Egy kis földrajz

Elődtelepüléseinken – a falukon kívül is ‒ minden helynek megvolt a saját neve. Azért, hogy ezek se menjenek feledésbe, most bemutatom az 1891-es állapotnak megfelelő elnevezéseket. Mivel van egy 1851-es barczikai térkép is – de ez túl részletgazdag –, így majd csak utalok arra, hogy akkor hogyan hívták a területeket. A térképek alapján nagyon jól megállapítható, hogy már 1851-ben Barczikát […]

Read more

Sajókazinc és környéke az MTI bűnügyi híreiben 1921-1950 – I. rész

A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Sajókazinc, Barcika, Berente, Tardona akkoriban leginkább a bűnügyi hírek között kapott figyelmet.

Read more

Halálos lövés a színpadon

Egy 16 éves kazincbarcikai kislány halálát okozó tragikus esemény játszódott le 1958. szeptember 27-én Dédesben, a falu kultúrházának színpadán. A kazincbarcikai fiatalok színjátszó csoportja Tóth Ede színdarabját, a Falu rosszát adta elő. Míg azonban az egyik női főszerelő, Bátki Tercsi féltékeny udvarlójának pisztolyától „csak” megsebesül, a barcikaiak által előadott darabban a Tercsit alakító Grespik Eszter meg is halt.

Read more

A mi utcánk

Bányász Józsefné, szül.: Réthy Zsuzsanna, sajókazinci gyermekkori emlékeinek egy újabb részletével ismerteti meg kiadványunk olvasóit. 1972 márciusában “A mi utcánk” címmel dolgozatot íratott a Központi Általános Iskolában osztályának tanulóival. A téma őt magát is megihlette, és leírta azt az utcát, ahol gyermekéveit töltötte. Így emlékezik erre Bányászné:

Read more

Epizódok településeink múltjából

Századunk ’30-as éveiben csendes, nyugodt falucska volt Barcika. Az emberek tették a dolgukat: akinek volt, a saját földjén gazdálkodott, a nincstelenek napszámba jártak, mások a vasútnál vagy a bányában keresték a kenyeret.

Read more

Választások – annó dacumál

1998-ban hazánkban országgyűlési képviselő- és önkormányzati választások lesznek. Amikor a kampány még el sem kezdődött, a szavazók megnyerésének már számos jelével találkozhattunk. Pártok tárgyaltak és szövetkeztek, a T. Házban kortesízű hozzászólások hangzottak el, az emberek gondjait enyhítő intézkedésekre tettek ígéreteket stb. De hagyjuk a jelent. Ennek az írásnak ugyanis nem az a célja, hogy az 1998-ban esedékes választásokkal foglalkozzék, hanem, […]

Read more

Adalékok Barcika, Berente és Sajókazinc 1848/49-es történetéhez

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az újkori Magyarország sorsdöntő eseményének tekinthető.

Read more

A 85 éves templom

Tavaly júniusban volt 85 éve annak, hogy elkészült és felszentelték Sajókazincon a római katolikus templomot. Erre emlékszik a Harangszó, a kazincbarcikai Római Katolikus Egyházközség lapjának 1998. októberi száma egy rövid leírással, amit a kiadó hozzájárulásával közzéteszünk.

Read more

Emlékművek, emléktáblák városunkban

1951 szeptemberében kezdték el Kazincbarcika város építését, és 1954. február 1-jével emelték városi rangra. Ma hazánk északkeleti részének egyik jelentős települése. A 45 éves város – fiatal kora ellenére – számos történelmi emléket őriz az utókor számára. A városban fellelhető szobrok mellett emlékművek, -oszlopok és táblák is a város díszei, és a rövid múltra visszatekintő város történelmének hordozói.

Read more

Kazincbarcikán (is) éltek, dolgoztak: Dr. Szabó Gyula

Szeretettel gondol Kazincbarcikára Dr. Szabó Gyula Sajókazán született, mégis tősgyökeres sajókazincinak vallja magát. Az általános iskoláit már Sajókazincon végezte. Középiskolába Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumba járt, de a kazincbarcikai vegyipari technikumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait már a fővárosban fejezte be, ahol 1970-től él és dolgozik.

Read more

Kazincbarcika 1954-ben

1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]

Read more

Sajókazinci emlékképek – Hentesek és mészáros Sajókazincon

1933-tól 1953-ig Sajókazincon 5 hentes- és mészárosüzletben vásárolhattak a háziasszonyok. Ezek az üzletek, melyeknek tulajdonosai Kruppa Dezső, Pósa János, Török András és Garay János voltak, a Széchenyi utcában voltak találhatók. A boltokat a Bika-rét és a Hősök kertje végében, közvetlenül a Sajó folyó melletti vágóhíd (mészárszék) látta el áruval. Ezt valamikor még a század első évtizedeiben építették.

Read more

Sajókazinci emlék

1996 utolsó napján levelet hozott részemre a postás. A levél a sajókazinci születésű, és mai is kazincbarcikai lakos Bányász Józsefné szül.: Réthy Zsuzsanna nyugalmazott általános iskolai tanártól jött.

Read more

Ismerjük meg őket: A barcikai fafaragó

1996. szeptember 26-án a városi Kisgalériában Bacsó István fafaragó munkáiból kiállítás nyílott. Azoknak, akik megtekintették e gazdag kiállítás darabjait: a föld munkásait ábrázoló faszobrocskákat és a magyaros motívumokkal díszített faragott háztartási eszközöket, bizonyára felkeltette érdeklődését: vajon ki az az ember, aki ezeket a remekbe szabott tárgyakat készíti? Bacsó István ő, 74 éves nyugdíjas bányász, aki az Építők útjai lakásuk konyhájában […]

Read more

Újévi intelmek

Régi szokás az újévi köszöntők és jókívánságok mellé „útravalóként” tanácsokat is adni a hozzánk közelálló embertársainknak. Kocsis Attila kazincbarcikai (sajókazinci) református lelkész jóvoltából tesz közzé a Barcikai Históriás néhány időszerűt azokból az intelmekből, amelyeket tíz pontba foglalva 1874-ben, az első hálaadó istentiszteletén mondott el Tóth István, Sajókazinc akkori református lelkésze.

Read more
1 2