Skip to content
"A Sajó, ha fekete is, legalább folyik…"
1933-tól 1953-ig Sajókazincon 5 hentes- és mészárosüzletben vásárolhattak a háziasszonyok. Ezek az üzletek, melyeknek tulajdonosai Kruppa Dezső, Pósa János, Török András és Garay János voltak, a Széchenyi utcában voltak találhatók. A boltokat a Bika-rét és a Hősök kertje végében, közvetlenül a Sajó folyó melletti vágóhíd (mészárszék) látta el áruval. Ezt valamikor még a század első évtizedeiben építették.
Read more
1996 utolsó napján levelet hozott részemre a postás. A levél a sajókazinci születésű, és mai is kazincbarcikai lakos Bányász Józsefné szül.: Réthy Zsuzsanna nyugalmazott általános iskolai tanártól jött.
Read more
1996. szeptember 26-án a városi Kisgalériában Bacsó István fafaragó munkáiból kiállítás nyílott. Azoknak, akik megtekintették e gazdag kiállítás darabjait: a föld munkásait ábrázoló faszobrocskákat és a magyaros motívumokkal díszített faragott háztartási eszközöket, bizonyára felkeltette érdeklődését: vajon ki az az ember, aki ezeket a remekbe szabott tárgyakat készíti? Bacsó István ő, 74 éves nyugdíjas bányász, aki az Építők útjai lakásuk konyhájában […]
Read moreRégi szokás az újévi köszöntők és jókívánságok mellé „útravalóként” tanácsokat is adni a hozzánk közelálló embertársainknak. Kocsis Attila kazincbarcikai (sajókazinci) református lelkész jóvoltából tesz közzé a Barcikai Históriás néhány időszerűt azokból az intelmekből, amelyeket tíz pontba foglalva 1874-ben, az első hálaadó istentiszteletén mondott el Tóth István, Sajókazinc akkori református lelkésze.
Read more
Két, közepes lélekszámú község a Sajó folyó és a Bükk hegység nyúlványai által határolt területen: Sajókazinc 1726, Barcika 1086 lélekszámmal az 1930. évi népszámlálás adatai szerint.
Read moreDr. Mogyoróssy Pál, Sajókazinc egykori körjegyzője 58 évet „húzott le” a közigazgatásban, amellyel fiatalon, már 18 éves korában kapcsolatba került.
Read moreA török időkben Eger 1552. évi ostroma tán a Kazincon portyázó törökök kirabolták a falut, lakosai közül sokat megöltek, sokat pedig elhurcoltak, a házaikat felgyújtották. Még 1554-ben is néptelen volt a falu, a leégett házak közül 1564-ig is csak tizenhét épült újjá.
Read moreÖtéves elmúltam, amikor Sajókazincra költöztünk. Szutor Barna volt a kocsis, aki lovas szekerével bútorainkat Szuhakállóból átfuvarozta. Szutorékkal sokáig megmaradt a család kapcsolata, rokon lányukkal, Sallai Pirivel (Lengyelné) később együtt jártunk elemibe.
Read moreTanácselnökként gyakran kellett bemutatnom Kazincbarcikát a hozzánk érkezett vendégeknek. Ez legtöbbször úgy kezdődött, hogy „Kazincbarcika történelmi múlt és hagyomány nélküli város.” Igaz, mindjárt hozzátettem, hogy ez csak az 1954-től városnak számító Kazincbarcikára értendő (ma már arra sem, mert az 1954-től a városnak is van története és kialakulóban vannak bizonyos hagyományai); az előd településeknek – Sajókazincnak, Barcikának, Berentének – több évszázados […]
Read more