Dózsások a Históriásról

kissne_kiraly_piroskaMiért olvasom, olvastatom tanulóimmal rendszeresen a Barcikai Históriást?

Az információ hatalom…

A társadalmat behálózzák az információs csatornák, hogy biztosítsák az információk áramlását a rendszer elemei között. Technikailag minél fejlettebb egy társadalom, annál sűrűbb, szövevényesebb az információs hálózata.

Minden ember több részrendszernek a tagja, a társadalom fejlettségétől és az abban elfoglalt helyétől függően tagja a családnak, egy lakóközösségnek, a városnak, ahol él…, s végül az emberiségnek. S ezeken a rendszereken belül az információs csatornák áttekinthetetlen szövevénye köti össze embertársaival.

A bemenő és a kimenő információk mennyisége, aránya és minősége az ember társadalmi helyzetétől és egyéni képességeitől függ.

Az információ hatalom. Nagyon összetett a változások hatása az iskolára, benne a tanulókra is. Ez nagy kihívást jelent tanárnak, tanulónak egyaránt. Ezért tartom fontosnak, hogy megtanítsam a tanulókat értőn újságot olvasni, látva tanulni, politikusan gondolkodni. Saját lakóhelyük, szülőföldjük történetét ne a tanár kiselőadásából ismerjék meg, hanem az itt élők, történelmet alkotók tollából, a Barcikai Históriás cikkeiből.

Iskolánkban, a Dózsa György Úti Általános Iskolában már 10 éve elkezdődött egy honismereti oktatási program, amely beépül 1–8. osztályig a különböző tantárgyak törzsanyagába is. Ez teszi lehetővé, hogy tanítási eszközként forgassa tanár, diák a Közéletet és a Históriást.

Történelemóráimra minden évben a 7–8. osztályos tanulók megvásárolják, mint kiegészítő történelem olvasókönyvet, a Históriást.

Mit is írnak, hogyan vélekednek tanulóink az újságolvasás tapasztalatairól?

Aranyos András: „Régebben, amikor még nem volt történelemóra, egyáltalán nem olvastam újságot, csak a tv-újságot és a vicclapokat. De amikor bejött felsőben a történelem, kezdett érdekelni a dolog, mivel olyan feladatot kaptunk, hogy kutassunk a könyvtárban, keressünk cikkeket adott helytörténeti témáról.”

♦ Batki Máté: „Szerintem ez az újság nagyon befolyásolja a barcikaiak életét, ugyanis itt le vannak írva a múltunkról szóló interjúk, fontos, néha már nem itt élő emberek írják le a visszaemlékezéseiket a város építéséről, építőiről.”

♦ Breznai Judit: „Szerintem nagyon hasznos ez az újság, mivel sok mindenről szó van benne. Jó, hogy van benne állandó rovat, de mindig találunk benne valamilyen aktuális témát is. Az is jó, hogy rajtam keresztül olvashatják szüleim, nagyszüleim is. Mindenkinek fontos és jó, mert eszébe juttatja a múltból feltörő emlékeit, amiről aztán mesélnek nekem.”

♦ Vékony Nikoletta: „Szükséges, hogy a városnak legyen egy saját újságja, amiből az emberek tájékozódhatnak a város múltjáról.”

 Bede Zoltán: „Nekem sokat segít az óra abban, hogy az újságokat ne csak olvassam, hanem felhasználjam az ismereteket, hogy értelmezzem az oda leírtakat. Pl. az állampolgári füzetbe szoktuk beragasztani a kifénymásolt cikkeket, képeket. Így év végére olyan lesz ez a füzet, mint egy album, tele Barcika jelenéről, múltjáról szóló gyűjtésekkel. Szerintem a Históriásban vannak a legérdekesebb leírások a városról és a környező falvak életéről.”

♦ Hlavács Attila: „Javaslatom az újság szerkesztőjének: kellene egy olyan rovat, ahol felnőttek vélekednének az utcájukról, a térről, ahol laknak. Arról, hogyan élnek most? Hogyan gondolkodnak a XX. évszázad végén?”

♦ Kiss Gábor: „Szerintem ez a kiadvány igen érdekes és fontos nekünk gyerekeknek is. Érdekes közleményeket ismertet meg, híreket, felhívásokat városunkról, és a városkörnyék nevezetességeit is bemutatja.”

 Diczházi Gábor: „Véleményem szerint ez egy jó újság, mert az élet dolgaival foglalkozik. Időrendi sorrendben mutatja be az itt élő embereket, a város dolgait, épületeinek történetiségét. Nagyon hasznosan forgatom az újság valamennyi megjelent számát, amihez tavalyi honismereti pályázatom megírásához kerestem interjúkat, adatokat, tárgyakat.”

♦ Kovács Eszter: „Ez az újság tájékoztat a városom lakóiról, a környezetéről, a városban történt változásokról. Pl. a vidéken élő nyolcadikosoknak, akiknek nincs ilyen újságjuk, nem tudnak cikkeket olvasni a saját falujuk történetéről, nem tudhatják, hogy mi történt a falujukban. Nekik rossz, mivel nem újságot olvasva tanulhatják meg saját lakóhelyük históriáját.”

♦ Ungvárszki Rita: „Még szívesebben olvasnák a fiatalok, ha egy ifjúsági oldalt is nyitnának a lapban. Az ára szerintem megfelelő, mivel 150 Ft-ért mindenki meg tudja venni, aki akarja.”

Őszintén remélem, hogy a Barcikai Históriás tanórai feldolgoztatása nemcsak lakóhelyünk történeti feldolgozását, megismerését, de tanulóim hazaszeretetének, lokálpatriotizmusának erősítését, elmélyítését is elősegíti. Előbbi gondolataimat Comenius ma is időszerű soraival szeretném megerősíteni:

„Kutassuk és találjuk meg azt a módszert,
a tanítók kevesebb munkája mellett
jobb legyen az eredmény
több legyen a fény.”

Kissné Király Piroska, a Dózsa György Úti Általános Iskola, Kazincbarcika történelemtanára, a HONISMERETI MŰHELY munkakör vezetője.

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .