A szobrok városa alkotói: Halmágyi István

Az iparterületek fejlődése, az új lakótelepek kiépülése következtében hatalmasra nőtt Kazincbarcika vízigénye, azonban ez a helyi vízkészletekből nem volt kielégíthető. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság már 1955-ben kezdeményezte – az országban elsőként – egy regionális vízellátási rendszer építését. E rendszer üzemeltetési, karbantartási feladataira alapította a Sajómenti Vízművet, amelynek központi irodaháza 1962-ben épült fel. Az irodaház kertjébe egy „beszédes” című szobor […]

Read more

A szobrok városa alkotói: Mikus Sándor

Mikus Sándor Kévekötő és Munka után című terrakotta domborműveit balkondíszként 1955-ben helyezték el az akkor Béke, nem sokkal később Lenin, ma Egressy út 23. és 25., illetve a Rákóczi tér 2–4-es lépcsőházak balkonjain. E különleges alkotások a mai napig – és remélhetőleg még nagyon sokáig – meghatározzák az épületegyüttes, a sétálóutca és a talán legszebb terünk arculatát. A kétszeres Kossuth-díjas […]

Read more

1957, 1967, 19… – avagy mikor került a Kecskés lány Kazincbarcikára?

Osváth Mária szobrászművész Kecskés lány című kétfigurás, bronzhatású kútszobra, melynek peremén a 12 csillagjegy volt látható, hosszú évekig szép környezetben, a Gyermekek úti óvoda melletti játszótéren, azaz az óvoda udvarán állt. A kompozíciót alkotó két figura ma sajnos két különböző helyen található. Elhelyezésének évét különböző források másképpen adják meg.

Read more

A szobrok városa

“Szobrok városa. Nem egyetlen közhasználatú jelzője ez Kazincbarcikának. Egy közülük, azok közül, melyeket napjainkban már “dédelgetnek” a város lakói: a gyermekek, az iskolák, az ifjúság, a vegyipar városa, tiszta, virágos város, és feltehetően még gyarapodni fognak ezek a jelzők a következő évek során.”

Read more