Először csak kiegészítettem ezeket a cikkeket az általam ismert témákban, majd 2006-ban regisztráltam, és azóta rendszeres szerkesztő vagyok. Figyelem, milyen téma, szócikk nem került még fel, és létrehozom azt a szabályzatnak megfelelően. Jávori István után szabadon wikipédista vagyok, bár ő sokkal komolyabban végzi ezt a tevékenységet.

2019-től vagy a Kazinci Klub vezetője. A klub tagjait kazincbarcikai és környékén élő, illetve Kazincbarcikához kötődő alkotók (írók, költők, festők, képző- és iparművészek) alkotják. A Kazinci Klub elődje a 2008-ban létrejött Kazinci Kör, melynek elnöke: Kiss Béla, alapító tagjai Bereti Gábor, Hidvári Imre költő, Hegedűs Mária vizuális költő, Szőke Lajos költő voltak.  Hogyan kerültél kapcsolatba a klubbal?

2014-től vagyok a Kazinci Klub tagja Hidvári Imre meghívásának engedve, még a régi klubba léptem be. 2016-tól az újság tördelőszerkesztőjeként segítettem a klub munkáját. Imre bácsi tanítványa voltam, később pedig már irodalmi rendezvényeken találkoztunk újra. Mindkettőnk számára fontos volt az Irinyibe járó diákok bekapcsolása a klub életébe, hiszen mindketten ott tanítottunk, sőt, én ott is végeztem. Számos klubrendezvényen irinyis diákok adtak műsort, korábban Pál-Kutas Dénesné, később Demeterné Mérai Mária tanárnő vezetésével. A klub irányítását 2019 februárjában ünnepélyes keretek között vettem át Hidvári Imrétől.

Úgy tudom, időközben a klub újjá is alakult.

A Kazinci Klub alakuló ülése 2015. június 4-én volt. Elnök: Hidvári Imre, alapító tagjai: Dériné Bodnár Márta, Kiss Melinda, P. Dányi Gabriella, Zvadáné Farkas Erzsébet, Deák László, Dubniczky István, Fodor Péter és Jávori István. Az elődöket tisztelve, az újraalakulás alkalmával, a nevet tovább vitte az új klub. Tagjai között már nem csak írókat és költőket találunk, hanem megjelentek új művészeti ágakban tevékenykedő alkotók is.

A társaságnak mennyi az aktív taglétszáma, és milyen időközönként és hol találkoztok? Egy klubnapot hogyan kell elképzelni, mit csináltok?

Jelenleg 34 aktív tagunk van. Minden hónap első péntekjén tartottuk a klubnapokat, melynek az Egressy Béni Városi Könyvtár adott otthont. A találkozókon megbeszéljük az elmúlt időszak eseményeit, a jövőbeni teendőket, ötletelünk. Zárásként egy kis felolvasást tartunk a friss újságból, vagy az alkotók által hozott művekből. A csatlakozók ilyenkor mutatkozhatnak be a tagoknak.

A klubnak már vannak saját kiadványai is?

2016-ban megjelent az Ő-szülő Kikelet nevű újság első nyomtatott kiadása, melynek megálmodója Hidvári Imre volt, és sokáig főszerkesztője is. A klub nemcsak a régi tagoknak, hanem a még szárnyaikat próbálgató új alkotóknak is helyet biztosít a hasábokon. Az újság emblémáját P. Dányi Gabriella festő- és költőnő alkotása ihlette. A kiadvány negyedévente jelenik meg, fekete-fehér lenyomatban, igazodva az évszakok változásaihoz. Régebbi számai az interneten is elérhetőek. Szerkesztő munkatársak: P. Dányi Gabriella, Pál-Kutas Dénesné, Sz. Pál-Kutas Orsolya, Szécsi Ottó.

Az első antológiát Hidvári Imre szerkesztette „Ajándék Kazincbarcikának 60” címmel, a 60 éves város előtt tisztelegve jelent meg, születésnapi ajándékkötetként.

Második antológiánkat „Lélekvetés” címmel 2018-ban, a harmadikat „Álomkód” címmel pedig 2019-ben mutattuk be a Kazincbarcikai Önkormányzat támogatásával.

Ki válogatja ki a publikálandó írásokat? Hogyan valósul meg a kiadás, önköltséges, vagy vannak támogatók, szponzorok? Miből tartjátok fenn magatokat? Vannak-e pályázati lehetőségek?

Kezdem az anyagiakkal. Minden évben pályázunk a Kazincbarcikai Önkormányzat támogatásáért. Immár két éve ez nagy segítség, hiszen ebből a támogatásból tudjuk megjelentetni az antológiánkat, amelyből minden publikáló tag ingyen kap egy példányt. Emellett persze ajándékpéldányok is kiosztásra kerülnek.

Az újság címe Hidvári Imre akkori vezetőnk ötlete volt, megjelentetése akkor és most is saját költségen, tagi támogatásokból lehetséges.

Támogatókat mindig keresünk, de legtöbb esetben saját magunk teremtjük elő a szükséges forrásokat. A bekerülő anyagokat egy szerkesztőcsapat válogatja ki, akik munkájuk elismeréseképpen mindig megnevezésre kerülnek az antológiában.

Megjelenések csak írásban történnek, vagy részt vesztek egyéb rendezvényeken, programokon is?

Tagjainknak rendszeresen vannak könyvbemutatóik, amelyen sokszor a Kazinci Klub adja a műsort. Már két éve veszünk részt a Kolorcity – Gyermekek háza közös rendezvény augusztusi gyermekprogramjaiban, ahol az irodalommal, költészettel kapcsolatosan készítünk fejtörőket, és a tagjaink által felajánlott ajándékokat nyerhetik meg a résztvevők.  Több civil szervezettel alakítottunk ki programjaink segítségével jó kapcsolatot. Ilyen a Szikra Alapítvány, a Sajómenti Népművészeti Egyesület, az Idővár Nyugdíjas Klub, a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma, de nálatok, az Újkazinci Baráti körben is volt már tagunknak könyvbemutatója.

Városunkban nagyon sok amatőr alkotó van. A közelmúltban beszélgettem egy barcikai költővel, aki nem is hallott a klub létezéséről, akinek esetleg felkeltettük az érdeklődését, és jelentkezni szeretne a klubba, hogyan és milyen feltételekkel teheti meg?

Ezen csodálkozom, hiszen évek óta fenn van a Kazinci Klub az önkormányzat civil szervezeteket felsoroló oldalán, illetve a Wikipedián is Jávori Istvánnak köszönhetően. Lehet, hogy az elmúlt időszakban a Kazinci Klub nem kapott annyi publicitást, mint korábban, de csendben, a háttérben azért tevékenykedett. Az újraalakulás óta már több rendezvényen is megjelentünk, tevőlegesen is részt vettünk. Örülünk az újaknak, és ezért, ha valakinek felkeltettük az érdeklődését, keressen bátran bennünket személyesen vagy a Facebook-oldalon. Ajánlás és meghívás alapján fogadunk el új tagokat. Egy régi tag ajánlása nagyon sokat számít az új esetében. Természetesen az első találkozókor a műveivel be is kell mutatkoznia. Fontos, hogy tagjaink aktívak legyenek mind az alkotásban, mind pedig a klub közösségi rendezvényeinek segítésében.

Reméljük, hamarosan véget ér a járvány és újraindulhat a klubélet. Milyen tervekkel készültök a folytatásra?

Reményeim és információim szerint több klubtagunk is arra használta fel az otthon töltött időt, hogy előkészítse anyagát egy esetleges kiadásra. A következő Ő-szülő Kikelet lapszámhoz is gyűlnek az anyagok. Továbbra is szeretnénk folytatni mind az újság, mind az antológia megjelentetését. Persze mindez függ a támogatottságunktól is.

2019 év végén sajnos el kellett búcsúznunk alapító elnökünktől, Hidvári Imrétől. Rá emlékezve alapította meg a klub, javaslatomra, a Hidvári Imre-díjat, mely idén először kerül kiosztásra a rá érdemes tag számára.

A Kazinci Klubnak vannak-e külföldi kapcsolatai?

Kifejezetten a Kazinci Klubnak nincs, de a tagoknak van kapcsolata külföldi irodalmi klubokkal. Ezen még szeretnénk dolgozni.

Édesanyád, Pál-Kutas Dénesné nyugdíjas pedagógus, író, Örökségem Tardona címmel a közelmúltban jelent meg egy kötete, amely műfaját tekintve honismereti szakirodalom. Megbeszélitek-e az írói tapasztalatokat, tudtok-e egymásnak segíteni, tudjátok-e egymás munkáját segíteni?  

Természetesen segítjük egymás munkáját. Ez számomra még akkor indult, amikor gyerekként a tardonai „Jókai-ház” anyagát gyűjtöttük közösen a Tardonai Honismereti Körrel az 1980-as években, majd pár évvel később több tanulójának a verseskötetét rendezhettem nyomda alá. Ez a közös munka a mai napig megmaradt. Természetesen ő is tagja a Kazinci Klubnak, és Szécsi Ottóval az antológiákat, újságokat lektorálja. Javaslatokat teszünk egymásnak, amit vagy megfogadunk, vagy nem.

Családod és a komoly hivatásod, valamint a közösségi munka mellett jut még időd kikapcsolódásra, és ha igen, azt mivel töltöd?

A 2011-ben történt közlekedési baleset óta egyedül nevelem középsúlyos értelmi fogyatékos kisfiamat, ezért az életem kissé katartikus. Persze sok segítséget kapok szüleimtől és a párom szüleitől is. Ezért is történt egy hatalmas váltás az életemben, hiszen Andor továbbtanult, és ez teljesen átírta az életünket a vírus mellett. Nagy kikapcsolódás számomra az olvasás és a tanulás. Fura így leírni, de szeretek tanulni, így számos szakmát sajátítottam el és próbáltam ki. Nincs olyan év, hogy valamilyen tanfolyamon vagy szakmai továbbképzésen ne vennék részt. Minél több területen jártas valaki, annál komplexebben tud rálátni dolgokra, számomra pedig biztosíték benne, hogy bárhová is vet az élet, mindenhol meg tudom majd teremteni a megélhetésünket, ha szükséges.

Köszönöm szépen, és zárszóként pedig számodra egyik legkedvesebb verseddel zárjuk a beszélgetést.

Kedves versként (számomra mind az) egy dimenzióverset hoztam.

Incselkedő (dimenzióvers)

Bezárt ajtó mögött visszhangzik a csend,           hallok egy hangot magamban legbelül,

szekrényembe bújik: fázik, s vacog,                               s halkan súgja, adósod vagyok;

ruhaként magára, mint egy rossz kokott                                 ki elveszejti önnön magát,

szemérmesen pókhálót kapott;                                  s éjjelre keres egy puha nyoszolyát

Hajamba finoman belekap a szél                                            végigsimít, és lágyan ölel,

fülembe súgja, ez is szerelem;                          már el sem hiszem, hisz mindig hiteget,

mint egy falevéllel, játszik velem.

A Szikra Alapítvány honlapja

Az Ő-szülő Kikelet pdf formátumú eddig megjelent letölthető számai  

További információ az Örökségem Tardona című könyvről

 

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .