Sajókazinc és környéke az MTI bűnügyi híreiben 1921-1950 – I. rész

A Magyar Távirati Iroda (MTI) „kőnyomatos” hírei közül válogattuk az alábbi összeállítást. Kőnyomatoknak nevezték a hírügynökségek litográfiai módszerrel sokszorosított híranyagait, amelyeket többnyire a szerkesztőségeknek küldtek ki. Ezek a híranyagok kerültek be az újságokba és a rádiók műsoraiba, rövidítve vagy kiegészítve. Sajókazinc, Barcika, Berente, Tardona akkoriban leginkább a bűnügyi hírek között kapott figyelmet.

Read more

Ismerkedjünk Kazincbarcikával

A Barcikai Históriás első és második számában az 1300-as évektől 1948-ig követtük nyomon Kazincbarcika két elődtelepülésének – Sajókazincnak és Barcikának – történetét, a városunk könyvtárában rendelkezésre álló források alapján. A Barcikai Históriás egyik olvasója rendelkezésemre bocsátotta a Borsod vármegyéről 1939-ben napvilágot látott kék színű – borítása miatt két-könyvnek is nevezett – de már-már sárguló lapú vaskos kiadványt. A Barcikai Históriás […]

Read more

Epizódok településeink múltjából

Századunk ’30-as éveiben csendes, nyugodt falucska volt Barcika. Az emberek tették a dolgukat: akinek volt, a saját földjén gazdálkodott, a nincstelenek napszámba jártak, mások a vasútnál vagy a bányában keresték a kenyeret.

Read more

Egy igazi régiség: szüreti bál Barcikán a 40-es évek végén

Bendicskó Emese fotója igazi régiség, valamikor a 40-es évek vége felé készülhetett egy barcikai szüreti bálon. A kép külön érdekessége, hogy szerepel rajta Emese nagyapja, Bendicskó Gyula, Kazincbarcika első vb-titkára.

Read more

Adalékok Barcika, Berente és Sajókazinc 1848/49-es történetéhez

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc az újkori Magyarország sorsdöntő eseményének tekinthető.

Read more

Kazincbarcika 1954-ben

1954 – Kazincbarcika várossá nyilvánításának éve. Milyen volt a 45 évvel ezelőtti Kazincbarcika? Milyen események történtek az épülő új városban a történetében meghatározónak számító esztendőben? Az alábbi írásban megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre. Az elsőre többnyire olyan személyek adják meg a választ, akik akkor már Kazincbarcika lakói voltak, vagy éppen 1954-ben kerültek az épülő városba, és ezért emlékezetük jobban őrzi […]

Read more

Megyénk legújabb városa: Szendrő

A Magyar Köztársaság elnöke a 224/1996. számú határozatával 1996. július 1-jei hatállyal várossá nyilvánította Szendrőt. Ezzel megyénk városainak száma 16-ra emelkedett. A városavatási ünnepségre 1996. augusztus 19-én került sor a város főterén, ahol mintegy 400 szendrői, Szendrőből elszármazott és a térség településeiről érkezett vendég vett részt.

Read more

Sajókazinci emlékképek – Hentesek és mészáros Sajókazincon

1933-tól 1953-ig Sajókazincon 5 hentes- és mészárosüzletben vásárolhattak a háziasszonyok. Ezek az üzletek, melyeknek tulajdonosai Kruppa Dezső, Pósa János, Török András és Garay János voltak, a Széchenyi utcában voltak találhatók. A boltokat a Bika-rét és a Hősök kertje végében, közvetlenül a Sajó folyó melletti vágóhíd (mészárszék) látta el áruval. Ezt valamikor még a század első évtizedeiben építették.

Read more

Hogyan lett Sajókazinc és Barcika községekből Kazincbarcika?

Két, közepes lélekszámú község a Sajó folyó és a Bükk hegység nyúlványai által határolt területen: Sajókazinc 1726, Barcika 1086 lélekszámmal az 1930. évi népszámlálás adatai szerint.

Read more

Ismerkedjünk Kazincbarcikával

Tanácselnökként gyakran kellett bemutatnom Kazincbarcikát a hozzánk érkezett vendégeknek. Ez legtöbbször úgy kezdődött, hogy „Kazincbarcika történelmi múlt és hagyomány nélküli város.” Igaz, mindjárt hozzátettem, hogy ez csak az 1954-től városnak számító Kazincbarcikára értendő (ma már arra sem, mert az 1954-től a városnak is van története és kialakulóban vannak bizonyos hagyományai); az előd településeknek – Sajókazincnak, Barcikának, Berentének – több évszázados […]

Read more