Egy kis történelem

Azért gondoltam arra, hogy egy kis áttekintést adjak a Kazincbarcika környéki területek történelméről, hogy láthatóvá tegyem, hogy egyes események hogyan és mikor váltották ki a környék fejlődését, átalakulását. Azért is fontos ezt megtennem, mert a régészeti emlékek előkerülésére is magyarázatot ad, valamint tisztázni lehet egyes helyek eredetét és funkcióját. Fontos abból a szempontból is, mert ezek alapján megkereshetőek azok az […]

Read more

Sajókazinc és környéke az MTI bűnügyi híreiben 1921-1950 – I. rész

A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Sajókazinc, Barcika, Berente, Tardona akkoriban leginkább a bűnügyi hírek között kapott figyelmet.

Read more

A mai úti cél: Berente

Hagytam egy kis időt, hogy a boka- és térdízületeinket helyrerakjuk, valamint a mai napra egy egyszerű és szép túrát választottam, ahogy a Kedves Olvasó már megszokhatta, egy kicsit másképp. 🙂 Ezúttal a hegyen keresztül szeretném az érdeklődőket elkalauzolni Berentére.

Read more

Berentebánya “betonviaduktja”

Az 1960-as évektől alapvetően meghatározta Berentebánya látványát a főbejáratnál álló hatalmas, “betonviadukt” sziluettje, aminek a feladata volt megóvni az alatta átjáró gyalogosokat és gépjárműveket az esetlegesen lehulló anyagoktól vagy a pályáról kieső csilléktől.

Read more

Berente szénbányái

Mint ahogy előre sejtettem, Berente szénbányászatának a leírása nem is olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Igaz, hogy kevesebb szénbányával rendelkezett, mint Sajókazinc, ellenben a bányák méretének és elhelyezkedésének a meghatározása igencsak nehézkes.

Read more

Kazincbarcika története röviden – egy kicsit másképp – VI/2. rész: Berente és a gyártelepek

Egy kis kitérő – a kazincbarcikai hidak – után visszatérek a cikksorozat főcsapásához. Előrebocsátom, az elkövetkező két rész egy kicsit „szárazabb” lesz, mint az előző volt. Nem szeretnék foglalkozni egy-egy gyár részletes történetével – előttem ezt már nagyon sokan megtették –, inkább egy egyszerű kronológiát szeretnék felállítani. (Idetartozik Berente is.) Úgy gondolom, erre azért van szükség, mert így látható a […]

Read more

Választások – annó dacumál

1998-ban hazánkban országgyűlési képviselő- és önkormányzati választások lesznek. Amikor a kampány még el sem kezdődött, a szavazók megnyerésének már számos jelével találkozhattunk. Pártok tárgyaltak és szövetkeztek, a T. Házban kortesízű hozzászólások hangzottak el, az emberek gondjait enyhítő intézkedésekre tettek ígéreteket stb. De hagyjuk a jelent. Ennek az írásnak ugyanis nem az a célja, hogy az 1998-ban esedékes választásokkal foglalkozzék, hanem, […]

Read more

Adalékok Barcika, Berente és Sajókazinc 1848/49-es történetéhez

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az újkori Magyarország sorsdöntő eseményének tekinthető.

Read more

Berentei barangolás

Jó néhány éve már annak, hogy a Barcikai Históriásban megjelent Berentéről szóló írások révén megismerkedtem a Pincesoron lakó 77 éves Boczki József nyugdíjas bányásszal, koránál fogva: Józsi bácsival. Ő Berentén született, és 1974-ig – a Zója utcai lakásuk szanálásáig – ott is lakott. Jól ismeri Berente zegét-zugát, olyan helyszíneket is, amelyek a településről szóló írásokból kimaradtak. Ezért határoztuk el, hogy […]

Read more

Emlékművek, emléktáblák városunkban

1951 szeptemberében kezdték el Kazincbarcika város építését, és 1954. február 1-jével emelték városi rangra. Ma hazánk északkeleti részének egyik jelentős települése. A 45 éves város – fiatal kora ellenére – számos történelmi emléket őriz az utókor számára. A városban fellelhető szobrok mellett emlékművek, -oszlopok és táblák is a város díszei, és a rövid múltra visszatekintő város történelmének hordozói.

Read more

Kazincbarcika 1954-ben

1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]

Read more

Alapozókra emlékezve

Ha átutazom Kazincbarcikán, nem tudok elfogulatlanul továbbhaladni. Ha módomban áll, meg is kell állni. Akarom, vagy nem, gondolataim vissza-vissza – cikáznak – a múltba. Ha most történik ez, akkor fél évszázadnyira. Képzeletben letörlök mindent az országút és a berentei hegyvonulat közötti területről, a barcikai dombságról, olyannak idézve fel magamban, amilyen akkor, 1949-ben volt.

Read more

Ismerjük meg őket: A barcikai fafaragó

1996. szeptember 26-án a városi Kisgalériában Bacsó István fafaragó munkáiból kiállítás nyílott. Azoknak, akik megtekintették e gazdag kiállítás darabjait: a föld munkásait ábrázoló faszobrocskákat és a magyaros motívumokkal díszített faragott háztartási eszközöket, bizonyára felkeltette érdeklődését: vajon ki az az ember, aki ezeket a remekbe szabott tárgyakat készíti? Bacsó István ő, 74 éves nyugdíjas bányász, aki az Építők útjai lakásuk konyhájában […]

Read more

Kazincbarcika 1996 – Az év krónikája

Január 2. 18 óra 25 perckor megszületett Kazincbarcika 1996. évi első polgára: Zabari Dávid. Az újszülött édesanyját dr. Király Bálint polgármester és Fórizs István, a városi önkormányzat társadalompolitikai osztályának vezetője köszöntötte és ajándékozta meg.

Read more

Településeink egyházainak történetéből: A berentei római katolikus egyház rövid története

Berente nevét a Váradi Regestrum 1222-23-ban említi. A középkor óta köznemesek birtoka volt. 1555-56-ban a török feldúlta, a lakosság elmenekült. A visszatérő lakosok reformátusok lettek. 1597-ben református lelkész működött a faluban. 1687-ben ismét lakatlan puszta volt, majd a Rákóczi-féle szabadságharcot követő években népesült be református lakókkal, de ezek most nem a régi falu helyére telepedtek, hanem attól távolabbra. 1731-ben fatemplomot […]

Read more
1 2