Járványok és betegségek Tardonán, 1842‒1901

Manapság gyakran hallani, hogy „bezzeg régen milyen egészségesek voltak az emberek, milyen sokáig éltek, és nem volt ennyi betegségük, orvos alig látta őket”. Ebből egyedül az „orvos alig látta” őket felvetés igaz. Bár nem azért, mert ne lett volna rá szükségük, csupán kevés volt az orvos, gyenge az ellátás. Az 1842‒1901 között írt anyakönyvet vizsgáltam. Az embereket sújtó betegségek, járványok […]

Read more

Jókai Mór emlékének ápolása Tardonán

Tardona máig őrzi Jókai Mór író emlékét, aki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után a faluban talált menedéket. Tardonai emlékeiből merítkezve írta meg a Barátfalvi lévita, Egy bujdosó naplója és a Tengerszemű hölgy című regényeit. Az idős emberek máig emlékeznek a szájról szájra terjedő Jókai-legendákra, emellett több „kézzelfogható” dolog őrzi emlékét a faluban.

Read more

Tardonai piacozók

Tardona lakossága az 1700-as években bizonyítottan Miskolcra (Diósgyőrbe, Perecesre, Hámorba) járt a megtermelt felesleget és fát árulni. A fa árusítása Miskolcon és a földesúri beszolgáltatás Miskolcra való elvitele azt bizonyítják, hogy egy gyakori használatban lévő szekér- és gyalogút volt Tardona‒Diósgyőr között már az 1700-as években. A tardonaiak egészen a II. világháború utáni évekig jártak árusítani Miskolca, majd ez teljesen megszűnt, […]

Read more

Magokból textil – a kender művelése és feldolgozása Tardonán

A kender (és len) megművelése és abból textilek készítése szorosan kapcsolódik a paraszti kultúrához, hiszen ebből a növényből készült a ruházat és házi textilek nagy része. A kender feldolgozásához kapcsolódó ún. „mocsolyás” a legtöbb falu népi helyelnevezései között, így Tardonán is megtalálható. Mire a kendermagból végül vászon lett, nagyon sok munkát és időt fektettek bele az emberek. Kenderföldje minden családnak […]

Read more

Tardonai vasárnapok

A XX. század falusi társadalmában természetes volt a vasárnapi templomba járás és az istentisztelet utáni kulturális közösségi élet gyakorlása. A templomi és vasárnapi „ünnepi” öltözködésre nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt a hétnek az ünnepi alkalma, ami a hét többi dolgos munkanapjától eltért.

Read more

A Tardona-völgy szénbányászata

Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért éppen Sajókazinc bányászatával foglalkozom a legrészletesebben. Ez azért van, mert Kazincbarcika jelenlegi történetét is alapvetően meghatározza a mai napig, valamint ez a terület érinti a legjobban a Kazincbarcika‒Tardona kisvasutat! (Sőt, a létrejöttét is ezeknek a bányáknak köszönheti!) A fejezetben helyet kapott még Barczika és Tardona szénbányászata is. Szintén említést érdemel a Harica-völgyi szénbányászat – […]

Read more

A tardonai kisvasút

Először is szeretném megjegyezni, hogy ez a fejezet és a következő szervesen kiegészítik egymást, így elképzelhető, hogy megegyező adatok is előfordulnak, de a teljes képet csak úgy kaphatjuk meg, ha a két fejezetet egyben kezeljük.

Read more

Ismét Tardona adott otthont a nyugdíjasklubok nyárköszöntő találkozójának

2017. június 24-én ismét különleges élményben részesültek, akik részt vettek a II. Nyárköszöntő Kavalkád nevet viselő nyugdíjasklubok találkozóján, melynek ismét Tardona adott otthont.

Read more

Sajókazinc és környéke az MTI bűnügyi híreiben 1921-1950 – I. rész

A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Sajókazinc, Barcika, Berente, Tardona akkoriban leginkább a bűnügyi hírek között kapott figyelmet.

Read more

A tardonai kisvasút nyomában

Nem nagy titok, hogy ez az a téma, ami a legjobban foglalkoztat Kazincbarcika történelmében. Innen indult ki minden, amit eddig leírtam. Minden kérdés, ami bennem felmerült, ide vezethető vissza, de ezek a kérdések újabb és újabb kérdéseket vetettek fel, így készült el a „Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp” cikksorozatom is.

Read more

Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – Kiegészítés a 6. részhez: A Tardona-völgy szénbányászata¤

Egy kis magyarázattal tartozom, hogy miért éppen Sajókazinc bányászatával foglalkozom. Ez azért van, mert Kazincbarcika jelenlegi történetét is alapvetően meghatározza a mai napig, valamint ez a terület érinti a legjobban a Kazincbarcika‒Tardona kisvasutat! Ez is magyarázatra szorul, de erről majd később…

Read more

Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/6. rész: A tardonai kisvasút¤

Ez az a kisvasút, ami miatt a cikksorozat megszületett. Nagyon nehéz és komoly munkát igényel a feltárása. A szépkorú emberek még emlékeznek rá, de ezek az emlékek kicsit megbízhatatlanok, így arra kellett rájönnöm, hogy pontos információ ezzel a majdnem 100 (!) évig üzemelő kisvasúttal kapcsolatban nem sok maradt fenn.

Read more

Ismerkedjünk Kazincbarcikával

A Barcikai Históriás első és második számában az 1300-as évektől 1948-ig követtük nyomon Kazincbarcika két elődtelepülésének – Sajókazincnak és Barcikának – történetét, a városunk könyvtárában rendelkezésre álló források alapján. A Barcikai Históriás egyik olvasója rendelkezésemre bocsátotta a Borsod vármegyéről 1939-ben napvilágot látott kék színű – borítása miatt két-könyvnek is nevezett – de már-már sárguló lapú vaskos kiadványt. A Barcikai Históriás […]

Read more

Térségünk eseményeiből

Bánhorváti: Emlékezés Kazinczy Gáborra A Bánhorvátihoz tartozó Bánfalván 1994 novemberében emléktáblát helyeztek el a Platthy-kastély falára. A táblát, amely Kazinczy Gábor bánfalvai tartózkodásának emlékére készült, minden év április 18-án szerény emlékműsor keretében megkoszorúzzák a bánhorváti és a mezőtúri önkormányzat, a Kazinczy-társaság, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeum Honismereti Bizottsága, a Tiszáninneni Református Egyházkerület, az ózdi Lajos Árpád Honismereti Kör és a gömörszőlősi […]

Read more