Tardona, 1944. december 13.: Puskaporos Luca-nap

1944. december 13., Luca napja. Tardonán ez a Luca-nap nem a szokásos szemestermény ablakon való kopogásától és az utcákat járó, kertkapukat leakasztó fiúk nevetésétől volt hangos. Ezen a napon Tardonán utcai harc alakult ki, a faluban élők testközelből lettek részesei a háborúnak. A faluban állomásozó német egység Luca éjszakáján megütközött a szovjetekkel.

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 3. rész: Muraközy János és Jókai Mór

Jókai Mór kétségkívül a leghíresebb bujdosója volt Tardonának, de a nála sokkalta keresettebb Muraközy János is Tardonán húzta meg magát egy időre, kettejük barátsága még jóval a szabadságharc előtti időre nyúlik vissza, és a Tardona külvilágtól elzárt képét tovább gyengíti, hiszen a kecskeméti gerillakapitány is értesült róla, hogy barátja itt bujdosik. Tehát a külvilággal való kapcsolatnak még aktívabbnak kellett lennie, […]

Read more

Tardonára gyertek emberséget tanulni – 2. rész: Jókai Mór tardonai bujdosásának kulcsszereplői: Telepy György és Csányi Zsuzsanna

Csányi Zsuzsanna Csányi Benjámin tardonai földesúr legidősebb élő nővére volt. 1805-ben született Putnokon. Valószínűleg Csányi Benjámin és Csányi Júlia Tardonára költözését követően vásárolt egy házat és erdőrészt férjével, Telepy Györggyel Tardonán. Telepy György ajánlotta Jókai feleségének, Laborfalvy Rózának, hogy férjét Tardonán rejtse el.

Read more

Nálatok is jártak mesterek? – Mesterek és mozgóárusok régen

  Sokan emlékeznek azokra a régi mesterséget űző emberekre, akik a falvak utcáit járva, kiabálva adták az emberek tudtára mi a mesterségük, így keresve alkalmi munkát maguknak. Persze akkoriban még volt ezekre a mesterekre igény. A mesterek mellett a „mozgó” árusok is jártak a falvakba, elvétve még mindig van a régiekből is, pl. a tarka-barka csirkéket árusító család, a tollfelvásárló […]

Read more

A gyermekijesztők – Hallottál már az „Imúzról”? Tardonán bizony gyakran járt!

A világon mindenhol megvannak azok a szóbeli elbeszélésben létező lények, akiket a rakoncátlan gyermekek megfékezésére, megijesztésére találtak ki a felnőttek. Ezek a valamik, hívjuk őket bárminek, mind csakis a rossz gyerekekért jönnek, pl. mókár, drótos, zsákos ember, rézf@szú bagoly, kókó stb. Tardonán több ilyen csuda is járt régen: Gyerekszedő, Vasorrú bába, Ördög és az Imúz. Régen a babonás paraszti társadalomban […]

Read more

Tardonai lakodalom – 3. rész: A lagzi napja

A Tardonai lakodalom első két részében az ismerkedés helyeiről, az eljegyzésről és a lakodalom előkészületeiről szólt a bemutatás. Most a lakodalom napjának és másnapjának leírásával zárom a „Tardonai lakodalom” bemutatását.

Read more

Tardona Kulturális Fesztivál: helytörténeti akadályverseny Jókaitól a kisvasútig

Ki volt Csányi Benjámin, aki Jókait bujtatta Tardonán? Kiknek adott még menedéket a település a szabadságharc után? A 2018. szeptember 20-22. között megrendezésre kerülő, a Tardona Község Önkormányzata által szervezett „Tardona Kulturális Fesztivál” rendezvénysorozat erre is választ ad – és még sok minden más érdekesség tárul fel az érdeklődők előtt!

Read more

Tardonai lakodalom – 2. rész

A tardonai lakodalom leírásának első részében a lakodalom tágabb értelemben vett eseményeit, az ismerkedés alkalmait és a házasság szerepét taglaltam. Most a lakodalom napját megelőző előkészületeket mutatom be.

Read more

A Tardona Sétaösvény

Egy rendhagyó tardonai történet következik, hiszen most nem egy régi szokást, hanem egy újdonságot fogok bemutatni. 2018. július 31-től látogatható a „Tardona Sétaösvény” elnevezésű túraútvonal. A „Tardona Sétaösvény” több kisebb kül- és belterületi ösvényből áll.

Read more

Tardonai lakodalom ‒ 1. rész: Ismerkedés, párválasztás – karikázó, fonóház

A lakodalom, mint minden falusi ember életében, Tardonán is szinte a legfontosabb esemény volt, amire már gyerekkoruktól kezdve készültek a fiúk és lányok, de a szülők is. Ez abból ered, hogy az egyének megélhetését, fennmaradását a földművelő társadalmakban csak az tudta biztosítani, ha párt talált, és az egyedülállókat a társadalom a peremére szorította, gyakran gúny tárgyává tette. A stafírungot (kelengye, […]

Read more

Járványok és betegségek Tardonán, 1842‒1901

Manapság gyakran hallani, hogy „bezzeg régen milyen egészségesek voltak az emberek, milyen sokáig éltek, és nem volt ennyi betegségük, orvos alig látta őket”. Ebből egyedül az „orvos alig látta” őket felvetés igaz. Bár nem azért, mert ne lett volna rá szükségük, csupán kevés volt az orvos, gyenge az ellátás. Az 1842‒1901 között írt anyakönyvet vizsgáltam. Az embereket sújtó betegségek, járványok […]

Read more

Jókai Mór emlékének ápolása Tardonán

Tardona máig őrzi Jókai Mór író emlékét, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után a faluban talált menedéket. Tardonai emlékeiből merítkezve írta meg a Barátfalvi lévita, Egy bujdosó naplója és a Tengerszemű hölgy című regényeit. Az idős emberek máig emlékeznek a szájról szájra terjedő Jókai-legendákra, emellett több „kézzelfogható” dolog őrzi emlékét a faluban.

Read more

Tardonai piacozók

Tardona lakossága az 1700-as években bizonyítottan Miskolcra (Diósgyőrbe, Perecesre, Hámorba) járt a megtermelt felesleget és fát árulni. A fa árusítása Miskolcon és a földesúri beszolgáltatás Miskolcra való elvitele azt bizonyítják, hogy egy gyakori használatban lévő szekér- és gyalogút volt Tardona‒Diósgyőr között már az 1700-as években. A tardonaiak egészen a II. világháború utáni évekig jártak árusítani Miskolca, majd ez teljesen megszűnt, […]

Read more

Magokból textil – a kender művelése és feldolgozása Tardonán

A kender (és len) megművelése és abból textilek készítése szorosan kapcsolódik a paraszti kultúrához, hiszen ebből a növényből készült a ruházat és házi textilek nagy része. A kender feldolgozásához kapcsolódó ún. „mocsolyás” a legtöbb falu népi helyelnevezései között, így Tardonán is megtalálható. Mire a kendermagból végül vászon lett, nagyon sok munkát és időt fektettek bele az emberek. Kenderföldje minden családnak […]

Read more

Tardonai vasárnapok

A XX. század falusi társadalmában természetes volt a vasárnapi templomba járás és az istentisztelet utáni kulturális közösségi élet gyakorlása. A templomi és vasárnapi „ünnepi” öltözködésre nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt a hétnek az ünnepi alkalma, ami a hét többi dolgos munkanapjától eltért.

Read more
1 2