Vers a ködről

Fotó: Fodor Péter

Fotó: Fodor Péter

Ködből köt sálat nyakába a hegy,
Köd takarja a kedves völgyeket.
A városban is lomha ködsereg
Ostromol embert, házat és teret.

A tekeregve suhogó Sajó
Vízén is ott a lusta ködhajó.
A laposon, a tarolt földeken
Virágok helyett szürke köd terem.

Ködöt fújnak a baktató lovak,
Pántlikát ködből fon a gyors vonat,
S valahol messze a köd peremén
Tél király léptet vén deresén.

Vékony Sándor

Hozzászólás