Zengjen a dalunk, pajtás – éljenek a május elsejék!

Takács Zsolt írása

Takács Zsolt írása

A május 1-jéket megelőző napokban már városszerte javában zajlottak az élüzemavatók vagy oklevélátadó ünnepségek a vállalatoknál, üzemeknél, a szövetkezetekben. Sok dolgozó vett át ezeken vállalati vagy ágazati Kiváló Dolgozó kitüntetést; a brigádok is ilyenkor kapták meg az elnyert „Szocialista” címet, valamint a különböző fokozatú koszorús jelvényeket, no meg a pénzjutalmat. Mindez „megalapozta” a május 1-jei majálisok és ötévenként a felvonulások hangulatát.

Egy angol gyártulajdonos, Robert Owen már 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Ebben fogalmazódott meg a jól ismert szlogen is: „nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest). A dátum azonban az 1886. május 1-jei chicagói sztrájkhoz kapcsolódik, amit a munkás szakszervezetek szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. Az 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálén (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése), határoztak úgy, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.

A nagy hagyományú ünnep a II. világháború után a keleti blokk országaiban a „munkások ünnepe” helyett a „munka ünnepévé” változott, s ez az elnevezés máig megmaradt.

Május első napját, illetve a májust már az ókortól kezdve ünnepelték, köszöntve a természet újjászületését. Ehhez kapcsolódik például a májusfaállítás vagy a majális hagyománya. Egy ilyen, még a II. világháború előtti majálisra invitál az alábbi plakát:

majus1_27

Pontos évszáma nem ismert, a kép közzétevője, Viszoczky Sándor szerint további támpontot talán az a bizonyos „két nagy topolyafa” adhatna…

Képek az 50-es évekből

A már városként létező Kazincbarcika május elsejei ünnepségéről az első fotó 1954-ből való. Persze ez feltételes mód, csak a táblán lévő portré lehet a kiindulópont. A kép valószínűleg Ho Si Minht ábrázolja, és azért éppen őt, mert a francia gyarmatosítók ekkor Dien Bien Phunál döntő vereséget szenvedtek, és el kellett, hogy ismerjék Vietnam függetlenségét.

majus1_20

A Husonyica Margó által közzétett, 1955-ben készült fotón a dísztribünön középen, egyenruhában Hortobágyi János állomásfőnök, a kép jobb oldalán egyenruhában valószínűleg a városi rendőrkapitány látható. Hortobágyi János az 1950-es évek elején volt kazincbarcikai állomásfőnök.

A kislányok balról jobbra: Palotás Katalin, Szemeth Zsuzsanna és Tomcsányi Benedikta.majus1_04

1955 fontos országos eseménye még: május elsején született Törőcsik András, az Újpesti Dózsa legendás labdarúgója, aki éppen ma 60. éves. Boldog születésnapot, Törő!

 

majus1_68

1955. május 1. Gyülekezés a felvonulásra

majus1_03

Sebő Fórizs Erzsébet‎ képe 1956-os dátumozású, balról a 3. a nővére, Fórizs Julianna

majus1_13

Az első piac és szabadtéri színpad a régi K jelű épület végében, illetve mögött volt, ma: Egressy út 40-44., Egressy tér 2-4.

Lehet, hogy ez egy május 1-jei buli, ilyenkor bazár is volt a piacon, meg főtt kolbász 2 Ft-ért. Édesapám sört is árult. 1 Ft volt egy kis gipszbaba, amivel nagyon jót lehetett játszani – idézi fel emlékeit Nyirfa Erika.

Burai Józsefné úgy emlékszik a helyre, hogy volt egy kis fabódé a Lenin út felőli végén, ahol zacskóba mérve lehetett cukrot venni, például iskolába menet.

majus1_14

Kisbenedek Tibor: A szabadtéri színpadon fellépett a dédestapolcsányi népi tánccsoport 1958-ban. A felvétel a színpad előtt készült

Az 1957-es budapesti május elsejei felvonulást rendkívül körültekintő előkészületek előzték meg, nem véletlenül, hiszen az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár Jánost még a tanácsadói is lebeszélték a nagyszabású tömegrendezvényről, félve az októberi zavargások újraéledésétől. A nagygyűlés végül rendben lezajlott.

  1. május elsején hivatalosan is megkezdte működését a Magyar Televízió – éppen a fent említett esemény közvetítésével, egyenes adásban, a Rádiótól „kölcsönzött” Szepesi György és Kovalik Károly közreműködésével. Ennek persze inkább csak szimbolikus jelentősége volt, hiszen tévékészülékkel nem sokan rendelkeztek akkoriban.

A következő három fotó 1957-58-ból való, közzétette Drana Andrea:

majus1_28

majus1_29

A táblán Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke

m5

Felvonulók a Rákóczi tér 4. előtt

majus1_34

A dekoráción itt már az 1957-ben megalakult KISZ is helyet kapott

majus1_66

A 31. sz. ÁÉV dolgozói majálisoznak a kiserdőnél az 50-es években

A 60-as évek

majus1_02

Május elsejei felvonulásra indulnak a barcikai vasutasok 1960-ban (közzétette: Husonyica Margó)

majus1_76

Mikó Ágnes: “1962. május elseje, a technikumi diákok fehér köpenyben, a lányok piros pettyes kendőben és lombikkal a kezükben vonultak fel.”

majus1_79

“Majálisra igyekszünk a hatvanas évek elején, én itt még gyerekként ballagok” – mondja a képről Bacsó Istvánné.

majus1_71

Felvonulás 1965-ben, közzétette: Maczekné Anna

majus1_60

1967-ben a Lenin úton (közzétette: Vágó Zoltán)

majus1_75

1967. Magyar András: „Balra a zászlóval Brükler Tibi édesapja.” (Közzétette: Papp Éva)

majus1_22

1969. május elseje. A Május 1. úti Általános Iskola tantestületének és úttörőinek felvonulása. Helyszín: a jelenlegi Penny helyén levő falusi rész. Tanárok: jobbról: dr. Rácz Józsefné, Dányi Lajosné, Szőcs Sándorné, Forgó Istvánné, Szabó Elemér, Duckné Gizike (közzétette: Dányi Lajosné)

majus1_57

„Lenin elvtárs szigorú tekintete előtt csak fegyelmezetten lehetett felvonulni! Ha jól látom, a világos öltönyös csinos fiú a kedves férjem” – állapította meg a kép közzétevője, Gonda Ferencné.

Széplaki Kati: Az én időmben ezt a dalt is énekeltük: “A szép május első napja, a dolgozók ünnepnapja, nem baj az, hogy én még kicsi vagyok, ünnepelek én is, mint a nagyok.” Ezt a dalt az óvodásokkal énekeltük, nem hiszem, hogy valahol megtalálnám. Szerintem szájról szájra vettük át egymástól.

majus1_70

“Ez valamikor a hatvanas évek végén lehetett. Elől Bolacsek Laci, mögötte drága édesapám, Iglói Ferenc, valamint a Városi Kórház dolgozói. Érdekesség: a Május 1. úton készült a kép!” – mondja Slamovits Tiborné. Szedlacsek László Ottó:  „A gyerekek közül én vagyok a fiú, a lányok: Fügedi Éva és Gadányi Évike. Mögöttem anyukám vonul!”

majus1_82

Angyalné Sándor Katalin fotóján a bajszos férfi Tóth Pál, bal oldalán Katalin, jobb oldalán pedig Klarianka Béla édesapja

Szekeres Károly és a kis Szekeres Károly. Mellettük Szerafi Bálint, előtte napszemüveges: Oravecz László.

Szekeres Károly és a kis Szekeres Károly. Mellettük Szerafi Bálint, előtte a napszemüveges: Oravecz László

Fancsik József: „Az első kazincbarcikai fúvós zenekar. Karmester: Csősz Imre, az első sor jobb szélén. Ott van középen Dancs Lajos klarinét, Fancsik József trombita. A hátsó sor jobb szélén Brassó Pisti. Brassó Imre is látható, csak eléggé takarva van. Ez 1969. május 1-jén, a reggeli zenés ébresztő közben készült.”

Fancsik József: „Az első kazincbarcikai fúvós zenekar. Karmester: Csősz Imre, az első sor jobb szélén. Ott van középen Dancs Lajos klarinét, Fancsik József trombita. A hátsó sor jobb szélén Brassó Pisti. Brassó Imre is látható, csak eléggé takarva van. Ez 1969. május 1-jén, a reggeli zenés ébresztő közben készült.”

A 70-es évek

Felvonulás május elsején Kazincbarcika fő útján - Jávori István (ősz hajjal) a KVSE kézilabda szakosztályának élén

1970-es évek. Felvonulás május elsején Kazincbarcika fő útján – Jávori István (ősz hajjal) a KVSE kézilabda szakosztályának élén, mellette Szabó Erika kapus és Káposzta László. Labdával a kezében Komáromi Katalin. A dátum valószínűleg 1974, bár ha így van, később igencsak elromlott az idő…

A kép 1974 május elsején, a Lenin út 18. fsz. 1. szám alatti magasföldszinti lakás szobaablakából készült – mondja Talpas Lajos, a kép készítője.

A kép 1974 május elsején, a Lenin út 18. fsz. 1. szám alatti magasföldszinti lakás szobaablakából készült – mondja Talpas Lajos, a kép készítője.

Hurja Piroska: Az erkélyen pedig az én nagymamám látható az unokáival, a lányával vagy éppen a menyével, még így is megismerem, ilyen messziről. Mindig ilyen kicsinek és törékenynek ismertem, a neve id. Németh Józsefné, édesapám édesanyja. Mindig ezen az erkélyen leselkedtünk, amíg kicsik voltunk.

Soltész Zita: „Ezen a képen a szüleim láthatók (balról a második és a harmadik), 1975-ben, ez a Hőerő “sátra”.

Soltész Zita: „Ezen a képen a szüleim láthatók (balról a második és a harmadik), 1975-ben, ez a Hőerő “sátra”

Zita édesapja, Soltész Miklós vezette a Sörkertet öt évig a nyolcvanas évek második felében. A Sörkert is része a barcikai május elsejei hagyományoknak.

1979: Kazincbarcika ekkor ünnepelte várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. A dísztribünön a város, illetve a gyárak, üzemek vezetői, valamint a meghívott vendégek.

1979: Kazincbarcika ekkor ünnepelte várossá nyilvánításának 25. évfordulóját. A dísztribünön a város, illetve a gyárak, üzemek vezetői, valamint a meghívott vendégek

A MAS üzem (Műtrágya) dolgozói az áruház előtt gyülekeztek. (Közzétette: Sebő Fórizs Erzsébet)

A MAS üzem (Műtrágya) dolgozói az áruház előtt gyülekeztek. (Közzétette: Sebő Fórizs Erzsébet)

majus1_26

Erdélyi Lenke ‎fotóján egészségügyi dolgozók egy csoportja az új posta mellett

Elég hideg lehetett, mindenkin kabát van Közzétette: Kosztonányiné Ili)

Elég hideg lehetett, mindenkin kabát van (Közzétette: Kosztoványiné Ili)

A BVK beruházási osztály dolgozói (Közzétette: Bodnár Ágnes)

A BVK Beruházási Igazgatóság dolgozói (Közzétette: Bodnár Ágnes)

Majális a sportpályán

Kalydy Dóra és Ferenc 1974-ben a majálisok elmaradhatatlan kellékeinek társaságában: sör, virsli, kóla

Kalydy Dóra és Ferenc 1974-ben a majálisok elmaradhatatlan kellékeinek társaságában: sör, virsli, kóla

„Mi is ott voltunk”- mondhatná Konkolyné Vida Ágnes „majdnem szomszéd”. A képen látható kisfiú ma hazánk brazíliai nagykövete

„Mi is ott voltunk”- mondhatná Dórának Konkolyné Vida Ágnes „majdnem szomszéd”. A képen látható kisfiú ma hazánk brazíliai nagykövete

Amiért ilyen aranyosan nézett a kamerába, biztos kapott még egy lufit… (Közzétette: Simon Katalin)

Amiért ilyen aranyosan nézett a kamerába, biztos kapott még egy lufit… (Közzétette: Simon Katalin)

majus1_08

Demkó Katalin: A gyerekek korából megítélve ezek a képek 1979-1980. körül készültek. A saját korom alapján pedig nagyon rég… 🙂

Balra fent Mezey István, a transzparens alkotója

Balra fent Mezey István, a transzparens alkotója

majus1_65

BVK-sok a majálison

majus1_41

Ez a kép már a nyolcvanasan évek elején készült, kb. 82-83-ban – mondta a fotó közzétevője, Otrosinka Erika

majus1_35

Gyenes‎ Imréné: Mi 1985-ben majálisoztunk a sportpályán, de utána a barátokkal kilátogattunk a Csónakázó-tóhoz is!

Vassné Erdei Erzsébet így emlékezik vissza ezekre a május elsejékre: „Egyszer még régen ezen a napon reggel, sietve felvettük az ünneplős ruhánkat, és igyekeztünk kiérni a megbeszélt időre a Lenin útra. Ott már sok-sok ember várakozott, zászlókkal, transzparensekkel. színes lufikkal. Közben hangosan szóltak a hangfalakból a mozgalmi énekek. Vonultak a városban lévő vállalatok dolgozói, családjaik. Jó hangulatban mosolygósan. Felvonultunk a városon végig. Majd amikor ennek vége lett, mindenki a vállalata által szervezett majálisra igyekezett. Mi mindig a BVK-s majálison voltunk, apukám brigádjával, ő volt a brigádvezető! Sportprogramok, zenés műsorok szórakoztatták a jó kedvű, dolgozó népet. Fogyott rendesen a jegyre kiváltható virsli és sör. Szép emlékek…”

Az utolsó nagy felvonulás: 1984

Kazincbarcika 1984-ben ünnepelte várossá nyilvánításának 30. évfordulóját. Ez volt az utolsó felvonulás, hiszen a következő 1989. május elsején lett volna esedékes…

A következő négy fotót Koncsol Csaba tette közzé:

majus1_01

Husonyica Margó: Gaskó István mellett Lautsek József üzemfőnököt, Zsába Tivadar SZB titkárt, Csikász Lászlót, Szabó Ferenc forgalmi szolgálattevőt, Tóth István berentei forgalmi szolgálattevőt és még sok mást is felismerek! Erzsikét, aki a táblát viszi, vagy középen Fábiánnét, sajnos ők már nem élnek. Ezeket a felvonulásokat jó hangulatú összejövetelek követték

majus1_07

Bodnár Ágnes: Ezen a képen édesapám integet ki nekünk a zászlóval!

A két fekete-fehér fotó közzétevője Bényeiné Erzsók, aki ekkor a Habselyemben dolgozott.

 

Lehet, hogy itt “csal” az emlékezet… Valószínűbb az 1984-es dátum. A jobb oldali képen középen Bátyi Imre, a felesége és a kislányuk látható. A lufival Pázmándiné Kinga, mellette Kopcsikné Editke.

m14

Szintén egy évet tévedhet a kép közzétevője, Szabon János, a felvonulásra viszont így emlékszik vissza: “Én a kép jobb szélén lufira vártam, de egy gigantikus Loconczi Pál-tablót kaptam, ami nem akart repülni… Ezzel csörömpöltünk végig Barcikán…”

majus1_73

A fehér kabátos úr Rakaczki József, előtte Varga József. A képet közzétette: Papp Éva

majus1_74

Szintén Papp Éva fotója: Fülöp József, Csányi István (fehér ballonkabátban), Szabó Ilona, Czakó Tibor, Győrfi János (kabátját fújja a szél), Bárczi Pál és Bagonyi Matild

majus1_78

A pollackosok vonulása. Elöl Helfrich Jánosné, mögötte Lehoczky Zoltánné tanárnő. (Közzétette: Sasváriné Helfrich Marianna)

majus1_80

Geleta Mária és Tóth Gabriella nem a felvonulást nézi…

majus1_81

Bányászgyülekező. Közzétette: Varga Józsefné Erzsike. A nyakkendős úr Varga József

majus1_77

Holló István: „A platón a búvárklub tagjai, balról: Tatai Pityu, Disznósi Béci, Talpas Sanyi.” (A fotót közzétette: Maczek Péter)

És végül Maczekné Anna fantasztikus képei az eseményről:

majus1_44

Széplaki Kati: Az az apuka, aki fogja a kislánya kezét, Szurdoki Pál, rokonom, és a Szénosztályozón dolgozott

majus1_49

A fehér kabátban dr. Károlyi László sebész főorvos, mellette a főnővére, Mártika. Gyermekkel a nyakában dr. Jakab, a piros nyakkendős dr. Horváth Sándor. Mellette a felesége, dr. Sztancsik Katalin – sorolja a neveket Zólyomi Sándorné. A bőrkabátos pedig dr. Gál főorvos, a gyerekosztály főorvosa

majus1_52

A kis piros zászlóval dr. Balogh Benjámin, sokunk kedvenc gyermekorvosa

majus1_56

Fehér balonban dr. Magosi István

😉

…és sokunknak mást is jelentett a május elseje, a tabáni bulikat” 🙂

 

One comment

  • Micsoda emlekek… Beni bacsi…

    Ha nem tevedek, a 47-es szamu kep (kek tornaruhas lanyok piros es kek nyakkendovel a kezben, eloterben a vilagoskek kabatos kisgyerek, ballonkabatos anyukaval) 1975-ben vagy ’76-ban keszult; a Kozponti Iskolaba jartam akkor. Meg most is emlekszem ennek a szalaggyakorlatnak nehany mozzanatara, amit Mozart Torokindulojara csinaltunk a Sportpalyan, sokszaz kisdoboslany.

    Kesobb pedig a Borsod Neptancegyuttessel minden majus elsejen volt kotelezo fellepesunk, termeszetesen virslit es uditot kaptunk erte (csak a felnottek sort 🙂 )

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .